Csepeli Kohász, 1953 (1. évfolyam, 1-49. szám)
1953-02-07 / 1. szám
RÁROSI I. ÉVFOLYAM, I. SZÁM. » 1 V | A „Csepeli kohász” élő hangja legyen üzemünknek . Gyárunknak gazdasági, párt- és tömegszervezeti vonalon történt szétválasztása szükségessé teszi, hogy a „Fogaskerék” I mellett új lapot, a kohászati részleg lapját is létrehozzuk. I < Ha értékeljük a „Fogaskerék” üzemi lapunk eddigi munkája lát, megállapíthatjuk, hogy komoly szerepet játszott abban, hogy azokat a feladatokat, melyeket pártunk megjelölt gyárunk kollektívája számára végre is tudjuk hajtani. „Fogasket rakunk’ sok olyan termelési és pártépítési hiányosságra I. hívta fel pártszervezeteink, műszaki vezetőink és dolgozóink I. figyelmét, amelyek felszámolása lehetővé tette a jó eredmények elérését. Ugyancsak komoly munkát végzett a dolgozók nevelésében és összekötő kapocs volt a pártbizottság, a tárf-lt szervezetek és a dolgozók között. Azonban teljes egészében nem tudta betölteni hivatását, egyrészt a terület nagysága, másrészt pedig abból kifolyólag, hogy a pártbizottság sem nyújtott kellő segítséget munkájukhoz. Éppen ezért jogosak voltak azok a bírálatok, amelyek elsősorban pártunk, másrészt pedig dolgozóink részéről elhangzottak a „Fogaskerék” munkájáról. Új kohászati lapunk feladata lesz, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöbölve ténylegesen betöltse azt a szerepet, hogy élő hangja legyen üzemünk életének. Sokkal fokozottabb mértékben kell segíteni új lapunknak pártszervezeteink munkáját olyan formában, hogy kíméletlenül fedje fel a pártszervezetek munkájában meglévő fogyatékosságokat. Irányítsa pártszervezeteink figyelmét a fogyatékosságok felszámolására. Sokkal több segítséget kell nyújtania üzenni lapunknak, hogy a pártmunka különböző módszereire nevelje, illetve tanítsa pártszervezeteink vezetőségét. Tanítsa pártszervezeteinket arra, hogy munkájukban mindenkor a párthatározatok maradéktalan végrehajtását és annak ellenőrzését tartsák szem előtt. Tájékoztassa dolgozóinkat a üzemi problémákról, mozgósítsa őket a tervfeladatok végrehajtására. Legyen új lapunk a tervteljesítésnek, a munkaversenynek, a vállalások teljesítésének agitátora és szervezője. Tárja fel a kommunista bírálat szellemében az üzemekben meglévő hiányosságokat, bírálja azokat, akik nem harcolnak I következetesen a párthatározatok végrehajtásáért, a termelési tervek maradéktalan teljesítéséért. Tárja fel az üzemekben megbúvó ellenség, a szociáldemokratizmus és a klerikálist reakció mindenfajta aknamunkáját. Leplezze te azokat, akik akadályozni próbálják békés építőmunkánkat.! Támaszkodjon sokkal jobban dolgozóink javaslataira, s bírálatára, fűzze kapcsolatát szorosra és vonja be dolgozóinkat a lap szerkesztésébe és terjesztésébe ! Ahhoz, hogy lapunk betöltse igazi hivatását, hogy ténylegesen élő legyen és azokkal a problémákkal foglalkozzon, s amelyek kohászati üzemeinkben megvannak, az szükséges, s hogy pártszervezeteink fokozottabb mértékben támogassák és segítsék új lapunkat. Fedjék fel bátran a munkájukban meglévő hiányosságokat, de ugyanakkor adják is át azokat a jó módszereket, amelyekkel pártszervezeteiket irányítják, hogy ezeket a lapunk széles mértékben terjessze és ezzel segítse a többi párt 1 szervezeteket a jó módszerek átvételére. Feltétlenül fontos, hogy új lapunkat fokozottabb mértékben segítse műszaki vezetőink és dolgozóink széles hálózata. A Csepeli kohász csak akkor lesz tartalmában megfelelő, ha azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek üzemeink életét jellemzik. Ezt azonban csak akkor tudja maradéktalanul elvégezni, ha megvalósul Lenin elvtárs útmutatása, aki azt mondotta: „... A sajtó csak akkor lesz élő és eleven, ha öt vezető és állandóan író irodalmárra, ötszáz és ötezer nem irodalmár esik”. S ami annyit jelent, hogy új lapunkat, a Csepeli kohász-t I hivatásos újságíróin kívül a levelezők sokasága írja és szerkeszti. j Írják meg leveleikben dolgozóink szocialista építésünk eredményeit, a nap mint nap születő új munka sikereit, munkahőstetteit, egy-egy újítást, jobb munkamódszert, de írjanak az üdülésről, sport- és kulturális felemelkedésünk egy-egy jellemző eseményéről is. Mindezek mellett tárják fel pártszervezetben, a termelésben észlelt hiányosságokat és szenvedélyes pártossággal bírálják, kíméletlenül ostorozzák mindazokat, akik a felvilágosító, figyelmeztető szavak vagy írások ellenére gátolják szocializmust építő munkánkat. A Központi Vezetőség november 29-i ülése, Rákosi elvtárs országgyűlési beszéde és az elmúlt napokban megtartott kohászati konferencia hosszú időre megszabta az ipar dolgozóinak feladatát. Végrehajtásuk komoly erőpróbája lesz kohászatunk valamennyi dolgozójának. Ehhez a nagy munkához járul hozzá cikkein keresztül a Csepeli kohász is, s hogy milyen eredménnyel, az tükröződni fog az egyes versenyszakaszok végén a tervteljesítés számadataiban. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK FÉMMŰVEK PÁRTBA JELENIK MINDEN SZOMBATON ARA 30 FILLÉR Élüzem lett a Kovácsológyár A negyedik negyedévi tervfeladatok teljesítése alapján megállapították a Rákosi Művek gyáregységei között a helyezési sorrendet. A bizottság értékelése szerint a Kovácsológyár dogozói nyerték el a büszke Életem'! címet a második helyezett Szer I számgyár előtt. A gyár dolgozói a negyedik negyedévben úgy a befejezett, mint a teljes termelési tervüket 115.7 százalékra teljesítették. A megelőző harmadik negyedévhez viszonyítva átlagselejtjüket 2.33 I százalékról, 1.5 százalékra csokiként ették. Jelentős sikereket értek el az anyagtakarékosság vonalán, mivel 400.000 forintos vállalásukat 109.273 forinttal túlteljesítették. Különösen az acéltestek gyártásánál elforduló munkaselejt csökkentésével értek el nagy megtakarítást. A Kovácsológyár dolgozó: 1953-ban változatlan lendülettel harcolnak a további sikerek eléréséért, melyeket nagymértékben elősegít a Központi Vezetőség november 29-i ülése után megjavított pártpolitikai, szakszervezeti munka, valamint a megfelelő műszaki intézkedések kidolgozása és egyre szélesebb területen történő gyakorlati végrehajtása'. Gerő elvtárs útmutatása nyomán Az első hónapban elért eredményeink s ahol még javítanunk kell Az Elektródagyár I. negyedévi munkaversenyvállalásának első pontja: „Megteremtjük az anyaigri formák útján utalványozott anyagfelhasználás alapján kiinduló tényszámokat a takarékossági mozgalom megszervezéséhez”. Mi tette szükségeseké, hogy az 1 elektródagyár dolgozói verseny 1 vállalásuk legfőbb pontjaként az 1 inl ágtakarékossági mozgalom megszervezését tűzték ki? Gerő elvtárs 1952 november 19. beszédében a dolgozó legfőbb feladataként a takarékossági mozgalom továbbfejlesztését jelölte meg Az Elektródagyár dolgozói megvizsgálták, hogy 1952-ben mit tettek a takarékossági mozgalom terén, vizsgálat nyomán megállapították, hogy vállalatunk szervezeti felépítettsége a takarékos anyagfelhasználás vitelére és ellenőrzésére nem megfelelő. Ez okozta, hogy 1952-ben önköltiségcsökkentési tervünket nem teljesítettük. Az önköltségcsökkentési tervvel való lemaradás legföbb oka: a leltározásnál megállapított nagymérvű anyaghiány volt. Levonva ezen hiányosságokból tapasztalatokat, a termelési oszabályon belül létrehoztuk a gyártáselőkészítést, melynek fő feladatául az anyagmormákon alapuló anyagutalványozást tettük, ugyanakkor gondoskodtunk raktáraink zárhatóságáról és az összes raktáraikat felelős egyszemélyi vezetés alá helyeztük. Már az első hónap komoly eredményeiket mutatott az anyaggazdálkodás terén, így például megállapították, hogy a porműhely művezetője nem használt fel annyi hulladékot, mint amennyit a minőség romlása nélkül felhasználhatnak Megvizsgáltuk a kérdést, s megállapítoltuk, hogy az öntőgépek helytelen programmozása az, ami a megfelelő hulladékanyag felhasználást gátolja. Fz azt a veszélyt rejtette magában, hogy a hulladékkészletünk állandóan növekszik és a negyedév végéin a nehezen beszerezhető anyagokból hiány mutatkozna. Ez a körülmény a tervszerű termelésünket meggátolná. Az urikuti mangánércet az Uirkuti Bányám öveiktől nedves állapotban kapjuk. A raktári szervek az anyagkiadásnál nedves állapottban mérték az anyagot, és nem szárítás után. A réthasználásnál a kiadott mennyiség mindig elégtelennek bizonyult, és pótutalványozást tett szükségessé, ami gyártmányaink önköltségének emelkedését mutatta volna. 1952-ben előfordult, hogy helytelen raktári átvételek miatt a társ-gyáraink szállítmányai kétszeresen lettek beérkezhetve és kifizetve Ma már minden egyes szállítmányt pontos mérlegeléssel vesszünk át és ilyen hiányosságok nem fordulhatnak elő. Az anyaggazdálkodás megszervezésével tekajtségcsökkentési tervünket akarjuk teljesíteni, ezzel együtt az anyagtakarékossági mozgalomban is ki alkarjuk venni részünket, hogy csak anynyi anyagot használjunk fel, mint amennyi gyártmányaink előállítjásához feltétlen szükséges. . Frieger Nándor igazgató 1953 FEBRUAR 7. Gulyás István olvasztóé vezetésével a IV. martinkemenerévél dolgozó Matroszov-olvasztóbrigád február 4-én napi tervét 111.7 százalékra, I. negyedévi 150 tonna többletvállalását 206.8 tonnával 140 százalékra a teljesítette. Kitűnő eredményeit munkaidő jó kihasználásával, a kemence menetközbeni javításával, a kollektív szellem helyes kialakításával érte el. Levél az ózdi és diósgyőri martinászokhoz A január 30-i „Szabad Nép”ben olvastam a Ti versenyfelhívástokat, amelyben meg akarjátok mutatni, hogy ki a legény a gáton és ki ad több és jobb acélt országunknak. Hogy őszinte legyek egy kicsit bántott bennünket csepeli olvasztárokat, hogy ilyen versenybe nem vontatok be bennünket. Igaz, hogy mi már a decemberi hónapban tettünk ilyen felhívást, amire a hónap közepén Fancsalszky István olvasztár elvtárstól kaptam választ, hogy elfogadja az általam javasolt versenypontokat, aminek a lényege az első negyedévet 10 nappal előbb befejezni . Igaz az is, hogy ezt a felhívást kétszer meg kellett ismételni, amíg választ kaptam. Hogy én is hozzászóljak a csepeli olvasztárok nevében a ti versenyetekhez, ezt elsősorban azért teszem, mert nekünk is szívügyünk, hogy minél több és jobb acélt adjunk országunknak, másodsorban pedig azért, mert egy komoly hibát láttunk a Ti versenyfelhívástokban. Farkasinczky etatárK azt írja, hogy véget vetettek annak, hogy a kemence három brigádja egymás „ellen” versenyezzen. Ez helyes volna akkor, ha utána nem azt írta volna, hogy bevezették a közös elszámolást. Amaszov elvtárs itt jártakor azt tanította nekünk, hogy helytelen a közös elszámolás, mert akadálya a további fejlődésnek és akadályozza az egy kemencénél lévő három brigádnak a versenyét. Mi ezt meg is fogadtuk és ennek nyomán komoly eredmények is születtek nálunk. Jónás Ferenc elvtárs Amaszag brigádja 102,9 százalékra teljesítette napi tervét, jelenleg FI. hó 18-i tervét teljesíti. Ezek és az ehhez hasonló jó eredmények tették lehetővé, hogy az üzem 1100 tonnás lemaradását a mai napig 92 tonnára csökkenhettük. Ezt a brigádot azért sem, mert eredményeit az említetegymással való versenyzéssel érte el és javasoljuk, hogy ettől a módszertől ne térjenek el sem az ózdi, sem a diósgyőri olvasstárok sem. Ebben a versenyben mi is hete szeretnénk szólni és hogy a Ti szavaitokkal éljek: rajta kat ózdi diósgyőri elvtársak, mutassuk meg, hogy ki lesz a legény a gáton és ki tud több és jobb acélt adni terven felül országunknak az 1. negyedévben. A csepeli olvasztárok nevében: PATAKI JÓZSEF sztahanovista olvasztár Szovjet tapasztalatok felhasználásával csökkentjük a csövek gyártásának önköltségét Részleteiben elemezve Gerő elvtárs múlt év november 29-i beszámolóját, megállapítottuk, hogy az említett hiányosságok a Csőgyár területén is könnyűszerrel megtalálhatók, amelyeket az 1953-as évben teljes egészében ki kell küszöbölnink. A múlt évben hiányosság mutatkozott az önköltségcsökkentési tervünknél, önköltségünknek kb. 80 százalékát az anyaghányad teszi ki s ezért tervünk teljesítésére vonatkozó lehetőségeiket elsősorban ezen a téren vizsgáltuk meg. A vizsgálatoknál a szovjet csőgyártó elvtársak segítségét vettük igénybe és pedig Sz. A Boriszenko elvtárs brosúrája alapján. A brosúra terjedelme nem nagy, aha egynéhány oldal tesz ki, de annál értékesebb intézkedéseket és utasításokat tartalmaz a csövek minisztűréssel való hengerlésére. Ezen brosúra nyomán állítottuk össze a gurítókemencéink és hengersoraink kezelésére vonatkozó utasításokat, majd az egész szöveg magyar nyelvre való lefordításával módot nyújtottunk arra, hogy dolgozóink is áttanulmányozhassák a csövek mínusz tűréssel való gyártásának élenjáró technológiáját. A műszaki számítások szerint a cső folyómétersúlyának, a múlt év átlagához viszonyítva 2 százalékkal való csökkentésével az 1953-as évben 1590 tonna csőanyagot takarítunk meg. Hogy ezen megtakarítást valóban elérjük, határozott utasításokat adtunk ki a szükséges intézkedések végrehajtására. Eredményeink eléréséhez a legfontosabb eszköz a jó minőségű és pontos hengerlőszerszám ezért itt a Kovácsológyár öntudatos dolgozóinak segítségét kérjük, olyan értelemben, hogy az általunk legyártott nyújtótüskék minél szűkebb tűrésmezővel és simább munkafelülettel bírjanak. Minőségi munka csak jól karbantartott berendezésen végezhető elvtől vezérelve, átszerveztük a TMK üzemünket, amellyel a hengersoraink állandó ellenőrzését és karbantartását kívánjuk biztosítani. Hengerősorainkra kiadtuk a gyártási utasításokat és ugyanakkor megerősítettük a MFO futóellenőrzést is. Hogy az elért eredményeinket mérni tudjuk, elrendeltük a csövek folyómétersúlyának műszakonként több ízbeni ellenőrzését és művezetőinket megtanítottuk az ellenőrzéssel kapcsolatos számítások elvégzésére. Itt különösen a C90- monppadunk ért el szép eredményeket. Hasonló horderejű intézkedéseink a pilgerfejek fokozottabb leverése, a ferdehengersor utáni lyukas, selejtes önteések tisztítása, majd újbóli beadagolása, az öntecsek izzó állapotban történő tisztítása, vagy a selejtes csövek fokozottabb mértékű javítása az appretáló műhelyrészben. .A kitűzött célt csakis dolgozóink segítségével tudjuk elérni és ezért ezen a téren a pártbizottságunk és szakszervezetünk további hathatós támogatására számítunk, amelyek aktíváikon keresztül a dolgozóink körében már jelenleg is széleskörű felvilágosító munkát végeznek. Strömpl Aladár Csőfflóf