Dunántúl, 1929. július (19. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

% oldal Impozáns közgyűlést tartott Péter és Pálkor a Ciszterci Diákszövetség pécsi osztálya Pécs, júl. 1. — Impozáns köz­gyűlést­ tartott Péter és Pál ünne­pén a Ciszterci Diákszövetség pé­csi osztálya. Ezen a közgyűlésen foglalta el az elárvult elnöki szé­ket a közszeretetben álló Virág Ferenc megyéspüspök, aki köz­vetlen hangú székfoglalójával ha­talmas lelkesedést váltott ki. Az ünnepélyes lefolyású ülés az inté­zet virágokkal és drapériákkal feldíszített, tornatermében folyt le. Délelőtt 11 órára már zsúfolá­sig megtelt a terem a szövetség tagjaival, akik közül a következő előkelőségek neveit sikerült felje­gyeznünk : N­e­n­d­t­v­i­c­h Andor dr. polgármester, F­i­s­c­h­er Béla alispán, Ig­a­z Béla és Kom­ó­­c­s­y István kanonokok, D­amb­ro­v­s­z­k­y Imre, Scipiades Elemér, M­i­h­á­l­f­f­y Ernő egye­temi tanárok, Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, Koszíts Ákos dr. kormányfőta­nácsos, J­o­b­s­z­t Béla, I­m­r­e­f­y Imre táblai tanácselnökök, Ma­­k­a­i István polgármesterhelyettes, Angyal Béla dr. közjegyző, G­á­c­s Ferenc dr. vármegyei tiszti főügyész, Pintér Ferenc ny­ ár­vaszéki elnök, Balogh István dr. főügyészhelyettes, Decseva Ignác járásbirósági elnök, D­e­c­leva Dénes ny. ügyészségi elnök, Schuanner Károly kir. ügyész, Klausz Endre, R­i­h­m­­é­r‘ '• 'Ala­dár, Kriegl Nándor, Ítélőtáblás bírák, Dőry Dénes dr., Varg­ha József Brunner Árpád..dr., Á­b­r­á­k­­y­i Lajos dr. törvény­­széki és G­a­r­a­i Lajos dr. járás­­birák, S­c­h­u­rt­á­k József városi tanácsnok, Bognár Gyula szentlőrinci főszolgabíró, S­o­ó­s Nándor és Z­s­ö­g­ö­n Géza dr. rendőrfőtanácsosok, Halász Antal h. pénzügyigazgató, B­a­r­­tinai Ferenc esperesplébános, Fischer Ferenc ny. takarék­­pénztári ügyész, Germán Ist­ván dr. főorvos, R­adnai Emil dr., Szuly Jenő dr.... Fra­nkó Zoltán dr. és Szie­berth Nán­dor ügyvédek, T­a­b­a­k Lajos ny. pénzügyi tanácsnok, A­n­d­r­e­t­z­­k­y József dr. vármegyei árva­széki ülnök. A fentieken kívül a régi ciszterci diákokon kívül még számosan jelentek, meg. * A közgyűlést Szieberth Nándor korelnök nyitotta meg, aki megköszönte a bizalmat, a jegyzőkönyv vezetésére B­őr­ö­c­z Marcell dr. ciszterci tanárt, a­­hi­telesítésre pedig Fischer Fe­­renc és Halász Antal tagokat kérte fel. Majd bejelentette, hogy az elárvult elnöki széket Virág Ferenc megyéspüspök tölti be, aki a rendházban tartózkodik és ezért felkéri Koszíts Ákos, A­n­­g­y­a­l Béla és Dőry Dénes tago­kat, hogy a főpásztort küldöttsé­­gileg hívják meg és ezért a­ köz­gyűlést felfüggesztette. Amikor Virág Ferenc me­gyéspüspök Gebauer Miklós dr. apát és Farkas József dr. püspöki levéltáros kíséretében megjelent a közgyűlési teremben, a jelenlévők felállással és­ lelkes éljenzéssel köszöntötték. Az elnöki széket elfoglaló fő­pásztort Szieberth Nándor üdvözölte, hangsúlyozva, hogy a szövetség tagjai közül a legmél­tóbb foglalja, el az elnöki szé­ket. A megyéspüspök azonnal vá­laszolt és spontán válaszában a szövetség célját fejtegette. . A megyéspüspök elnöki programja — Pár szót szeretnék mondani arról, ami a lelkemet ebben a pillanatban el­tölti, amikor a Ciszterci Diákszövetség elnöki székét velem kívánják betölteni. Amikor a szövetség korelnöke rólam és felőlem nyilatkozott, abban a véle­ményben volt, hogy amikor a közgyűlés engem tisztelt­­meg azzal,­hogy ék­ en­nek a­­szövetségnek elnöke’ legyek, a legméltóbbra esett a választás. Majd én mindjárt be fogom bizonyítani,.­hogy nem a legméltóbb ki esett , a választás. Úgy gondolom, m­inél méltóbbnak vél­nek enge­m erre a tisztségre, annál ke­nek engem erre a tisztségre, annál ke­­elnöki szék majd elintéz mindent. Azt hiszem, bölcsen és okosan gondolkodnak azok, akik azt mondják, hogy ez az el­nök egy kissé rászorul arra, hogy segít­ségére legyenek és szeretettel sietnek szolgálatára. Úgy hiszem, nem követek el magam ellen semmi erőszakot, hanem egészen természetesnek találom, hogy önök közül sokan érdemben, korban, képzettségben, rátermettségben előttem járnak. Akármilyen magas méltóságban vagyok, abból még nem következik, hogy a legméltóbb vagyok. Nem az­­a legméltóbb, aki legmagasabb méltóság­ban van, hanem az,, aki rajta van, hogy méltóságát egészen betöltse és ezt a szövetséget a jó útra vezesse. .. — Amikor én ezt előre teszem és ké­rem önöket, hogy csatlakozzanak az én felfogásomhoz, legyen szabad azt is kérnem, hogy ugyanazzal a meleg és áldozatos szeretettel támogassanak, mint megboldogult elődöm Szuly Já­nos munkásságát támogatták. Én a ma­gam részéről még azt is kérem, hogy sokan talán csalódnak, hogy nem kap­tak olyan szépen felépített beszédet, mint amilyent talán vártak, mert én inkább a gyakorlat embere vagyok. Tulajdonképen kénytelen vagyok be­vallani, hogy majd mint elnök, mint tanuló fogok idejönni. Sokat, nagyon sokat­ kellett itt már tanulni, képezni magamat és most úgy látom, meg kell kezdenem másodízben a tanulást, hogy aztán azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk, megvalósíthassuk. Ha azon gondolkodom, hogy mi is tulajdonképen a dolgom, eszembe jut a kultuszminisz­ternek ama nem régen kell rendelkezése, hogy az iskolákban szülői értekezlete­ket tartsanak. Bizonyára nagyon nagy oka volt a miniszter úrnak, hogy e ren­delkezést kiadja. Ő tudatában van an­nak, mit jelent, ha az iskola és a csa­lád találkozik. Az iskolának és a csa­ládnak kapcsolatban kell lenni egy­mással, máskép az iskola nehezen­ tud érvényt szerezni nevelő hatásának. És ekkor egy másik gondolat is jut­ eszem­be.-.Most­­nem az iskola és a család, hanem a­z­ iskola , és a társadalomnak kell kapcsolatban lenni egymással, stt is van- olyan fontos, mint az a másik. — ’Azt vettem észre a háború alatt, hogy a középiskolát végzettek, az érett­ségi után, amikor azt a bizonyos botot megkapták és aztán mint egyetemi pol­gárok léptek a teljes függetlenségbe, valósággal tobzódtak a szabadságban. És ennek a szabadságnak csak mérgét szívták magukba és megromlottak er­kölcsükben és legnagyobbrészt elkal­lódtak. Ekkor lett volna leginkább szükség egy irányító kézre, amely va­lami kollégium vagy intézet védő karja alá juttatta volna őket. És a kollégium sem oldja meg a kérdést, ha nincs is­kola, plus társadalom, akkor üresen áll a kollégium és nincs, aki észretérítse a fiatal embert és hatalmas kézzel segítse, támogassa. — Én azt hiszem, a Diákszövetség ezt akarja megvalósítani részben már itt a mi régi, kedves iskolánkban. Ezért érdeklődjünk a diákság iránt már a középiskolai tanulmányok ideje alatt is és legyünk segítségére, de főkép mi le­gyünk az a patronázs, amely kinyújtja segítő kezét a középiskolát végzettek felé. És ha így látom a feladatot, akkor nem is olyan nagyon könnyű. Legyen szabad gondolkodni afölött az elnöknek, hogy miképen ragadja kezéhez a gyep­lőt és miképen irányítsa az iskolának és családnak, az iskolának és társada­lomnak viszonyát. Ez a gondolat vezé­rel engem akkor, amikor készülök ezt az elnöki széket elfoglalni. És ezt na­­gyon szívesen teszem, mert hiszen én is ennek a gimnáziumnak voltam növen­déke és sok kedves és nem mondom, néha szorongó percet töltöttem itt, azt hiszem, talán ebben a teremben is. Va­lahányszor iskolatársi találkozó van, mi adja a visszaemlékezés tárgyát? Az iskola és a tanár urak. — Nekem volt egy kedves tanárom, aki sok igaz mondásra tanított bennün­ket és az nem is volt ember, aki közü­lünk legalább egyet el nem vitt és át nem ültetett volna az életbe. Én is vit­tem egyet, nemcsak egyet, de egyet kü­lönösen. „Amit magad megtehetsz, azt ne bízd másra.“ Én is magam fogom megtenni, amit magam megtehetek. Van egy másik kedves emlékem is, ezt már­ nem valami különös esemény tűzte elém. Én azokat a diákokat, akik egy­ cseppet elkeserednek, „ne szomorkodj“, így szoktam vigasztalni. Ne szomor­­kodj, nagyon boldog légy, mert sohasem volt úgy, hogy egy tanár ne szeretett volna. Mindig van legalább egy tanár, aki egy diákot különösen szeret és kell, hogy az a kis diák érezze ama tanári szív melegét. Annak a tanárnak a sze­­mevillanása bátorítja azt a gyenge kis diákszívet. Arra mindig szeretettel fog gondolni és azt sohasem fogja elfelej­teni, így lesz a Diákszövetségben . Ott is lesz minden egyes öreg diáknak egy kedvence, akinek ő különös védője lesz. A jó mennyei Atya adja ránk áldását, a Szentlélek Úristen árassza reánk kegyelmét és bölcsességét, hogy ezt a szép célt megvalósíthassam. Virág püspök közvetlen sza­vai után Szieberth Nándor, Szuly János fáradhatatlan mun­kásságáról emlékezett meg ke­­gyeletes szavakban. A választ­mány javaslata alapján a közgyű­lés a két megüresedett választmá­nyi tagságot Tabak Lajossal és G­ar­ai Lajos dr.-ral töltötte be. Böröcz Marcell dr. főtitkár gon­dos jelentésében a szövetség múlt évi munkásságáról, a jutalmazá­sokról és az anyagi támogatások­ról számolt be. Losonczy pénztáros beszámolója szerint a szövetségnek jelenleg 503 tagja van és a költségelőirányzat 6,428 pengő. Virág Ferenc megyéspüspök in­dítványát, hogy Mayer József dr. özvegyéhez részvéttáviratot intézzen a szövetség a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Majd a ju­talmazásokra került a sor. A jutal­­mazottakhoz az elnök bensőséges szavakat­ intézett, rámutatva arra, hogy a jutalmat ne alamizsnának tekintsék, hanem buzdításnak a jövőre. A közgyűlés az elnöklő főpász­tor ünneplésével délben ért vé­get.- -W"- ■. '• " an titanic villapmi Cirkusz DUNÁNTDE Kedd, 1929. július 2. 19-es honvédek! 52-es bakák! A Ti szenvedéseiteket és hősiességteket viszontláthatjátok a 8-as huszárok!­­ s a VILÁGHÁBORÚ-ban.

Next