Csongrád Megyei Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD HEGYEI ★ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Arcok a munka hétköznapjaiból Huszonkét év szorgalm­as munka u­tán nyugdíjba készül az Alföldi Porcelángyár Majolikagyárának göröncsére. TV. zeníi­. esztendőn keresztül tömeggyártásban dolgozott, szak-­ tudása alapján azonban a vezetők áthelyezték őt a ma­. ■vészterembe. Ott a gyár iparművészei által tervezett for­­­­mákat alakít­ja ki fazekaskorongján — méghozzá mesteri kézzel«». lati BlisKSZBS sz­ámszaloki soron következő ülésszakáról Hétfőn a Parlementben —­­Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével — ülést tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizott­ságainak elnökei, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az ülésen Apró Antal, az országgyűlés soron következő ülésszakáról tartott tájékoz­tatót, dr. Führvégi Lajos pénzügyminiszter pedig az 1972. évi állandi költségvetés tapasztalatait ismertette. Az ülésen felszólalt dr. Gondai György, Homor Imrénné, Szto­kai János és dr. Posta Lász­ló képviselő. (MDI) Megbeszélés a családvédelemről A családvédelem külön­böző területein dolgozó vö­röskeresztes aktivisták — or­vosok, pszichológusok, védő­nők, pedagógusok, szociálpo­litikusok — részvételével hétfőn több napos tanácsko­zás kezdődött a Vöröskereszt országos központjában. A megnyitót követően Ortutay Zsuzsa, a Vöröskereszt alel­­nöke tartott előadást a csa­ládvédelemnek a vöröske­­resztes munkában betöltött­ helyéről, szerepéről. Egyebek között rámutatott: tudatos felvilágosító tevékenység szükséges a család jelentő­ségének kellő felismeréséhez. A tanácskozás következő napjain a családvédelem részterületeivel foglalkozó is­mert szakemberek tartanak előadásokat, amelyeket kon­zultáció követ. (MTI) Vásárhelyi kiadás ÉVFOLYAM 123. SZÁM 1973. május 29., kedd óra: 80 fillér Jelentős a földekről jós fejlődnek a kalászosok - esőt vár a határ Az őszi kalászosok állapotbecslése után rövidesen megtartják az első termésbecslő szemléket. A gabonák szebbek, fejletteb­bek, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban voltak. Gál Jenő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője szerint a megyében a téli aszály nem ha­gyott nyomot a kalászosokon, amelyek egyenletes magasságúak, kiritkulás vagy kipusztulás úgyszólván sehol nem tapasz­talható. A gazdaságok az előirányzott terü­leten elvégezték a vegyszeres gyomirtást. A korai intenzív búzáké a Libellula, a Kiszombori 1-es, a Ram­aja teljesen kika­­lászott. A később élő Bezosztájának erő­teljes kalászai is mindjobban kifejlődnek a szárból. A növényápolási munkák teljes erővel, jó ütemben haladnak. A cukorrépa első sarabolását mindenütt befejezték, és az ipari növény háromezer hektáron része­sült vegyszeres gyomirtásban. A lucerna, a vöröshere és egyéb szálas takarmányok első kaszálásával napokon belül végeznek a termelőszövetkezeti táblákon. A termés­hozam közepesnél valamivel jobb. A nagyüzemi és a háztáji földeken nyúj­tott műszakban ..dolgoznak a fűszerpapri­ka, a paradicsom és a paradicsompaprika palántáit tűzdelő munkacsapatok. A gépi palántázóknak segítenek a kézi ültetők. Egy hét múlva befejezik a nyolcezer hol­das szegedi tájkörzetben a fűszernövény palántázását. A kukorica jól kelt, sokfelé már arasz­nyinál nagyobb. Az elmúlt hetek száraz időjárása kedvezett a munkák végzésének, de most már legalább harminc millimé­ter csapadékra lenne szükség, hogy fel­üdüljön a határ. A BNV mérlege rendkívül pozitív Dr. Biíró József kü tkereskedelmi minszter nfHd­kaz&ta Hétön este bezárt a Buda­­pesti Nemzetközi Vásár. Eb­ből az síkidomból a­z ULTI munkatársa megkérte dr. Bí­rnó József külkereskedelmi­­m­inisztert: foglalja össze az Stder BWV eredményeit, von­ítja meg a vásár­ mérlegét. — Örömmel állapítottam­­meg — mondotta —, hogy ráz idei Budapesti Nemzetkö­­­zi Vásár mind a hazai és a külföldi részvételt és a kiállí­tási terület nagyságát, mind­­a látogatók érdeklődését il­letően a legnagyobb ver az­­eddigi BKV-k sorában. Ez is bizonyítja, hogy gazdasági fejlődésünket a szocialista és a nem szocia­lista országok egyaránt kedvezőnek ítélik meg. Jelentős számban fogadhat­tuk külföldi kormányok tag­jait, a nemzetközi gazdasági élet vezető képviselőit.­­ A nagy érdeklődés egy­aránt szólt Magyarországnak, mint egyre bővülő felvevő­piacnak, s a vásáron felsora­koztatott sokfajta exportter­mékünknek, amelyek nagy többségükben arról tapúskodn­ának, hogy áruimra latunk megfelel a nemzetközi piaci igények­nek. — Joggal mondhat­juk, hogy valósággá vált, amit né­hány évvel ezelőtt célként tűztünk ki a BNV hatékony segítséget nyújt külkereske­delmünknek mind import-, mind exportgazdálkodásunk fejlesztéséhez. Egy nemzetkö­zi vásár értékelésekor ter­mészetesen nem alapvető té­nyező a helyszínen létrejött üzletkötések száma és nagy­ságrendje, hiszen a mai modern vásárok alapvető funkciója, hogy tájékoztassanak az árukí­nálatról, alkalmat nyújtsa­nak kapcsolatok létrehozá­sára és bővítésére. Megfelelő előkészítés esetén azonban a vásárokon gyak­­r­an üzleti megállapodásokat is kötnek, mint ahogy erre az idei BNV­­ is számos pél­dát láthattunk. A TRANS­­ELEKTRO kereken 20 millió rubel értékű export-import szerződést írt alá szocialis­ta országok vállalataival, a többi között 7,3 millió rube­lért erőátviteli kábeleket számíl a Szovjet unibila. Ugyancsak szovjet partnere­ink kötöttek be a CHEMO - KOMPLEX útján egy komp­lett festékgyárat. . .Jelentős üzletkötésekre került sor számos nyugati ország vállalataival is. A HUNGAROTEX szerződéskö­tési listáján például olyan té­­­­telek szerepelnek, mint a csaknem 900 000 dollár ösz­­szegő női konfekció és tex­til méteráru szállítása Kana­dába, vagy viszkóz trruse­­lyemfonal értékesítése az NSZK-ban. — Jövőre már megkezdjük a szakosított nemzetközi vá­sárok rendezését. Örömmel tapasztaltuk, hogy a fejlődés e korszerű útjára való átté­résünk helyesléssel és egyet­értéssel találkozott mind kül­földi partnereink, kiállítóink, mind pedig a hazai érdekel­tek körében.­­ Mindent egybevetve, rendkívül pozitívnak ítélem meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásár mérle­gét, s meggyőződésem, hogy a BNV szerepe, jelentősége a következő években tovább nő külgazdasági kapcsolata­ink fejlesztésében. (MTI) A béremeléseket közmegelégedésre hajtották végre Ülésekott a SZOT elnökséga A SZOT csége hétfőn ülést, tartott, amelyen össze­gezte a március 1-én életbe lépett bérpolitikai intézkedé­sek végrehajásának tapaszta­latait. Megállapította: mind a központi, mind a vállalati forrásokból származó bér­emeléseket alapos előkészítő munka után — az üzemi de­mokrácia érvényesítésével, a dolgozók megelégedésére — hajtották végre. Az elnökség helyesli, hogy a férfiakkal azonos kategóriában dolgozó nők általában nagyobb bér­emelést kaptak, mint férfi társaik, így csökkentek az aránytalanságok. A legna­gyobb emelést — a központi keretből és saját erőforrások­ból együttesen — a szak­­imunkásnők kapták, átlago­san 13,1 százalékot, közülük fatest, mAmHAH afrigeank bene attag SOfi saáaa*ckfari nőtt. Az átlagon ma nagyobb mértékben emelték a több műszakban dolgozók alapbé­rét is, többnyire bérpótlékkal ösztönzik a dolgozókat több műszak vállalására. Az ipari szakmunkások bére átlagosan 11,2, közülük a két műszak­ban dolgozóké 11,9, a három­műszakban foglalkoztatotta­ké pedig 12,4 százalékkal nőtt. A központi irányelvek­nek megfelelően az átlagos­nál nagyobb mértékben emelték a nehéz fizikai mun­kát végzők alapbérét is. Az alapbéremelések egyedi szóródása egy-egy szélsőséges esetet leszámítva az ipari szakmunkásoknál 9—16, a betanított- és segédmunká­soknál 5—12 százalék közé esik, így a különbségek nem lepték tút a tawnicst haszno­taat. A v­­eándfcség külön napi­rendi pontként tervezetet ha­gyott jóvá, amelynek alap­ján a SZOT elnöksége az MTESZ elnökségével együtt­működési megállapodást köt. A két elnökség szükségesnek tartja a közös munkabizott­ságok szervezését, együttes javaslatok kidolgozását, ame­lyek a népgazdaság fejleszté­sét, a munka hatékonyságá­nak növelését segíthetik. A SZOT és az MTESZ fel­hívja szervezeteit, hogy az ágazati szakszervezetek ve­zető szervei rendszeresen működjenek együtt az MTESZ érdekelt tagegyesületeivel, a szakszervezetek megyei taná­csai pedig az MTESZ terüle­ti szerveisel (MTI) Volínov űrhajós-ezredes kitüntetése A Magyar Népköztársaság­­Elnöki Tanácsa az emberi haladás ügyét szolgáló űrre­pülése, e repüléssel szerzett elévülhetetlen érdemei elis­meréséül a Magyar Népköz­társaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített L fokozata kitüntetést adomá­nyozta Borisz Valentyinov Volinov űrhajósezredesnek, a Szovjetunió Hősének. A ma­gas kitüntetést hétfőn Lo­son­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a Parla­mentben megtartott ünnep­ségen. A kitüntetés átadásakor Losonczi Pál többek között hangsúlyozta: " Az egész magyar nép tudatában van annak a kül­detésnek, melyet a Szovjet­unió — és dicső hadsereg — töltött be hazánk felszabadí­tásában, majd szocialista vi­szonyaink megteremtésében tölt be jelenleg is népünk és nemzetünk felemelkedésében, felvirágzásában. Ezért érté­keljük nagyra a népeink kö­zötti barátságot és testvérisé­get, ezért óvjuk és ápoljuk a szovjet—magyar barátsá­got. Ezt követően Borisz Vol­­nov köszöntetet mondott a magas kitüntetésért. Az ünnepségen részt vett többek között Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnö­ke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (MTI) Később a Barátság Házá­ban Apró Antal mint az MSZBT elnöke átnyújtotta Volinovnak az MSZBT arany kanaorus jeleeégei. I Mill TÉMÁNK az önköltség ággal nevezi a vállalati munka minőségi mu­tatójának az önkölt­séget, hiszen egymagában jól érzékelteti az anyaggal való gazdálkodás, a termelőesz­köz-kihasználtság és a mun­ka termelékenységének szín­vonalát. Ha tehát bármilyen kis mértékben is csökken az önköltség, bizonyosra vehet­jük, hogy az adott időszak­ban a gazdálkodás valamely területén jelentős részered­ményt ért el a szóban forgó vállalat. Ennyiben tehát nem­csak minőségi, de úgy is mondhatnánk: tisztább, meg­bízhatóbb mutató is az ön­költség, mint a sokszor min­denhatónak tűnő nyereség. Érdekes, hogy a mindenna­pi szóhasználatban mégis ál­talánosabban ismert kategó­ria a nyereség. Sőt, tapasz­talataim szerint hajlamosak is vagyunk rá, hogy a ma­­gas nyereséget realizáló vál­lalatokat tartsuk igazán jól gazdálkodónak, követendő példának. Még akkor is, ha közben tudjuk, hogy nem egy gazdálkodó egységünk szocia­lista elveinkkel alig össze­egyeztethető módszereket is felhasznál a nyereségtömeg növelésére. Pedig a gyárt­mányösszetételt folyamatosan a drágábbak javára változta­tó gyárakra nézve is igaz: népgazdasági szempontból sokkal értékesebb teljesít­mény az önköltségcsökken­tés. S ezt nem is nehéz meg­érteni, hiszen mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy a gondosabb anyagfelhaszná­lás, a hulladékcsökkentés, a készletek optimális szinten való tartása, a munkaerő akármilyen kismértékű meg­takarítása, a minél teljesebb kapacitáskihasználás jóval nagyobb szaktudást igényel a vezetőktől, mert a szünte­len áremelés. K­özismert persze, hogy a nyereség növelése sehol sem öncél. Eb­ből tudják gyáraink többek közt a munkásbéreket növel­ni, új termelőeszközöket be­szerezni, a jóléti létesítmé­nyeket fejleszteni. A nyere­séget azonban növelhetik a vállalattál az árak változat­lanul hagyása mellett is. Igaz, ez a nehezebb. Hiszen egyetlen járható útként az önköltség csökkentése marad számukra. Vajon reális lehetőség-e ez? Nem hiszem, hogy bi­zonygatni kellene, mennyire az. Ám ha mégis, hát csak gondoljuk végig: vállalataink nagy többségében nincs már lehetőség a szervezettség ja­vítására, a belső anyagmoz­gatás csökkentésére, az ener­giával és munkaerővel való takarékosságra? Senki sem mondhat egyértelműen nemet ezekre, hiszen akárcsa­k fe­lületes szemlélődés árán is cáfolni lehet érvelését. . ! zerves alkotó eleme az önköltségnek többek között az úgynevezett igazgatási költség is. Éppen ezért kerül sor június elsejé­től az e kategóriába sorolha­tó reprezentáció csökkenté­sére. S ezzel nyomban pél­dát látunk arra is, hogy az önköltség mérséklésére nem­csak az önálló vállalatoknak, hanem a szocialista állam­nak is megvan a lehetősége. S ezzel él is minden olyan területen, ahol ezt nem te­szik meg a gazdálkodó egy­ségek. Bene­­Andor

Next