Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «•fffiV.VI O: _ DELMAGYARORSIAB Fock Jenő látogatásai a finn fővárosban ság elnöke köszöntötte a miniszterelnököt és feleségét, valamint a többi magyar vendéget, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Keikonnen professzor, elnökhelyettes ismertette a társaságnak a finn—magyar kapcsolatok ápolásában kifejtett sokoldalú tevékenységét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterelnöknek. Fock Jenő meleg szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség ajándékképpen rádiót és lemezjátszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, baráti légköri találkozón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finnországi látogatásnak programja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminiszterrel és kíséretének többi tagjával együtt a délelőtt folyamán felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Először a parlamentbe látogattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a látogatókat és szívélyes hangú eszmecserét folytatott a magyar államférfiakkal. A házigazdák ezután bemutatták vendégeiknek a parlament hatalmas gránitépületének helyiségeit, az üléstermeket, az épület belső berendezését. A Nemzeti Múzeumban a Finnország népének történelmi múltját szemléltető gazdag, néprajzi gyűjteményt tekintette meg a magyar küldöttség. Északi rokonaink ősi kultúrájának dokumentumait Villé Luho, a múzeum igazgatóhelyettese mutatta be. Ezután a Finn Nemzeti Színházban tett látogatás következett. A társulat igen nagy érdeklődést tanúsít különböző magyar darabok iránt, nem egy magyar színpadi művet sikerrel előadtak már Helsinkiben, s jelenleg is magyar szerző darabját, Szakonyi Károly „Adáshiba” című művét próbálják. Délben a helsinki városi tanács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett baráti hangulatú esemény alkalmával a két testvérváros — Helsinki és Budapest — kapcsolatainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Jenőnek Helsinki emlékérmét Délután a miniszterelnök a Finn—Magyar Társaságba látogatott el, ahol Kaarina Virolainen asszony, a társa Dr. Urho Kokkonen, a Finn Köztársaság elnöke az elnöki palotában fogadta Fock Jenő miniszterelnököt A finn parlament épülete, ahol a magyar—finn tárgyalásokat folytatják Szovjet—amerikai együttműködés az űrkutatásban Moszkvában hivatalosan közölték, hogy január 18 és 21 között a szovjet fővárosban Msztyiszlav Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke és George M. Low, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) ügyvezető igazgatója között több találkozóra került sor, amelyen más érdekelt intézmények felelős képviselői is részt vettek. A megbeszéléseken véleménycserét folytattak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr kutatása és a békés célú felhasználása terén folyó együttműködés fejlesztésének lehetséges irányairól. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a NASA véleménye szerint az űrkutatási együttműködés nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem a többi ország érdekeinek is megfelel. A találkozókon a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke és a NASA ügyvezető igazgatója méltatta a korábban létrejött megállapodások jelentőségét, többek között az 1970. október 28-án kelt záródokumentumot arról, hogy biztosítsák az ember vezette űrhajók közlekedési és összekapcsolási rendszereinek összehangolását. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a NASA képviselői a tárgyalások eredményeképpen megállapodtak abban, hogy egyes területeken máris összehangolják tevékenységüket és megvizsgálják, az együttműködés további lehetséges irányait. Többek között megállapodás született arról, hogy kicserélik a két ország birtokában levő holdkőzet mintákat. Ezenkívül a felek megegyeztek abban, hogy kidolgozzák az űrkutatások céljainak és eredményeinek közös megvizsgálására vonatkozó ajánlatokat. Foglalkoznak továbbá a jelenleg folyó meteorológiai adatcsere tökéletesítésével, a meteorológiai rakéták segítségével folytatott kutatásokkal ,a természet tanulmányozásának módszereivel, az űrbiológiai és orvostudományi adatcsere kiszélesítésével és egyéb együttműködési javaslatokkal. George M. Low elutazása előtt a repülőtéren sajtóértekezletet tartott. Elismeréssel szólt a Lunohod-kísérlet kiváló eredményeiről, s kijelentette: a kutatás automata és ember által végzett formái kiegészíthetik egymást. George M. Low és az általa vezetett NASA-küldöttség csütörtökön hazautazott Moszkvából. Pártnap az egyetemen Tegnap, csütörtökön délután a Szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában pártnapot tartottak. Ezen az egyetem oktatói és kutgatói vettek részt. Ott volt a pártnapon dr. Márta Ferenc akadémikus, az egyetem rektora, az MSZMP Központi Bzottságának tagja, valamint dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A népes pártnapot dr. Papp Ignác, a József Attila Tudományegyetem pártbiíigának titkára nyitotta meg, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára a X. pártkongresszussal összefüggésben válaszolt az oktatók és a hallgatók számos kérdésére. A kérdésekre adott nagy érdeklődéssel kísért válaszokban jelentős részt kapott az oktatásügy és az ifjúságpolitika témaköre. 61. évfolyam, 18. szám 1971. JANUÁR 22., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR A cél: gyors és korszerű rakodás A népi ellenőrük vizsgálata Tegnap délelőtt ülést tartott a Csongrád megyei és Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Különösen fontos témaként szerepeltek a napirenden a vasúti kocsik kirakásának Csongrád megyei tapasztalatai is. Mint ismeretes, a Gazdasági Bizottság 1970. július 25-én kelt határozatában intézkedett a vasúti teherkocsi-forduló meggyorsításáról. Határozatban szögezték le: az 1970. augusztus 15-től 1971. február 28-ig terjedő időszakra a késedelmesen rakodó vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek a korábbinál jóval súlyosabb bírságot kell felszámítani. A cél az volt, hogy a vállalatokat mindinkább érdekeltté tegyék a gyors ki- és berakodásban, a vasúti teherkocsik mielőbbi kiürítésében. •Megyénkben azóta számottevő javulás tapasztalható. Ezt bizonyítják a MÁV Szegedi Igazgatóságára vonatkozó adatok. Míg 1970 júliusában a késve kirakott kocsik száma 7167 volt az igazgatóság területén, augusztusban már 4510-re csökkent, s fokozatosan csökkent a továbbiakban is. A vasárnapi és munkaszüneti napokon nagyobb volt a rakodási készség. Míg 1970 júliusában ilyen napokon átlag 437 kocsi kirakásával késlekedtek a vállalatok, addig november hónapban már csak 242 kocsival maradtak „adósak”. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a határozat ráirányította a vállalatok vezetőinek figyelmét: tegyenek meg minden intézkedést, amivel a rakodást meggyorsíthatják. Ezt hét Csongrád megyei vállalatnál vizsgálták. A fuvarigényes áruk egy részét a Szegedi Konzervgyár és a Csongrád megyei Gabonafelvásárló Vállalat közúti forgalomra terelte át. A vállalatok többsége a tárolóteret is bővíti, hogy az áruk elhelyezését biztosíthassák. A rakodási munka gépesítésére, s így gyorsítására ugyancsak megnyilvánult a szándék. Megvalósítását viszont gátolja, hogy elegendő és megfelelő rakodógépet nem lehet beszerezni. Másrészt: a régiekhez sem tudnak megfelelő alkatrészeket kapni. Jellemző, hogy míg autódaruból és targoncából az igény mintegy 30—40 darab a vállalatok részéről, ezzel szemben évente mintegy 5—6 darab áll rendelkezésre. A nehézségek között említik a népi ellenőrök, hogy a MÁV-nál a rakodóterület burkolata nem eléggé alkalmas a rakodógépek használatára. A rakodói létszámot sem tudták kellőképpen növelni a vállalatok. Egészében mégis megállapítható, hogy a határozatot követő gyakorlati intézkedések meggyorsították a vasúti rakodást. Arra azonban, hogy ez az eredmény megszilárdul, a nagyobb kocsiálláspénz megszűnte után aligha lehetne számítani, ezért célszerű a progresszív kocsiállásponz fenntartása február 28-a után is. A bírságolás mértékét azonban — javasolja a NEB — differenciáltan célszerű megállapítani. A különbségtevésnél azt a körülményt is mérlegeljék, ha a vasúti teherkocsik nem üzemszerűen érkeznek, s ez hozza nehéz helyzetbe a vállalatokat. A kérdést ugyanis nem lehet egyoldalúan vizsgálni. Hiszen a vasútikocsi-rakodást akadályozzák a vasút munkájában fellelhető hibák is. Például gyakori eset, hogy nem adtak, vagy helytelen információt adtak a kocsik érkezéséről. Miután a késedelmes rakodás miatti felelősség megoszlik a MÁV és a fuvaroztatók között, így — állapítja meg a NER — a konzekvenciákat is célszerű lenne megosztani. Vagyis egyenrangú partnernek tekinteni a MÁV- ot és a• fóvaroztatókat. Ilt törvénytervezetek előkészítése Dr. Korom Mihály tájékoztatója a jogalkotási feladatokról Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter csütörtökön az Országház Gobelin-termében tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. Egyebek között elmondotta, hogy az Igazságügyminisztérium — a többi minisztérium és országos főhatóság tevékeny közreműködésével — elkészítette az 197\—1974-ben megalkotásra kerülő legfontosabb jogszabályok — törvények, törvényerejű rendeletek — programját. A négy évre szóló távlati terv elkészítésénél az alapvető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határozatai jelentették." Most egész társadalmunk előtt az a nagy feladat áll, hogy magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését, s ebből természetszerűen következik, hogy a jogrendszer további építését, fejlesztését is magasabb színvonalra kell emelni. A programban szereplő feladatokról szólva elsőként említette meg a miniszter az alkotmánymódosítást. Az ezzel kapcsolatos jogszabályelőkészítő munkák tervszerűen folynak, s minden remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást illetően az országgyűlés ez év végére állást foglalhasson. Az országgyűlés soron következő ülésszaka elé kerül az új tanácstörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Ebben az évben terjesztik az országgyűlés elé az ifjúsági törvényt is. Most folyik a törvénytervezet vitája, s a felmerülő észrevételek összegezése után — a tervek szerint — március végén terjeszti az igazságügy-miniszter a törvényjavaslat tervezetét a kormány elé, majd azt követően kerülhet parlamenti megtárgyalásra. Ez évben kerül az országgyűlés elé az egységes szövetkezeti törvény is. Ez a szövetkezeti mozgalom minden szektorára vonatkozik, olyan értelemben, hogy a mozgalom, az egyes szövetkezeti formák általános vonásait rögzíti. A törvényjavaslatban természetesen megfogalmazzák majd a szövetkezés önkéntességének elvét, a szövetkezeti önkormányzat vonásait. Megfelelő figyelmet fordítanak az állami felügyelet gyakorlásával kapcsolatos kérdésekre, ennek formáira, módszereire, tartalmára. Az egységes szövetkezeti törvény elfogadásával — a benne meghatározott elveknek megfelelően— bizonyos tekintetben módosítások válnak szükségessé a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben. Emellett, a tervek szerint, az idén ágazati szövetkezeti jogszabályokat is kiadnak — törvényerejű rendeletek formájában. Ezek az egységes szövetkezeti törvény rendelkezéseit konkretizálják az egyes szövetkezeti ágakra, s elősegítik a törvény végrehajtását. Az egészségügyi törvény is előreláthatólag ebben az esztendőben kerül a parlament elé. Megalkotása már csak azért is indokolt, mert az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás még 1876- ra nyúlik vissza, a törvénymatuzsálem ugyan ma már inkább csak nevében él, mert 1945 óta nagyon sok jogszabály rendelkezett az egészségüggyel kapcsolatosan különféle kérdésekben, s ezeket is indokolt korszerű egységes keretben szabályozni. A törvényjavaslat a többi között kiterjed a gyógyító-megelőző ellátással, a nők fokozott védelmével, a gyermekegészségüggyel kapcsolatos kérdésekre, az alkoholisták, az elmebetegek gyógykezelésére. Az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatban gyógyító, munkaterápiás intézmények létrehozására is gondolnak. 1972-ben módosítják a bírósági szervezeti törvényt is. Ezzel kapcsolatban sor kerül arra, hogy a gazdasági és munkaügyi megyei döntőbizottságokat gazdasági, illetve munkaügyi bíróságokká alakítják át. A bírósági szervezeti törvény módosításának egyik leglényegesebb vonatkozása, hogy megoldják a bírák választásának régóta esedékes kérdését.. Módosítják továbbá az ügyészségről szóló törvényt, növelik az ügyészi munka hatékonyságát a bűnüldözés, az állapolgárok jogainak védelme terén egyaránt.