Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
DELMAGYARORSZÁG 2 Mi történt a külpolitikában ? A genfi külügyminiszteri értekezlet tegnapi ülésén a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdését tárgyalták hétfőn délután a külügyminiszterek 11 genfi értekezletének negyedik ülésén, amelyen Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt, az előző ülésen hozott határozat értelmében a miniszterek megkezdték a harmadik napirendi pont — a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése — tárgyalását azzal a céllal, hogy szakértői csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcsolatban. Ezután — a megállapodás értelmében — a miniszterek folytatták az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — megvitatását Vasárnap a külügyminiszterek nem tartottak értekezletet. Nem tartanak ma sem, Mindenszentek ünnepére való tekintettel. Ezt az alkalmat használja fel Dulles arra, hogy Madridba utazzék, ahol tanácskozik Francóval és a spanyol kormány több tagjával. Holnap a külügyminiszterek ismét ülést tartanak. A külügyminiszterek szombati, harmadik ülésén — mint rövid híreink között vasárnapi számunkban arról megelékeztünk — az első napirendi pont, vagyis az európai biztonság és a német kérdés megvitatására került sor. A Molotov elnökletével lefolyt ülésen, amely délután három órától csaknem hét óráig tartott, Dulles azt az állítást kockáztatta meg, hogy a szovjet küldöttség nem teljesíti a kormányfők genfi értekezletén kijelölt Irányelveket, mivel pénteken benyújtott javaslatában a szovjet küldöttség mindenekelőtt az európai biztonság kérdésével foglalkozott, míg a német kérdésről csak később akar javaslatot beterjeszteni. Molotov válaszában hangsúlyozta,hogy a német kérdés megvitatásakor a szovjet küldöttség kimerítően ismerteti majd álláspontját. A pénteken előterjesztett nyugati javaslatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy e javaslatok a berlini külügyminiszteri konferencián elhangzott javaslatokhoz viszonyítva pozitív jellegűek, mivel e javaslatokban már az európai biztonság szempontjait is figyelembe vették. A nyugati javaslatoknak legfőbb gyengéje — állapította meg Molotov —, hogy mindent egy célnak rendelnek alá, nevezetesen az egyesített és újrafelfegyverzett Németországot mindenáron az Északatlanti Szövetségbe akarják bevonni. Kétségtelen, hogy ezek a javaslatok nem segítik elő Németország egyesítését, mivel nincsenek összhangban a német nép és az európai biztonság érdekeivel. — „A szovjet küldöttség felteszi a kérdést: — jelentette ki Molotov — valóban olyan Németország lebeg-e a tárgyalófelek szeme előtt, amely előre elkötelezi magát valamelyik katonai tömbnek? Mi olyan Németországot akarunk — mondotta Molotov —, amely népének valóban szabad akaratnyilvánítása útján békeszerető, demokratikus állammá válnék. Mi úgy véljük, hogy Németország útját magának a német népnek kell szabadon kijelölnie.“ Molotov az ülés során kifejtette, hogy a szovjet küldöttség véleménye szerint a német kérdéssel foglalkozó tanácskozásokon meg kell hallgatni a német nép képviselőit is. Vasárnap délután a francia nemzeti gyűlés megkezdte a kormány választási törvényjavaslatával és a választási reformok kérdésével kapcsolatos vitát. A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint a nemzetgyűlést megbízatásának lejárta előtt feloszlatnák és az előzőleg kitűzött időpontnál hamarabb, december első felében tartanák meg a parlamenti választásokat. A vita Paul Ribeyr képviselő által beterjesztett jelentés megtárgyalásával kezdődött. Ez a jelentés, amelyet a nemzetgyűlés általános választójogi bizottsága nevében állítottak össze, a kommunisták, szocialisták és a radikálisok szótöbbségével amellett foglal állást, hogy az új választásokat az arányos képviseleti rendszer alapján egyfordulós szavazással kell lebonyolítani. A bizottság továbbá azt is javasolja, hogy 1958 január másodikával érvénytelenítsék a jelenlegi nemzetgyűlés meghatalmazását. A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében Genf (MTI). A Szovjetunió, Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésére vonatkozó irányelvükben kijelentették, hogy tanulmányozni kell azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek: a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) az érdekelt országok és ■ népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék“. A négy hatalom külügyminiszterei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg: 1. Rendszabályokat kell foganatosítani a nemzetközi kereskedelem fejlődésének előmozdítására, értve ez alatt a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelmet jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kereskedelem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. 2. A négy hatalom minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elíi segítse valamennyi ország kereskedelmi hajóinak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentőségű tengerszorosokon és csatornákon, valamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását. 3. Intézkedéseket kell tenni a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomerő békés felhasználása terén (a technikában, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban, stb.) az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek értekezleteinek összehívása útján. A négy hatalom képviselői megfelelő lépéseket tesznek majd azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a tudomány és a technika terén folytatott nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legközelebbi intézkedésként 1956-ban hívjanak össze nemzetközi értekezletet az atomerőnek a gyógyászat terén történő felhasználása kérdésében. 4. A négy hatalom helyesli, hogy a nemzetközi szakintézmények (nemzetközi menekültügyi szervezet (IRO) UNESCO, egészségügyi világszervezet (WHO), szállítási és közlekedési szervezet, stb.) munkájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. Ezután a következő további intézkedéseket kell tenni, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdítását az ipar, mezőgazdaság, kulturális együttműködés és utazások terén: a) kölcsönösen küldöttségeket kell cserélni: az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek kölcsönösen utazásokat kell tenniük egymás országaiban tapasztalatcsere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető országok e téren elért eredményeivel; b) ki kell bővíteni az országok közötti kulturális kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és kibővüljön a kulturális értékek cseréje. Ennek érdekében kívánatos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek; c) ki kell bővíteni a sajtótermékek (könyvek, folyóiratok, újságok, stb.) cseréjét a tudományos kutatóintézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között; d) • intézkedéseket kell tenni a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolatok szélesebb körű kifejlesztésére; e) rendszabályokat kell foganatosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcsolatok kibővítését megnehezítő mesterséges akadályok kiküszöbölésére. Ben Jusszef volt marokkói szultán a Marokkóval kapcsolatos új események középpontjában Párizs (MTI). Szidi Mohammed Ben Jusszef, volt marokkói szultán, akit a francia kormány két évvel ezelőtt megfosztott tisztségétől és Madagaszkár szigetére száműzött, hétfőn reggel —■ az Aix-les- Bains-i megállapodások értelmében — visszaérkezett Franciaországba. A volt szultánt repülőgép szállította Nizzába. Ben Jusszef fogadására magas rangú francia kormánytisztviselők jelentek meg, élükön Yrissou-vel, Pinay kabinetfőnökével. Még nem történt végleges döntés, hogy a volt szultán hol telepedik le. Ben Arafa volt marokkói szultán, aki néhány héttel ezelőtt vonult vissza, Coty francia köztársasági elnökhöz intézett levelében bejelentette, hogy hivatalosan lemond a trónról Mohammed Ben Jusszefnek, a Madagaszkárból most visszatért száműzött szultánnak a javára. Hangsúlyozta, hogy a marokkói nép egyhangú kívánsága miatt tartja kötelességének megtenni ezt a lépést. A francia kormány közlése helyesli ezt a lépést és megállapítja, hogy ez megnyitja a lehetőséget Marokkóban a békés, rendes fejlődésre, a Franciaországgal való állandó együttműködés keretében“. A hétfői francia sajtó élénken kommentálja Ben Arafa teljes visszavonulását. Az Express keserűen jegyzi meg, hogy most az, amit Franciaországnak illett volna megtennie, az események elodázhatatlan következményeként vált valóra. A francia kormány meghajol, s Ben Jusszef visszatér majd a trónra. Az az egy kérdés marad csak válasz nélkül, hogy vajon azért öltek-e meg annyi franciát és marokkói, hogy végül ide jussanak. •" A marokkói nacionalista pártok követelik Ben Jusszef haladéktalan visszatérését a trónra. Kedd, 1955. november I. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők felszabadítása A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM a kezdete és alapja annak a nagy történelmi folyamatnak, amelynek során az emberiség világméretekben egyszer s mindenkorra leszámol az osztálytársadalommal, embernek , ember által való kizsákmányolásával. Ebben a folyamatban különös helye van a nők felszabadításának. Mér Marx és Engels rámutattak a nők e különleges helyzetére. Rámutattak arra, hogy a munkásosztálynak mérhetetlen nyomor és szenvedés jut osztályrészül a kapitalizmusban, de a munkásosztályon belül is a nők képviselik a legelnyomottabb réteget. A nőt a kapitalizmusban a tőkés sokkal nagyobb mértékben zsákmányolja ki, mint a férfiakat. Azonos munkáért kisebb bért fizet, ugyanakkor el is zár előlük bizonyos termelési ágakat, különösen egyes magasabb szakképzettséget igénylő területeken (a műszaki egyetemre például Magyarországon sem járhattak nők). De a nő még ilyen körülmények között is kénytelen eladni munkaerejét, s emellett családja körében is kell teljesítenie kötelességét. A kapitalista viszonyok között a családon belül a férfi és a nő helyzete nem egyenjogú. A házastársaknak ez az egyenlőtlen helyzete gyakran feldúlja a családi életet, szerencsétlenné teszi a nőt, aki sok esetben a kulturális felemelkedés bármilyen lehetősége nélkül is kénytelen élni. A nők elnyomott helyzete az osztálytársadalom gazdasági szerkezetében gyökeredzik.Éppen ezért a nők felszabadítása csak e gazdasági szerkezet megváltoztatásával mehet végbe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a kapitalista gazdasági rend szétzúzásával megteremtette a nők felszabadításának lehetőségét. Már a forradalom utáni első törvényrendeletek biztosították a nők egyenjogúságát. A nők felszabadulásának ez a feltétele, hogy egyrészt bevonják őket a termelőmunkába, másrészt hogy szabadítsák meg őket a házimunka végzésétől azzal, hogy a házimunkát a társadalmi termelés egyik ágává változtatják. A társadalmi termelés bármely ágába a nő csak úgy kapcsolódhat be, ha ehhez minden képesítést megszerezhet. Ezt az előfeltételt a szovjethatalom megteremtette és ezzel lehetővé tette a nők egyenjogúságát a termelés vonalán is. A SZOVJET NŐK ma már a termelés és a tudomány minden területén nagy eredményeket mutatnak fel a szocializmus építése során. Munkájukat megkönnyítik a bölcsődék, napköziotthonok, a terhes nőkről és anyákról való szociális gondoskodás. A családban is megváltozott a nő helyzete. A szocialista rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy a házasság a házastársak közötti kölcsönös vonzalmon alapuljon. A házimunka rabjából a nő egyre inkább a férfi egyenrangú társává válik, akinek nem kötik le minden idejét a mindennapi háztartási gondok, s akinek van ideje és módja a művelődés minden eszközét felhasználni, s politikai mozgalmakban részt venni. Így valósulhatott meg az Októberi Szocialista Forradalom eredményeképpen az a program, amit Marx és Engels tűztek ki a munkáspártok számára, s amelyért a Bolsevik Párt olyan kemény küzdelmet vívott. A forradalomnak ebben a vonatkozásában is nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió először mutatott példát a világnak arra, hogy milyen úton lehet a nők egyenjogúságát megvalósítani. E példa nyomán indulhatott el népi demokráciánk a nők egyenjogúsításának útján. Ma már hazáinkban is megvan a lehetőség arra, hogy a dolgozni akaró nő bármely képességeinek megfelelő munkahelyen elhelyezkedjen, a termelés egyik ága sincs elzárva előle, s természetes, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért“ elv megvalósul. A nőknek a termelésben való résztvételét a bölcsődék, napközi otthonok és az üzemi konyhák egyre szélesebb hálózata biztosítja. A munka törvénykönyve a terhes és gyermekes anyáknak könnyítéseket, szülési szabadságot stb. biztosít. TERMÉSZETESEN A KAPITALISTA MÚLT minden hibáját nem lehet egyszerre felszámolni, de a munkásosztály pártjának tevékenysége elegendő biztosíték mindannyiunk számára, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta lehetőséget valóra fogjuk váltani. Strokmán Ferencné tanársegéd November 7-re készülnek a kultúrotthonok és az üzemi kultúrcsoportok November 7-ére, a Nagyban bemutatják Antonet: A Szocialista Forradalom évfordulójára üzemeinkben és kultúrotthonainkban a kultúrcsoportok mindig lelkesen készülnek: új színdarabok, táncokat, ének- vagy zeneszámokat mutatnak be a forradalom emlékünnepségén. Az idei évfordulóra is készülnek a szegedi kultúrcsoportok. S bár ez a készülődés általános — sajnos azonban olyan üzem is akad, ahol nemigen törődnek a kulturális ünnepséggel. Érdeklődve az ünnepségek iránt, a Szalámigyárból például azt a választ kaptuk, hogy ott semmivel sem készül a kultúrcsoport az ünnepségre. Nem így a többi üzemeknél. A SZEGEDI JUTARRAGYAR kultúrcsoportja „Az utolsó nap“ című egyfelvonásos színdarabot mutatja be a forradalom évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepélyen. A tánccsoport szovjet táncokkal lép fel, emellett új bemutatóként előadja a „Surdi-dom“ című Fehér megyei szüreti táncot. A Jutaárugyár több dolgozója szavalattal színesíti a műsort. A SZEGEDI KEDERFONÓGYÁRBAN színdarabbal nem készülnek november 7-re, de az énekkar és a népi táncosok már lelkesen próbálnak. A fúvószenekar és az énekkar forradalmi dalokkal készülődik, az énekkar még Lenin dalokat is ad elő. A népi tánccsoport két orosz tánccal lép majd a közönség elé és egy új számot is mutat be: a tyukodi csárdást. Emellett felolvassák Jiri Marek „Egy anya beszél“ című novelláját, Páva Ferenc pedig — aki annak idején a textilüzemek kultúrversenyén Paul Robeson világszerte ismert Mississipi dalát énekelte — most az orosz hajóvontatók híres dalát, az „Ej uhnyem“-et fogja énekelni. A MÓRA FERENC • KULTÚROTTHONBAN a művészeti csoportok rendszeres próbákkal készülnek az Ünnepi műsorra. A kultúrotthonban kerül megrendezésre a szegedi kisipari szövetkezetek központi ünnepélye, november 5-én délután 5 órai kezdettel. A műsorban fellép a szövetkezetek ének- és zenekara. A kultúrotthon színjátszó együttese Füsi József „Hajnal“ című színművét mutatja be. Műsor után a november 7. tiszteletére rendezett munkaversenyben legjobb eredményt elért szövetkezeti dolgozókat megjutalmazzák. A SZEGEDI RUHAGYÁRBAN november 5-én este 7 órakor lesz a díszünnepély. A műsorvallomás című jelenetét. Elszavalják Szergej Vasziljev: A békés föld felett című versét. Az üzem népi tánccsoportja a cseh polka és a trencsényi csalogató táncjátékokat adja elő. A Ruhagyár zenekara Erkel: Bánk Bán című operájából a Hazám hazám című nagyáriáját, valamint a Rákóczi megtérése című dalt szólaltatja meg. Műsor után a Ruhagyár kultúrbizottsága táncestet rendez. A JUHÁSZ GYULA KULTÚROTTHON valamennyi művészeti csoportja fellép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett ünnepi műsorban. A zenekar jelenleg Glinka: Iván Szuszanyin című operájának keringőjét tanulja, a szólótáncokat Kádár Andrea és Papp József adják elő. A színjátszócsoport ugyancsak új bemutatóra készül. Miklósy Györgynek, a szegedi Nemzeti Színház művészének rendezésében Rach»manov: Viharos alkonyat című drámájának harmadik felvonásából adnak majd elő részleteket. Fellép a műsorban Pesti Ella, a szegedi Nemzeti Színház operaénekesnője is, aki a kultúrotthon zenekarának kíséretével Erkel: Hunyadi László című operájából Erzsébet áriáját énekli. AZ ÚJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVŐ VÁLLALAT ünnepélyén az énekkar régi forradalmi dalokat énekel, többek között a „Vörös Csepel-t, a zenekar a „Lobogj lenini zászló“-t adja elő. A műsorban szerepel még Csajkovszkij románca is, Strauss „Anna polká“-ja is. A népi tánccsoport pedig egy tatár táncot és a Három ugrós magyar népi táncot adja elő. Az állami gazdaságok miniszterének utasítása a téli gépavításokra Az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- és munkagépjavítás végrehajtására. Az utasítás többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak a javítási anyagot és az alkatrészeket folyamatosan úgy kell beszerezniük, hogy a gépeket fennakadás nélkül, határidőre ki tudják javítani. A gazdaságok birtokában lévő szántó-, universal- és vontató-traktorok, valamint a tavaszi talajmunkákhoz, növényápoláshoz szá'astakarmányok betakarításához szükséges munkagépek javítását 1955. november elsején kell elkezdeni és 1956. február 25-ig be kell fejezni. Az őszi szántást végző gépek javítását úgy kell ütemezni, hogy a téli gépjavítás a mélyszántást ne akadályozza. Az öntözés és az árasztás céljára szolgáló szivattyúk és azok hajtóerő- gépeinek javítását 1956. április 1-re, a nyári betakarító gépek (arató-cséplőgép, szalmagyűjtő kocsi, aratógép, cséplőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. május 31-ig kell befejezni. A javítási munkák jobb megszervezése és a szakmunkások, traktorosok munkaerejének helyes elosztása végett a gazdaságok javítóműhelyeiben meg kell szervezni a traktorok és a főbb munkagépek szakosított javítását. Ennek érdekében traktor- és munkagép-típusonként három-öt főből álló brigádokat kell szervezni, s a brigádokat az évi gépjavítás folyamán lehetőleg azonos munkában foglalkoztatni. A gépek kifogástalan műszaki átvételéért a gazdaság főmérnöke, illetve főgépésze felelős.