Dunaferr, 1994 (40. évfolyam, 1-51. szám)
1994-01-06 / 1. szám
Tanácskozás Brüsszelben Magas a mérce A Magyar Gazdasági Kamara és a Brüsszeli Klub szervezésével Nyugat-Európa vezető országainak gazdasági szakemberei és Magyarország gazdasági szakemberei tanácskoztak december 16-án és 17-én a belga fővárosban. A kétnapos eszmecserén részt vettek a Dunaferr Rt képviselői is. 1. A háromtagú vasműs delegációt Keresztes László acélszerkezeti igazgató vezette. — Nagyon örülök, hogy részt veszünk ezen az eszmecserén. Az alapvető téma, amelyet itt két napig vitattunk a leginkább hozzáértőkkel, hogy a magyar gazdaság és az Európai Közösség tagállamainak gazdasága miként találkozhat, kapcsolódhat a jövőben. Mindkét fél kifejtette véleményét, elképzeléseit. Számunkra különösen fontos ezekbe a gondolkodási folyamatokba való bekapcsolódás, hiszen a Dunaferr Részvénytársaság szinte legfontosabb piacáról van szó, és ahhoz, hogy ezen a piacon helytálljunk, minél több információra van szükségünk most is, és azt hiszem, hogy így lesz a jövőben is. — Tanulni, kapcsolatot teremteni jöttek? — Is-is. Számunkra az a legfontosabb, hogy megismerkedjünk azokkal a célokkal, lehetőségekkel, elképzelésekkel, amelyek a Dunaferr Részvénytársaság számára kapcsolódási pontot jelenthetnek a jövőben. Természetesen ebből a szempontból tanulni is jöttünk, és kapcsolatokat teremteni is. Tehát ez egyfajta párbeszéd a magyar és a fejlett európai országok szakemberei között. Mire kíváncsiak leginkább a magyarok és a partnerek? — Voltak politikai jellegű előadások, és ezt követően a magyar gazdaság kapcsolódásának igényszintjét megfogalmazott eszmecserék. Az egyértelmű, hogy a befogadókészség adott, nekünk kell alkalmazkodnunk, hogy ez a befogadás minél sikeresebb, minél meggyőzőbb legyen, és a lehetőség szerint minél hamarabb. *• * * 2. Tolnai Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara társelnöke: — Ez az első olyan alkalom, amikor a gazdasági rendszerek közötti együttműködés mikéntjének, lehetséges módozatainak megvitatásával a politikusok, a kormánytisztviselők mellett bevonták az üzletembereket, a szakmai érdekképviseleteket. Ezáltal a magyar gazdaság integrálódása az európai gazdaságba olyan komplex megvilágításba került, amire korábban nem volt példa. A Magyar Gazdasági Kamara ezért tartotta fontosnak ennek az eszmecserének a megszervezését, létrehozását. — A közösség tagállamai milyen igényeket fogalmaztak meg a magyar gazdasággal szemben? — A stabilitás, a megbízhatóság, a fejlődési ütem, a valuta konvertibilitása, talán így lehet summázni a legfontosabb igényeket. Természetesen magyar részről is megfogalmazódtak a legfontosabb kérdések. Nem kaptuk meg eddig azokat a szabadpiaci lehetőségeket, amelyekre számítottunk, nemcsak a mezőgazdasági termékeink, hanem ipari termékeink vonatkozásában sem. Köztudott, hogy óriási harc folyik a piacokért, a tőkéért. Sokan féltik a magyar gazdaságot az integrálódástól, mondván, hogy ennek a folyamatnak bizonyos ágazatok áldozatául eshetnek, ugyanakkor nem érkezik be annyi működő tőke az országba, amely ezt ellensúlyozhatná. Van ebben a félelemben némi igazság, hiszen az elmúlt évben ugyan hatmilliárd dollárra tehető a Magyarországon befektetett tőke, de bebizonyosodott, hogy ez nagyon kevés. Köztudott, hogy a magyar gazdaságot modernizálni kellene, növekednie kellene az új termékek arányának, ami növekszik is, de nem túl gyors ütemben, ugyanakkor a régi termékek nem versenyképesek. A modernizáláshoz lényegesen nagyobb tőkére volna szükség, amit itthon akkumulálni nem tudunk. * * * 3. Balázs Péter államtitkár, Ipari Minisztérium. — Mi itt, ezen a Brüsszeli tanácskozáson a magyar gazdaságot szeretnénk bemutatni, és szeretnénk megválaszolni minden olyan kérdést, amelyre leendő partnereink kíváncsiak annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb, minél szervesebben integrálódjék az európai gazdaságban. Természetesen nagyon szeretnénk elérni azt is, hogy a fejlett országok tőkeerős befektetőinek kedvet csináljunk magyarországi beruházásokhoz. Hogy ha vulgarizálni akarom a dolgot, azt szeretnénk itt még bebizonyítani, miért is jó itt beruházni Magyarországon. — Tényleg, miért jó Magyarországon beruházni? — Nagyon sok szempontot lehet figyelembe venni, nagyon sok érvet lehet felsorakoztatni. Majdnem mindegyikről esik is szó. Sokszor úgy érzem, hogy talán olyasmiről is beszélünk, ami igazából nem is érdekli a befektetőket. Most ebben a hatalmas szemponthalmazból van egy alapvető és döntő. Ez az, aminek alapján a befektető eldönti, hogy beruház-e Magyarországon vagy sem. És ezen kívül az összes többi másodlagos. Másodla—