Egészségügyi Dolgozó, 1990 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
2 EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1990. JANUÁR VALAMINT AZ EGYÉB JOGSZABÁLYOK RENDELKEZÉSEI Önszerveződés, közmegegyezés, nyilvánosság Az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége alapszabálya Az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az 1989. évi II. törvény alapján a következő alapszabályt fogadta el. 0 A szövetség neve: Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 0 A szövetség székhelye: Magyarország, 1051 Budapest V., Münnich Ferenc u. 32. 0 A szövetség önálló jogi személy. Képviselője: a szövetség titkára. A szövetség egyenjogú, önként társult, önálló szakmai szakszervezetekből és területi szövetségekből áll. a szövetség — az önálló szakszervezetek többségével — csatlakozhat más hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetséghez, köthet rövidebbhosszabb távú szövetséget más szervezetekkel. A szövetség önálló szervezetei — szövetségi tagságuk megtartásával, egymástól függetlenül — szövetkezhetnek egyéb (szakmai és rétegképviseleti) szervezetekkel. A szövetség célja: a szövetséget alkotó tagszakszervezetek tagságának átfogó érdekképviselete és érdekvédelme. Ennek érdekében e szervezetek megbízásából programot alakít ki az össztagságot érintő bér-, foglalkoztatás-, szociál- és kultúrpolitika területén. A szövetség működésének alapelvei : A szövetség az alábbi elvek alapján működik: — önszerveződés, — demokratikus választás és képviselet, — önrendelkezés, — önálló szakszervezetek egyenjogúsága, — szolidaritás, — közmegegyezés, — nyilvánosság. A szövetség tagjai az alapító szakszervezetek, a továbbiakban pedig tagja lehet minden olyan önálló szakszervezet, amely: — elfogadja a szövetség alapszabályát és programját, — vállalja a szövetségi hozzájárulás befizetését, — csatlakozási szándékát írásban bejelenti, — felvételéről a Szövetségi Tanács döntött. A szövetség tagjai jogosultak részt venni a szövetség munkájában, választói joggal rendelkeznek és választhatók. A szövetség tagjai kötelesek a szövetségi hozzájárulást fizetni. 0 A szövetségi tagsági viszony megszűnik: — az önálló szakszervezet megszűnésével, — kilépéssel, — kizárással, — a szövetség megszűnésével. 3.1 A kilépési szándékot legalább 3 hónappal a kilépés előtt be kell jelenteni a szövetségi tanácsnál. 3.2 A szövetség kizárhatja tagjai sorából azt a szakszervezetet, amely: — az alapszabállyal ellentétes tevékenységet folytat, — a szövetségi hozzájárulás fizetését nem teljesíti. 3.3 A kizárásról a Szövetségi Tanács egyhangúlag dönt, amely ellen fellebbezni a kongresszushoz lehet. 0 A szövetség megszűnik, ha a szövetséget alkotó szakszervezetek úgy határoznak, illetve, ha egyetlen szakszervezet marad, és a törvényben meghatározott egyéb esetekben, a szövetség megszűnése esetén (amennyiben szakszervezetei úgy határoznak) annak vagyona a tagszakszervezeteit illeti a taglétszám arányában. A szövetség testületei és munkaszervezetei : Kongresszus: . A kongresszus az önálló szakmai és területi szakszervezetek legmagasabb szintű képviselete. 1.1 A kongresszus a szövetség legfelsőbb, a szakszervezetek közös stratégiáját kialakító és tevékenységüket e kérdésekben koordináló, döntési jogokkal felruházott testületé. 1.2 A kongresszus hatásköre: — megállapítja, illetve szükség szerint módosítja a szövetség alapszabályát, — kialakítja a szövetségi szakszervezeti munka fő irányait és céljait, a programját, — megvitatja a Szövetségi Tanács, a Gazdasági Ellenőrző Bizottság jelentését és dönt azok elfogadásáról, — meghatározza a szövetség pénzügyeivel, a vagyonkezeléssel és a szövetségi hozzájárulással kapcsolatos elveket, — dönt az önálló szakmai és területi szakszervezetek felvételének elutasításával, kizárással kapcsolatos elvekről, — dönt a más társadalmi szervezettel, illetve szövetséggel való egyesülésről, az Országos Szakszervezeti Szövetséghez történő csatlakozásról, — megválasztja a szövetség függetlenített titkárát, a gazdasági ellenőrző bizottság tagjait, titkos szavazással, — dönt a kongresszus javasolt napirendjéről, — meghatározza a nemzetközi tevékenység főbb elveit és irányait, — dönt a szövetség feloszlásáról." 1.3 A kongresszus működése: — a szövetség kongresszusa legalább 3 évente tartja rendes ülését, — szükség szerint is össze kell hívni a kongresszust, ha az önálló szakszervezetek isa ok- és célmegjelöléssel kéri, — a kongresszus teljes jogú résztvevői, — a Szövetségi Tanács tagjai, — az önálló szakszervezetek küldöttei paritásos alapon, — a Gazdasági Ellenőrző Bizottság tagjai. 1.4 A kongresszus döntési mechanizmusa: a) a kongresszus határozatképes, ha az önálló szakszervezetek mindegyike küldötteinek legalább kétharmada jelen van, b) dönt a szövetségi alapszabály elfogadásáról, illetve módosításáról és a szövetség gazdálkodásának alapelveiről, melyekhez valamennyi önálló szakszervezet egyetértése szükséges, c) a további döntésekhez abszolút szótöbbség szükséges. A szövetség testületei: * — a Szövetségi Tanács, — a Gazdasági Ellenőrző Bizottság. 0 Szövetségi Tanács: 2.1 A Szövetségi Tanács az önálló szakszervezetek érdekegyeztető, koordinatív, képviseleti álláspontokat kialakító fóruma, a közös érdekek érvényesítését összehangoló testület. 2.2 A Szövetségi Tanács üléseit legalább havonta, vagy szükség szerint tartja. 2.3 A Szövetségi Tanács tagjai: a szövetségben részt vevő önálló szakszervezetek országos vezetői, a területi szövetségek képviselői, a szövetség vezető tisztségviselője, a szövetség függetlenített titkára. A Szövetségi Tanács állandó résztvevője a Gazdasági Ellenőrző Bizottság. 2.4 A Szövetségi Tanács feladatai: a) a kongresszus határozatai alapján kialakítja a szövetség munkatervét, állást foglal a tagság egészét, illetve valamennyi rétegét érintő érdekképviseleti, érdekvédelmi, valamint szociálpolitikai és művelődéspolitikai kérdésekben. Ezek alapján javaslatokat, észrevételeket tesz az illetékes kormányzati és egyéb irányító szerveknek, gyakorolja az ágazati szakszervezeti jogosítványokat. b) dönt a szakszervezetek által véleményezett éves szövetségi költségvetésről, az éves pénzügyi beszámoló elfogadásáról, a szövetségi hozzájárulás módjáról és mértékéről, c) dönt az új önálló szakszervezetek felvételéről, valamint kizárásáról, d) a két kongresszus között választás útján betölti a megüresedett tisztségviselői helyeket, e) dönt a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, f) kialakítja saját működési rendjét, apparátusának működési elvét, g) meghatározza a kongresszus időpontját — kivéve, ha azt a III. fejezet 1.3 pontja alapján össze kell hívni —, helyét, javaslatokat tesz annak napirendjére, a küldöttek számára, h) dönt a munka- és rétegbizottságok létrehozásáról, i) dönt a szövetségi vagyon felhasználásáról. 2.5 A Szövetségi Tanács akkor határozatképes, ha az önálló szakszervezetek képviselői jelen vannak. A döntések meghozatalához a 2.4 a), b), c), d), g) és i) pontokban szereplő kérdésekben egyhangúlag, a 2.4 többi pontjaiban jelzett kérdésekben pedig minősített (kétharmados) többségi elv alkalmazása szükséges. 0 Gazdasági Ellenőrző Bizottság: 3.1 A szövetség pénzügyeinek folyamatos ellenőrzését látja el. Munkájáról a kongresszusnak beszámol, illetve évente a Szövetségi Tanácsnak tájékoztatást ad. 3.2 A bizottság valamennyi önálló szakszervezet képviselőjéből, illetve lista szerint választott tagokból áll. 3.3 Feladatai: — előzetesen véleményezi a szövetség költségvetési, gazdálkodási és beruházási terveit, a nem tervezett jelentősebb kötelezettségvállalásokat, a gazdálkodásról szóló beszámolókat, — tevékenységével segíti a költségvetés szerinti gazdálkodást és a hatékonyság érvényesülését, — rendszeres ellenőrző tevékenységet fejt ki a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére javaslatot tesz. A szövetségi titkár hatásköre: — képviseli a szövetséget, — a Szövetségi Tanács felhatalmazása nélkül a szövetség tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben döntési joggal nem rendelkezik, — munkáltatói jogkört gyakorol a szövetség apparátusa felett. 4.1 A szövetségi titkár visszahívásáról — két kongresszus között — a Szövetségi Tanács dönt. A tagszakszervezetek írásbeli kérelmére a visszahívásról a Szövetségi Tanács dönteni köteles. A visszahívásról hozott döntés minősített többség esetén érvényes. A szövetség pénzügyi alapjai és gazdálkodása . A szövetség induló vagyona a tagszakszervezetek vagyona, az EgészségügyiDolgozók Szakszervezete vagyonának őket megillető eszmei hányada. A szövetség működésének pénzügyi alapját a szövetség induló vagyonán felül az önálló szakszervezetek által bevitt vagyon és a befizetett: * — szövetségi hozzájárulás, — a szövetség vállalkozásaiból és értékpapírjaiból, hozadékaiból származó bevételek képezik. , — ezen kívül a szövetség, illetve intézményei igénybe vehetnek költségvetési és egyéb támogatásokat. . . Az önálló szakszervezetek által befizetett részesedés feletti rendelkezési jog a szövetséget illeti meg. A szövetség pénzeszközei a szövetség, valamint intézményei és szakapparátusa működési költségeit fedezik. A szövetség vagyonát képezi: — egyrészt az alapokirat hatálybalépésekor meglévő pénzeszközei, értékpapírjai, ingatlanjai, álló- és fogyóeszközei, követelései, másrészt a szövetség működése során vállalkozásból, intézményei tevékenységéből, valamint az értékpapírok és bankbetétek hozadéka eredményéből származó bevételek. A szövetség, mint önálló jogi személy, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. 0 Az önálló szakszervezetet törölni kell a szövetségből, ha a tagsága megszűnik. A tagsági viszony megszűnésekor az önálló szakszervezet jogosult a vagyon és növekményének befizetésarányos részére a tárgyév végén. 0 A szövetségi hozzájárulás kötelezettsége kilépés esetén a tárgyév végével szűnik meg. , Záradék A szövetség az alapszabály elfogadása után bejegyzését kéri a Fővárosi Bíróságon. A fenti alapszabályban nem rendelkezett kérdésekben az 1989. évi II. Törvény, valamint az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. Kongresszusi „mellékes” WÜRTH GÁSPÁR BÉLA FELVÉTELEI