Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

60. évfolyam, 216. szám 1910. NOVEMBER 25., SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Vits a pártkongresszuson a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett A testvérpártok képviselőinek felszólalásai — Fock Jenő és Hoang van Hoan beszéde — Szegedi küldött felszólalása Tegnap, kedden reggel 9 órakor folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában. Az elnöklő Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja bejelentette, hogy ö­ kongresszushoz szá­mos testvérpárt intézett üd­vözletét. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Auszt­ráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupe-i Kom­munista Párt, a Guyanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indo­néz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja, a Ni­gériai Szocialista Munkás- Paraszt Párt, a Nepáli Kom­munista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Vene­zuelai Kommunista Párt. Az üdvözleteket nagy taps fo­gadta. Apró Antal ezután beje­lentette: e jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi El­lenőrzési Bizottság létszá­máról. Javasolta, hogy 11 kongresszus 101 tagú Köz­ponti Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottsá­got válasszon. A kongresszus a javasla­tot egyhangúlag elfogadta. Ezután a kongresszus meg­kezdte a vitát a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság beszámo­lója fölött. A vitában felszólalt Buf­­gyinszki István, a Csepel Vas- és Fémművek lakato­sa. A többi között elmon­dotta: a gyári közvélemény azt várja a kongresszustól, hogy jelölje meg a társada­lom fejlődésének további irányát, úgy ahogy ezt ko­rábbi kongresszusaink is tették. Drázsnyák István, a Sopronhorpácsi Egyesült Termelőszövetkezet elnöke, Győr-Sopron megyei küldött az agrár- és a szövetkezet­­politikai intézkedésekről be­szélt. A következő felszóla­ló dr. Márta Ferenc akadé­mikus, a szegedi József At­tila Tudományegyetem rek­tora volt. Az ő beszédét is nagy tapssal fogadták. Ez­után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára emelkedett szólás­ra, s mondott tetszéssel, fo­gadott beszédet. Véleményt mondott Lazányi Józsefné, a Szolnok megyei Néplap fő­­szerkesztő-helyettese, Szol­nok megyei küldött. Pach Zsigmond Pál akadémikus, budapesti küldött. A szünet után a kong­resszus Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatta mun­káját. Nagy taps közepette jelentette be: a következő felszólaló Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP főtitkára, a kongresszuson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. L. Z. Brezsnyev beszédét többször szakította meg a kongresszus résztvevőinek lelkes tetszésnyilvánítása. Nagy taps kísérte azt a je­lenetet, amikor beszédét be­fejezve Brezsnyev az SZKP megbízásából mappát adott át a magyar párt vezetői­nek. Kádár János szívélyes, baráti kézszorítással üdvö­zölte az SZKP főtitkárát. Az elnöklő Kállai Gyula meleg szavakkal mondott köszö­netet az SZKP Központi Bizottságának a kongres­­­szushoz intézett üdvözlő táviratáért és a művészi festményért, amely — mint mondotta — a testvérpár­tok közös harcának nagyon szép szimbóluma. Véleményt mondott­­ Hu­szár Andor, a Tiszai Vegyi­kombinát vezérigazgatója, Géczi János, a Nógrád me­gyei tanács vb-elnöke. Ez­után nagy taps közben Hoang van Hoan, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja emelke­dett szólásra. Szünet után Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének elnökletével folytató­dott az ülés. A küldöttek nagy tapsa közepette Wla­­dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára lépett az emelvényre. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, Lengyelország valamen­­­nyi dolgozója nevében tol­mácsolta a forró, szívből jövő üdvözletét, a legjobb kívánságokat a pártkong­resszusnak. ..A X. kongres­­­szuson — mondotta egyebek között-----az Önök pártja büszkén adhat számot a Ma­gyar Népköztársaság nagy és tartós eredményeiről. A kongresszus kijelöli az Önök Beszéde bevezetőjében Brezsnyev tolmácsolta az SZKP 14 milliós tagságá­nak és a szovjet népnek forró testvéri üdvözletét, majd így folytatta: Nagyra értékeljük az Önök pártjának kongres­­­szusán való részvétel lehető­ségét. Nemcsak mint nagy megtiszteltetést, hanem mint a testvérpártok együttműkö­désének és tapasztalatokkal való kölcsönös gazdagodásá­nak fontos formáját is. A kongresszus munkájának légkörében érzékelhetjük a legteljesebben harcostársa­ink ügyeit és gondjait, itt kerülhetünk közvetlen kap­csolatba a szocializmus to­vábbi építésének sarkalatos problémáira vonatkozó ha­tározatok kollektív kidolgo­zásának alkotó folyamatával. Nagy figyelemmel hallgat­tuk meg a Központi Bizott­ országa előtt a helyes utat, amely az új eredmények, a szocializmus újabb vívmá­nyainak eléréséhez vezet.” Ezután felszólalt Karakas László, a Hajdú-Bihar me­gyei pártbizottság első tit­kára. Fock Jenő miniszterelnök mondott ezután nagy taps­sal fogadott beszédet, majd dr. Gustáv Husák, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára lépett a mikrofon­hoz a küldöttek nagy tapsa közben. Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a csehszlo­vák munkásosztály és dol­gozói nevében a legszívé­­lyesebben üdvözölte az MSZMP X. kongresszusát, a kongresszus küldötteit, az MSZMP minden tagját és a Magyar Népköztársaság dol­gozóit. A továbbiakban a többi között hangoztatta: „A csehszlovák kommunis­ták, dolgozó népünk nagy figyelemmel kíséri a ma­gyar nép életét, munkáját és az MSZMP tapasztalatait. Nagyra értékeljük a szocia­lista társadalom építésében tog beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismer­tetett az MSZMP Központi Bizottságának munkájáról. .A szocialista Magyarország által négy év alatt elért fejlődés eredményeinek a beszámolóban nyújtott elem­zése meggyőzően bizonyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongres­­­szusukon terveztek, ma már valóság. A magyar kommunisták­nak és a szocialista Ma­gyarország egész dolgozó né­pének eredményei, az Önök által megjelölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazol­ják, milyen hatalmas alkotó lehetőségei vannak a szocia­lizmusnak, ha a kommunis­ták pártja szilárdan és kö­vetkezetesen érvényre jut­tatja vezető szerepét a tár­sadalomban. Nagy és igazi alkotó mun­kát végez a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Közpon­ti Bizottsága, amelynek élén if magyar nép hű fia, f­ nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelke­dő és tiszteletben álló sze­mélyisége, Kádár János elv­társ áll. Mi, szovjet kommunisták, jól ismerjük magyar elvtár­­saink harcát az ország nép­gazdasága hatékonyságának fokozásáért, a szocialista tu­lajdon további szilárdításá­ért. Ismerjük pártjuknak azt a törekvését, hogy teljeseb­ben kihasználja a szocialista termelési mód előnyeit, egy­behangolva a központosított tervezést a gazdasági ösz­tönzők alkalmazásával. Tud­juk azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetesen folytatja a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésének irányvonalát, szün­telenül nagy figyelmet szen­tel a dolgozók kommunista eddig elért eredményeihet.” Szólt a csehszlovák ellen­­forradalmi törekvésekről, s ennek kapcsán kiemelte: „A csehszlovák kommu­nisták is közeli időszak csehszlovák válságaiból egyértelműen azt a­ következtetést vonták le, hogy az imperialista mester­kedések, a revizionista és antiszocialista erők elleni harcunk csak akkor lehet eredményes, ha minden té­ren erősítjük a kommunista és munkáspártok nemzetkö­zi szolidaritását, elmélyítjük a szocialista országok együttműködését, nem en­gedjük gyengíteni a Szovjet­unióhoz fűződő baráti, szö­vetségi kapcsolatainkat.’’ Szünet után Benke Valé­ria elnökletével tanácskozott a kongresszus. A küldöttek nagy tapsa közepette Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Üdvözölte az MSZMP X. kongresszusát, méltatta a szocializmus épí­tésének eredményeit Ma­gyarországon. Kiemelte: „Az önök sikerei a mi ki­nevelésének, lankadatlanul harcol a burzsoá ideológia ellen, a marxista—leninista elmélet jobboldali és „ba­los” eltorzítása ellen. Ez az elvi magatartás a szocialista társadalom fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb problémák megadásában tel­jes megértésre és nagyrabe­csülésre talál­tf Szovjetunió kommunistái részéről. Mi a pártjainkat hagyományosan összekötő megbonthatatlan­­ egység és harci forradalmi szolidaritás szálainak leg­főbb igazolását látjuk eb­ben. Elvtársak! Valamennyien jól tudjuk, hogy a szocializ­musért és a kommunizmu­sért vívott harc sok nehéz feladat megoldását követeli meg. A szocialista és kom­munista építés fejlődésének minden újabb szakasza bo­nyolult problémákat vet fel pártjaink előtt. Ez termé­kereink is, mert mi, a szo­cialista közösségben tö­mörült testvéri országok szilárdan elhatározták, hogy közösen védjük meg vívmá­nyainkat, vállvetve hala­dunk előre a barátság és az együttműködés, a közös fel­emelkedés útján.” Felszólalt Pap János, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Gál István, a tatabányai szén­bányák igazgatója, Tóth La­jos, a vaskeresztesi téesz el­nöke, dr. Vámosi Erzsébet vezető-főorvos, Pest megyei küldött. Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára. Kovács Ferenc­­né, a nagyatádi cérnagyár technikusa, üzemi párttit­­kár. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munká­ját. (Hoang van Hoan elvtárs felszólalását lapunk 2. ol­dalán, Fock Jenő elvtárs beszédét lapunk 3. oldalán,­ Németh Károly és dr. Már­ta Ferenc elvtárs felszólalá­sát lapunk 4. oldalán ismer­tetjük.) szetes, dialektikus folyamat. A kommunisták nem vá­gyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak to­­­vább­ előre, ezt ismét meg­­­győzően bizonyítja Kádár elvtárs beszámolója és kong­resszusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más szocialista országok testvérpártjainak tevékenységéről is. És ami pedig a legfőbb, elvtársak, a szocialista or­szágok kommunistáinak minden szükséges feltétele megvan azoknak a felada­toknak az eredményes meg­oldásához, amelyeket a tár­sadalmi fejlődés jelenlegi szakasza állít elénk. A Szovjetuniónak, a Ma­­gyar Népköztársaságnak és a többi szocialista ország­nak jutott az a történelmi küldetés, hogy az új vi­lág építőinek első so­raiban haladjanak, mely­ új világnak a csírái napjainkban mindenütt ki­hajtanak. A nemzetközi küzdőtéren szüntelen heves osztályharc folyik a dolgozó emberek és a kizsákmányo­lók között, a szocializmus, a szabadság, a béke, a hala­dás erői és az imperialista reakció, az elnyomás, az ag­resszió erői között. Legnagyobb közös vívmá­nyunk a szocialista világ­­rendszer, amely évről évre biztosan fejlődik és erősö­dik. A szocialista közösségi­nek Európában ma hatal­mas a gazdasági ereje. Ki­válóan fejlett iparunk,­ szüntelenül előrehaladó me­zőgazdaságunk és hatalmas nyersanyagkészleteink van­nak. A Szovjetunióban, a né­pi Magyarországon és a töb­bi szocialista országban nagyszerű munkások, tech­nikusok, mérnökök és tudó­(Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde A Csongrád megyei küldöttek az ülésteremben

Next