Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-23 / 225. szám
1967. SZEPTEMBER 23. 4 napló Kezdődik a hangverseny idény Mit vezényel az évadban? A pécsi öntevékeny együttesek próbatermeiben megkezdődött a felkészülés az évad jelentős hangversenyeire, bemutatóira. Körkérdésünk ennek kapcsán néhány énekkar vezetőjéhez, karnagyához ez: Mit vezényel az évadban? Dobos László: A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusának finnországi koncertjein reneszánszkori francia és német mesterek alkotásait, valamint mai magyar szerzők, Bartók, Kodály és Bárdos műveit vezénylem. Az Országos Filharmónia kamarabérleti koncertjének műsorában modern mai műveket, a kamarakórusfesztiválon pedig reneszánszkori ritkaságokat mutatok be a kamarakórussal, így Báthori Zsigmond olasz zenemesterének, G. B. Mosto-nak a fejedelem számára írt madrigálkönyvéből néhány részt. Az újmecsekaljai gimnázium vegyeskórusával önálló hangversenyre készülünk, melynek műsorát új magyar művekből állítjuk öszsze. Érdekessége lesz a koncertnek, hogy azon két pécsi szerző: Heves András és Tillai Aurél egy-egy új művét dirigálhatom. Horváth Gyula: A KISZÖV ének- és zenekarát a pécsi öntevékeny együttesek november 5-i hangversenyén vezénylem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezendő esten a zenekar Glinka, Russlan és Ludmilla nyitányával szerepel az énekkar Muszorgszkij Forradalmi kórusát, Szőlősi Békedalát, Karai Szállj közénk és Csajkovszkij Bérc című szerzeményét adja elő. Novemberben a KISZOV-kórussal és zenekarral külön tervezünk egy ünnepi hangversenyt szovjet szólista közreműködésével. Decemberben a Kodály-emlékesten a Kállai kettőst vezénylem. Az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti hangversenyein is dirigálók és szó van külföldi vendégszereplésről is. Ivasivka Mátyás: Együtteseim érdekes műsorral, ősbemutatókkal, illetve magyarországi bemutatókkal készülnek az új hangversenyévadra. Ernst Krenek, Amerikában élő osztrák mester Guten Morgen, Amerika! című kompozícióját hazai bemutatóként a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskara szólaltatja meg. Francis Poulenc francia sanzonját a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola leánykara előadásában fogja megismerni a pécsi közönség. Carl Orff Sunt lacrimae rerum című férfikari opusza a Nagy Lajos vokálegyüttes műsorát színezi. Tovább folytatjuk a fiatal magyar zeneszerzők műveinek ősbemutatóját. Kocsár Miklós Fiatalok vagyunk című műve táncdal vegyeskarra és vokálegyüttesre. Békefi Antal Áprily Lajos versére írt Márciusa minden bizonnyal tovább népszerűsíti a költeményt. Várnai Ferenc, a Janus Gimnázium leánykara részére komponálta Sóhajok c. női kari művét Radnóti Miklós versére. A Nagy Lajos Gimnázium vonószenekara felújítja Tillai Aurél trombitára, dobokra, zongorára és vonószenekarra írt Concertinoját. Az első magyar egyetem alapításának 600 éves jubileumára rendezendő október 13-i hangversenyen a Nagy Lajos Gimnázium vokálegyüttese és az Fmsz Janus Pannonius kamarakórusa lép fel, ez alkalommal egy korabeli laudát vezénylek. A november 5-i díszhangversenyen az Fmsz Janus Pannonius kamarakórusa és a Pécsbányatelepi Kodály Zoltán bányászférfikar Muszorgszkij, Sztravinszkij és Novikov műveit adja elő. Jandó Jenő: Szeptember 23-án, Pécsváradon vezénylem az évadban először az Építők Madrigálkórusát. A Várnai Ferenc vezzette Pécsváradi Zengő leány- I kórussal adunk közösen hang- versenyt. Ennek műsorából kiemelném Király Ernőnek Weöres Sándor versére komponált Száncsengő című művét, továbbá Karai József Halászdalának bemutatóját. Ez utóbbit a februári rádiófelvételén is énekelni fogjuk Lassus, mondd meg című madrigáljával és Ingegneri Caligaverunt című motettájával. Király Ernőnek, az újvidéki rádió zenei szerkesztőjének, valamint a pozsonyi Milan Novaknak műveiből rendezünk szerzői estet, melyen saját kompozícióim közül is bemutatásra kerül néhány, így a Pákolitz István versére írt Melinda nevére című 68-as lejtésű kompozícióm, a Weöres Sándor versére komponált Kínai templom és az Olvadás című kánon. Ligeti Andor: A 12. AKÖV Bartók Béla férfikara október közepére meghívást kapott Eszékre, az ottani kórusmozgalom 100 éves jubileumának hangversenyén való részvételre. Ezen Bartók és Kodály műveket vezénylek, valamint Halmos Szigetvárnak bástyáinál című művét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatosan november 3-án Budapesten. 5-én a Liszt-teremben, 7-én az ünnepi díszelőadáson működünk közre. Itt Karai A harcban nem szabad megállni című nagyhatású művét vezénylem, valamint bemutatjuk Balázs A három bajtárs című balladáját. Decemberben a Pécsi Zenei Hetek keretében sorra kerülő Kodély-esten megszólaltatjuk a mester egyik legjelentősebb férfikari művét, az Isten csodáját. A KISZÖV-zenekarral közös hangversenyen tervezzük Brahms Altrapszódiájának felújítását és az én vezényletemmel szólal meg Haydn G-dúr hegedűversenye, melynek hegedűszólamát fiam játssza. Sínkovits Georgette: Ebben az évadban én vezénylem a Tanárképző Főiskola nő kórusát. Még csak a tervezés stádiumában vagyunk, az anyag gyűjtését, válogatását végzem, így a decemberi Kodály-esten szeretnénk előadni a Hegyi éjszakák I.-et és a Pünkösdölőt, amit államvizsgámon vezényeltem és azóta is kedves vágyam újból dirigálni. Válogatunk Vargha Károly madrigálgyűjteményéből, lehetőleg olyanokat, melyek bemutatóként hangzanak el és a kórusnak is „jól fekszenek”. Komoly feladat, idei szerepléseink csúcspontja lenne Verdi Luadialla Virgine Maria című női kari kórusművének megszólaltatása. Ezenkívül készülünk a Helikonra és szokásos áprilisi koncertünkre. Szesztay Zsolt:* A Mátyás király úti zenei általános iskola énekkarával több jelentős feladatra készülünk az évadban. November 7-én iskolai ünnepség keretében szólaltatjuk meg, tudomásom szerint Magyarországon először Prokofjev Keljetek fel orosz emberek című művét orosz nyelven. Meghívták kórusomat a decemberi Kodályesten való részvételre, melyen többek között a Lengyel Lászlót adjuk elő, valamint részletet a Székelyfonóból. Ugyanis e Kodály-dalmű gyermekszínpadi változatával szerepelünk Kecskeméten az énekzene tagozatos általános iskolák országos találkozóján, melyet abból az alkalomból rendeznek, hogy ez az iskolatípus elnyerte „nagykorúságát”, az első 18 évvel ezelőtt kezdte meg működését. A Pécsszabolcsi Bányász vegyeskar irányítását idén vettem át. A november 5-i ünnepi kórusesten Arutjunjan, Mihály András és Novikov műveit vezénylem. Tilai Aurél: A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusával szeptember végén Finnországba utazom, ahol négy koncertünk lesz. Ezeken elsősorban magyar műveket vezénylek, de régi barokk mestereket és modern angol, német szerzőket is. A helsinki rádióban vegyes műsort, a finn televízióban pedig 25 percet dirigálok Dobos László kollégámmal, a finnek kérésére Kodály és Bárdos műveiből. A filharmóniaikoncerten mutatjuk be Pécsett első ízben a teljes A ceremony of sardst, Britten talán legnépszerűbb, vegyeskarra és hárfára írt nagyszabású kóruskompozícióját. A Mecsek Kórus tavaszi jubileumi koncertjén több új mű bemutatója hangzik el, közülük kiemelkedik Bárdos Lajos énekkarunknak írt legújabb műve, a rendkívül igényes Óda, Kosztolányi Dezső szövegére. A Főiskolai Vegyeskarral készülünk a tavaszi Helikonra, rádiófelvételre és az országos minősítésre. Vönöczky Endréné: A Művészeti Szakközépiskola leánykarát október 13-án vezénylőm az első magyar egyetem alapításának 600 éves jubileuma alkalmával rendezendő hangversenyen. Többek között itt szólaltatja meg a kamarakórus első ízben Kocsár Miklós Évszakok zenéje című díjnyertes művének két tételét: Megcsordul az eresz és őszelő. Az évad során tervezzük Karai két leánykarra írt művének, Palestrina 3 szólamú kóruskompozícióinak, Bartók Csujogató és Bánat című alkotásának előadását. Örömmel vállaltam volt növendékem, Papp Zoltán most készülő kompozíciójának bemutatását. A Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum leánykara vezényletemmel november 7-én szovjet szerzők műveit szólaltatja meg, majd készülni kezdünk az Éneklő Ifjúság hangversenyére, melyen két Kodály-művel szeretnénk szerepelni, a Villővel és az Esti dallal és szeretnénk megtanulni Pascal francia sanzonjait. — nt — I / 5 A pellérdi tsz meglepetése A feketeinfrás műanya Nagy érdeklődést váltott ki a mezőgazdasági kiállításon Ara 1600, napi üzemköltsége 21 forint . Dísztárgyakat, műanyagtóliát is gyárt a tsz A pellérdi Új Barázda Tsz három évvel ezelőtt még a gyenge szövetkezetek listáján szerepelt. Termésátlagai, állattenyésztési eredményei messze a megyei szint alatt voltak, noha a földek és a tagság hozzáértése semmivel sem volt gyengébb, mint a jó eredményt felmutató tsz-ekben. Bizonyíték erre a legutóbbi három év, ami alatt, ha nem is produkáltak országraszóló Brnói Nemzetközi Vásár, 1967 eredményeket, de a figyelmet sok tekintetben magukra vonták, összehasonlításul csak néhány adatot a három év előtti és a mai eredményekből. Például az 1964—65. évi 8.5 mázsás holdankénti búzatermésüket 18.5 mázsás átlagra növelték. De ennél is jobb az állattenyésztésben elért fejlődésük. Tejtermelésben a három év előtti 2000—2200 literes tehenenkénti hozamot 3000 liter fölé emelték. Baromfitenyésztésben még szembetűnőbb a fejlődésük. A három év előtti alig ezres tenyésztörzsüket 12 ezresre fejlesztették és több mint 50 ezerre szaporodott a növendék húsbaromfi. Rátértek a nagy teljesítőképességű húshibridek nevelésére, amiből az idén több mint félmillió forint bevételt várnak. Tizenkét korszerű keltetőgépjük van és úgy tervezik, hogy jövő évben már másfél millió naposcsibét is értékesítenek. A baromfitenyésztéshez kapcsolódik egyik igen értékes, majdhogynem találmányszámba menő újításuk is, az úgynevezett feketeinfrás villamos műanya házi előállítása, amelynek egyik mintadarabja az országos mezőgazdasági kiállításon nagy érdeklődést váltott ki. A készülékből azóta 50 darabot gyártottak a pellérdiek saját műhelyükben. Mitöbb, már színes prospektusuk is van a készülék főbb jellemzőiről és használatának részletes ismertetéséről, melléje külön jótállási jegyet is csatoltak. Keszthelyi Zsigmond, a tsz baromfiágazatának vezetője a készülék gyakorlati alkalmazásáról elmondotta, hogy a próbaüzemelésre beállított műanyák a vártnál is kedvezőbb eredményeket hoztak. De előbb néhány adatot az alkalmazásban lévő magyar gyártmányú villamos műanya és az új készülék árkülönbségéről, illetve energiafogyasztásáról. Amíg a gyári műanya beszerzési ára 2080 forint, az ő készülékükhöz 1600, maximum 1700 forintért is hozzájuthatnak az érdekelt tsz-ek. Ami pedig a régi és az új készülék energiafogyasztását illeti, a gyári műanya egy napi üzemköltsége 43 forint 20 fillérbe kerül, amíg az újé alig haladja meg a 21 forintot, nem is beszélve arról, hogy a fekete infrasugárzó élettartama körülbelül tízszerese a jelenleg használt gyári infrasugárzókénak. Az üzemi próbák tapasztalatai szerint egy-egy ilyen készülék alatt egyszerre 500 csibét, illetve 300 kacsát, 150 libát vagy 250 napos pulykát lehet nevelni, de szükség esetén malacokat is. Fiziológiai előnyeiről csak annyit, hogy a réginél egyenletesebb hőmérsékletet és páratartalmat biztosít, ami igen jelentős a hő- illetve pára vonatkozásokra nagyon érzékenyen reagáló csibék nevelésében. A készülékről annyit még, hogy a pellérdiek minden vásárlási kényszer nélkül szívesen kölcsönzik ki próbára is az érdeklődő tsz-eknek. Ez a gesztus is arra vall, hogy komoly szándékuk van akár a szériagyártásra is, amit az AGROKER-en keresztül szeretnének mielőbb megvalósítani. A pellérdiek életrevalóságát, szemfülességét dicséri, hogy az öregek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatására egy másik jól jövedelmező „iparágat” is meghonosítottak: öreg szőlőtőkékből nagyon mutatós dísztárgyakat készítenek. Egy fővárosi műanyaggyártó üzemmel megszerződést kötöttek főként mezőgazdasági termékek csomagolására alkalmas műanyagfóliák gyártására. A hozzávaló gépet és szerszámokat megkapták az üzemtől és ez év elejétől eddig több mint 700 ezer forint bruttó jövedelemhez jutottak, amit azs£v végéig kétmillió forintra kivártnak növelni. E vállalkozásukhoz természetesen nem a tsz-tagokból, hanem a tsz-hez tartozó három községből verbuváltak dolgozókat. Főleg nőket, akik eddig Pécsett vagy más munkahelyen dolgoztak távol a családjuktól. Kezdeményezésük mindenképpen méltányló, hisz azon túl, hogy jelentősen növeli a tsz jövedelmét, komoly mértékben hozzásegít nagy problémájuk, a nők elhelyezési gondjainak megoldásához. — s így — A Csepel Szerszámgépgyár aranyéremmel kitüntetett rövid revolveres esztergapadja, a CEE—200. Nyugalomban A kitüntetések, számszerint tizenkettő, úgy sorakoznak a fehér térítőn, ahogy annak idején következtek egymás után: elől a Kiváló Munkáért Érdemérem, s legvégül a Munkaérdemrend arany fokozata. Az elsőt 1948 októberében vette át Csetneki István, az utolsót alig egy hete. — Elvittem a feleségemet is, meg a legkisebb gyerekét, így aztán olyan érzésem volt a Parlamentben, mintha otthon lennék ... A tágas előszoba, ahol beszélgetünk, lépten nyomon a múltra emlékeztet. Az asztalon díszes csikóbőrös kulacs, a volt munkatársak adták, a könyvszekrényben lakkozott szénrög, apró kis bányászszerszámokkal — ez is ajándék, a polcon piros telefon: csak fel kell emelni, s az egykori munkahely jelentkezik... Csetneki István, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese nyugalomba vonult. A Váradi Antal utcai lakás csendjében még halkabbnak tűnik a szava. Mit lehet mondani? Tizenhat éves volt, amikor először szállt le a föld alá. Apja ötvenöt évig dolgozott bányában, s valahogy így indította útjára: aztán ember légy, fiam ... Csillésfiúként kezdte, de hat év múlva már technikus. — Sokféle beosztásban dolgoztam, voltam aknász, bányamester, minisztériumi főelőadó, sőt főosztályvezető is, de amit a mátranováki aknánál tanultam, mindig hasznomra volt. Arra gondolok, hogy ott mindig mindenki tudta, kit milyen tisztelet illet... 1961-ben került Pécsre. Ekkor még két külön tröszt dolgozott a mecseki medencében. Az egyesülés után a legtökéletesebb egység és összhang megteremtését tartotta a legfontosabbnak. Lelkes híve volt a korszerű biztosítási módoknak és a nagy teljesítményű koncentrációk kialakításának. Sokat dolgozott, de csendben, feltűnés nélkül. Amerre járt az üzemekben és az utcán —, lépten-nyomon ráköszöntek, de pontos beosztását csak kevesen tudták. A legszebb emlék? — 1945-ben ők, a tokodi akna munkásai adták Budapestnek az első vagon szenet. A legnagyobb öröm? — Egyegy sikeres életmentés. Hosszú évekig bányamentő volt. A kihozott emberek kézszorítását nem lehet elfelejteni. A vezető munkakörben eltöltött évek legnagyobb eredménye? — Erre a legnehezebb válaszolni. Egy ember, akármilyen poszton is dolgozik, nem sokat tehet. Az elmúlt évtized legnagyobb vívmánya egyébként a biztonsági helyzet javulása volt. A munka persze most is nehéz, s baj is akad elég, de hol vannak már a harmincas, negyvenes évek tömegkatasztrófái? — Néhány évvel ezelőtt még arra gondoltam, ha nyugdíjba megyek, veszek egy kis szőlőt... — mondja az utcai fák felé tekintve. — És? — Nem lehet. Az orvos azt mondta, pihennem kell, s kerülni minden izgalmat. A szívem, úgy látszik, gyorsabban öregedett. Konyakot tölt, egészégemre emeli. Aztán azt mondja: — Persze, azért találtam magamnak dolgot. Az egyik fiam a közlekedési technikum, a másik a villamosB. S. ipari egyetem levelező tagozatára jár. Szeretek mellettük ülni. Akaratosak és fáradhatatlanok. Nekik segítek, ha tudok...