Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2 DELMAGYARORSZAG Jelentik — 10 éve Windischgraetz herceg ko­mornyikja. Tényleg az utóbbi naprtban Síros­­pjt^on járt, de amikor a franc a rendőrség megbízo­ttai és a budapesti detektívek ott ke­­res ék, akikor a cselédig már arról értesitette őket, hogy Kovács Bud­pestre utazott. A cselédek tisztességes embernek mondják. Zárkózott, titokzatos, r­étsé­g­es embernek jel­lemzik, aki állandóra filnek­ törekedett. Az éjszakai órákban Stíl veszteire való tekin­tet nélkül nagy apparátussal ezen a nyomon tovább folytatták a nyomozást és újév regge* lére jelentős ered­ményt várnak. Nyom van arra, hogy ki adta fel azt a titokzatos távira­tot, amellyel vissza akarták rendelni Hágából Marsovszkyékat. Szilveszter estéjén nagy veszélybe került Sátoraljaújhely és Arad városa.­ ­Borsodban egyre veszélyesebb a helyzet. — Bodrog várából tutajokon viszik el a lakosságot. — Az aranyos is a Szamos után most a Maros veszélyezteti Erdélyt. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bodrog­­keret «ur uccáb­ól a víz ma lassan visszahúzó­dott. .A lakosság már meg is kezdte az ár által a­ házakba ömlött szenny és piszok eltaka­rítását. Nyocvan ház azonban még mindig víz alatt áll. Olaszliszkán is javult a helyzet. Ma délután igen nyugtalanító hitek érkeztek Bodrogsára községből, ahol csak a házak teteje látszik ki a Vízből. A lakosságot tutajokon szál­lítják el a községből. Síró asszonyok és gyerekek, kétségbeesett szótlan férfiak nézik kis vagyon­kájuk pusztulását. A menekülőket Bodrog­­zsadányba­n helyezik el. Tokajnál csütörtökön apadt a Tisza. Ma dél­után óta közvetlen veszély fenyegeti Sátoralja­újhely párosát is. A R­ány­a áradása es­őfelé már elöntötte a cigánynegyedet és a vágóhidat, valamint a c­eh megszállott területen levő kis­­állomást Cseh területről újabb víztömeg és jégtorla­­szók érkezését jelzik. A város lakossága köré­ben rendkívül nagy az izgalom, mindenki cso­magol és minden percben menekülésre készen áll. A rendőrség, tűzoltóság és az odavezényelt utászok minden eshetőségre felkészültek. Sátor­aljaújhelyen mindenki talpon van. A délborsodi árterületen Tiszabibolna és Tiszadorog még mindig csak csónakon közelit­­hetők meg. Az alispini hivatal Szabóiéiból ujabb jégtáblák érkezéséről kapott jelentést, úgy hogy félő, hogy Alsóbodrog csak ezután kerül veszélybe. Kolozsvárról jelentik: Az árvíz veszedelem Erdély népe felett még mindig nem múlott el. Az Aranyos, Szamos, Kraszna és a felső Kö­rösök már visszahúzódtak medrükbe, most azon­ban a Maros áradása jelent olyan veszedelmet, amely rddapldzai készül az eddigi csapásra. A folytonos esőzések következtében a Maros Arad­tól 15 kilométernyire áttörte a gátat. Maros­­bodrognál a lakosságot evakuálták. Ma már Arad helyzete is kezd komolyan ve­szélyessé válni. Még csak pár centiméternyi áradás is a város mélyebben fekvő rés­zett a víz elönti. A megáradt Maros hatalmas darabokat szaggat le a város földjéből. Szegednél ismét áradt a Tisza. A Tisza Szegednél ma ismét jelentékenyen áradt. Tegnap este nyolc órakor 674 cen­tméter volt a magassága, éjjel két órakor 679, reggel 681, délután két órakor pedig elérte a 685 centiméteres nívót. Az a jég­ömeg, amelyet Csongrád és Szolnok között ágyúzással tn­dk­­­ottak­ még tegnapelőtt a tüzérek, mir elvonult Szeged alatt, de alig volt észlelhető, mert az ágyúzás és a robbantás teljesen apró darabokra roncsolta szét a hatalmas jégtáblákat. A tanács mai ülésén is szóba került egy, az áradással kapcsolatos baj. A megáradt Maros ugyanis hatalmas darabokat szaggat le meredek partjairól, amelyek a torkolatnál a város maros­tői és tápéi réti földjeit határolják. A tanács elhatározta, hogy szakértői bizottságot küld ki a helyszínre annak a kérdésnek a tanulmányo­zására, hogy miként lehetne a Maros további földlopás­ait megakadályozni, mert a nyughatat­lan folyó minden áradáskor nagy darabokat szakít le és sodor magával a város földjéből. A bizottság, amely az új esztendő első napjai­ban tart helyszíni szemlét, a következőkből áll: Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, And­­rássy Lajos miniszteri tanácsos és dr. Szendrey Jenő tanácsnok a város előljárósági ügyosztá­lyának a vezetője. 1926 január 1 Magyarország szigorú ellenőrzéséről, tárgyalnak Párisban. A fascista pénzhamisítás következté­­ben Franciaország teljes­en a kis int­rit mellé állt. Bécs, december 31. (A Délmagyarország­­ bécsi tudósítójától) A magyar fajvédők három exponensének amszterdami letartóztatása képezi az itteni diplom­áciai körök legújabb tém­áját. Diplomáciai körökben az a hír van elterjedve, hogy a fascista pénzhamisítás könnyen ka­tasztrófás következményekkel járhat Magyar­­országra nézve. Állítólag Párisban máris tárgya­lások folynak a kisantant követel­és a francia külügyminisztérium között Magyarország ellen­őrzésinek megszigorítása ügyében. Annyi bi­zonyos, hogy Jenkorichik vallomása arról, hogy a budapesti bankógyár politikai célok szolgálatában á­lott, a francia kormányt teljesen a kisantánt mellé sodorta. Bettes ma minden Magyarország-ellenes akciójában számíthat a francia kormány támo­gatására. Arról még nincsen pozitív hír, hogy a francia kormány milyen retorziós tervekkel foglalkozik, azonban diplomáci­ai körökben kolportált hír szerint Párisban az a vélemény dominál, hogy Magyarország a fascista pénz­hamisítással megszegte a trianoni békeszerző­dést, amennyiben fegyveres háború helyett mos­tan gazdasági alapon akarta Franciaországot tönkretenni és így a békeszerződéseket fel­borítani. Természetes, hogy ez az álláspont tarthatat­lan, amennyiben nemcsak a magyar kormány­nak, de egyetlen tisztességes és komoly politikai pártnak sincsen semmi közük az amszterdami foglyokhoz. A kisantánt azonban most Párisban számára ''­érve kedvező körülmények között tüzel Magyarország ellen és a magyar ker­­■ud ugyan­ lohanem meg kell tennie annak érde­­kében, hogy a magyar hatóságok legkisebb részleteiben kinyomozzák a fascista pénzhami­­sítás szálait és a banda összes tagjait letartóz­tassák. A magyar kormány csakis így ellen­­súlyozhatja a kisantant párisi uszításának eset­leges katasztrófád következményeit és csakis így háríthatja el Magyarország felől a fenye­gető súlyos rendszabályokat. Szemere Pál. E. Schatz Magda füzeszalonja Somogyi ucca 15. , Telefon: 14-30 Csízió az 1926. közönséges évre. Ez a közönséges esztendő nem közönséges esztendő­ lesz. Nostradamus, százesztendős Jövendőmondó, Herschel és Sirius nélkül is meg lehet jósolni, hogy nagy dolgok előtt állunk. Azt is meg lehet jósolni, hogy vala­hogy csak lesz, mert sehogy még sohasem volt, bár némelyek szerint a világ vége is elkövetkezik. Vannak, akik azt állítják, hogy nem lesz vége a világnak, mert már anno 1914 vége volt neki. Mondják, hogy csillag esik, föld reng, jött éve csudáknak. (A költő mondja tudniillik a Buda halálában 1864-ben.) Annyi bizonyos, hogy nagy háborúra van kilátás az egységes párt és kétséges elemei között, hogy ki diktálja az iramot ? Megjövén­­deltek, hogy egy nevezetes politikus szemé­lyiséggel valami történni fog: vagy diktátor lesz, vagy Valaposinas! Forradalomra is van kilátás, olyan forradalomra, amilyen még nem volt, persze nem nálunk, ó, nálunk már nem lesz, nem lehet forradalom, mert már volt. Előre megjósolhatjuk, minden ellenkező hí­resztelés dacára, hogy a négy évszak ebben az esztendőben is fel fogja váltani egymást, legalább is a kalendáriumban. Az esztendő uralkodó bolygója azonban nem bolygó lesz, hanem m­aga a Nap, de azért Az Est is megmarad, ha a fasizmus megengedi. A szegedi közéletbe­n sok, pár centimért­ balra egyaránt van kilátás. (Remélhetőleg a belátás is meg fog jönni idővel.) A Tisza meglepetéseket tartogat január 7-ére. Most pedig vegyük szépen egymás után az egyes hónapokat, ahogy azok a Gergely-féle nap­tárban következnek, mert az idén is ilyen sorrendben fognak jönni. Január. Az új esztendő péntekkel kezdődik. Tehát ez az év jól kezdődik, mint az egy­szeri ember mondotta, mikor fölmagasztalni vitték. Januárban teljes napfogyatkozás lesz, de nem nálunk. Nálunk másban lesz fogyat­kozás. A hó végén beáll a Duna jege. Királyt választanak, esetleg adut vagy tökfelsőt. A hó végén egy kritikus nap : Zsirkay-b­emutató. Február. A jelek szerint ez lesz a legrö­videbb hónap. Éppen ezért februárra nem is jósolunk semmi különöset. Leginkább sok táncot és kurta farsangot. Tizenhetedikén már kezdődik a böjt és némelyeknek mér előbb a nemulass! Március. E dicső hónap idusán nagy si­kere lesz a közismert helyi szerzőnek egy­­ disznótoros vacsorán. Április. E hó elsején nagy napja lesz szá­mos politikai tényezőnknek. Nemcsak a holló fogja mosni a fiúk Az időjárás méltónak ígérkezik e hó nevéhez. Május. Elején a dolgozók nagy világün­nepe, nálunk zártkörű mulatság formájában. Nagy hurcolkodás. Némelyek szeretnének le* *Anni minden orgonát. A téves találkozókon a B-listások * régi szép időkre, amikor még az A-ba jártak. Cserebogár, sárga cse­rebogár. Szabó Dezső a Zugligetbe autózik Friedrich Istvánnal. (Az autót Friedrich ve­zeti.) Péter-Pálkor a pacsirták az Urat, a dalárdák Kőniget köszöntik. Julius. A hőhullámok megérkeznek. Az ol­csósági hullámok elmaradnak. (Esetleg for­dítva. A nemtetsző jóslatot kicseréljük.) 14-én a Bastille bevétele a rifikabilokkal. Augusztus. A Klebelsberg-kormány megy. (Igaz, elfelejtettük megmondani, hogy jön. De vannak kormányok, amelyek úgy jönnek, mintha mennének.) Balogh Lajos nevenapja. Szeptember. Beiratások. Sokan beiratkoz­nak a szakszervezetbe. Lesz még szőlő, lágy kenyér. Október. A párisi forradalom vége. (jaj, igaz, nem is említettük, hogy Párisban forradalom . ..) A lánchidi forradalom nyolcadik év­fordulóján Friedrich István őszirózsás koszo­rút dob a Dunába. November. Nagy vadászatok országszerte. A miniszterek számos bakot lőnek. A szegedi színházban hat helyi szerző keres egy igaz­­gatót. A magyar pénz, olyan jól áll, hogy külföldön hamisítják. (És hű nen hamisítják, hát az se olyan nagy szerencsétlenség. Búd. tud.) December. Ez lesz az uj esztendő utolsó hónapja. Szilveszterre eloszlik, mint a búb0* rék és marad — 1927. Addig is boldog uj évet, számos főnyereményt, jobb bort és er­­kölcsöket és bort, búzát, békességet kíván az 58 hijján százesztendős Gyalu.

Next