Egri Egyházmegyei Közlöny, 1921 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1921-05-16 / 10. szám
Előfizetés: egész évre 60 korona, félévre 30 korona. — Megjelenik minden hó 1.-én és 16.-án legalább egy ív terjedelemben. / / / / / / EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY Ötvenharmadik évfolyam. 10. szám, Eger, 1921. május 16 Laptulajdonos és kiadó : az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület. — Szerkesztőség és kiadóhivatal a líceumban. ////// Tartalom : Élet és evangélium. — Szent Jeromos leveleinek rövid ismertetése. — Zsigray János emlékezete. — Irodalom. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. Szerkesztő: KELE ISTVÁN dr. Élet és evangélium. (Folytatás.) VIII. Világosság a sötétségben. A nagy sötétség, mely felé figyelmünket irányítani akarom : a szenvedés. Itt van, köztünk jár a nagy feneketlen sötét szellem. Ezt senki sem fogja tagadni. Sokan mondják, hogy az élet elviselhetetlen szenvedés; sokan, kelleténél többen mondják, hogy az élet sötét, mert érthetetlen kín, túl sokan vannak a letört, a kétségbeesett existenciák, kik nem bírták ki az életet, de van-e csak egy is olyan, aki a szenvedést valamelyes formában meg nem kóstolta s azt merné mondani, hogy neki nincs szüksége megváltásra kíntól, bűntől, bajtól, sötétségtől? Oly világban élünk, melynek lefátyolozott arca ezer titokkal néz reánk s nem lehet a titkokon áthatolni : benső világunk kavargó mélységei még kevésbé átlátszók. Ez a tükörbe látás, ez a ködbenállás a látni vágyó léleknek kereszt, fájdalom ! Előttünk ragyog egy világ, mely test a mi testünkből, vér a mi vérünkből, és mégse a mi világunk, mert múló, röpke, ma van s holnap nincs, és nézni a halál e felcicomázott jegyesét, e pusztulásnak szánt világot, ugye ez is kereszt? A befejezetlenség tudata, a halál sötétsége, a betegség, a gyűlölet, a végnélküli harc, melyet vívunk, a bűn, mely lábaink nyomában settenkedik; az elérhetetlen vágyak, az elhaló remények, ez mind megannyi kereszt! És kereszt a mások keresztje! Lesz-e ez valamikor másként? Megtaláljuk-e az elveszett paradicsomot a földön és megvalósul-e a próféták álma : az örök béke, melyben az emberek úgy fognak nyílni mint a virágok és felolvad a szeretettől minden keménység? Egy bizonyos: az ember mindég ember, tehát befejezetlen lesz s a befejezetlen világból az örök harmóniák, a megváltott élet és tökéletes boldogság tájai felé fog tekinteni s míg e vágya be nem teljesül, érezni fogja az élet elégtelenségét, a hiányt Ez az ő öröksége, ez az ő keresztje! Michelangelo Évája a teremtés pillanatában ég felé emeli kezét és kitárja karját, jeléül annak, hogy a fájdalom völgyéből a megváltó szeretet felé vonz minket a lélek. Az emberi lélek mélyén a fájdalom könnyei rezdülnek s igaz az, amit Lamartine mond: Tu fais l' homme, o Donneur et l' homme tout entier! Kivált a mi modern világunk, ez a fejlett kulturvilág terhes a fájdalomtól és a megsokasodott élvezetforrások, a felajzott vágyak nyomán az élet értékébe vetett hit nemhogy erősödött volna, hanem gyengült s mikor a szenvedések, a nélkülözések ellen küzdünk egy lehetőleg gazdag, élvezetben, örömben tartósabb élet után, akkor fellép egy másik ellenség, még veszedelmesebb, mint a nyomor, a benső üresség és unalom ! A mi világunk minden látszatossága dacára mélyen könnyekbe merül, a fájdalom könnyeibe s íróink, költőink, művészeink keresik a szabadító, megváltó igazságot, a kivezető utat ebből az ideges, nyugtalan, szenvedő világból! A lelkek sírnak, akkor is, ha nem halljuk. A modern lélek mélyén ott rejtőzik valamiféle mélységes elégedetlenség az egész élettel szemben s legjobbjaink belátják, hogy a mi technikailag, gazdaságilag, tudományosan fejlett kultúránk nem tud ■ megelégedett embereket nevelni s homályos, de szenvedélyes adventi vágy hajtja az emberiséget a lélek megváltójának forrásai felé. Ez a vágy pedig nem egyébb, mint az antik világnak Messiás vágya ; Krisztus várás. Mert Krisztus, egyedül ő képes a szenvedés sötét éjjelébe belevilágítani. 0, egyedül Ő emelte a szenvedést erkölcsi életünk értékes kincsévé ; tőle tanultuk, hogy szenvedés nem sötétség, hanem világosság s megváltásunknak isteni eszköze. Krisztus nélkül az életnek nincsen értelme, mert Krisztus nélkül a szenvedés elviselhetetlen ! Keresem a szenvedés értelmét, elsősorban az ész világánál. Volt egy nép, a görög nép, ízig-vérig bölcselő. Athén a nagy bölcselők hazája. Amit a mi modern bölcselőink a lét nagy kérdéseire vonatkozólag mondanak, azt mind megtaláljuk a görögöknél. A hellén népnek páratlan érzéke volt az élet mélységei, szépségei, a harmóniák iránt , a görög költészet, építészet és szobrászat, Homeros, Sophokles, Phidiás mutatják, mennyire