Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Szeged, 1921 január 16. Mi lesz az egyetemmel? SZEGED, január 15. (évs.) Az az ügyefogyottság, az önérdeknek az a nemtörődöm közömbös védetten hagyása, amely egész Magyarországot jellemzi, tipi­kusan és nagymértékben elhatalmaso­dott tulajdonsága Szeged városának is. Az a szomorú tény, hogy bennünket, magyarokat, a külföld alig ösmert, szörnyen megbosszulta magát rajtunk, mert amikor Apponyi ékesszólása és Teleki Pál geniális és szorgos mun­kával gyűjtött bizonyítékai odafektet­ték az ezeréves magyar balsors véren vásárolt igazságát a Legfelsőbb Ta­nács elé, akkor már későn volt: a hazugságok, az igazságtalanságok, a lehetetlenségek előre elkészített mo­zaik-térképébe akkor már csak ez a leghazugabb, legigaztalanabb, legle­­hetetlenebb országtorzó illett bele és a győztesek az erősebb jogán állva sem kezdették a hosszú idők munkáját előről. És amint az egész országot jelle­mezte az önérdek teljes figyelmen kívül hagyása, úgy jellemzi ez Szegedet is. Tele van Szeged ma is panasszal, hogy az ország és a mindenkori kor­mányok mily keveset tettek eddig is éc­t. Nem akarjuk ezzel itt azt mondani, hogy tisztán Szeged közömbösségén múlott volna az intéző körök szűk­­keblűsége, — nem, sőt megállapítjuk, hogy automatikusan, minden után­járás nélkül is többet kellett volna Szegedért tenniök, mint amennyit tettek, de az tagadhatlan, hogy Szeged maga sem viselte úgy a saját érdekét a szívén, ahogyan azt tennie kellett volna, így van most például az egyetem dolga. Debrecen teljes aktivitással dolgozik Szeged érdekei ellen, be­járja a tanárokat, megkörnyékezi az újságokat, hangulatot csinál maga mellett és Szeged ellen. Biztosra vesszük, hogy Debrecen már számol azzal, hogy a kolozsvári tanárokat el kell helyeznie és lakásokat biztosít a számukra. Szóval Debrecen meg­tesz mindent, m­íg Szegeden szépen beszélnek, gyűlést is tartanak, de ha valamelyik tanár levélben a városhoz fordulna, hogy miképen is lesz maj« a tanárok elhelyezésével, — ez a kérdés a legnagyobb zavarokat vál­taná ki a hivatalos és a nem hiva­talos faktorok csak beszédre beide­­gezési agyában. Tenni kell valamit, produkálni kell valamit előzetesen már az egye­tem érdekében, mert különben iga­zán nem kívánhatjuk a kolozsvár tanároktól sem, hogy ide jöjjenel Szegedre s a Stefánia néhány padja és a korzó sok széke legyen az egyetlen helyük, ahol lepihenhetnek A kormány, a kormányelnök és a szakminiszter jóindulata biztos - tessék megnyerni a tanárok hajla­mosságát is. Ära 2 korona» Vasárnap, ll.évf., 12. szám. Mégis Szegedre jön a kolozsvári egyetem. — Dr. Menyhárt Gáspár és dr. Dézsy Lajos dékánok nyilatkozata a Szeged számára. — BUDAPEST, január 15. (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) A kolozsvári egyetem elhelyezésé­nek esélyei valósággal kaleidoszkóp­­szerűen változnak. Tegnap még az volt a látszat, hogy Debrecennek si­került Szeged elé kerülnie, ma aztán, amikor a Szeged­nek sikerült a leg­­autentikusa­bb nyilatkozatokra szert tennie s a kérdésben végre tiszta képet nyerni, az az érzésünk, hogy a sok­hónapos reménykedés nem volt hiábavaló s az egyetem hamarosan Szeged falai között talál otthonra. A Szeged budapesti munkatársa fölkereste a kolozsvári egyetem több érdemes professzorát, akik kimentő részletességgel nyilatkoztak a Szeged számára. Nyilatkozataikat telefonon közölte velünk munkatársunk s azo­kat alább adjuk. Ugyancsak Szeged város javára billenti a mérleget az a néhány nyilatkozat, amely egy vezető cikk visszhangjaképpen a buda­pesti Szózat [UNK] barn jelent meg, kolozs­vári egyetemi tanárok tollából s amelyeket alább ugyancsak ismer­tetünk . 'r t A Szeged számára elhangzott nyi­latkozatok a következők : Dr. Menyhárt Gáspár, a kolozsvári egyetem jogi kari dékánja: — Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a kolozsvári egyetem tanárai csatlakoztak volna a debre­ceni mozgalomhoz. Annyi történt, hogy a debreceni egyetem meg­hívását egyes tudományos karok tár­gyalták s azt a véleményt nyilvání­tották, hogy a meghívás olyan uj mozzanat, amellyel foglalkozni kell. Evégből bizottságot küldöttek ki, mely megvizsgálja, hogy az ország szükséglete s a tudományos munka eredményes folytatásának szempont­jai alapján mi volna jelenleg kívá­natosabb : a debreceni egyetemmel való együttműködés, vagy külön Szegeden az egyetem felállítása, — hogy aztán a bizottság véleménye alapján az egyetem a meghívásra érdemben nyilatkozhasson. — Az egyetemi tanács is ilyen értelemben határozott és kérte a kul­tuszminisztert, hogy amennyiben maga is helyénvalónak látja, járul­jon hozzá a bizottság kiküldéséhez, ellenben­­ az egyetem, mint ilyen, állást nem foglalt s legkevésbé csat­lakozott a Debrecenbe menés gondolatához. — Egyes tanároknak lehet az a meggyőződésük, hogy jó volna a­ ­ debreceni meghívást elfogadni,amint mások abban a meggyőződésben él­nek, hogy ez nem szerencsés meg­oldás és Szegedre menni okkal helyesebb, de az egyetem hivatalosan még nem nyilatkozott. — Haller volt kultuszminiszter már döntött Szeged mellett. Az a kérdés, hogy a jelenlegi miniszter fentartja-e­ elődje elhatározását. Ha igen, a bizottság kiküldése is fölös­leges. Az egyetem csak véleményt nyilváníthat, de érdemben még véle­ményt sem nyilvánított. Dr. Dézsy Lajos, a filozófiai kar dékánja: — Az egyetem kérdésében nincs semmi novum. Bizottság kiküldését kérték s most várják a miniszter engedélyét. A kérdés csak az : mi felel meg jobban a tudományos ér­dekeknek ? Hangsúlyozni kívánom, hogy minden kolozsvári egyetemi tanár a hála és szeretet hang­ján beszél Szeged város kö­zönségéről s annak meghí­vásáról. A kérdés eldöntésének legnehezebb része az orvosi fakultás elhelyezése. De hol vagyunk még ettől? Korb Flóris pesti munkatársunk, de az nevű tervezőművész súlyos fekszik lakásán s igy nem o­kozhatott.­­5. A szegedi egyetem figye a budapesti sajtóban. A Szózat csütörtöki számában Erdély egyeteme címen megjelent vezércikkre, amely a kolozsvári egye­temnek Debrecenben való elhelye­zése mellett felhozott érvekkel fog­lalkozik. Tóth Károly és Hornyánszky Gyula kolozsvári egyetemi tanárok ma a következő nyilatkozatot tették: — Az a memorandum, melyről a cikk szól, nem hivatalos munkálat, még a hivatalos állásfoglalás előtt készült és az egyetem jelenleg Buda­pesten működő tanárainak többsége, tekintet nélkül kélt hovatartozandó­­ságukra, elfogadta azt. A hivatalos tárgyalás során két krar már el is fogadta a memorandum álláspontját, a másik két kar pedig végleges állás­­foglalását a helyszínre küldött bizott­ságoktól let­­függővé. Az egyetemi tanács ugyanerre az álláspontra­­ helyezkedett. Minthogy az említett memorandum kivonatos ismertetése­­ könnyen azt a látszatot keltheti, mintha a memorandumban foglal­tak az egyetem hivatalos álláspont­­jának felelne meg, szükségesnek vél­tük a tényál­ás ismertetését. Az Erdély egyeteme című közle­ményre vonatkozólag egy magát meg nem nevező kolozsvári egyetemi tanár is nyilatkozott s többek kö­zött ezeket írja: — Debrecen javaslata az egyetem tanácsától származik, mit az ottani orvosi kar (három tanár) külön vé­leményben nyújtott be a kultusz­­miniszterhez, melyben azt vitatja, hogy a terv (három egyetem egye­sítése Debrecenben) végre nem hajtható. Az orvosképzés érdeke egyenesen megköveteli, hogy leg­alább három, de ha lehet négy (vagy még több) orvosi kar legyen. A szegedi elhelyezéshez minden helyiség megvan. A debrecenihez, mint tudjuk, három év múlva lenne elég hely egyszeres tanszékek ese­tén is.­­ Semmivel sem kerülne kevesebbe a három egyetem Deb­recenbe vitele, mint egy harmadik, a szegedi felállítása a meglévő tanári karral. És ami a fő, szűkösebb vonatkozásban többet ér három-négy egyetem, mint kettő. Francia lap Magyarország helyzetéről. I PÁRIS, jan. 15. A Le Temps 4ira^­­ budapesti tudósítója nyomán: Ma­gyarországon valamennyi politikai I tábor a nagykövetek konferenciájá­­­­nak határozatait végső keserűséggel­­ tárgyalja. Azt tartják, hogy ez ellen­­­­tétben van a múlt évi május 6-iki­­ kisérő levéllel, amely kijelentette, hogy amennyiben az érdekelt felek egyike kívánja, az eredetileg tervezett határvonal egyes helyeken barátsá­gosan helyreigazíttassék. A magya­rok pártkülönbség nélkül kijelentik, hogy hazájuk nem adja ki Ausztriá­nak a nyugatmagyar­országi terü­leteket, amíg minden lehető jog­orvoslatot ki nem merítettek. A német propaganda, amely az utóbbi események hatása alatt erősen dol­gozott Budapesten, igyekezett meg­győzni a közvéleményt, hogy Francia­­ország az, amely Magyarországgal szemben állandóan rosszakaratú és hogy Németországban megvan a szükséges jóakarat és képesség, hogy ennek az országnak felemelése és újjáépítése terén segítségére le­gyen. Szrájkolnak a bécsi telefon­­kezelők. BÉCS, jan. 15. A postások sztrájkja átterjedt a telefonistákra is. Buda­pesttel ma hajnali 3 óra óta nincs összeköttetés. Remélik, hogy a fenye­gető általános sztrájk elkerülhető­­ lesz. Ma van a LENGYELVÉR-nek a bemutatója a SZÉCHENYI-MOZIBAN. A főszerepekben: PETROVICH és BOJOR JUCI. Az első része „KAKUKFIÓK“ alcímmel ma, szombat, vasárnap és hétfőn van műsoron. Előadások: S’»"1;USft»“ 5 £ 5:

Next