Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-20 / 90. szám

Ára 2 korona. Megjelenik naponkint délután. Szerda, II. évf, 90. szám. SZERKESZTÓSÉG tS KIADÓHIVATAL: KSIcicy-ntca 6. • Telefon 13-33. Bethlen István a pártokban. BUDAPEST, ápr. 19. Tegnap, este mutatkozott be a pártokban gróf Bethlen István miniszterelnök kormánya élén. Este fél fél 7 óra­kor jelent meg a keresztény egyesü­lés pártjában, ahol a képviselők ér­tekezletre jöttek össze. Gróf An­­drássy Gyula elnökölt. Megnyitójá­ban felkérte a párt tagjait, hogy a súlyos időkben a kormány műkö­dését támogatásukkal biztosítsák. A párt Bethlen közléseit tudomásul véve, a kormány támogatására nézve határozatot egyelőre még nem ho­zott. Megnyugtatóig hatott a párt­tagokra a miniszterelnök ama ki­jelentése, hogy politikáján a keresz­tény és nemzeti gondolat vonul ke­resztül. Az értekezleten szóba ke­­rült a belügyi államtitkárság kér­dése is. Huszár Károly a jelen volt mi­niszterelnököt és a kormány tagjait annak az elvnek kíméletlen érvénye­sítésére hívta fel, hogy minden állami funkciót végző tényező szorít­­tassék tisztán azokba a keretekbe, amelyekbe a törvény ereje és hiva­tása utalja. Felhívja a kormány figyelmét a háborús kivételes intéz­kedéseknek sürgős hatályon kívül helyezésére, valamint a városi lakos­ság és az ellátatlanok minden mel­lék tekintet nélkül való ellátására. Szmrecsányi György arra nézve kért felvilágosítást, hogy a király itt tartózkodásával kapcsolatban vállalt-e s ha igen, miféle kötelezettséget? és arról, hogy a nemzetgyűlés színe előtt fog-e erről nyilatkozatot tenni. Óva inti a kormányt, hogy a választó­­jogi törvény kidolgozásánál a túl­ságos szűkítést ne vigye keresztül. Különösen áll ez a női szavazati jogra, melynek további fentartását kívánja. Ezenkívül a külügyi helyzet ismertetését kérte a miniszterelnöktől. Ezután Ernst Sándor kérdezte meg, mikor óhajtja Bethlen a király­kérdést rendezni. Gróf Bethlen István­­kijelentette, hogy a királykérdés ma nem aktuális,­­ azt kikapcsolja. A keresztény pártból a kisgazda pártba vonult át az új kormány, ahol szintén értekezlet volt. Meskó Zoltán üdvözölte az új kormányt. Gróf Bethlen István miniszter­­elnök válaszolt és rövid beszédben ismertette a programját: Testestől­­lelkestől vonzódik a kisgazdapárthoz. Agrárius ő is, akinek megszállt te­rületen lévő birtokát most idegenek bírják. Legszívesebben azokra az időkre emlékszik vissza, amikor gróf Tisza Istvánnal az agrár­kérdések megoldásán fáradozott. Már akkor az volt a felfogása, hogy a gazda­­társadalom az ország fen­tartó eleme, de nem kíván egyoldalú kijelentése­ket tenni, miért is hozzáfűzi, hogy az intelligencia, a magyar közép­­osztály, a magyar állam épületének hasonló erejű oszlopa s„ kívánatos, hogy e két osztálynak nem lesznek ellentétes érdekei, mert ezeknek össze kell fogniok. Az intelligencia és a gazdatársadalom összefogásán múlik az, hogy sikerül-e az országot megmenteni. Az intelligenciának és a gazdatársadalomnak nem szabad szembehelyezkedni egymással, mert az az ország katasztrófáját jelen­tené. Ő volt az, aki 1910-ben az agrártermények véd­vámját tá­mogatta. Másfelől nagyatádi Szabó Istvánnal együtt egészséges birtok­­politikát sürgetett. A földreform ala­pos és igazságos végrehajtása az új kormány első feladata. A belügy­miniszter személye és egyénisége biztosíték arra, hogy minden nehéz­séget, amit esetleg a közigazgatási hatóságok támasztanának a föld­reform végrehajtása körül, teljes erő­vel meg fogja szüntetni. A földre­form végrehajtását a kormány össze­kapcsolja a vagyonváltsággal. Az előzetes tárgyalások folynak. A pénz­ügyminiszter hozzájárulását adta a szabad­ forgalom visszaállításához, aminek fejében ellenértékül egy for­galmi adójavaslat elfogadását kéri. Alkotmányjogi kérdések sürgős rendezése szintén első feladata a kormánynak. Legelsőnek említi a választójog megszükítését. Az általá­nos választójog, mely ma Magyar­országon érvényben van, tarthatatlan. (Élénk helyeslés.) Nincs Európának egyetlenegy állama sem, ahol ilyen szélsőséges, korlátlan választójog volna érvényben. Ezt okvetlenül meg kell szüntetni, de számítani kell a kor demokratikus követelményeivel és a nagy nemzeti érdekekkel. A parlamentáris reformok között fontos a főrendiház reformja, amely szintén korszerű követelmény. Az ország parlamenti berendezkedésében, vala­mint a vármegyei­­ reformban is honorálni kell a demokrata szellemet. A vármegye legyen továbbra is az alkotmány védbástyája s míg egy­részt nem szabad a vármegyét a demagógiának kiszolgáltatni, más­részt­ a kisgazdapártnak a törvény­­hatóságokban megfelelő helyet kell fentartani. A kormányzat keresztény nemzeti és demokrata, a kereszténység gon­­dolata azonban nem jelenti a jel­szavakkal dolgozó vad antiszemitiz­must. Az igazi keresztény gondo­lata a keresztény vallás erkölcsi alapjából indul ki. Ezt az irányelvet kívánja a kormányzatban érvénye­síteni, párosulva erős nemzeti ér­zéssel. A legkíméletlenebb szigorral le fog törni minden egyéni akciót és elejét veszi minden oly mozgalom­nak, amely az állam rendjét meg akarja bontani. A kormány az alkot­mányosság tekintetében az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll. Bemutatkozott a Bethlen-kormány — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, ápr. 19. (M. T. I.) Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyző­könyvének hitelesítése után Lukovich háznagy vezetésével gróf Bethlen­­ Istvánnal az élén bevonul az uj kormány az ülésterembe. Gróf Bethlen István miniszter­­elnök: Minthogy a kormányzó ur őfőméltóságáról leirat érkezett a nemzetgyűléshez, kérem annak fel­olvasását. Vasadi Balogh György jegyző fel­olvassa a kormányzói kéziratot: Magyarország nemzetgyűlésének kor­mányzói üdvözletem. Tisztelt Nem­zetgyűlés ! Gróf Teleki Pált kérel­mére miniszterelnöki állásától fel­mentettem és miniszterelnökké gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérte a nemzetgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1921 április. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Ezután Bethlen István állott fel szólásra, aki a következőket mon­dotta:­­ — A közvetlen lelépett kormány nagy érdemeket szerzett a nemzet körül azért, hogy abban az időben, amikor kormányra lépett, az ország­ban a jogrend nem volt megszilár­dulva és tisztán arra törekedett, hogy ezt teljes erejével megszilár­dítsa. Sikerült megalkotni a földbir­tokreformot és megindítani a pénz­ügy terén is a konszolidációt. — Az újonnan hivatalba lépett kor­mánynak az a feladata, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek, az a feladata, hogy lehetőleg meg­tisztítsa az irányzatot a hozzátapadó salaktól. (Helyeslés.) — Tisztelt Nemzetgyűlési Nem elég azt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot kö­vetünk. A nemzet ösztönszerűleg megtalálta a maga irányát, de ennek az ösztönszerű iránynak kifejezését nemcsak szavakkal, hanem tettekkel kell adni. Az új politikát össze kell kapcsolni azokkal a nagy nem­zeti tradíciókkal, melyeken felépült, ennek a nemzetnek, ennek az or­szágnak, ennek az államnak a rendje. — Új politikát kell követni. Egy nem­zet életének vagyunk az őrei és nem osztályoknak, nem felekezeteknek, nem pártoknak, nem egyéni érdekek­nek. Erőt kell venni önmagunkon és kiküszöbölni testünkből azt a mér­get, amely lesiklásokra és ennek az országnak a lerombolására vezet. — Az ország elérte régi vágyát, a nemzeti függetlenséget. (Éljenzés és taps.) » — Ennek a nemzetnek ehhez a füg­getlenséghez minden körülmények között ragaszkodnia kell. De ezt a függetlenséget olyan áron értük el, amelyet sohasem fizettünk volna, ha öntudatosan akartuk volna­­ elérni. Ha új politikát akarunk kezdeni, vizsgálni kell a múltat, azt, hogy melyek voltak azok a hibák, ame­lyek a mai állapotba taszítottak. Bethlen után Hegedűs terjeszti be pénzügyi javaslatait s kéri azokat sürgősen elintézni. Majd szünet kö­vetkezik. Az ülés folyik. IV. Károly menedékjogot kapott. PÁRIS, ápr. 19. (Sat. tud.) Génf­ből jelentik a Matinnak: A svájci szövetség politikai osztálya előzetes vizsgálat után, melyet IV. Károly útjának ügyében indított, azt találta, hogy semmi ok sincs arra, hogy megvonják tőle a Svájcban élvezett vendégjogot. Károly király tehát Svájcban maradhat. A bányászok tovább sztráj­kolnak. LONDON, ápr. 19. (Reuter). Az ország különböző részeiből érkező jelentések szerint a bányamunkáso­kat úgy látszik, éppenséggel nem­­ sújtotta le a­ vasúti és szállítási munkásoknak az a határozata, hogy nem mondják ki a szimpátia-sztráj­kot. Elsősorban Wales déli részei­nek bányamunkásai el vannak szánva arra, hogy a harcot add­ig folytat­ják, amíg a nemzeti bérhivatal fel­állítására vonatkozó követelésüket nem teljesítik. A sztrájk hatása las­san érezhetővé válik. Nem adják biztosítékul a német aranyat. BÉCS, április 19. A N. F. P-­nek jelentik Berlinből. A jóvátételi bi­zottság már másodízben terjeszti elő az antantnak azt a követelését, hogy a német birodalmi bank aranyállo­mányát biztosítsák. Ezt a követelést a német kormány már egy ízben elutasította és most is tagadó választ fog adni. A francia adósságok rendezése. Az Újság értesülése szerint a fran­cia adósságok rendezése kedvezően folyik. A francia hitelezők tíz évi halasztást adtak a budapesti ban­koknak, mintegy 120 millió franknyi be nem váltott szelvény megfizeté­sére. A SZÉCHE­ PJYI-710ZSBAN ma is a SZÉNKIRÁLYNŐ és a DADALÁZADÁS kerül beiktatásra. Főszereplők: Maria Jacobini és Ossi Oswalda. Telefon 16 33. * Előadások 5, 3/47 és ‘/29 órakor. Telefon 16—33.

Next