Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

Szombat, 1958. március T1. Megfelelő és bővülő választék, helyes készletgazdálkodás, kulturált kiszolgálás A kereskedelem fejlesztésének időszerű problémáit vitatták meg Szeged kereskedelmi vezetői A városi tanácsházán teg­nap értekezletet tartottak, amelyen Szeged kereskedel­mi vállalatainak igazgatói és más vezető beosztású keres­kedelmi szakemberek vettek részt Mison Nándor, a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője számolt b­e arról az értekezletről, ame­lyet a megyei kereskedelmi vezetők részére a Belkeres­kedelmi Minisztériumban tartottak legutóbb, mely ér­tekezlet meghatározta a bel­­kereskedelem ez évi felada­tait. Mison Nándor beszámoló­jában foglalkozott a keres­kedelem várható tervteljesí­tésével. Rámutatott arra, hogy az árubőségre való te­kintettel a kereskedelmi vál­lalatoknak most már igen nagy gondot kell for­­dítanunk a megfelelő vá­laszték kialakítására. A nagykereskedelmi vállala­tok vegyék figyelembe a kis­kereskedelmi vállalatok igé­nyeit, a kiskereskedelem pe­dig végezzen piackutatást, fi­gyeljen fel a vásárlóközön­ség olyan kívánságára is, amelyet pillanatnyilag még nem tud kielégíteni, és kö­zölje azt az illetékes szer­vekkel. Az egyes vállalatoknak több évre szóló hálózatfej­lesztési tervet kell készíte­niük. Az újonnan létesítendő és korszerűsített árudákban az új kiszolgálási módsze­reket kell meghonosítani. Mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban egyre inkább a kulturált ki­szolgálásra kell fordítani a gondot A vendéglátóiparban az ülvefogyasztást kell elő­segíteni. Ezután az egyes szakmák problémáival fog­lalkozott. A piaci forgalom szám­adatait ismertetve rámuta­tott arra, hogy a felhozatal az elmúlt év­hez viszonyítva tovább nö­­vekszik. A kereskedelmi osztály azon­ban a becsületes termelők és a fogyasztóközönség érdeké­ben nagy gondot fordít a rendszeres ellenőrzésre, a spekulációk és visszaélések visszaszorítására. A kis- és nagykereskedel­mi vállalatok, a felvásárló szervezet, a földművesszö­­vetkezetek különböző problé­máinak taglalása után Mi­son Nándor rámutatott arra, hogy a szocialista kereskede­lem ez évben ünnepli tízéves fennállását. Nehéz és fárad­ságos munkát kellett foly­tatni, míg a »munkásszövet­kezettől­« eljutottunk az ál­lami kereskedelem mai for­májához. A szocialista kereskedelem a tízéves évfordulót úgy ün­nepli méltóan, ha az elkövetkezendő idők­ben mindent megtesz, hogy a hiányosságok eltűnjenek. A szegedi kereskedelemnek arra kell törekednie, hogy az összhang a vevők igénye és az árucikkeket gyártó szo­cialista ipar termelése kö­zött minél jobb legyen és a közvetítő szerepét a keres­kedelem mindjobban be­töltse. Ezután hosszabb vita kö­vetkezett, amelyen a szak­emberek vitatták meg a ten­­nivalókat. A vitában többek között felszólalt Kispál Jenő, az MSZMP szegedi pártbi­zottsága ipari osztályának vezetője is. Felszólalásában többek között hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Szeged város területén a kereskedelem kulturáltsá­gában, a vevőkkel való bá­násmódban változás, for­dulat jöjjön létre. A fordulat létrehozása nem beruházás kérdése, hanem a fokozott udvariasság, az üz­letekben tisztaság, a megfe­lelő választék megteremtése. Felszólalásában kitért a Minisztertanács legutóbbi rendeletére, az országos ta­karékossági mozgalomra és annak kereskedelmi vonat­kozásaira. A kereskedelem a vásárlók tényleges igényei­nek ismereteiben már eleve jelezheti az iparnak, hogy milyen árucikkekre van szükség, s így hozzájárulhat ahhoz, hogy helyes készletgazdálkodás alakuljon ki. A kereskedelem feladata az is, hogy idejében jelezze az árucikkeket gyártó iparnak, ha az egyes termelt cikkek­kel kapcsolatban minőségi kifogás hozható fel. Az elhangzott felszólalá­sokra adott válaszában a kereskedelmi osztály veze­tője még egyszer, konkrétan összefoglalta a szegedi ke­reskedelem aktuális felada­tait. Több fontos kérdésben döntött az Elnöki Tanács legutóbbi ülése Törvényerejű rendeletté emelte az Elnöki Tanács az ügyvédi hivatás gyakorlásá­ról és az ügyvédek szerve­zeteiről szóló előterjesztést. E rendelet azért vált szük­ségessé, mert a felszabadulás óta mély­reható szocialista átalaku­lás ment végbe az ország állami, gazdasági és kul­turális életében, ez pedig gyökeresen meg­változtatta az ügyvédek fel­adatait. Népköztársaságunk­ban az ügyvédi tevékeny­ségnek a dolgozó nép jogai érvényesülését, s egyúttal az igazságszolgáltatás eredmé­nyes munkáját, a szocialista törvényesség védelmét kell fokozottabb mértékben szol­gálnia. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom to­vábbi elősegítése érdekében az Elnöki Tanács — módo­sítva a korábbi törvényerejű rendeletet — a Termelőszö­vetkezeti Tanács létszámát 30 fővel felemelte, s egyút­tal úgy döntött, hogy a Termelőszövetkezeti Ta­nács megbízatása a jövő évben az eddigi három év helyett négy évre szól. Az Elnöki Tanács megerő­sítette a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya közötti, a villamosenergia-rendszerek összekötése tárgyában 1957. július 30-án, valamint a fertőző betegségek megelő­zése és leküzdése tárgyában 1957. november 20-án alá­írt egyezményt. Ugyancsak megerősítette az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya között az egész­ségügyi együttműködés tár­gyában 1957. december 17-én aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács továb­bá honosítási, visszahonosí­tási és magyar állampolgár­­sági kötelékből való elbocsá­tási ügyekben döntött, vé­gül folyó ügyeket tárgyalt. JOHANN WOLFGANG GOETHE (1749-1832) s­zázhuszonhat évvel­­ ezelőtt, 1832 már­cius 22-én halt meg Weimar­ban a világiro­dalom egyik legkima­gaslóbb alakja, »a né­met irodalom királya”­, az európai kultúra mindmáig egyik legna­gyobb hatású szellem­óriása: J. W. Goethe. Életműve, alkotó te­vékenységének ideje a német társadalom fej­­lődésének döntő szaka­szát öleli magába. Né­metország a XVIII. szá­zad utolsó harmadában, mikor Goethe fellép, még a feudális anarchia korát éli, viszont mikor az öreg Goethe a Faust befejezésén dolgozik, a közben már kialakult és megszilárdult kapitaliz­mus ellentmondásai kez­denek kiütközni a né­met társadalom életé­ben. 1749. augusztus 28-án született Majna-Frank­­f­urt­ban. Apja vagyonos, befolyásos polgár. Goe­the már gyermekkorá­ban írt verseket, szín­darabokat. Első regénye: »Az ifjú Werther Keser­­vei«, már huszonhárom­éves korában világhírt szerzett számára. Nyolc­vankét esztendős élete során szüntelenül, sza­kadatlanul dolgozót Munkássága mintegy százötven kötetet tesz ki. Író, gondolkodó, ter­mészettudós és állam­férfi volt egyszemély­­ben. Minden érdekelte, ami az emberrel, az em­ber életével összefügg. És csak ez érdekelte. Már kora ifjúságában, mint hőse, Prometheus, megvetéssel fordult el­­ minden misztikus, el­vont, irracionális vonat­kozástól, mindentől, ami »nem e földről való­«. Szenvedélyesen szerette, érezte és értette a ter­mészetet. Ez a pantheista szemlélet ad költészeté­nek kozmikus erőt. Zá­­rai termésének néhány darabja, mint például »A vándor éji dala«, a »Vadrózsa« vagy a »Ma­jim dal«, a világiroda­lom szinte utolérhetetlen, örökéletű gyöngyszemei maradnak. Alkotó tehet­sége példátlanul széles skálájú. Irt epigrammá­kat, balladákat, elbeszé­lő költeményeket, több mint ezer aforizmát, drámákat, köztük a Fa­­ust-ot, elbeszéléseket, meséket, regényeket Mint esztétikus nemesek az irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozott. Jelentős cikkei, tanul­mányai, monográfiái maradtak fenn, melyek valamennyi művészeti ég iránti érdeklődését, fogékonyságát, elmé­lyült, hozzáértő tudását bizonyítják. De beható­an foglalkozott az or­vostudománnyal, ás­ványtannal, botanikával, geológiával, csillagászat­tal, fizikával is, hogy minél közelebb jusson a világ és az emberi élet nagy összefüggéseinek megértéséhez. Am­int minden nagy alkotóé, az ő pályája sem mentes az ellentmondásoktól. Ez azonban mit sem vem le alkotásainak ér­tékéből, hiszen szük­ségszerűen kellett is, hogy a maga emberi és írói alkatában tükröz­­tesse, kifejezze kora tár­sadalmának ellentmon­dásos voltát. Művésze­tének, — melynek vég­ső szintézise a Faust — előremutató, pozitív ki­csengése, termékenyítő hatása elvitathatatlan. A lázas kételyek, re­ménykedés és kiábrán­dulás, optimizmus és pesszimizmus között vergődő Faust az embe­ri élet értelmét végül is a társadalom, az em­beriség érdekében vég­zett alkotó munkában találja meg. Goethe világirodalmi hatása korán túlmenően is óriási, és öröksége örök időkig az emberi kultúra legbecsesebb ér­tékei közé fog tartozni, mert a világot, életet formáló emberi ész nagyszerű erejét doku­mentálja. Halálának hí­rére joggal írta róla az orosz Boratinszkij: »Fdhúnyt! de szavával sujjongani hív Mindent, mire fényt a [nap áraszt, S amit csak a szív be­lfogadhat — e szív Mindenre megadta a­­ választ. Elméje elérte a lét pe­rcemet, Számára a végtelen élet sa vég.« D. 1. Hémdát, forradalo mtéiil, zászléavatás ^IdtlIIKlHXWtWHftilliltiliilHiHHtlHIIIIHlllHmillHllllilllllIrtlllllltillHllllUllftlIltlIHHIillllllllllllllllHltRIIItmiflHIIHIlJ IiliililillltilllitItUllHIlUillitlUiillWIthfWWMdMhtffWídO' q szegedi KISZ-szervezetek ünnepi taggyűlésein Egy évvel ezelőtt, a Ta­nácsköztársaság 38. évfordu­lója alkalmával alakultak meg Szegeden is az első KISZ-szervezetek. Most a kettős évfordulót a szegedi ifjúkommunisták is méltó­képpen megünnepelték. A különböző üzemekben, intéz­ményekben, iskolákban, ter­melőszövetkezetekben ünnepi taggyűléseket tartottak. Eze­ken értékelték eddigi mun­kájukat, megemlékeztek 1919. március 21-ről, a Tanácsköz­társaság dicsőséges napjairól. Számos KISZ-szervezetben megjelentek a munkásmoz­galom szegedi veteránjai és visszaidézték a hősi napokat, a harcokat, amelyeknek ta­núi voltak. Több helyen az ifjúkommunisták fogadalom­tétellel válaszoltak a kom­munisták szavaira s ígéretet tettek: híven, ifjúi lendület­tel dolgoznak a párt célki­tűzéseiért, országunk felvirá­goztatásáért. Névadó ünnepség a MÁV hiszase­nél A MÁV Igazgatóság KISZ- szervezete pénteken délután ünnepi taggyűlést tartott Ördög István KISZ-titkár megnyitó szavai után Dáni Mihály, a MÁV pártbizott­ságának tagja, a felszabadu­lás előtti szegedi ifjúsági mozgalomban részt vett elv­­társ mondott beszédet. Mél­tatta a Tanácsköztársaság jelentőségéit, beszélt a fiatalok eddig végzett munkájáról, megemlítette eredményeit, hibáit, és lelkesítő feladato­kat tűzött a kiszesek elé a pártbizottság nevében. Ez­után megkapó percek követ­keztek. A kiszesek elhatároz­ták hogy szervezetüket Szik­lai Sándorról az ellenforra­dalom mártírjáról nevezik el. Sziklai elvtárs özvegyét felkérték, hogy jöjjön el névadó ünnepségükre, de Sziklainé elvtársnő betegsége miatt csak levélben köszön­tötte a fiatalokat, amelyben többek között ezeket írta: » ... Kívánom, hogy KISZ- szervezetük minden tagja hű, odaadó harcosa legyen a szocializmus ügyének. Úgy szeressék pártunkat, né­pünket, hazánkat, mint aho­gyan ő szerette ...« Dáni elvtárs a KISZ-szervezet zászlajára felkötötte a Szik­lai Sándorné által küldött vörös selyem, hímzett szala­got, amelynek egyik oldalán a névadó neve áll, a másik oldalán pedig a következő felírás olvasható: »Legyetek méltók névadótokhoz.« Ezután a KISZ szervezeti szabályzata szerint letették fogadalmukat, amelyben hű­séget esküdtek a pártnak, a népnek. Az ünnepi aktus után Bor­sodi János elvtárs, a MÁV szegedi igazgatóságának ve­zetője a szakmai és a társa­dalmi munkában kiváló 15 ifjúkommunistát pénzzel és ajándéktárgyakkal jutalmaz­ta meg. A Sziklai Sándor KISZ-szervezet tagjai és a MÁV igazgatóság számos vezetője, dolgozója még so­káig ott maradt a kiszesek ünnepségén, vacsoráján, szó­rakozásán. Ifjú Gárda alakul Szegeden A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Szeged vá­rosi végrehajtó bizottsága teg­­nap, pénteken délután rendkí­vüli ülést tartott. Ez alkalom­mal tárgyalták meg azt a kez­­­deményezést, hogy »Ifjú Gár­da« alakuljon Szegeden. A városunk kiszesei által java­solt szervezet létrehozását elfogadta a végrehajtó bi­zottság. Az Ifjú Gárdának többek között az lesz majd a feladata, hogy részt vegyen a különböző ünnepségek ren­dezésében, a munkásmozga­lom elaggott szegedi harco­sait társadalmi munkával segítse. A részletes feladat kidolgozását a közeljövőben végzi el a KISZ városi vég­rehajtó bizottsága, amely úgy határozott, hogy egyelő­re 75 tagú legyen az Ifjú Gárda és parancsnokának Sági Pál századost, a végre­hajtó bizottság tagját válasz­totta meg. Egyetemen, termelői szövetkezetben, iskolában A Szegedi Tudományegye­temen a jogi kar, a TTK és a bölcsészkar KISZ-szerve­­zete tegnap összevont tag­gyűlést tartott, amelyen el­hangzott az egyetemi ifjú­kommunisták fogadalomté­tele. Hasonló ünnepség volt a Tanácsköztársaság évfor­dulója alkalmából az újsze­gedi Haladás Tsz-ben, a ta­nító- és a tanítónőképző KISZ-szervezet­ében is. A ta­nítóképző összevont KISZ- taggyűlésén az ifjúkommu­nisták díszes emléklapon pártmegbízatást kaptak a pártszervezettől. Eszerint a következő feladatot tűzték ki a KISZ-tagok elé: minden egyes ifjúkommunista az el­következendő félévben ve­gyen részt egy-egy úttörő­­foglalkozás levezetésében. Legalább egy tantárgyból szaktanári dicséretet érde­meljen ki. Azonkívül készít­senek kiszesekhez méltó fax­újságot. A cipőgyári fiatalok ünnepe Csütörtökön délután a Sze­gedi Cipőgyár kultúrtermé­ben gyülekeztek a kiszesek, zászlóavatásra készültek. Ha­­jagos Ilona, a gyár KISZ- szervezetének titkára nyi­totta meg az ünnepi taggyű­lést, majd elhangzott Ady Endre: »Magyar jakobinusok dala« című verse. A szerve­zet egyik KISZ-fiatalja And­rássy Lajos: »Rügyet kö­szöntők« című emlékező ver­sét mondta el. Ezután Né­meth István elvtárs, a Sze­gedi Cipőgyár szervező tit­kára beszélt a fiataloknak a dicsőséges Tanácsköztársa­ság küzdelmeiről, az ellen­­forradalmi eseményekről, a kiszesek munkájáról. Veres Mihály elvtárs, a pártszer­vezet titkára emléklapot adott át a kiszeseknek, ame­lyen az ifjúkommunisták pártmegbízatása áll az 1958-as esztendőre. Hasonló pártmegbízatást kapott a vállalathoz tartozó DEMA Cipőgyár KISZ-szervezete is, amelyben feladatként szere­pel a minőségi munka, a munkafegyelem, az anyagta­karékosság, a jobb közösség, szellem kialakítása. Az ünnepség további ré­szében a pártszervezet díszes selyemzászlót adott át a KISZ-szervezetnek. A vö­rös selymen arany betűkkel ez áll: »Hűség a népnéz,hű­ség a párthoz«. Ezután több mint 100 ifjúkommunista ünnepélyes fogadalomtételére került sor, majd Farkas Jó­­zsefné ü. b.-elnök aranyo­zott Lenin-szobrot és virágot ajándékozott rá­kezeseknek Sikeres művészi műsor a Tanácsköztársaság kikiáltása évfordulójának szegedi díszünnepségén Tegnapi lapunkban beszá­moltunk róla, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 39. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendezett az MSZMP szegedi bizottsága a Kamaraszínház­ban. A díszünnepséget mű­vészi műsor követte. E mű­sornak kiemelkedő része volt Nagy Lajos »Új vendég érkezett« című egyfelvoná­­sos színművének előadása, amely a Magyar Tanácsköz­társaság idejének napjaiban játszódik. Szerencsés válasz­tás volt e kitűnő egyfelvoná­­sos műsorra tűzése nemcsak azért, mert a Tanácsköztár­saság idejére emlékeztet, ha­nem azért is, mert rendkí­vül pregnánsan állítja elénk a munkásosztály, s az egész nép ellenségeinek, a nagybir­tokosoknak, nagytőkéseknek valódi arculatát. E levitéz­­lett osztály megszemélyesí­tését az író Petur földbirto­kos alakjában egyénítette meg, s B­od­ó György hátbor­zongató élethűséggel keltet­te életre a színpadon. A tétova festőművészt —, aki bár a régi rend kiszolgálója, de ér­zi, hogy ecsetjével a népet kellene szolgálnia — Kato­na András hihetően állítot­ta elénk Feleségének nem túl nagy lehetőségeket nyújtó szerepét Bányász Ilona igyekezett érdekesen megol­dani. Az úri világ egy-egy jellegzetes figuráját nyújtotta P­utnik Bálint és Tiszai József, Árkos Gyula pe­dig a proletariátus igazsága mellé álló Matal művészt szimpatikus vonásokkal állí­totta elénk. Marosi Ká­roly meggyötört lelkű szató­csa és Tordy Géza szolga­legénye szintén jól megfo­gott alakítás volt. Kát­ay Endre vörösőre és Men­tes József igen hatásos vö­­rösőr-parancsnoka egészítet­te ki az együttes megkapó atmoszférát teremtő légkö­rét, amelynek kialakításá­ban dicséretes szerepe volt Komor István rendezőnek. Egy kissé ugyan sűrítettebb, még feszültebb drámaiságú előadás sikeresebb lett vol­na, de e kis hiányosságot az alig néhány napos felkészü­lési időnek tudhatjuk be. A Szegedi Nemzeti Szín­ház tagjai közül Kormos Lajos, a tőle megszokott igaz művészettel, Andrássy Lajos egy versét, Bányász Ilona pedig Kiss József »Tü­zek« című versét mélyérzé­­sű, szép színezéssel, Tordy Géza pedig Balázs Béla »Emigrációs karácsonyi ének 1939-ből« című költeményét egyszerű, szép eszközökkel mondta el. Nagy tapsokat kapott Turján Vilma, a Szegedi Nemzeti Színház tagja egy Borogyin-dal el­­énekléséért és F­od­or Pál Erkel Bánk bán bordalának előadásáért is. Sikeresen működött közre a szegedi Általános Munkásdalegylet Garamszegi József ve­zénylésével és a Pedagógiai Főiskola énekkara K­áld­or János vezénylésével. fi­zó 3

Next