Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

DELMEGTf­RORSZEG Mi történt a külpolitikában? Holnap: általános választások Franciaországban D­ulganyin és Hruscsov elv­társak minap elmondott beszédei — me­lyek a Legfelső Tanács ülésszakán hang­zottak el — világszerte nagy visszhangra találtak. Az angol burzsoá lapok például ingerült és rosszindulatú hangnemben kommentálják a két vezető szovjet állam­férfi beszédét és egyetlen londoni polgári lap sem ismertette részletesen és tárgyila­gosan a beszédeket. A Times nevű tekin­télyes angol lap megállapít­ja: „A nyugati országok nem hagyhatják figyelmen kívül, milyen hatással voltak ezek a beszédek azokra az emberekre, akihez legfőképpen szóltak... Vitán felül áll, hogy a gyar­­matellenes jelszó, továbbá az a kijelentés, hogy a Szovjetunió a gyarmati népek egyetlen megbízható erős barátja, helyes­léssel találkozik Ázsiában." A Times megállapításai nyilvánvalóvá teszik az angol kormány minden tekintet­ben indokolt aggodalmát, hogy Bulganyin és Hruscsov ázsiai látogatásának gazda­sági és politikai következményei elsősor­ban az angolok ázsiai helyzetére és érde­keire lesznek egyelőre fel sem mérhető kihatás­sal. Az amerikai lapok kommentárjai is ha­sonló hangneműek, mint az angol lapoké, mi­vel a szovjet vezetők megmondták az amerikai politikusokra nézve keserű igazságot a jelen­legi nemzetközi helyzetről. — „N. A. Bulganyin beszámolója és N. Ss. Hruscsov beszéde — ál­lapítja meg a United Press hírügynökség m­oszk­­vai tudósítója ■„világosan megmutatta, hogy a Szovjetunió megbízható szövetségesekre talált Ázsia nem-kommunista hatalmai között, leg­alábbis olyan nagyfontosságú kérdésekben, mint a gyarmati probléma, a nukleáris fegyver kivonása is a kommunista Kína elismerése". A New York Herald Tribune című ameri­kai lap szerkesztőségi cikkében arról ír, hogy Bulganyin utalt az oroszok sikereire az inter­kontinentális lövedékek területén, s azt nem le­het könnyelműen figyelmen kívül hagyni”. Tegnap este hivatalosan is végetért a vá­­­­lasztási agitáció Franciaországban. Ez azt jelenti, hogy a törvények értelmében ma már nem lehet új plakátokat kiragasztani és egyetlen párt sem tarthat választási gyűléseket. Holnap, január 2-án tartják meg az álta­lános választásokat Franciaországban. A vá­lasztások kimenetelét illetően lehetetlen helyt­álló következtetéseket levonni, mivel a kom­munista párt kivételével valamennyi párt vá­lasztási szövetségben vesz részt. A pártok kö­zötti szövetség úgyszólván választási kerületen­ként változik, lényegében azonban két nagyobi­­­ csoportosulás, a Köztársasági Frontba tömörült radikálisok, szocialisták és az UPP Ta­nárt, va­lamint az MRP-vel, a klérus pártjával szövet­­kezett úgynevezett „függetlenek” alkotnak lát­szólag olyan szövetséget, amelynek komoly esélyei vannak, hogy néhány mandátummal erősítse eddigi helyzetét. Az a tény azonban, hogy a holnapi választások során több mint kétmillió új, eddig még nem szavazó fiatal él v­álasztási jogával,, továbbá, mert a választási szövetségek következtében maga a választó sem tudja, hogy kire szavazzon, illetve, hogy szava­zata végülis melyik párt esélyeit növeli, teljesen bizonytalanná teszi a választás kimenetelét Egyedül a Franícia Kommunista Párt az, mely megfelelő tömegbázissal és választási programmal rendelkezik ahhoz, hogy számít­hasson 4—5 milliónyi szavazatra. Ez meglehe­tősen szerény számítás és azt jelenti, hogy a párt nemcsak megtartja eddigi mandátumait, de jelentősen növelheti is képviselőinek számát, mivel az első alkalommal szavazók jelentős ré­szének támogatására is számíthat A nyugati — elsősorban angol — sajtó leg­több lapja azon a véleményen van, hogy a holnapi szavazás nem hoz lényeges változáso­kat a francia politika pillanatnyi helyzetében. Továbbra is a pártok alkalmi szövetkezése és a gyakran változó kormányok jellemzik majd a francia politikai életet. Georghiu-Dej z­áróbeszéde a Román Munkáspárt Ii. kongresszusán Bukarest (Agerpress) Ghe­­orghiu-Dej, a Román Mun­káspárt központi bizottságá­nak első titkára a párt II. kongresszusán mondott záró­beszédében köszönetet mon­dott a Szovjetunió Kommu­nista Pártja központi bizott­ságának azért az üdvözletért, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Kiricsen­­ko elvtárs vezetésével meg­jelent küldöttség adott át a kongresszusnak. Hasonlóképpen köszönetet mondott a Kínai Kommunis­ta Párt központi bizottsága Párizs (MTI). Az Express csü­törtöki számában „Borzalmas tények, amelyeket ismerni kell” címmel leleplező jellegű riportot közölt az algériai megtorlásokról. C­ikkét több fényképfelvétellel illusztrálta. A felvételek abból a híradófilmből származnak, amelyet októberben Észak- és Dél-Amerikában vetítettek. A képek egyébként megjelentek a l­ife és a Quick című amerikai hetilapban. A gyilkosság 1955. augusztus 22-én történt Ain Abid, Constantine megyei kis faluban. A falucskában „átfésü­­­lési” akció zajlott le. Egy csendőr észrevette, hogy valaki mozog az egyik sátor­ban. Ráparancsolt a rejtőzkö­dőre, hogy azonnal jöjjön elő. A sátorból előjött egy algé­riai. A csendőr célba vette és három méter távolságból több puskalövéssel leterítette a fegyvertelen embert. Ezt a jelenetet lefényképezte a Csu Te elvtárs vezetésével megjelent küldöttségének őszinte jókívánságaiért. „Szívből köszönetet mon­dunk — folytatta — Rákosi Mátyás elvtársnak, Dolores Ibárruri elvtársnőnek, népi demokratikus, valamint a ka­pitalista és gyarmati orszá­gokban működő összes kom­munista és munkáspártok központi bizottságainak, ame­lyeknek küldöttei üdvözletü­ket tolmácsolták a kongres­­­szusnak és azoknak, akik üd­vözlő üzenteket intéztek kon­gresszusukhoz“, Fox-Movietone Filmhíradó két helyszínen tartózkodó operatőr­je. Néhány nappal később ugyanebben a falucskában ugyanez a csendőr hasonló kö­rülmények között lelőtt egy má­sik algériait is. Ezt a jelenetet is lefilmezték a jelenlévő operatő­rök. Az Express hozzáteszi: néhány újságíró és filmopera­­tőr, köztük a Fox-Movietone operatőrje volt a helyszínen, s a csendőr azért terítette le őrizetre rábízott foglyát, mert az operatőr felbérelte a jelenet „bemutatására”. Az eset hatalmas felzúdulást keltett a francia sajtóban. Hama­rosan hivatalos kommünikét ad­tak ki, amely szerint a képeken látható csendőr csak helyettes csendőr volt, akit az eset meg­vizsgálása után letartóztattak, s hadbíróság elé állítanak, az ame­rikai filmcég operatőrje ellen pe­dig eljárást indítottak. Rövid külpolitikai hírek a szovjet vezetők látogatása után olyan mértékben megvál­tozott a helyzet az országban, hogy a társaság nem folytathatja működését. A lap közli, hogy jól tájékozott forrásokból nyert értesülések szerint az amerikai üzletemberek látva a társaság működésének teljes kudarcát anyagiakkal sem hajlandók to­vább segélyezni ezt a szerveze­tet. • A bonni kancellár nyilatkoza­tának nagy része kommunista­­ellenes és szovjetellenes propa­­gandaszólamok ismételgetéséből áll. Adenauer ismét elutasította az újraegyesített Németország semlegességének gondolatát. Sajtópolémia a párizsi lapokban az Express algériai leleplező cikkéről Koreai nyilatkozat a Japánban élő koreai állampolgárokról Phenjan (Cs­ Kína). Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, Nam­ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere csütörtökön nyi­latkozatot tett közz­é a Japán­ban élő koreai állampolgárok kérdéséről. A külügyminiszter hangsú­­r­­ozta, jelentős egyezmények születtek a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége és a japán parlamenti küldöttség, valamint más küldöttségek kö­zött, a két ország kapcsolatainak normalizálásáról, a Japánban élő koreai állampolgárok tör­vényes jogainak biztosításáról és más kérdésekről. A japán kormány mindezek ellenére nem biztosítja a koreai állampolgárok törvényes jogait és azol, ennek következtében to­vábbra is bizonytalan körülmé­nyek között élnek Japánban. A japán kormány még min­dig arra törekszik, hogy a vis­­­szatartott koreai polgárokat túszként használja fel, s ezáltal elérje a Dél-Koreában visszatar­tott japán halászok szabadon bo­­csátását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyoma­tékosan követeli, hogy a japán kormány haladéktalanul bo­csássa szabadon ezeket a kore­aiakat és biztosítsa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ba való visszatérésüket. Vasa map, 1956. január 1. 1955 a nemzetközi politika nagy esztendeje Amióta vágat ért a második világháború, a nem­zetközi politikában egyetlen esztendő folyamán, de talán együttvéve sem történt annyi­­ nagyfontosságú esemény,­­mint az elmúlt évben. Ezek­­ az események jelentősen meg­­­­változtatták a korábbi esz­­­­tendők során kialakult poli­­kai helyzetet és ha a legfőbb kérdéseikben nem is terem­tették meg a döntések lehető­ségét mégis elősegítették, hogy a nemzetközi élet fejle­ményei az egyetemes embe­­­­riség további fejlődésének érdekében kedvezően alakul­janak. Már elöljárójában megálla­­­píthatjuk: a béke ügye lénye­­­gesen kedvezőbben a­lakul­ha­­­­tott volna, ha az 1955-ös esz­­tendő első hónapjaiban a nyugati hatalmak erőfeszíté­seiket nem a párizsi egyez­mények elfogadtatása és a nyugateurópai unió felállí­tása érdekében összpontosít­ják, hanem a megoldásra vá­ró nagy nemzetközi kérdések megtárgyalására és a végle­ges megoldás előkészítésére, így — akárcsak az előző esz­­­tendőkben — 1955-ben is a Szovjetunió volt a négy nagyhatalom közül az egyet­len, amely következetesen a béke megerősítését, a megol­dásra váró kérdések rende­zését tekintette legfőbb fel­adatának, vagyis azt hogy kiküszöbölje azokat a veszé­lyeket, amelyek a nyugati hatalmak erőpolitikájának következményeként fenyeget­ték a békét és egyedül töre­kedett arra, hogy a józan ész követelményeinek megfele­lően tárgyalásokon keresztül érjenek el megegyezést. Az 1955 első heteiben fenn­állt feszültség csökkenése at­tól kezdődik, amikor a szov­­jet kormány kezdeményezése nyomán két hónapi tárgyalás után május 15-én Bécsben aláírták a nyugatiak által 10 évig halogatott osztrák ál­lamszerződést, melynek értel­mében Ausztria önálló, füg­getlen állammá lett. A nagy események sorozata a május 27—június 2. között Belgrád­­ban lefolyt szovjet—jugoszláv tárgyalásokkal folytatódott, amikor is a két ország vezető államférfiai szívélyes hangú megbeszélések során a két országot érintő minden fonto­sabb kérdésben megegyeztek — a békeszerető államok őszinte örömére és a nyugati hatalmak legnagyobb bosszú­ságára. Az 1055. év legkiemelke­dőbb nemzetközi eseménye a július 18—24 között Genfben megrendezett kormányfői ér­tekezlet volt, amelynek gon­dolatát még 1955 márciusa­iban a Szovjetunió kormánya vetette fel. 1945 júliusa óta a négy nagyhatalom miniszter­elnökei először találkoztak és tárgyalták meg a négy leg­fontosabb nemzetközi kérdés megoldásának lehetőségeit és irányelveket állapítottak meg külügyminisztereik szrmára a felmerült kérdésekt részle­teinek tisztázására. Ekkor született meg az azóta foga­lommá vált „genfi szellem", amelynek lényege, hogy a fel­merült vitás kérdéseket ész­szerű, kölcsönös engedmé­nyekkel kell megoldani. Sajnos, a külügyminiszte­rek október 27 és nemsnk:'1­15 között megrendezett genfi értekezlete nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket ,és megegyezés nélkül végződön. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a genfi szellem megszűnt létezni, csupán azt igazolja, hogy a nyugati ha­talmak egyelőre nem akarják feladni az erőpolitika elvét. A genfi szellem él, amit leg­jobban a világ közvélemé­nyének a tárgyalások politi­kájának folytatására irányuló követelései bizonyítanak. S hogy a genfi szellem él, azt legjobban ENSZ-tagsá­­gunk elnyerése bizonyítja. Nyolc év küzdelmei után népköztársaságunk a „nemze­tek parlamentjében“ foglal­hat helyet és hallathatja sza­vát a világ ügyeinek intézé­sében. Tizenöt ,más országgal egyidőben történt felvételün­ket a Szovjetunió következe­tes politikája tette lehetővé. Ez a politika még akkor is megtalálta a megfelelő meg­oldást, amikor a nyugati or­szágok küldöttei a csangkaj­­sekisták delegátusán keresz­tül akarták megakadályozni az ENSZ új tagjainak felvéte­lét. Népköztársaságunk nagy sikere, eddigi eredményeink nemzetközi téren történt leg­teljesebb elismerése, hogy felszabadulásunk 10. évfor­dulójának esztendejében tag­ja lettünk az ugyancsak 10 éves fennállását ünneplő ENSZ-nek. Kétségtelen, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete jubiláns ülésszakának­­ legfontosabb eseménye éppen az új tagállamok felvétele volt, amelyen keresztül a vi­lágszervezet hatalmas lépést tett első célja, az egyetemes­ség elérése felé. A felsorolt sikerek és eredmények nagyban meg­növelték a béketábor és azon belül a Szovjetunió erejét. A szovjet diplomácia nagyszerű­­ akcióinak eredményeké­n­­t 1955 folyamán egy egész sor­­ további megállapodás megkö­tésére került sor. Sikeresen fejeződtek be a szeptember 8—13. között Moszkvában le­folyt szovjet—nyugatnémet tárgyalások, melynek eredmé­nyeként a két állam között rövidesen diplomáciai és gaz­­dasági kapcsolatok felvéte­lére­­ kerül sor. A Szovjetunió ezenkívül tárgyalásokat foly­tatott a finn kormánnyal és a szovjet—finn barátsági szerződés meghosszabbításán kívül aláírták a Porkkala-Ud. nevű, Finnországban lévő szovjet katonai támaszpont átadásáról szóló megállapo­dást is. Itt ítéli aláhúzni an­nak a fáradhatatlan törek­vésnek egyik eredményét, amelyet a szovjet kormány ért el a leszerelés elősegítése érdekében. Mint ismeretes, a Szovjetunió képviselője 1955 májusában nagyjelentőségű leszerelési javaslatot terjesz­tett elő az ENSZ leszerelési albizottságának londoni ta­nácskozásán. E javaslat köz­tudomásúan a nagyhatalmak fegyveres erőinek fokozatos csökkentésén alapszik. Nagy jelentőségűek voltak azok a látogatások is, ame­lyeket India, Burma és Nor­végia vezető államférfiai tet­tek a Szovjetunióban. Csak a közelmúltban ért véget Bul­ganyin és Hruscsov elvtársak Indiában, Burmában és Af­ganisztánban tett látogatása, melyek során tovább erősö­dött a Szovjetunió és az em­lített államok között eddig is fennálló szívélyes kapcsolat. A béketábor erőit azonban nemcsak a felsorolt országok­kal fennálló kapcsolatok szo­rosabbá tétele növelte, de sa­ját védelmi erőik egyesítése is, amelyet az elmúlt év má­jus 14-én Varsóban aláírt egyezmény biztosított. E szer­ződés, amelyet a Szovjetunió és az európai népi demokra­tikus országok, valamint a Kínai Népköztársaság képvi­selői írtak alá, biztos védel­met nyújt a béketáb­or euró­pai országainak minden tá­madás ellen. A béketábor 1955. évi nagy sikereinek következté­ben a nemzetközi helyzet alapvetően megváltozott. Ezt nemcsak az elmúlt év áprili­sában 29 ázsiai és afrikai or­szág részvételével megrende­zett bandungi értekezlet és az ENSZ-közgyűlés 10. ülés­szakának eseményei igazol­ják, de az a bizakodó hangu­lat is, amellyel az egész em­beriség az ez évi nagy és döntő nemzetközi események elé tekint. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy a Szov­jetunió és a béketábor más országai eddigi sikereiket szí­vós és következetes harcban érték el. Ezt a­­ harcot ebben az esztendőben nemcsak foly­tatni, de fokozni is kell, hogy az „erőpolitika“ hívei továb­­­­bi visszavonulásának ered­ményeként folytatódjék a nemzetközi feszültség csök­kenésének és a tartós béke megerősödésének nagyszerű folyamata. Fetrovics István = HIVEKze — Cseresznyefával díszített világos színű, gyönyörű bú­torok érkeztek a Német De­mokratikus Köztársaságból hazánkba. A Bútorértékesítő Vállalat szegedi üzletében már kaphatók a négyajtós, nagy szekrényből, 2 ágyból, két éjjeliszekrényből ás egy tükörasztalból álló szobabe­rendezések.­­ Tanulmányi kirándulásra megy Budapestre mintegy 80 Csongrád megyei pedagógus. Egy hétig tartózkodnak a fő­városban, ahol megtekinte­nek több nagyüzemet. A ta­nulmányi kiránduláson részt­vevő pedagógusok hétfőn, január 2-án reggel 6 órakor indulnak Szegedről a gyors­vonattal. Tárgyalások a Malájfö­ldi Kommunista Pán ás a malájföld kormány képviselői közön Beszámoltunk arról, hogy Baling városban (Észak-Ma­­lájföld) két napig folytak a tárgyalások egyrészt a kom­­i Csing Peng, munista párt és a nemzeti fel­szabadító hadsereg képvise­lői, másrészt a kormány kép­viselői között a malájföldi hadműveletek megszüntetésé­ről. A felek elvben megállapod­tak abban, hogy a nemzeti­ségi felszabadító erők meg­szüntetik a fegyveres harcot, mihelyt a Maláj Államszövet­ség megválasztott kormánya kezébe veszi a belső bizton­ság és a malájföldi helyi fegyveres erők fölötti teljes ellenőrzést (a rendőrséget és a malájföldi fegyveres erőket jelenleg az angol gyarmati hatóságok tartják kezükben), a kommunista párt és a népi felszabadító hadsereg küldöttségének­­ kép­viselője kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító erők csupán abban az esetben szüntetik meg a harcot, ha nem üldözik a nemzeti fel­szabadító mozgalom résztve­vőit. A Malájföldi Kommu­nista Pártnak — mondotta Csing Peng — más pártokkal azonos politikai jogokat kell élveznie. A tárgyalások egyelőre megszakadtak, , „Kollektív m­unkával... A Szegedi Ruhagyár mű­szaki gárdája a második öt­éves terv első éve megkezdé­sét jól előkészítette. Új tech­nológiai folyamatokkal meg­teremtik azokat a lehetősége­ket, amelyekkel a gépek mel­lett dolgozó elvtársak telje­­síteni tudják tervüket. A ter­mek mindinkább szinkron­­rendszerre lesznek átalakítva. A műszaki vezetők a ter­melési értekezleten is ismer­tették a dolgozókkal, hogy­­ milyen területeken lesznek­­ átállások. A dolgozók javas­latait figyelembe véve készí­tették el az új, név szerinti szalagbeosztást, hogy zökke­nőmentesen kezdhessé­k a munkát. Gondoskodás történt azért is, hogy a dolgozó né­pünknek gyártott cikkek száz százalékos minőségűek legye­nek. A tervosztály különös­­ figyelmet fordított az egyes cikkek tervezésénél arra, hogy — a lehetőséghez ké­pest — érvényesülhessen a fokozatos felfejlődés elve. Hisszük, hogy az 1958-as év tervfeladatait kollektív mun­kával győzelemre fogjuk vin­ni. Huszka Sándor a Szegedi Ruhagyár fő művezetője Az új esztendő első szépirodalmi művei Az új esztendőben is gaz­dag választék várja a könyv­barátokat a boltokban. Megjelennek — a magyar­­ költészet gyöngyszemei soro­zatban — Berzsenyi Dániel válogatott versei. Az olvasók­hoz kerül Jankovich Ferenc új költeményeinek gyűjte­ménye. Kardos László Kos­­suth-díjas műfordító váloga­tásában a „Száz vers" című antológia a világirodalom legszebb verseiből. Újra kap­ható lesz Tamási Áron leg­szebb elbeszéléseinek kötete, s a „Szegénység szárnyai". A klasszikus alkotások kö­zül napvilágot lát Goethe Faustjának első része, a Vi­lágirodalmi Kiskönyvtár so­rozatban. Kiadják Theodor Fontane ..Tévelygések, téve­dések“ című művét. Henri Barbusse „A tűz“ című világ­hírű regényét, _

Next