Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nemes Dezső elvtárs látogatása Szegeden Tanácskozás a megyei pártbizottságon Felkereste a szalámigyárat — Eszmecsere egyetemi vezetőkkel — Aktívaülés a pártiskolán Hivatalos látogatásra tegnap Szegedre érkezett Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akadémikus, a Politikai Főiskola rektora, s a délelőtti órákban megbeszélést folytatott a megyei pártbizottságon. Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság november 14—15-i ülése határozatának politikai ismertetéséről, a végrehajtás megszervezésének terveiről, arról, hogy a határozat alapján az elkövetkező hónapokban a megyében is áttekintjük a X. kongresszus óta végzett munkát, kritikusan elemezzük a tapasztalatokat, és a Központi Bizottság határozatának megfelelően szabjuk meg a következő feladatokat a X. kongresszus határozatai maradéktalan végrehajtása érdekében. Dr. Biczó György elvtárs, a megyei tanács vb tagja, a szegedi városi tanács elnöke viszont azt ismertette, hogy a megyei és városi tanácsok feladattervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos tanácsi feladatokat. A megyei pártbizottságon tett látogatás után Nemes Dezső a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárába látogatott, ahol dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára, valamint dr. Piros László igazgató, Juhász István főmérnök és Bálint László üzemi MSZMP-csúcstitkár fogadták. Az üzem igazgatója részletes tájékoztatót adott a vágóhidak, a felvásárlás, a feldolgozóüzemek munkájáról, amelyből kiderült, hogy az idén Szegeden közel 550 vagon szalámit gyártanak, az utóbbi idők rekonstrukciójának eredményeként megkétszereződött a szalámigyártás. Most azonban a szegedi vágóhídon új építkezés is kezdődött. A mintegy egymilliárd forintos beruházás keretében 510 vagon szalámit gyártó új szalámiüzem, komplex új vágóhíd, egy új hentesárugyár épül, a megfelelő szociális épülettel, laboratóriummal, gáz- és olajfűtésű kazánházzal, a hűtőipari kapacitás bővítésével stb. Szólt természetesen azokról a gondokról is, amelyek mind az új építkezéssel, mind a jelenlegi üzem folyamatos működésével kapcsolatosak. Ezt a tájékoztatót üzemlátogatás követte. Nemes Dezső a szalámiüzemet tekintette meg Hárs Ferenc elvtársnak, a szalámiüzem vezetőjének kalauzolásával. Betekintettek abba a műhelybe is, ahol a fűszerek összeállítása történik Molnár Pál irányításával. Kis eszmecsere alakult ki a szalámigyártás egyik „titka”, a jó fűszerezés problémái körül A látogatás során természetesen szóba került a 252 tagot számláló pártszervezet eredményes munkája is. Varga Lászlóné vállalati nőfelelős viszont azt ismertette, hogy a gyárban és telepein mintegy 550 nő dolgozik, közmegelégedésre. A látogatás végén Nemes Dezső elvtárs elismerését fejezte ki az üzem dolgozói jó munkájáért és a gyári kollektívának sok sikert kívánt. Kora délután a Politikai Bizottság tagja Győri Imre elvtárs kíséretében a József Attila Tudományegyetem központi épületébe látogatott, ahol dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a JATE rektora, valamint az egyetem más állami, párt- és KISZ-, valamint az MTA szegedi bizottsága vezetői fogadták. Ott voltak dr. Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Ozvald Imre elvtárs, a szegedi városi pártbizottság titkára is. Az egyetem rektora — a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata tükrében — részletes tájékoztatót adott az egyetemen folyó oktató, tudományos és nevelőmunkáról, a fiatalság világnézeti nevelésének eredményeiről, a hallgatók szakmai, politikai helytállásáról. Nemes Dezső felszólalásában azt fejtegette, hogy a JATE a magyar tudományos kutatásnak is egy jelentős bázisa, de nem lenne helyes ezt egyoldalúan, úgy értelmezni, ha mögötte a pedagógia lebecsülése húzódna meg. A tanárképzés az intézet alapvető szerepe — hangsúlyozta, majd kitért arra, hogy a világnézeti oktatás, nevelés a tantestület egészének feladata. Részletesen elemezte a túlterhelés prob(Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön (balról jobbra) Győri Imre, Nemes Dezső és dr. Márta Ferenc megbeszélés közben Enyedi Zoltán felvételei A szalámigyárban tett látogatás egyik epizódja. Nemes Dezső — középen, fején kalap — ismerkedik a szalámigyártás munkafolyamataival 62. évfolyam, 288. szám 1972. december 7., csütörtök Ára: 80 fillér Nagyobb nyereség, több termelés i mondaszervezés eredményt a Fémipari Vállalatnál A Szegedi Fémipari Vállalat eredményeinek tudatában a szemlélődő elgondolkodik: hogyan lehetséges az, hogy ez a viszonylag kis vállalat egy esztendő alatt jelentősen, 2,5 millió forinttal megnövelte nyereségét. Méghozzá úgy, hogy semmilyen külső segítséget, támogatást ehhez nem kapott, munkásainak számát nem növelte, — ráadásul azoknak az alapanyagoknak az árai, amelyeket felhasznált, közben 10—11,5 százalékkal megdrágultak? A kérdést feltettem a vállalat vezetőinek is. A válaszokból kiderült, hogy mi a „titka” a gazdasági sikernek. A „titok” valójában egyáltalán nem az: a Szegedi Fémipari Vállalat „csak” a legjobb értelemben és a legmegfelelőbben használta ki saját tartalékait, munkaszervezéssel, s ezen belül programozással. Amint Fogas János igazgató elmondotta, jelenleg az üzemben szinte minden munkásig meghatározták már, hogy mikor, kinek mit kell csinálnia, erre mennyi idő áll rendelkezésére. S azt is, hogy ha az eredeti feladat végrehajtását valami akadályozná, mit kell sorba venni, milyen tartalék „ugrik be” átmenetileg. A termelőeszközöket, a gépeket, s az embereket igyekeztek úgy alkalmazni, hogy eközben ne menjen veszendőbe sem idő, sem energia. A programozás, az üzemszervezés érdekében egyébként maguk a brigádok sokat tesznek: a Hámán Kató szocialista brigád kezdeményezte például a védnökségi mozgalmat. Ennek az a lényege, hogy a soron levő fontos exporttermék — vagy valamilyen hazai megrendelésre készülő áru — a kijelölt határidőre hibátlan minőségben készüljön el. Mivel a munkaversenyben sikerült megtalálni azokat a feladatokat, amelyek jól alkalmazkodnak a gyáréhoz — a munkások legközvetlenebbül érdekeltek lettek a pontos, hibátlan munkában. Azt is elmondták, hogy a vállalatnál csak úgy hozhatott eredményt a munkaszervezés, a programozás, hogy az intézkedéseket alaposan végiggondolták, s megterveznék, felmérték várható határukat, így például azt, hogy a 6 millió forintos többlettermelést elérhetik létszámbővítés nélkül, ha az adminisztratív állomány egy részét visszairányítják a gépekhez. Azt, hogy a termelékenység növelése a munkaverseny nyomán elért pontosabb, kifogástalanabb (tehát lényegesen kevesebb selejttel járó) munka képes „behozni” azt a 800 ezer forintos többletkiadást, amely az alapanyagok áremeléséből a fémipari vállalatra hárul. Tombácz József főmérnök mondta el, hogy a fémipari vállalatnál már tavaly kidolgozták a részletes gazdálkodási tervet, a jövő — sőt 1974—75. évi tennivalókat is meghatározták. Csak a viszonylag hosszabb, középlejáratú, ám közben rugalmasan, s az élet követelményeinek megfelelően alakított tervszerűséggel, s nem kampánnyal lehet a vállalat gazdálkodását biztonságossá tenni. Persze minden gazdasági intézkedés, még ha oly okos is, kevés; hatástalan lenne, ha nem találna egyetértésre a munkásoknál. És akkor sem lenne jó, ha a dolgozók a gazdasági intézkedéseket, a szigorú követelményeket egyoldalú eszköznek látnák az üzem kezében. A fémipari vállalatnál talán azért is hozott olyan kiemelkedő eredményt az idei esztendő, s azért született ilyen szép nyereség, mert a gazdaságvezetők, s a munkások között teljes az egyetértés. Közös alapon dolgoznak a szó legszorosabb értelmében. Ennek egyik érdekes és figyelemre méltó megnyilvánulása, hogy a pártszervezet kezdeményezésére minden két hétben egy alkalommal valamennyi művezető, brigádvezető megvitatja, megbeszéli az üzem legfontosabb gondjait, gazdálkodási, termelési feladatait. Ezeken a találkozókon a legfontosabb dolgok mellett a legegyszerűbb eseményekről kölcsönösen kicserélik véleményüket. S mint bebizonyosodott, nem eredmény nélkül. M. I. Országgyűlési bizottságok ülése Dr. Pesta László elnökletével szerdán a Parlament Gobelin-termében ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők megvitatták az Egészségügyi Minisztérium, valamint a SZOT társadalombiztosítási, illetve üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának jövő évi költségvetés-tervezetét. A vitában felszólalt dr. Stark Janka, dr. Vámosi Erzsébet, dr. Bene Zoltán, dr. Déváld József, dr. Hargitai Katalin, dr. Marton Zoltán, dr. Petri Gábor és dr. Kaposvári Júlia országgyűlési képviselő. Sándor József elnökletével szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága, s megvitatta az országgyűlés legközelebbi ülésszakával kapcsolatos teendőket. A művelődésügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg szerdán a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. Felszólalt Dömötör János, Somogyi József, Salamon Hugóné, Géczi János, dr. Szép Zoltán, Sebesi Lászlóné, dr. Szabó József, Káli Ferenc és dr. Guba Sándor képviselő. Szeged: Befejeződött az orvosok, kibernetikusok országos tanácskozása Szegeden szerdán véget ért az a háromnapos országos tanácskozás, amelyen orvosok, biológusok és műszaki szakemberek megvitatták, hogyan hangolhatják össze tevékenységüket a számítástechnika, az elektronikus számítógépek alkalmazásában. A közös „kibernetikai nyelv” keresésével, az ilyenirányú tevékenységgel, eredményekkel kapcsolatban csaknem félszáz előadás hangzott el mintegy 150 tudományos szakember jelenlétében a szegedi Tisza Szállóban megtartott kollokviumon. Amint az előadásokból, illetve vitából kitűnt, számos fővárosi és vidéki egyetemi, valamint más tudományos kutatóintézetben értek már el sikereket a számítástechnika orvosi, biológiai alkalmazásában. Mérnökök, számítástechnikai szakemberek és orvosok szoros együttműködésének eredményeként létrehozott számos technikai újdonságról is beszámoltak, amelyeknek alkalmazásával jelentős eredményeket értek el az emberek gyógyításában. Ilyen újdonságnak számít a Távközlési Kutató Intézet, valamint a Kardiológiai Intézet szakembereinek közös munkájával kialakított készülék, amely lehetővé teszi esetleg a beteg lakásáról is életfontosságú elektrokardiogramok telefonon történő továbbítását az elektronikus számítóközpontba. Más kutatók olyan hazai gyártmányú berendezés mintapéldányának elkészültéről számoltak be, amely a kórházi betegágynál alkalmazható a beteg vérnyomási, légzési, pulzus- és egyéb adatainak felvételére és a klinikai komputerbe történő betáplálásra. A készülék hazai gyártmányú számítógépeinknél is alkalmazható lesz majd. A konferencia „gazdái”, a szegedi kutatók arról adtak számot, hogy a kibernetikusok, műszakiak és orvosok ilyen vonatkozású együttműködése helyileg csaknem egy évtizedes múltra tekint már vissza. A József Attila Tudományegyetem Minszter 22 gyártmányú számítógépét évek óta felhasználják az orvostudományi egyetemmel közös kutatásokra, diagnosztikai célokra, valamint betegekkel, betegségekkel kapcsolatos orvosi-laboratóriumi mérési adatok azonnali értékelésére. Az ebben szerzett tapasztalatokra támaszkodva rövidesen a Szegedi Orvostudományi Egyetemen ilyen elektronikus számítógépes kísérleti központot hoznak létre. A mintegy tízmillió forint értékű számítógép, s ezzel kapcsolatos berendezések már megérkeztek. A kutatásokhoz, illetve a jelentős költséghez nagyban hozzájárult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság.