Dunaferr, 2017 (66. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

KITEKINTŐ Új globális fórum jött létre ■ A FENNTARTHATÓ, HATÉKONY ACÉLIPARÉRT Az acélipari kapacitásfelesleg problémakörével foglalkozó új globális fórum alakult Ber­linben 2016 decemberében. A fórumot azzal a céllal hozták létre, hogy kezelje a globális szintű acélipar kapacitásfeles­legét, és emellett hozzájáruljon a növekedéshez és a munka­helyteremtéshez. Résztvevői között szere­pelnek a G20-csoport gazda­ságai, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyéb tag­jai. Jyrki Katainen, a munka­helyteremtésért, a növeke­désért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős al­­elnök így nyilatkozott: „Ezzel a fórummal globális teret hoztunk létre, hogy közös vá­laszt adhassunk az acélipari kapacitásfelesleg világszin­ten jelentkező problémájá­ra. A fórum munkája révén együttműködhetünk nem­zetközi partnereinkkel, hogy időszerű, erőteljes lépéseket határozzunk meg a kapaci­tásfelesleg kezelésére. Mindez védelmet biztosít a hatékony, fenntartható uniós acélipar növekedésének és munkahe­lyeinek.” Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért fele­lős biztos hozzátette: „Amíg az EU-n kívüli kormányok piactorzító módon támo­gatják acéliparaikat, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználunk arra, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az EU acélter­melői számára. Ugyanakkor a világszintű acélipar kapaci­tásfeleslegének alapvető okait is kezelnünk kell. Ez a legjobb módszer arra, hogy csökkent­sük ezeknek a globális acél­piacra gyakorolt széles körű káros hatásait. Az acélipari kapacitásfelesleggel foglalko­zó új globális fórum egy újfaj­ta, együttműködésen alapuló irányítást próbál megvalósí­tani, ami példaként szolgálhat más, kapacitásfelesleggel küz­dő iparágaknak a kihívások leküzdéséhez.” 2016 márciusában a Bizottság közleményt tett közzé az uniós acélipar ver­senyképességének fenntar­tásáról. Ez azóta hozzájárul ahhoz, hogy az iparág képes legyen megbirkózni több komoly, főként a jelentős részben Kínában jelentkező globális kapacitásfeleslegből eredő kihívással. A Bizottság piacvédelmi eszközök fel­­használásával, dömpingel­lenes és szubvencióellenes vámok kivetésével védte az EU acéliparát a tisztességte­len kereskedelmi gyakorla­tok hatásaitól. Elkötelezett amellett, hogy a jövőben is teljes mértékben alkalmazza a piacvédelmi eszközöket. Ugyanakkor a piacvédelem a globális kapacitásfelesleg­nek csupán a hatásait ké­pes kezelni — az okait nem. Az Európai Bizottság ezért egyeztetett a probléma alap­vető okairól az EU legfonto­sabb partnereivel. Az összesen több mint 30 gazdaságot összefogó fórum az első globális acélipari kér­désekkel foglalkozó platform, és a világ valamennyi jelentős termelőjét tagjai között tud­hatja. A fórum tagjai meg­vitatják a rendelkezésükre álló információkat és szak­­politikákat, továbbá kezelik a kapacitásfelesleget azáltal, hogy erősítik a piac szerepét és megváltoztatják az iparág szerkezetét. Az OECD szer­vezésében működő fórum évente jelentést tesz a G20- csoport minisztereinek. Ezzel egyidejűleg az EU folytatja a párbeszédet legfontosabb kereskedelmi partnereivel, és kiáll az uniós vállalkozások számára biztosítandó tisztes­séges kereskedelmi feltételek mellett. (Forrás: europa.eu) 2 DUNAFERR AKTUÁLIS Zömmel az ISD Dunaferr társaságcsoport igényeinek megfelelő ki- és berakodási munkálatokkal járul hozzá az ISD Portolan Kft. által üzemeltetett dunai kikötő a vállalatcsoport alapanyag-ellátásának és késztermék­szállításának zavartalan biztosításához. A folyamatosan változó körül­ményekhez rugalmasan iga­zodva, a szabad kapacitást az árbevétel növelése érdekében külső megbízások teljesítésé­vel igyekeznek lekötni. A nyereségesen működő kikötő igazgatójával, Szabó Gyulával a 2016-os év ta­pasztalatairól, eredményei­ről beszélgettünk.­­ A kikötő olyan üzem, ahol a működést nemcsak az emberi kvalitások, hanem a természeti erők is befolyásol­ják. Mennyire alakultak ked­vezően az időjárási és víz­állási körülmények az előző évben? — E tekintetben a tavalyi év nem tartozik a kiemelke­dő évek közé, de panaszunk sem lehetett a vízviszonyok­ra. Sem kiugró árhullámok, sem tartós kisvizes idősza­kok nem nehezítették a fel­adatok teljesítését. Olyan év volt, amelyet szívesen fogad­nánk máskor is. - Hogyan sikerült a célok teljesítése? — A kikötő terhelése szempontjából már nem mondható kedvezőnek az előző év. Az utolsó negyed­évben két olyan hónapunk is volt, amikor az egyik fő tevékenységünk, a szénra­kodás gyakorlatilag állt, mi­vel a Dunaferr jól felfogott üzleti érdekei miatt a szén nem a romániai Konstancán keresztül jött be, hanem a horvát Rijeka-Bakar kikö­tőbe érkezett, onnan pe­dig vasúton szállították Dunaújvárosba. A vállalat szempontjából nyilván így volt gazdaságos, ugyanak­kor a kikötő teljesítményén látható nyomot hagyott a 200 ezer tonnával ki­sebb rakodási teljesítmény. Természetesen a hiányzó terhelést igyekeztünk külső megbízásokkal lefedezni, ez jelentős részben sikerült is. — Mit mutatnak a számok? — Tavaly összesen 801 vízi jármű fordult meg a ki­kötőben. Az összvolument tekintve 859 ezer tonnát ra­kodtunk ki és be, ez az előző évi teljesítménytől nagyjából a kéthavi szénrakodás ki­esésével kevesebb. A rako­dás döntő részét egyébként a szén (474 ezer tonna) és a koksz (194 ezer tonna) tette ki. Jelentős tétel volt még a Dunaferrből érkező készáru­rakodás (150 ezer tonna) és az Ukrajnából vízi úton ér­kező buga (30 ezer tonna). Az összes árbevételünk 878 M Ft volt a 2015-ös 1126 M Ft-hoz képest, ez egyéb­ként szoros korrelációban van a naturális teljesítéssel. Az árbevételünknek mint­egy 21%-a származik külső forrásokból, ez némiképpen csökkenő tendenciát mutat. Mivel az elsődleges felada­tunk a Dunaferr részéről bármikor érkező igények ellátása, akár a már megkö­tött külső megállapodások felbontásának árán is, ezen okok miatt a megbízók egy része más, kevésbé kötött partnert választ helyettünk. A költségeink döntő ré­sze állandó költség, a daruk villamosenergia-fogyasztá­­sa teljesen egyenes arány­ban van az emelt teherrel. A munkabérek is fix költséget jelentenek, a hatékony mun­kaerő-kihasználásra úgy tö­rekszünk, hogy az év nagy részében törvény által biz­tosított lehetőségként mun­kaidőkeretet alkalmazunk, vagyis a dolgozók igénybe­vételét az aktuális feladattö­meghez igazítjuk. — Történtek-e válto­zások a humánerőforrás viszonylatában? y

Next