Dunaújvárosi Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 36-43. szám)

1973-05-29 / 43. szám

Bofa­szes előtt a nagycsarnok alapozása, készülnek a szociális létesítmények*. Hol tart a hullámpapírgyár építése ? Hivatalosan az idén kezdő­dött el a dunaújvárosi hul­lámpapírgyár beruházása. Bi­zonyos élő,készítő, terepren­dezési munkálatok tavaly is folytak már, de az igazi munka lényegében néhány hónapja kezdődött. Hol tart most az egész nép­gazdaság és Dunaújváros s­imára is nagyjelentőségű, négy és félmilliárd forint ér­tékű beruházás építése? Móze­s Tibor, a 26. Építő­ipari Vállalat 2. számú fő­építésvezetőségének vezetője elmondotta, hogy a nagybe­ruházás 4 és fél milliárdos összegéből 930—950 millió fo­rintot tesz ki annak a mun­kának az értéke, amelyet az építőiparnak kell Ebből az összegből vállalnia. az idén 111,5 millió forint értékű munkát kell elvégeznie. A műszaki készültség időará­nyos részének eleget tett ed­dig a vállalat, de a terv tel­jesítésében néhány millió fo­rintos lemaradás várható az L félév végéig. ____ AZ ALAPOZÁS 70 SZÁZALÉKA KÉSZ­ ­ Az építkezés szíve a papír­gyár és a­ víztorony között létesítendő 100 méter széles és 300 méter hosszú, tíz- húsz méter magas nagycsar­nok, amely befogadja­ a léte­sítendő három főüzemet, a félcellulózgyár, a hullámalap- a papírgyár és a dobszüzem gépeit és berendezéseit. A 30 ezer négyzetméter területű nagycsarnok alapozásának 70 százaléka kész van már és a félév végéig az alapozás tel­jesen be is fejeződik. Meg­kezdődött a nagycsarnok acél vázszerkezeteinek a felállí­tása. Az acél vázszerkezete­ket Diósgyőrben gyártott­ ido­mokból a 26. Építőipari Vállalat gépészeti üzeme ké­szíti el a helyszínen. Rövide­sen acél oszloperdő áll a leendő csarnok helyén. A tervek szerint tető alá kerül az év végéig a nagycsarnok­nak több mint a fele. Az építők papírgyárral szemben levő telephelyén egy 90 méter hosszú, 13 méter szeses előregyártó csarnok épül, ahol 28 ezer négyzet­­méter panelelemet készíte­nek el. Ezek a hatalmas üzemcsarnokok oldalfalait alkotják majd. Később a 26. sz. ÁÉV vasszerkezetgyártó műhelye lesz a most panel­gyártás célját szolgáló csar­nok. KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK A hullámpapírgyár beru­házása számos egyéb felada­tot is ró az építőiparra. Megkezdődött a papírgyári víztorony és a 6-os út között egy 120 kilovoltos transzfor­mátor-állomás építése. Ala­poznak egy 1500 személyes éttermet, egy 1450 személyes öltöző- és fürdőépületet. Még az idén elkezdődik a Kert­város szélén, a Kádár-völgy oldalában a papíripari szak­munkásképző iskola és hozzátartozó kollégium épí­­­tése. Nagyjából elkészült az új üzemet kiszolgáló vágányhá­lózat. Hiányzik még a biz­tosító-, világító-, és térhango­­sító berendezés, s így az új vágányszakasz még nem se­gíti az építkezés anyagszállí­tását __ .. . A hullámpapírgyár üzembe helyezésének feltétele, a Du­nai Vasműben az erőmű bő­vítése, amelynek az idén kell megkezdődnie. Az erőműtől az új üzemig a jelenleginél 29 százalékkal nagyobb kapa­citású gőzvezeték fog épülni. AMI HÁTRÁLTATJA AZ ÉPÍTKEZÉST A legfontosabb tervek fo­lyamatosan érkeznek, és vár­hatóan rendelkezésre állnak az év közepéig. A kivitelezési dokumentációkkal viszont késlekednek. Maga az a tény, hogy elő­­szállított tervek és részdoku­­m­entációk alapján folyik az­­ építkezés, jobb szervezőmun­kát, hatékony és operatív irányítást, igényel. Az építkezés munkaerő­szükséglete alapjában véve biztosított. Igaz, több ács- és vasbetonszerelő szakmunkás­ra lenne szükség. Az anyag­­szállítás — néhol zökkenő­vel — de megoldott. A rop­pant mennyiségű betonacélt (csak a második negyedévben 650 tonna betonacélt kell be­építeni)­­ az Ózdi Kohászati Üzemek szállítja. Ózd és Diósgyőr a soronkívüli igé­nyeket rövid határidővel ki­elégíti. A villamosenergia-ellátás már zavartalan. Nem meg­nyugtató viszont az építke­zés ivóvízellátása. Egészen szűk keresztmetszetű vezeték látja el ivóvízzel a munká­sok fürdőjét, az építkezés konyháját és az irodákat. A nyomás gyakran annyira le­esik, hogy a földszinten levő konyha sem tud rendesen üzemelni, nem beszélve az emeleten levő fürdőkről. Egy éve jegyzőkönyvi téma a víz­ellátás. Sürgős intézkedésre van szükség, mert a nyári hónapokban, különösen csa­padékhiány esetén a víznyo­más további csökkenésével kell számolni. Egy népgazda­sági jelentőségű nagyb­eruhá­­záson alapvető a szociális feltételek biztosítása. A víz­ellátás pedig ide tartozik. Csongor György ISGYETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az integráció megvalósulásának vására Tíz napon át lengett a zászló a ligeti és a kőbányai vásárváros főárbócán, hir­­dette az ipar és a kereskede­lem hagyományos, nagy ta­vaszi randevúját. Eladók,­ve­vők és áruk e fontos találko­zójának jellemző adatai im­ponálók és beszédesek, ös­­­szesen 144 ezer négyzetmé­ternyi területen, felvonult 32 ország, itt volt 1750 külföldi kiállító, s bemutatta termé­keit 1223 hazai vállalat. A BNV most is méltó volt nemzetközi rangjához. Átmeneti esztendő volt az idei a hazai vásárok évszá­zados históriájában. Még Városliget, de már Kőbánya, elbúcsúzott a régi, s bemu­tatkozott az új. Elkerülhe­tetlen volt a döntés, mert a BNV kinőtte régi otthonát, Budapest legszebb parkjának végső veszélyeztetése nélkül már nem fejlődhetett tovább. El kellett költöznie, mégpe­­­­dig oda, ahol a jövő a szó teljes értelmében tág lehe­tőséget kínál, oda, ahol nagy , területen, gazdaságosan, ko­runkhoz illő modern vásár­város épülhet fel. S ez a hely Kőbánya, hagyományai­val, létesítményeivel, kitűnő, fekvésével. Bemutatkozása a kiállítók és a látogatók kö­rében egyértelműen sikert aratott. Egy-egy BNV-nek rendel­tetése szerint bonyolult, sok­oldalú feladatot kell vállal­nia. Az ideinek az volt a cél­ja, hogy szolgálja nemzetközi kapcsolatainkat, segítse elő a népgazdaság legfontosabb fejlesztési programjai­t a jármű-,­­az olefin-, a számí­­­tógépprogram — megvalósí­tását, gazdagítsa hazánk és a nagyvilág országhatárokon átívelő munkamegosztását. A figyelmes látogató mind­három gondolat kézzelfog­ható, tárgyi bizonyosságát felfedezhette a­­ pavilonokban. Tíz napon át Budapesten négy földrész találkozott. Látta az érdeklődő­ a Zsigu­lit, amelybe tucatnál több Magyarországon készült al­katrészt szereltek, s az Ika­rus buszt, amelyhez a Szov­­jetunió szállított fontos rész­egységeket. S láthatott ezer­nyi féle terméket, amely két vagy több ország iparának közös alkotása, jelezve, hogy a világszínvonal rendkívül magas mércéje mind széle­sebb körben igényel együtt­működést. Ebben a táguló­­ körben nekünk, és velünk a szocialista országok közössé­gének legelső, s legfontosabb a KGST komplex programja, integrációnk alkotmánya — megvalósításának tanúja volt az idei BNV. Vásár, kereskedés, eladás és vétel a vásárok évezredes hagyománya szerint. Bizo­nyos, hogy hetek munkája, míg összeszámlálnak minden üzletkötést, míg elkészül a mérleg Sok hírt olvashat­tunk: 300 millió forint ér­tékben 1800 kilométer kábelt rendelt egy szovjet vállalat, Lengyelország tízezer hűtő­szekrényt vásárolt. Gazdára találtak Jugoszlávia nagyértékű gépek, például­­ teljes gyárberendezést vett.­ Ám túl ezen, úgy tűnik, az alá­írt szerződések, a megkötött üzletek hosszú soránál is ér­tékesebb a folyamatosság, rengeteg megkezdett, ezután befejeződő tárgyalás, még több találkozás, partnerek közötti eszme- és tapaszta­latcsere. A kapcsolatoknak ez a sokoldalú rendszere ma már éppoly szerves része a BNV-nek, mint maga a vá­sár. Ettől válik, vált telje­sebbé az idén is a tudomány, a technika és a kereskedelem budapesti fesztiválja. MA: MEGJELENT A KÓRHÁZ II. ÉVKÖNYVE CIFÉSZMŰHELYBEN * ÉNEK A TÖRZSRŐL * „AZ ARRA ÉRDEMES MUNKÁSOKAT” * ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1973. JA­NYÁR — MŰVELŐDÉS — SZÓRAKOZÁS D. KOHÁSZ—BKV ELŐRE 3:2 * ISMÉT ÉLEN AZ ÉPÍTŐK Vasárnap lép életbe a MÁV új menetrendje Vasárnap, június 3-án lép életbe az új, 1974. május 25- ig érvényes vasúti menet­rend. Dr. Mészáros Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója sajtótájékozta­tón­­ ismertette az életbelépő új menetrend leglényege­sebb változtatásait. Beveze­tőjében elmondotta, hogy nem számítanak az utasfor­galom számottevő változásá­ra, ezért az utazási szolgál­tatások színvonalának eme­lésére törekednek. A nemzetközi forgalom­ban néhány lényeges válto­zás lesz. Naponta közleke­dik például Budapest— Moszkva között a Tisza ex­pressz. Új vonatpár javítja az összeköttetést Budapest— Wien—Párizs között. Az új menetrend szerint a Praha— Varna között közlekedő köz­vetlen kocsikat a Tra­nsz­­danubium express továbbítja. Budapestről a Román ten­gerpartra pedig a közvetlen kocsikat a „Wiener-Walzer” viszi. Újdonság, hogy heten­ként három alkalommal há­lókocsi közlekedik Budapest és Athén között. Az új menetrendben to­vább csökken az éjszaka közlekedő személyvonatok száma. Több vasúti fővona­lon a pályarekonstrukció, illetve a Diesel-vontatásra való áttérés eredményeképp csökkent a személyszállító vonatok menetideje. Buda­pestről péntek délutánon­ként induló munkásvonatok — alkalmazkodva a munka­idő változásaihoz — általá­ban egy órával korábban indulnak a budapesti pálya­udvarokról. A pécsi vasút­­igazgatóság területén úgyne­vezett ,,piroska” motorvona­tokat állítanak forgalomba egyes mellékvonalakon. Ez­által rövidebb lesz a szárny­vonalakon közlekedő vona­tok menetideje is. A MÁV az idén az utastá­­jékoztatás javítására nem­csak Budapesten, hanem más nagyforgalmú vasútál­lomáson — így Székesfehér­várott is — kifüggeszti a vá­rótermekben, peronszi­gete­­ken az induló és érkező vo­natok jegyzékét, amelyek ar­ról is tájékoztatják az utast, hogy a keresett vonat me­lyik vágányra érkezik. * A vasárnap életbelépő új vasúti menetrendben a Du­naújváros közlekedését érin­tő lényegesebb változások a következők: Budapestről Dunaújváro­son át Bajára az esti­­ gyors később közlekedik. A pályaudvarról 18.46-kor Déli in­dul (a most érvényét vesztő menetrendben 18.22-kor in­dult) és 19.59-kor érkezik Dunaújvárosba. Megszűnik a Déli pályaudvarról 6.39- kor Dunaújvárosba induló személyvonat. A Déliből 6.öt-kor Bajára induló sze­mélyvonatról Pusztaszabol­­cson át kell szállniuk a Du­naújvárosba utazóknak. Dunaújvárosból délután Bu­­­dapestre induló vonat ne­gyedórával korábban, 17.18- kor indul. Fél órával ké­sőbb, 18.32-kor indul a dél­utáni személyvonat Dunaúj­városból Rétszilasra. Ez vonat Ujvenyim megállóhe­­­lyen nem áll meg. Rétszila­­son személyvonati csatlako­zása lesz e vonatnak Pécsre. Megszűnik viszont a csatla­kozás Rétszilason a reggeli bajai gyors és a pécsi sze­mélyvonat között. Az Alföldről Dunaújváros­ba utazók számára kedvező változás, hogy Kunszentmik­­lósról negyedórával koráb­ban, 20 órakor indul Szalk­­szentmárton felé az esti sze­mélyvonat, amelynek busz- és révcsatlakozása lesz Du­naújvárosba. A reggel Dunaújvárosból Székesfehérvárra menő vo­nat rövidebb ideig áll Pusz­­­taszabolcson és 14 perccel­, hamarabb ér a megyeszék­helyre. Ezáltal jav­ul a csat­lakozás Tapolca felé. Az új menetrendben megáll Szé­kesfehérváron a Kosice és Keszthely Krakow között közlekedő gyorsvonat, amely kedvező csatlakozási lehető­séget jelent a dunaújváro­siak számára a Balaton jó megközelítésére. Visszafele továbbra is körülményes lesz a hazautazás a Balaton mindkét oldaláról. Igaz, az új menetrendben mindegyik nyári vasárnap indul Siófok­ról 18.41 órakor egy gyors­vonat, amelyik kikerüli Szé­kesfehérvárt és közvetlenül Pusztaszabolcsra érkezik 20.03 órakor. Sajnos ezt a vonatot csak helyjegy meg­váltásával lehet igénybe ven­ni, amit tanácsos időben be­szerezni, mert az említett gyorsvonat Debrecenig köz­lekedik. * Az új menetrendben Bu­dapest Déli­­ pályaudvarról 4.40, 6.25, 13.46 és 18.46-kor, Budapest Kelenföldről 10.33, 19.01 és 22.05-kor, Székesfe­hérvárról 16.30-kor, Bajáról pedig 4.21 és 18.2­3-kor indul közvetlen vonat Dunaújvá­rosba. Dunaújvárosból 4.05, 6.55 12.44, 14.50, 17.18, 18.47 és 21.17-kor indul vonat Buda­pest Déli pályaudvarra, 5.20- kor Székesfehérvárra, 7.50 és 20.04-kor Bajára, 15.07-kor Dunaföldvárra, 7.23, 9.39, 16.23, 18,18, 22.55 továbbá pénteken és vasárnap 21.25- kor Paksra 7.21 és 22.52-kor Pusztaszabolcsra, 7.05, 10.45, 14.50, 18.32 és 23.11-kor Rét­szilasra. Budapestről 6.46, 7.45 12.36, 16.14, 19.59, 21.11 és 0.12-kor, Székesfehérvárról 18.14- kor, Bajáról 6.50 és 31.15- kor, Pusztaszabolcsról 5.06, 9.31-kor, Paksról 5.12, 6.41, 12.40, 17.01, 21.05, to­vábbá szombati és hétfői na­pokon 3.55-kor, Rétszilasról 4.57. 10.15, 13.05. 17.14 és 20.51-kor érkezik vonat Du­naújvárosba. Szolgaegyházából Szabadegyháza ünnepség a község névváltoztatásának 25. évfordulója alkalmából 25 éve változtatott nevet Szolgaegyháza, s lett­­ a falu lakosainak kérésére Szabad­­egyháza. Ebből az alkalom­ból vasárnap falunappal egy­bekötött ünnepséget rendez­tek a községben. A rendez­vény kora reggel, a székes­­fehérvári­­ helyőrségi fúvós­­zenekar ébresztőjével kezdő­dött, majd tíz órakor ünnepi nagygyűléssel folytatódott, ahol­­ Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke mon­dott ünnepi beszédet, s kö­szöntötte a szabadegyházia­kat, a névváltozás évforduló­ja alkalmából. Ezután az általános iskola úttörőit avatták fel, majd egész napos kultúr- és sport­műsor szórakoztatta a falu lakóit és a vendégeket. Este a Fejér megyei népi együttes és a Székesf­ehér­vári Művelődési Központ irodal­mi színpada adott műsort. (MTI) F­igye­lem­re méltó kezdeményezés a székesfehérvári Ikarusban Ingázók és gyárvezetők találkozója Enyingen „Ingázók” és gyárvezetők találkozóját rendezték meg Enyingen. Az Ikarus Karos­széria- és Járműgyár székes­­fehérvári gyárának vezetői találkoztak a faluból bejáró dolgozókkal, azok családtag­jaival, valamint a nagyközség párt- és tanácsi vezetőivel. A megbeszélésen Tóth István igazgató tájékoztatta az „in­gázókat”, valamint család­tagjaikat a székesfehérvári járműipari nagyüzem mun­kájáról, eredményeiről, fel­adatairól, majd filmen mu­tatták be a munkahelyet, ahol a családfő vagy az édes­anya dolgozik. A kölcsönös bemutatkozá­son túl más céljai is voltak a találkozónak. A nagyüzem vezetői ugyanis kiváncsiak voltak a több mint száz „in­gázó” speciális gondjaira, és segíteni akarnak azok meg­oldásában. A közlekedési, be­vásárlási és egyéb problémák megvitatása mellett a bejáró munkások egyik legfőbb gondja, hogy nem részesül­nek az üzemi kedvezmények egy­ részéből, többek között nem tudják igénybe venni a vállalati bölcsődét, óvodát. Az Ikarus székesfehérvári gyárának vezetői elhatároz­ták, hogy megkeresik a mód­ját, hogyan tudnak hozzájá­rulni a községi gyermekin­tézmények fenntartásához, fejlesztéséhez, hogy ily mó­don biztosítsanak helyet a dolgozók gyermekeiknek. Az „ingázók” és gyárveze­tők találkozóját rendszeressé teszi a székesfehérvári nagy­üzem. Még ebben a félévben minden faluba ellátogatnak, ahonnan dolgozóik bejárnak, s összegyűjtik a felmerült­­ problémákat, javaslatokat, és azokat igyekeznek megoldani. „Via urbo estas tre bela” Nagyon szép a városotok... Vasárnap külön hajóval százötven budapesti eszpe­­rantista érkezett városunkba. A hajóállomáson dunaújvá­rosi eszperantisták várták, köztük Babusai István, a „Haladás” Eszperantó Kör el­nöke. Megismerkedtek a vá­rossal, a fiatalok a Vidám Parkban szórakoztak. Az ter­mészetes, hogy a gyakorlot­tabb eszperantisták ezen a nyelven barátkoztak fővárosi vendégeinkkel, s mutatták meg séta közben a város ne­vezetességeit. Tetszett nekik a város, amit bizonyít a bú­csúzáskor mondott jellemzés. ..Via urbo estas tre bela”, nagyon szép a városotok”.

Next