Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
Szombat, 1958. március T1. Megfelelő és bővülő választék, helyes készletgazdálkodás, kulturált kiszolgálás A kereskedelem fejlesztésének időszerű problémáit vitatták meg Szeged kereskedelmi vezetői A városi tanácsházán tegnap értekezletet tartottak, amelyen Szeged kereskedelmi vállalatainak igazgatói és más vezető beosztású kereskedelmi szakemberek vettek részt Mison Nándor, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője számolt be arról az értekezletről, amelyet a megyei kereskedelmi vezetők részére a Belkereskedelmi Minisztériumban tartottak legutóbb, mely értekezlet meghatározta a belkereskedelem ez évi feladatait. Mison Nándor beszámolójában foglalkozott a kereskedelem várható tervteljesítésével. Rámutatott arra, hogy az árubőségre való tekintettel a kereskedelmi vállalatoknak most már igen nagy gondot kell fordítanunk a megfelelő választék kialakítására. A nagykereskedelmi vállalatok vegyék figyelembe a kiskereskedelmi vállalatok igényeit, a kiskereskedelem pedig végezzen piackutatást, figyeljen fel a vásárlóközönség olyan kívánságára is, amelyet pillanatnyilag még nem tud kielégíteni, és közölje azt az illetékes szervekkel. Az egyes vállalatoknak több évre szóló hálózatfejlesztési tervet kell készíteniük. Az újonnan létesítendő és korszerűsített árudákban az új kiszolgálási módszereket kell meghonosítani. Mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban egyre inkább a kulturált kiszolgálásra kell fordítani a gondot A vendéglátóiparban az ülvefogyasztást kell elősegíteni. Ezután az egyes szakmák problémáival foglalkozott. A piaci forgalom számadatait ismertetve rámutatott arra, hogy a felhozatal az elmúlt évhez viszonyítva tovább növekszik. A kereskedelmi osztály azonban a becsületes termelők és a fogyasztóközönség érdekében nagy gondot fordít a rendszeres ellenőrzésre, a spekulációk és visszaélések visszaszorítására. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a felvásárló szervezet, a földművesszövetkezetek különböző problémáinak taglalása után Mison Nándor rámutatott arra, hogy a szocialista kereskedelem ez évben ünnepli tízéves fennállását. Nehéz és fáradságos munkát kellett folytatni, míg a »munkásszövetkezettől« eljutottunk az állami kereskedelem mai formájához. A szocialista kereskedelem a tízéves évfordulót úgy ünnepli méltóan, ha az elkövetkezendő időkben mindent megtesz, hogy a hiányosságok eltűnjenek. A szegedi kereskedelemnek arra kell törekednie, hogy az összhang a vevők igénye és az árucikkeket gyártó szocialista ipar termelése között minél jobb legyen és a közvetítő szerepét a kereskedelem mindjobban betöltse. Ezután hosszabb vita következett, amelyen a szakemberek vitatták meg a tennivalókat. A vitában többek között felszólalt Kispál Jenő, az MSZMP szegedi pártbizottsága ipari osztályának vezetője is. Felszólalásában többek között hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Szeged város területén a kereskedelem kulturáltságában, a vevőkkel való bánásmódban változás, fordulat jöjjön létre. A fordulat létrehozása nem beruházás kérdése, hanem a fokozott udvariasság, az üzletekben tisztaság, a megfelelő választék megteremtése. Felszólalásában kitért a Minisztertanács legutóbbi rendeletére, az országos takarékossági mozgalomra és annak kereskedelmi vonatkozásaira. A kereskedelem a vásárlók tényleges igényeinek ismereteiben már eleve jelezheti az iparnak, hogy milyen árucikkekre van szükség, s így hozzájárulhat ahhoz, hogy helyes készletgazdálkodás alakuljon ki. A kereskedelem feladata az is, hogy idejében jelezze az árucikkeket gyártó iparnak, ha az egyes termelt cikkekkel kapcsolatban minőségi kifogás hozható fel. Az elhangzott felszólalásokra adott válaszában a kereskedelmi osztály vezetője még egyszer, konkrétan összefoglalta a szegedi kereskedelem aktuális feladatait. Több fontos kérdésben döntött az Elnöki Tanács legutóbbi ülése Törvényerejű rendeletté emelte az Elnöki Tanács az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló előterjesztést. E rendelet azért vált szükségessé, mert a felszabadulás óta mélyreható szocialista átalakulás ment végbe az ország állami, gazdasági és kulturális életében, ez pedig gyökeresen megváltoztatta az ügyvédek feladatait. Népköztársaságunkban az ügyvédi tevékenységnek a dolgozó nép jogai érvényesülését, s egyúttal az igazságszolgáltatás eredményes munkáját, a szocialista törvényesség védelmét kell fokozottabb mértékben szolgálnia. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom további elősegítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a korábbi törvényerejű rendeletet — a Termelőszövetkezeti Tanács létszámát 30 fővel felemelte, s egyúttal úgy döntött, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács megbízatása a jövő évben az eddigi három év helyett négy évre szól. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya közötti, a villamosenergia-rendszerek összekötése tárgyában 1957. július 30-án, valamint a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése tárgyában 1957. november 20-án aláírt egyezményt. Ugyancsak megerősítette az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya között az egészségügyi együttműködés tárgyában 1957. december 17-én aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács továbbá honosítási, visszahonosítási és magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyekben döntött, végül folyó ügyeket tárgyalt. JOHANN WOLFGANG GOETHE (1749-1832) százhuszonhat évvel ezelőtt, 1832 március 22-én halt meg Weimarban a világirodalom egyik legkimagaslóbb alakja, »a német irodalom királya”, az európai kultúra mindmáig egyik legnagyobb hatású szellemóriása: J. W. Goethe. Életműve, alkotó tevékenységének ideje a német társadalom fejlődésének döntő szakaszát öleli magába. Németország a XVIII. század utolsó harmadában, mikor Goethe fellép, még a feudális anarchia korát éli, viszont mikor az öreg Goethe a Faust befejezésén dolgozik, a közben már kialakult és megszilárdult kapitalizmus ellentmondásai kezdenek kiütközni a német társadalom életében. 1749. augusztus 28-án született Majna-Frankfurtban. Apja vagyonos, befolyásos polgár. Goethe már gyermekkorában írt verseket, színdarabokat. Első regénye: »Az ifjú Werther Keservei«, már huszonhároméves korában világhírt szerzett számára. Nyolcvankét esztendős élete során szüntelenül, szakadatlanul dolgozót Munkássága mintegy százötven kötetet tesz ki. Író, gondolkodó, természettudós és államférfi volt egyszemélyben. Minden érdekelte, ami az emberrel, az ember életével összefügg. És csak ez érdekelte. Már kora ifjúságában, mint hőse, Prometheus, megvetéssel fordult el minden misztikus, elvont, irracionális vonatkozástól, mindentől, ami »nem e földről való«. Szenvedélyesen szerette, érezte és értette a természetet. Ez a pantheista szemlélet ad költészetének kozmikus erőt. Zárai termésének néhány darabja, mint például »A vándor éji dala«, a »Vadrózsa« vagy a »Majim dal«, a világirodalom szinte utolérhetetlen, örökéletű gyöngyszemei maradnak. Alkotó tehetsége példátlanul széles skálájú. Irt epigrammákat, balladákat, elbeszélő költeményeket, több mint ezer aforizmát, drámákat, köztük a Faust-ot, elbeszéléseket, meséket, regényeket Mint esztétikus nemesek az irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozott. Jelentős cikkei, tanulmányai, monográfiái maradtak fenn, melyek valamennyi művészeti ég iránti érdeklődését, fogékonyságát, elmélyült, hozzáértő tudását bizonyítják. De behatóan foglalkozott az orvostudománnyal, ásványtannal, botanikával, geológiával, csillagászattal, fizikával is, hogy minél közelebb jusson a világ és az emberi élet nagy összefüggéseinek megértéséhez. Amint minden nagy alkotóé, az ő pályája sem mentes az ellentmondásoktól. Ez azonban mit sem vem le alkotásainak értékéből, hiszen szükségszerűen kellett is, hogy a maga emberi és írói alkatában tükröztesse, kifejezze kora társadalmának ellentmondásos voltát. Művészetének, — melynek végső szintézise a Faust — előremutató, pozitív kicsengése, termékenyítő hatása elvitathatatlan. A lázas kételyek, reménykedés és kiábrándulás, optimizmus és pesszimizmus között vergődő Faust az emberi élet értelmét végül is a társadalom, az emberiség érdekében végzett alkotó munkában találja meg. Goethe világirodalmi hatása korán túlmenően is óriási, és öröksége örök időkig az emberi kultúra legbecsesebb értékei közé fog tartozni, mert a világot, életet formáló emberi ész nagyszerű erejét dokumentálja. Halálának hírére joggal írta róla az orosz Boratinszkij: »Fdhúnyt! de szavával sujjongani hív Mindent, mire fényt a [nap áraszt, S amit csak a szív belfogadhat — e szív Mindenre megadta a választ. Elméje elérte a lét percemet, Számára a végtelen élet sa vég.« D. 1. Hémdát, forradalo mtéiil, zászléavatás ^IdtlIIKlHXWtWHftilliltiliilHiHHtlHIIIIHlllHmillHllllilllllIrtlllllltillHllllUllftlIltlIHHIillllllllllllllllHltRIIItmiflHIIHIlJ IiliililillltilllitItUllHIlUillitlUiillWIthfWWMdMhtffWídO' q szegedi KISZ-szervezetek ünnepi taggyűlésein Egy évvel ezelőtt, a Tanácsköztársaság 38. évfordulója alkalmával alakultak meg Szegeden is az első KISZ-szervezetek. Most a kettős évfordulót a szegedi ifjúkommunisták is méltóképpen megünnepelték. A különböző üzemekben, intézményekben, iskolákban, termelőszövetkezetekben ünnepi taggyűléseket tartottak. Ezeken értékelték eddigi munkájukat, megemlékeztek 1919. március 21-ről, a Tanácsköztársaság dicsőséges napjairól. Számos KISZ-szervezetben megjelentek a munkásmozgalom szegedi veteránjai és visszaidézték a hősi napokat, a harcokat, amelyeknek tanúi voltak. Több helyen az ifjúkommunisták fogadalomtétellel válaszoltak a kommunisták szavaira s ígéretet tettek: híven, ifjúi lendülettel dolgoznak a párt célkitűzéseiért, országunk felvirágoztatásáért. Névadó ünnepség a MÁV hiszasenél A MÁV Igazgatóság KISZ- szervezete pénteken délután ünnepi taggyűlést tartott Ördög István KISZ-titkár megnyitó szavai után Dáni Mihály, a MÁV pártbizottságának tagja, a felszabadulás előtti szegedi ifjúsági mozgalomban részt vett elvtárs mondott beszédet. Méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségéit, beszélt a fiatalok eddig végzett munkájáról, megemlítette eredményeit, hibáit, és lelkesítő feladatokat tűzött a kiszesek elé a pártbizottság nevében. Ezután megkapó percek következtek. A kiszesek elhatározták hogy szervezetüket Sziklai Sándorról az ellenforradalom mártírjáról nevezik el. Sziklai elvtárs özvegyét felkérték, hogy jöjjön el névadó ünnepségükre, de Sziklainé elvtársnő betegsége miatt csak levélben köszöntötte a fiatalokat, amelyben többek között ezeket írta: » ... Kívánom, hogy KISZ- szervezetük minden tagja hű, odaadó harcosa legyen a szocializmus ügyének. Úgy szeressék pártunkat, népünket, hazánkat, mint ahogyan ő szerette ...« Dáni elvtárs a KISZ-szervezet zászlajára felkötötte a Sziklai Sándorné által küldött vörös selyem, hímzett szalagot, amelynek egyik oldalán a névadó neve áll, a másik oldalán pedig a következő felírás olvasható: »Legyetek méltók névadótokhoz.« Ezután a KISZ szervezeti szabályzata szerint letették fogadalmukat, amelyben hűséget esküdtek a pártnak, a népnek. Az ünnepi aktus után Borsodi János elvtárs, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője a szakmai és a társadalmi munkában kiváló 15 ifjúkommunistát pénzzel és ajándéktárgyakkal jutalmazta meg. A Sziklai Sándor KISZ-szervezet tagjai és a MÁV igazgatóság számos vezetője, dolgozója még sokáig ott maradt a kiszesek ünnepségén, vacsoráján, szórakozásán. Ifjú Gárda alakul Szegeden A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi végrehajtó bizottsága tegnap, pénteken délután rendkívüli ülést tartott. Ez alkalommal tárgyalták meg azt a kezdeményezést, hogy »Ifjú Gárda« alakuljon Szegeden. A városunk kiszesei által javasolt szervezet létrehozását elfogadta a végrehajtó bizottság. Az Ifjú Gárdának többek között az lesz majd a feladata, hogy részt vegyen a különböző ünnepségek rendezésében, a munkásmozgalom elaggott szegedi harcosait társadalmi munkával segítse. A részletes feladat kidolgozását a közeljövőben végzi el a KISZ városi végrehajtó bizottsága, amely úgy határozott, hogy egyelőre 75 tagú legyen az Ifjú Gárda és parancsnokának Sági Pál századost, a végrehajtó bizottság tagját választotta meg. Egyetemen, termelői szövetkezetben, iskolában A Szegedi Tudományegyetemen a jogi kar, a TTK és a bölcsészkar KISZ-szervezete tegnap összevont taggyűlést tartott, amelyen elhangzott az egyetemi ifjúkommunisták fogadalomtétele. Hasonló ünnepség volt a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából az újszegedi Haladás Tsz-ben, a tanító- és a tanítónőképző KISZ-szervezetében is. A tanítóképző összevont KISZ- taggyűlésén az ifjúkommunisták díszes emléklapon pártmegbízatást kaptak a pártszervezettől. Eszerint a következő feladatot tűzték ki a KISZ-tagok elé: minden egyes ifjúkommunista az elkövetkezendő félévben vegyen részt egy-egy úttörőfoglalkozás levezetésében. Legalább egy tantárgyból szaktanári dicséretet érdemeljen ki. Azonkívül készítsenek kiszesekhez méltó faxújságot. A cipőgyári fiatalok ünnepe Csütörtökön délután a Szegedi Cipőgyár kultúrtermében gyülekeztek a kiszesek, zászlóavatásra készültek. Hajagos Ilona, a gyár KISZ- szervezetének titkára nyitotta meg az ünnepi taggyűlést, majd elhangzott Ady Endre: »Magyar jakobinusok dala« című verse. A szervezet egyik KISZ-fiatalja Andrássy Lajos: »Rügyet köszöntők« című emlékező versét mondta el. Ezután Németh István elvtárs, a Szegedi Cipőgyár szervező titkára beszélt a fiataloknak a dicsőséges Tanácsköztársaság küzdelmeiről, az ellenforradalmi eseményekről, a kiszesek munkájáról. Veres Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára emléklapot adott át a kiszeseknek, amelyen az ifjúkommunisták pártmegbízatása áll az 1958-as esztendőre. Hasonló pártmegbízatást kapott a vállalathoz tartozó DEMA Cipőgyár KISZ-szervezete is, amelyben feladatként szerepel a minőségi munka, a munkafegyelem, az anyagtakarékosság, a jobb közösség, szellem kialakítása. Az ünnepség további részében a pártszervezet díszes selyemzászlót adott át a KISZ-szervezetnek. A vörös selymen arany betűkkel ez áll: »Hűség a népnéz,hűség a párthoz«. Ezután több mint 100 ifjúkommunista ünnepélyes fogadalomtételére került sor, majd Farkas Józsefné ü. b.-elnök aranyozott Lenin-szobrot és virágot ajándékozott rákezeseknek Sikeres művészi műsor a Tanácsköztársaság kikiáltása évfordulójának szegedi díszünnepségén Tegnapi lapunkban beszámoltunk róla, hogy a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendezett az MSZMP szegedi bizottsága a Kamaraszínházban. A díszünnepséget művészi műsor követte. E műsornak kiemelkedő része volt Nagy Lajos »Új vendég érkezett« című egyfelvonásos színművének előadása, amely a Magyar Tanácsköztársaság idejének napjaiban játszódik. Szerencsés választás volt e kitűnő egyfelvonásos műsorra tűzése nemcsak azért, mert a Tanácsköztársaság idejére emlékeztet, hanem azért is, mert rendkívül pregnánsan állítja elénk a munkásosztály, s az egész nép ellenségeinek, a nagybirtokosoknak, nagytőkéseknek valódi arculatát. E levitézlett osztály megszemélyesítését az író Petur földbirtokos alakjában egyénítette meg, s Bodó György hátborzongató élethűséggel keltette életre a színpadon. A tétova festőművészt —, aki bár a régi rend kiszolgálója, de érzi, hogy ecsetjével a népet kellene szolgálnia — Katona András hihetően állította elénk Feleségének nem túl nagy lehetőségeket nyújtó szerepét Bányász Ilona igyekezett érdekesen megoldani. Az úri világ egy-egy jellegzetes figuráját nyújtotta Putnik Bálint és Tiszai József, Árkos Gyula pedig a proletariátus igazsága mellé álló Matal művészt szimpatikus vonásokkal állította elénk. Marosi Károly meggyötört lelkű szatócsa és Tordy Géza szolgalegénye szintén jól megfogott alakítás volt. Kátay Endre vörösőre és Mentes József igen hatásos vörösőr-parancsnoka egészítette ki az együttes megkapó atmoszférát teremtő légkörét, amelynek kialakításában dicséretes szerepe volt Komor István rendezőnek. Egy kissé ugyan sűrítettebb, még feszültebb drámaiságú előadás sikeresebb lett volna, de e kis hiányosságot az alig néhány napos felkészülési időnek tudhatjuk be. A Szegedi Nemzeti Színház tagjai közül Kormos Lajos, a tőle megszokott igaz művészettel, Andrássy Lajos egy versét, Bányász Ilona pedig Kiss József »Tüzek« című versét mélyérzésű, szép színezéssel, Tordy Géza pedig Balázs Béla »Emigrációs karácsonyi ének 1939-ből« című költeményét egyszerű, szép eszközökkel mondta el. Nagy tapsokat kapott Turján Vilma, a Szegedi Nemzeti Színház tagja egy Borogyin-dal elénekléséért és Fodor Pál Erkel Bánk bán bordalának előadásáért is. Sikeresen működött közre a szegedi Általános Munkásdalegylet Garamszegi József vezénylésével és a Pedagógiai Főiskola énekkara Káldor János vezénylésével. fizó 3