Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

Ara hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Eger, 1932. június 23. péntek, XXIX. évf. 140 # üNWMtéai dijak pmM uzálltttUstn is félévi clAfiastist Bcxx fogadnak «1. | *m ISO K. — *jjg bóra SOK. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNAY IMRE. 3serk«sit6«ég­i Ege?, Liftes ®, l­adéfeivatal» Lictami «geasást felelés ásást 11, Takarodjék onnét! Eger, 1922. június 22. A nemzetgyűlés alakói ... A képvise­lők sorban adogatják be megbízó levelei­ket. És a törvényhozás temploma vásári zajjal van tele . .. Idétlen, ízléstelen, gya­núsító, sértő megjegyzések röpködnek a levegőben . .. Az ellenzék most teszi le az első vizsgálatot. Meggyanúsít, megtá­mad, megvág mindenkit, aki mandátumá­val nem a baloldalról indul a jegyzői asz­tal felé. Még olyan hangok is hallatsza­nak a középre lépő képviselő felé: — Takarodjék onnét! Ezt Rakovszky István mondja. És Bell Miklósnak mondja, a pétervásárai kerület képviselőjének. És bizonyára meg­mondotta volna Plósz Istvánnak is, ha ő kapja meg a többséget. Rakovszky Istvánnak ugyanis nagyon fáj, hogy ezt a mandátumot nem Fényes László nyújtotta be igazolás végett. Nem különös ez ? A királyhű Rakovszky azért kesereg, mivel Fényes László nem jutott be a nem­zetgyűlésbe. Azt a Fényes Lászlót sajnál­ja: azért a Fényes Lászlóért száll síkra s akarja kiűzni a parlament tanácstermé­­­ből Bell Miklóst: — aki éveken át epébe mártott tollal támadta a tekintélyt s aki 1918 őszén egyik «legnagyobb ember» volt. Hogyne?! Hiszen Fényes László joggal kérhetett nagy részt a «diadalmas forra­dalomból,» amely hontalanná, földönfutóvá tette Magyarország királyát. Nem különös ez ? ! Rakovszky Istvánnak kedvesebb, ér­tékesebb, hasznosabb Fényes László, mint Bell Miklós. Pedig úgy tudjuk, hogy a pétervásárai kerület képviselője hasznos, becsületes, munkás, jótékonykodó életet élt évek hosszú sora óta. Dolgozott, épí­tett, a hazának szolgált akkor is, amikor Fényes László izgatott, rombolt, forradal­mat csinált. Úgy tudjuk, hogy Bell Mik­lós talpig ember. Becsületes hazafi, nagy emberbarát, igen helyes szociális érzékű, szorgalmas vállalkozó. Olyan ember, aki­nek szakadatlan munkája áldást árasztott az egész vidékre. Olyan ember, aki nem a munkások vérén gyarapodott s lett va­gyonossá, hanem aki fölöslegéből juttatott, — tekintélyes összegeket juttatott — sze­gényeknek, iskoláknak, templomnak. Egy­szóval: részint közvetlenül, részint köz­vetve állandóan hazáját, nemzetét szolgál­ta. Szolgálta tudatosan, tervszerűen, tör­hetetlen energiával. Mindezeket nem igen tudjuk Fényes Lászlóról. Bizonyára Ra­kovszky István sem hallott róla. De azért neki sokkal kedvesebb Fé­nyes László, akit bizonyosan hozsannával fogadott volna. Értjük a dolgot. Ezekben az urakban magasabb a kormányzópárt iránti gyűlö­let, mint a haza szeretete. Erősebb az e­­lőretörtetés vágya, mint a nemzet boldo­gulásának munkálása. Rassay nyíltan han­goztatta, hogy számít és épít a szociál­demokratákra és a keresztény ellenzékre. Méltán számíthat. Legalább is úgy látszik. Hogy pedig valamennyien együtt le­gyenek, megemlítjük a liberális sajtót, amely el nem titkolható örömmel részle­tezi, színezi a mandátumbeadás elszomo­rító, vásári jelenetét. S mindenütt hozzá­fűzi a maga lélekmérgező hazugságait. A most ismertetett durva közbekiáltásnál is siet megjegyezni, hogy «a Bell Miklós megválasztásánál ugyanis csak pár százan szavaztak­. Pedig 5842 szavazatot adtak be. De hát ki törődnék ilyen csekélysé­gekkel, mikor arról van szó, hogy Fényes László nevét kell fényesíteni! Igazán az a gondolata támad a jó­zan embernek: mirevaló nálunk a par­lament ? Megválasztották a nemzetgyűlés tisztikarát. Átvizsgálták a mandátumokat. — A nemzetgyűlés ülése. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlést délelőtt 11 órakor gróf Apponyi Albert nyitotta meg. Bejelenti többek között, hogy Teleky Pál gróf és Szentpály István dr. beadták megbízó­levelüket. Ezután az elnök a vizsgáló­ osztályokat jelentős­ tételre kéri. D­r. Szabó Sándor előadó bejenti az osztály megalakulását. A mandátumokat megvizsgálták és 57 mandátumot kifogás­talannak találtak. Ezeket az A. osztályba sorozták egy kivételével. Mokcsay Zoltán­­ mandátumát a B. osztályba sorozták. Az­­ állandó bizottságba beválasztották Herczeg­i Bélát és Kaas Ivort, póttagokul Meskó Zoltán és Huszthy Tamás képviselőket. Ezután Rácz János képviselő beje­lenti a második osztály jelentését, mely szerint elnöknek Graeffl Jenőt, előadónak Rácz Jánost választották meg. A megbízó leveleket kifogástalanoknak találták, így­­ az A. osztályba sorozták őket. Rendes ta­­­­gok Czettler és Szily képviselők, póttagok :­­ Bartos és Sziráky gróf. A harmadik osz­­­­tály jelentését, báró Prónay György jelen­­­­ti be, elnök Berky Gyula, jegyzőnek vá­­­­lasztották meg Petrovich Györgyöt. Az­­ összes képviselők mandátumát kifogásta­lannak találták és az A. osztályba soroz­ták. Az állandó igazoló osztályba megvá­lasztották rendes tagokul Alm­ási Lászlót, Eőrffyt, Mikovényi és Saly képviselőket. A negyed osztály jelentését Mezei Ernő képviselő jelenti be. Elnöknek Platthy Györ­gyöt, jegyzőnek pedig Őri Szabó képvise­lőt választották meg. A megvizsgált man­dátum közül kifogás alá estek Wild Jó­zsef, Szilágyi, Strausz, Paupera, Szentpáli képviselők mandátumai. Ezeket a B. osz­tályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba ren­des tagokul Petrik Pál és Hegymegi Pál, póttagokul Nagy János és Csilléry képviselőket választották be. Az elnök be­jelenti, hogy tegnap megvizsgáltak 243 mandátumot, kifogás alá esett 6, igazol­tak 227 mandátumot. Ezután a Ház áttért az elnökválasztásra. A korelnök fölkéri Dénes jegyzőt, hogy olvassa föl a ház­szabályok ide vonatkozó rendelkezéseit. .. Ennek megtörténte után az elnök 5 percre fölfüggeszti az ülést. Szünet után a korelnök kihirdeti a szavazás eredményét. Leadtak összesen 185 szavazatot, melyek közül Gaál Gasz­­tonra esett 145. 40 szavazó­lap üres volt. Ezután a korelnök határozata szerint az alelnökök megválasztására került a sor és fél órára felfüggesztette az ülést. A ülés megnyitása előtt a korelnök kihirdette a szavazás eredményét. Leadtak 160 szavazatot. Szcitovszky Bélára 135 , Huszár Károlyra 128 szavazat esett. 24 szavazólap üres volt, 7 pedig megoszlott. A szavazás alapján a korelnök Szcitovszky Bélát, Huszár Károlyt a Ház megválasz­tott alelnökeinek nyilvánítja. Ezután áttérnek a jegyzők, valamint a háznagy megválasztására. Kállay Ta­más a jelöltségtől visszalépett; a házna­gyi méltóságra Karaffiáth Jenőt válasz­tották meg. Az ülés­ újbóli megnyitása után Gróf Apponyi korelnök bejelenti, hogy a nemzet­­gyűlés jegyzői állására 165 szavazatot ad­tak le. Jegyzővé választották 150 szava­zattal Bartos Jánost, Bodó Jánost, For­gács Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky Györ­gyöt és Petrovics Györgyöt. A háznagyi állásra 130 szavazattal Karafiáth Jenőt választották meg, 20 szavazat esett Kál­lay Tamásra, a többi megoszlott. Apponyi Albert gróf ezután köszönetet mondott a Ház bizalmának, amelyet a tisztviselők választásakor nyilvánítottak, köszönetet mondott továbbá az összes képviselőknek azért az előzékenységükért, amellyel őt a Ház megalakulása óta illették. A meg­választott képviselők mielőtt helyüket el­foglalhatták volna, az elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Ezután Gaal Gaszton az elnöki szé­ket elfoglalván, meghatottan mondott kö-

Next