Ellenőr, 1879. május (11. évfolyam, 216-269. szám)
1879-05-02 / 218. szám
Egész évre Félévre Előfizetési árak : 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. 10 „ — „ Egy hónapra . 1980 „ Szerkesztési iroda : Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Fosta által csak bérmintes leveleket fogadunk el. Egyes szám ára 4 kr. REGGELI KIADÁS. Hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán). Továbbá Daube G. L. is társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Sirudy hivatal: Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő út sarkán). Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 218. szám. Budapest, péntek, május 2. 1879. XI. évfolyam. Táviratok. Szeged, május 1. (Saját levelezőnktől.) Az osztrák államvasut szatymazi vonalán dolgozó 400 oláh napszámos fizetésük leszállítása miatt lázongott; a pénztárnok csak nagy bajjal menekült, s elzárkózott, de a lázongók ajtaját feszegették. Az egész helyőrség kivonult, s néhány lázongót elfogtak, míg a többi eloszlott. A tegnapi viharnak a betöltési munkánál egy áldozata lett. A belvíz másfél hüvelyket áradt, az idő borongós. Nagy-Kanizsa, máj. 1. (Eredeti távirat.) Tegnap este megszűnt a vihar, 8 órakor még öt fok meleg volt, úgy hogy már nemnagyon féltünk, ma reggel azonban jeget is találtunk. Eddig csak a kényes diófákon lehet észrevenni a fagyást. A rozskalászok legnagyobb része kibújt, de ezeknek nehezen ártott a fagy, a repezeknek ellenben bizonyosan. Bécs, május 1. (Bud. Corr.) Ma déli 12 órától 3 óráig ő felsége elnöklete alatt miniszteri értekezlet volt, melyben Andrássy, Hofmann, Streiayr, Preuis, Chlumetzky, Tisza, Szapáry és Wenckheim miniszterek vettek részt. Az ezen értekezleten hozott határozatok értelmében Boszniát, Dalmátiát és Isztriát 1880. január 1-től kezdve a közös vámterületbe kebelezik. Trieszt és Fiume egyelőre szabad kikötő területek maradnak. A végrehajtási módozatok megállapításával az osztrák-magyar vámkonferenciát fogják megbízni. A boszniai közigazgatás rendezése végett hat szakaszból álló törvényjavaslatot fognak a két parlament elé terjeszteni, amelyben kimondatik, hogy a boszniai közigazgatás költségei lehetőleg ezen tartomány bevételeiből fedeztessenek ; ha pedig ez nem lenne keresztülvihető, a fennálló törvények értelmében a delegációkat kell a hiányzó összegek megszavazására felkérni. Az építkezések, beruházások, út- és vasútépítések, valamint a vámkezelés költségeinek megszavazása a két törvényhozást illeti meg. A közvetett adók és egyedáruságok iránt is a törvényhozásoknak mrtjan km»»-“ « rendelkezés, egyelőre azonban az ezekről szóló törvényjavaslat nem fog a parlamentek elé terjesztetni. Elhatározták továbbá, hogy a vámszerződési tárgyalások a szerb kormánynyal mielőbb megkezdendők és hogy a szerb vasúti csatlakozás, a Berlinben kötött conventió értelmében, a 3 évre kitűzött határidő alatt és pedig Belgrádig létesítendő. Bécs, május 1. Ghyczy Kálmán tegnap ide érkezett. , Bécs, május 1. (Bud. Corr.) Szabó János szamosujvári g. k. püspök ma tette le az esküt a tesége kezeibe. „ v ., Bécs, május 1. (Bud. Corr.) Etienne Mihály temetése rendkívül nagy részvét mellett ment végbe. A halottas házban dr. Bacher a „Neue freie Presse nevében megragadó búcsúbeszédet tartott. A ravatalon mintegy száz gyönyörű köszöni volt elhelyezve. Megjelentek a „Concordia“ majdnem összes tagjai, számos képviselő, dr. Newald polgármester, nagyszámú színész és több egylet küldöttsége. Bécs, május 1. Aleko pasa Trieszten át tegnap Konstantinápolyba utazott. _ ^ , Bécs, május 1. Tirnovából jelenti a Politische Corresponded. Dondukoff herczeg ágyulövések közt tudatta tegnap a czár és a czárné szerencse kivonatait Battenberg herczeg megválasztásához. Dondukoffot Lividiába hívták, ahová május 2-án fog elutazni. .. Bécs, máj. 1. Konstantinápolyból jelenti a Pol. Corr.: A kelet-ruméliai bizottság tekintettel arra, hogy az orosz csapatok elvonulása után nem hagyható Kelet-Rumélia rendes közigazgatás és szervezett fegyveres hatalom nélkül, azt a kívánságát fejezte ki, hogy egyezkedjék a porta Oroszországgal a közigazgatásnak az új hatóságok kezébe való átadása iránt, és a milicziának, valamint a rendőrségnek a közigazgatás alá való rendelése iránt. A bizottság felajánlotta hivatalos közreműködését, és a szükséges pénzügyi intézkedéseket is meg fogja tenni. Bécs, május 1. Az Erzsébet-vasút közgyűlése elfogadta az igazgatótanács jelentését, amelyből kitűnik, hogy az igazgatótanács készségét fejezte ki a minisztérium előtt, hogy a dunaparti vasút építéséhez nevezetes összeggel hajlandó járulni, azon feltétel alatt, hogy a stadlaui hídon tűnig levő vonatot biztosíttatni kívánja a maga részére a concessió tartamára. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy az első kibocsátású kötvények júliusi szelvényeit 5 frt 25 krajczárral, a másodkibocsátású kötvények júliusi szelvényeit pedig 5 írttal fogják beváltani. Horch indítványát, hogy intézkedéseket tegyenek a kötelezvények szelvényeinek aranynyal való fizetésére, a legközelebbi rendes, vagy rendkívüli ülésig elhalasztották, mert nem akartak praejudicálni az igazgatóság panaszának az ezüsttel való fizetés meghagyását illetőleg, s előbb a kötelezvények birtokosainak véleményét is meg akarják hallgatni. Berlin, május 1. Battenberg herczeg egyelőre két heti szabadságot kért és kapott. A bolgár deputatiót valószínűleg május 7-dikén fogja fogadni Darmstadtban. . . Berlin, május 1. A berlini iparkiállítást ünnepélyesen megnyitották. Jelen voltak Maybach, Talk, Eulenburg, Briedenthal miniszterek, Borckenbeck főpolgármester és számos előkelő közönség. Pétervár, május 1. A czár válaszolt a bolgár exarcha szerencsekivonataira és kifejezte azon óhajtását, hogy Bulgária a békés és nyugodt fejlődés útján a kapott állami intézmények segélyével iparkodjék jólétét munkálni. Pétervár, május 1. Az orenburgi kormányzó jelenti ápril 30-áról . A segélyező bizottság megkezdette működését. Szamarából élelmiszerek érkeztek. A tűzveszélynek vigyázatlanság volt az oka. Elpusztult 949 ház, 2 templom, 1 mecset, 4 malom, 292 bolt és tárház, szurok- és szénboltok, húsneműek, hüvelyes vetemények, épületi- és tűzifa , ezenkívül a leánygymnásium, a progymnásium, a clubhelyiség, a szegények háza, a rendőrség épülete és a békehíró háza. Livádiából érkezett távirat szerint a czár 10.000 rubelt küldött az orenburgi szűkölködők részére. Washington, ápr. 30. Az érezpénz fogalmának megvizsgálására kiküldött bizottság azt indítványozza jelentésében, hogy az importálók felhatalmazást nyerjenek a méterrendszer használására. Budapest, május 1. Az osztrák képviselőház azon száztizenkét tagja, akik a berlini szerződés kárhoztatásának alapján egyesültek párttá, már megkezdette a választási mozgalmat. Programmjuk alapjául a csehországi képviselők ismeretes tervezetét fogadják el, és az alkotmányhű párti összes képviselőket föl fogják szólítani a hozzájárulásra. Az adóügyi enquete utolsó előtti ülésében a helybeli központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál előírásban levő bélyeg- és illetékhátralékok behajtására nézve nyilatkozott. Az illetékek behajtásánál a javítás égető szükséggé vált annál is inkább, mert az által, ha az illetékhátralékok behajtásával foglalkozó közegek közvetlen összeköttetésbe hozatnának a közp. díj- s illetékszabó hivatallal, s a vámházban helyeztetnének el, az illetékek pontosabb és sikeresebb befizetésére nézve félremagyarázhatlan előny lenne biztosítva. Ily módon onnan intéztetnek a végrehajtása hol az előírás létezik s nem állna be azon eset, hogy az esedékes illetékkövetelések lefizetése csak hónapok múlva szorgalmaztatik, akkor, midőn az illetékköteles fél vagy fel nem található, vagy meghalt, vagy fizetésképtelen lett s nem merülhetnének fel panaszok, hogy oly illetékekért zaklatják a feleket, amiket már régen megfizetett, amennyiben a végrehajtás a mindennap megtekinthető könyvi állapot szerint intézteinek s eléretnék az, hogy a városi adóügyi osztály beadványainak száma negyvenezerrel lenne kevesebb. Az enyéje még kimondandónak tartja, hogy 1. a központi illetékszabási hivatal és végrehajtási osztálya közvetlen a kir. adófelügyelő alá rendeltessék, miután a közadók behajtása és a behajtási eljárás ellen felmerülő panaszok feletti intézkedési vényes intézkedés megváltoztatáskor czélszerű, se nem kívánatos. 2. Az alkalmazott végrehajtók és biztosok a kincstár által áraztassanak 3. A budai (viziváros) főadóhivatal minden megszorítás nélkül a dunajobbparti illetékek bevételezésére felhatalmaztassék, végre 4. Az árverések mindenkor az illetékvégrehajtók által foganatosíttassanak, első ízben a végrehajtást szenvedő lakásán, másodízben pedig az illetékek behajtására felveendő külön raktárakban. Berlintől jelenti a Neues Wiener Abendblatt, hogy az ostromállapotba helyezett orosz kormányzóságok elnéptelenednek; a jómódú lakosok a keleti kormányzóságokba menekülnek, a főnemesség pedig tömegesen vándorol ki Európa nyugati tartományaiba nyaralni. Mihály nagyherczeg távozik a Kaukázusból, és a Lengyelországban öszpontosított csapatok parancsnoka lesz. A Kaukázus kormányzójává Dondukoff herczeget nevezik ki. Suvaloff grófnak — mint a Daily Telegraph Bécsből jelenti — nem volt formális missiója. Aondoni orosz nagykövet csakis kormányának nézeteiről nyilatkozott a berlini szerződésnek végrehajtandó pontjait illetőleg. Az orosz kormány ezen nézeteinek egyike az is, hogy a berlini szerződés 22. czikkének értelmében az orosz csapatoknak még három havi idejük van Keleti-Rumélia és Bulgária kiürítésére. A Daily Telegraph tudósítója értesül azonban, hogy Andrássy gróf nem hajlandó szentesíteni a berlini szerződésnek ezen durva félremagyarázását. Andrássy gróf úgy vélekedik, hogy az orosz csapatoknak ki kell vonulniok azon idő alatt, amely okvetlenül szükséges a kiürítésre. Ezen czélra legfölebb hat heti határidőt kaphat az orosz kormány. Budapest, május I. Szegedre ismét lecsapott a katasztrófa. A szélvésznek rengeteg víztömegekkel szövetkező ereje újra pusztított. Pusztított oly dühvel és ellenállhatatlanul, miként csak a természet erői képesek pusztítani rombolási kedvükben. Az alföldi tenger szörnyű felháborodása elmentette az összes töltési munkálatok sulyok-bakjait, s — három kivételével — a hajókat. Hány emberélet esett áldozatul, e pillanatban még nem tudjuk. Ismét dörgött Szeged felett (most már csak romjai felett!) az orkán. Harsogtak ismét a bőszült tengerre, romboló zuhataggá korbácsolt habok. Ily vihar, a víznek ily ereje még akkor sem támadt Szeged ellen, mikor az első katasztrófa zúdult rája. Ha a hajdan szép alföldi várost emberfeletti, a lehetetlent megvalósító, soha nem szünetelő, soha nem lankadó erőfeszítéssel meg lehetett volna is menteni a pusztulástól: az elemek tegnap diadalmaskodtak volna a titáni védelem felett. A katasztrófa bekövetkezett volna tegnap, okvetlenül, habár a harmadfél hónapos harczban egy ország öszszesített munkaereje áll való résen ! A kormány elleni vádak, mert a légből kapták azokat, már rég elhangzottak a légben. A tegnapi orkán dörgő szava azonban örökre elnémított volna minden vádaskodást. Ami az Alföldön történik, a folyamszabályozás minden hiányát daczára, habár természetes okok hozták létre, messze túllépi a valószínűség és emberi számítás határait. Múlnak évtizedek, múlnak félszázadok , de arra alig fordul elő eset, hogy az ég csatornái novembertől kezdve májusig sőt még — fájdalom tán — tovább mindig nyitva legyenek. A téli hónapok egy részében hó, a többiben és a tavasz kezdete óta az eső esett, szakadt rettentő mérvben, kétségbeejtő kitartással. Mióta a tavasz kiderült a kalendáriumban, nem volt egy tiszta verőfényes nap. Azik, rothad minden. A gazdának, szeme láttára sárgul el reménye, a szép zöld mező. A folyamok vízözönt vetnek ki magukból, ahol nincs folyó, s alig van patak is, a talajvíz tör fel. Az eső árasztotta el Szigetvárt, rombolta el a pécsbarcsi vasútvonalat. Az árvíztől nem mentesít sem a folyóktól való távolság, sem domb, sem hegy. Emberemlékezet óta nem történt ennyi árvíz és esővíz okozta szerencsétlenség, sem Magyarországon, sem a külföldön. Oroszországot most pusztítja tűz és víz. Az alföldi városoknak egész sora keserülheti meg a rendkívüli időjárást. Veszélyben forog Vásárhely, Földeák stb. Az elemeknek ily fékvesztett dühöngése ellen nem véd meg teljesen sem folyamszabályozás, sem a cultúrának bármely foka. A gonddal és nagymérvben alkalmazott óvó-rendszabályok azonban legalább elveszik még az emberi számításon túleső szerencsétlenségek élét, a periodikusan visszatérő bajok ellenében pedig teljes védelmet nyújtanak. A természet erői — nem szólva a kataklismákról — legyőzhetők az ember erőfeszítése által. Le lehet és le kell azokat győzni Magyarországon is. A németalföldi polgár nyugodtan hajtja le fejét, mélyen a tenger niveau-ja alatt fekvő ágyán. Pedig ha a vihar — az emberi számítás ellenére Tartuil kihatonál az Óceánt, a töltésen^ 111 °s emelkednék ki a hullámsírból. A Tisza partjain is ily biztosságot kell nyújtani az állam polgárainak. Lapunk ismételten kifejtette a Tisza, s átalában a folyamszabályozás módozatait. Ismétlésekben, a második szegedi katasztrófa daczára sem eshetünk. Mivel azonban a folyamszabályozás végre is pénzkérdés és sem a kormány, sem az árterületek lakóinak jóakaratán nem múlik, kifejezzük abbeli meggyőződésünket, hogy a Tisza szabályozására kapnánk kellő menynyiségű és olcsó külföldi tőkét. A nagy Oroszország nem képes 60 millió frankot, állami czélokra, a küföldön megszerezni. A pénzpiacok azonban másként gondolkoznak Magyarországról. Szeged katasztrófája után megbizonyult, mily nagy mérvben bírjuk a külföld, az összes európai nemzetek rokonszenvét. A magyar aranyjáradék hallatlan sikere megmutatja, mennyire bíznak hitelképességünkben a külföldi pénzemberek. Azt hisszük, hogy a Tisza szabályozására felveendő kölcsönt annál bizonyosabban és előnyösebben elhelyezhetnék, mert a leghasznosabb, dúsan kamatozó beruházásra fordítanák. S hogy annál olcsóbb pénzt kapjunk, a tiszaszabályozási kölcsönt el kellene különítenünk a vasúti- és deficittöma kölcsönöktől. Ez elkülönítés megtörténhetnék pl. egy ily czím által. A Tisza szabályozására felvett kölcsön. Hogy a szabályozás költségei miként terheljék az államot és az árterületeken lakó közvetlenül érdekelteket, ez más kérdés, melyet ezúttal nem akarunk fejtegetni. De ajánljuk a kormánynak, hogyha a folyamszabályozásra külföldi tőkét akar bevonni, erre nézve tegye meg a közeli jövőben a szükséges lépéseket, felhasználva azon kedvező hangulatot, melyet irányunkban nemcsak a népek, hanem a sokkal kisebb mérvben kedélyes tőzsde táplálnak. Az erdélyi birtokviszonyok rendezése tárgyában tartott enquete. Az ülést Kemény Gábor keresi. miniszter megnyitván, az ötödik kérdés folytatólag tárgyaltatik. Elnök, mielőtt az ötödik kérdést folytatólagos tárgyalás alá bocsátaná, szükségesnek látja röviden recapitulálni mindazt, mi az első ülésben e pontra nézve elmondatott. Ezek után a tárgyalás folyama újra fölvétetvén, szót emel Szabó József. A szőnyegen levő kérdés oly fontos, hogy hozzászólani minden jelenlevőnek kötelessége. Nem követheti Tisza Lászlót az obligát tagosítás terén, és ily kevéssé találja indokoltnak és helyesnek a Schweiwitz gr. által felállított osztályozást. A Bethlen gr. által javaslatba hozott */s minimumnak olykép leendő meghatározását, hogy abba csupán a tagosítandó terület számíttassék be, nem előmenetelnek, hanem határozottan hátramenésnek tartja. Tisza Lászlónak azon javaslatát, mely szerint az árvák vagyona feltétlenül beszámíttassék, oda módosítaná, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka feltétlenül beszámíttassék. Azon javaslatot, hogy 2—300 holdnyi birtokos is kérhesse a tagosítást, azon esetben igen üdvösnek tartja, ha oly községekben engedtetik meg ez, hol a határ 1 holdnál kisebb parcellákból áll. A felebbezést csak azon esetben tartaná megengedhetőnek, ha az első folyamodású bíróság a tagosítás megengedése kérdésében tagadólag határozna. Dévány Henrik azon elvből indulva ki, hogy helyes gazdálkodás csupán tagosított birtokon űzhető, nézete szerint első dolog megkönnyítni a birtokosoknak a tagosítás keresztülvitelét. Ez okból a jelenlegi minimumot %-re szállítaná le, tovább menni ezúttal nem akarna; arra nézve pedig, hogy mi számíttassák a minimumba, elég világos a törvény jelenlegi intézkedése. Tiszának az egy holdon aluli parcellák tagosítására nézve tett indítványa a birtokjog éles megsértését involválja, különben meg van győződve, hogy amint az illetőknek alkalmuk lesz a tagosítás előnyeiről meggyőződni, azt kényszer nélkül is önként fogják kérni. Bánffy Dezső b.: A minimum nem elvi, hanem czélszerűségi kérdés. Azt hiszi, hogy ott, hol az érdekeltek a tagosítás szükséges voltáról megvannak győződve, bármily minimum megállapítása felesleges. Megfelelő szakerők hiányában most radicális orvoslást nem lévén módunkban nyújtani, fokozatos javítás lehetséges csak, erre nézve czélszerűnek tartja az y3-nak x/5-re való reducálását. Hogy hivatalból történhessék-e és egyáltalán hol tagosítás — erre nézve az értekezlet figyelmébe ajánlja az erdélyi gazd. egyesület törv. javaslatának I. sz. c) pontjában foglaltakat. E pont szerint okvetlenül szakközegekre van szükség, kiknek véleményétől tétetnék függővé a tagosítás hivatalbóli megindítása, még ott is, hol a birtokos '9 5 azt nem kívánja, mihelyt az érintett szakközegek a tagosítást gazdászati szempontból múlhatlanul szükségesnek nyilvánítják. Kemény János szerint a kérdés igen egyszerűnek látszik, de fontosságot a tagosítás gyors keresztülvitelére nézve nem tulajdoníthat a minimum mikénti megállapításának. Nézete szerint vannak másféle tényezők is, melyek a tagosítás gyors keresztülvitelét megakaszthatják, így ha a minimum leszállítása a tagosításnak nagy számbani megindítását vonná maga után, mérnökök és bíróságok munkával túlhalmoztatván, okvetlen oly megtorlódás állana be, mely teljesen paralysálná a minimum reductiója által elért előnyöket, sőt az ellenkező hatást idéz elő, mint melyet a minimum leszállítása czélba vett. Ha engednie is kell a minimum leszállítására irányuló közóhajnak, nem menne egy lészárlfó tartovíteli s a minimumot legföljebb V4-re delyi, addig, mig az in.ecess.obor. merítő nyilatkozatok nem történtek, a kérdéshez hozzászólani nem kivánt, hogy mégis szavát emeli, teszi azt azért, mert b. Bánffy Dénes szavaiból arról kellett meggyőződnie, miszerint daczára annak, hogy eddigelé mindenki csakis feltételes rendezést sürgetett, a gyökeres orvoslás szükségét mégis átlátják az értekezlet t. tagjai is. Bokrosa Elek az erdélyi viszonyok alaposabban történő rendezését czélszerűnek azért nem tarthatná, mert valamint más irányban, úgy a birtokviszonyok átalakításában is őrizkedni kell az ugrásoktól. Én is — úgymond szóló — conservative óhajtok eljárni ott, hol az indokolt; mert ha nincs is ugrás a természetben, mely magát meg nem boszulja, óvakodni kell rohamos változások előidézésétől, hol társadalmi fogalmak, emberi érzések, bizonyos irányú szokások megváltoztatása czéloztatik. De ugrás-e és természetellenes-e az, ha a birtoklási viszonyoknak ziláltságát, épen a közjó érdekében megszüntetni óhajtjuk, habár egyszerre is megszüntetnénk és ezzel adnánk módot az egyesek kezébe, hogy a természetes és fokozatos haladást megkezdhessék, ami eddigelé lehetetlenné van téve, lehet-e hiba, lehet-e bűn? Nem anomália-e, hogy a magyar korona egyik legszebb, leggazdagabb s a természettől leginkább megáldott része egyszersmind leggyöngébb is. Minden tényező megvan arra nézve, hogy a lakosság a természet jótéteményeivel bőven ellátva boldog legyen és mégis hol található fel Erdélyben a boldogság ? Sehol, mert a jólét emelésére bárhonnan jövő, bármily nemes törekvés is megtörik a viszonyok ziláltságán. , S ha azt elhárítottuk, nevezhető-e az ugrásnak, nem kötelesség az csupán, melyet a jólét fejlődése parancsol. A birtokviszonyok rendezése az, mi összes figyelmünket igényli, a tagosítás mikénti megoldása e főfontosságú kérdés mellett eltörpül. Nem volna-e czélszerű, ha a t. értekezlet a részletek mellőzésével így szólana: itt az idő erőteljes lépéseket tenni, hogy az erdélyi gazda az eddigi abnormis közállapotok bilincseitől megszabadítva, végre képességét, szorgalmát és törekvését érvényesíthesse s felkérné a kormányt, hogy a viszonyok megfelelő mérlegelése szerint az erdélyi birtokállapotok rendezésére kezdeményezőleg intézkedjék; — kimondva ezt, nem hiszem, hogy felszólalása pusztában elhangzó szó lehetne. Államot alkottunk, sok teher nehezül reánk. Minden államnak megvannak elengedhetlen kötelességei és igy megvannak terhei — nekünk magyaroknak mindkettőből nagy a részünk, — nálunk a földművelő polgárok vannak hivatva a súlyt viselni ; de ép azért kell, hogy rendelkezésünkre bocsáttassanak mindazon tényezők, melyek az állam lólapalapját képező földmivelést emelik. Ha részletes javaslatokkal kell fellépnie, leghelyesebbnek tartaná, ha a helyi viszonyok szerint állapíttatnék meg, hol viendő keresztül a tagosítás, hol a birtokrendezés és hol lenne legsikeresebb a dülőnkénti összesítés. Schweinitz gr. nézete szerint a tagosítás és birtokrendezés kérdése a közjólét és adóképesség emelésének, nem pedig a jognak szempontjából döntendő el; azt véli, hogy a birtokrendezés és tagosítás együttesen viendő keresztül, a legelők pedig ez eljárás alól kivétessenek. Kenessey Kálmán osztálytanácsos : Ha nem ismerné is közelebbről Erdélyt, a jelen nyilatkozatok meggyőzték arról, hogy a mostani birtokviszonyok tarthatlanok, mert ha létezhetik Erdélyben birtok, mely 860 holdból áll s 740 parcellára oszlik, ha létezhetik birtok, mely 240 hold mellett 240 parcellára oszlik, ez az állapot nem tartható, oly viszonyok közt gazdasági haladásról szó sem lehet, csak alig, hogy létezhetik, hogy kívánhatják, hogy az ilyen viszonyok közt élő gazda az állam és család iránti kötelességeinek megfelelhessen. Tekintve a szétágazó véleményeket, melyek egy része az általános tagosítás eszméjéhez közel jár, kétkedés nélkül kimondja a tagosítási kényszer eszméjét. De hogy e szabály ridegsége nélkülöztessék, egy gazdasági tanácsot vélne felállítandónak, melyhez apellálhatna a tagosítani nem kívánó község, s mely gazdasági tanács a helyszínen tartandó szemle után határozna: lehet-e egészben vagy csak részben a tagosítást végrehajtani. Elekes Gy. szintén nagy mérvben abnormisnak nyilvánítja az erdélyi részek gazdahelyzetét. Az ily fontos kérdésben összehitt értekezlet kisebb fontosságú kérdések fejtegetésébe nem bocsátkozhatik. Nézete az, hogy az úrbéri kérdések a birtokviszonyok rendezésétől lehetőleg elválasztandók, miután ez képezi a gyorsaság föltételeit. Adjunk időt — úgymond — a minisztériumnak az itt hallottak alapján viszonyainknak teljesen megfelelő törvény szerkesztésére és ha az értekezlet tárgyalásának ily törvény lesz az eredménye, az eredmény teljesen kielégítő leend. Lészay Lajos elvben elfogadja Kozmának azon állítását, hogy a tagosítás állami kérdés, de ha ez igaz, akkor az országgyűlés előtt azon feladat áll, hogy e tekintetben figyelmét az egész országra kiterjeszsze, és ekkor bizonyára új nemzetgazdászati aera fog feltűnni hazánkban. A minimumot Vi-ben véli megállapítandónak, nem fogadhatja el azonban azon indítványokat, melyek szerint 200 illetőleg 500 holddal bíró birtokosok a tagosítás megindítására feljogosítandók lennének, mivel ez a többségnek a kisebbség által leendő kényszerítése miatt keserű viszályokat idézhetne föl. Hilibi János elméletig a coactiv tagosítás barátja, azonban az adott viszonyok között, midőn biztosan tudhatjuk, hogy az állam a költségeket fedezni nem fogja, az érdekeltek pedig legfölebb is uzsorás pénzzel vihetnék keresztül, erről megmeggyőződése szerint le kell mondanunk. A minimumot szükségesnek látja, hogy a törvény világosan és teljesen indisputabilis legyen. Tibád Antal a kényszerű tagosításnak elrendelését czélszerűnek azért nem találja, mivel nem vagyunk oly szerencsés helyzetben, hogy az ennek folytán beállott terményfölösleget értékesíthessük, különösen a Székelyföldön, hol gyárak nincsenek, a kézműipar pang stb. Szükséges a birtokrendezés, de combinálva az ipar fejlesztésével. A gazdasági tanács felállítását pártolja, mivel garantiát nyújt az esetleges vexatió ellen, különben a minimumot VI-ben kívánná megállapítani. Bethlen gróf a minimumot 1/1, vagy V»-re óhajtaná leszállítani, ebbe azonban nem számítaná be_a községek vagyonát, miután pl. a Székelyföld VkJ,1“›hodrt havasok a községek tulajáért íeftfsW£,.j , ha a minimumba beszámittatnágilag sem kívánatos. Elnök konstatálja, hogy a sok részben eltérő felfogások között mégis számos érintkezési pont létezik; miután az eddigi fölötte érdekes eszmecsere által ezen kérdést teljesen megvilágítottnak látja, az e fölötti vitát bezárván, az értekezlet figyelmét a 6. kérdésre irányozza, mely így hangzik : „Nem szükséges-e mezei és közrendészeti szempontból, hogy az erdei birtok rendezése alkalmával egyúttal a közbenső egyes, de be nem telepített részletek is rendezés alá vétessenek?“ Elekes György e kérdésre kell hogy igennel feleljen, mert képzelhetlen előtte erdőelkülönítés közbeeső részletek tagosítása nélkül, de ez az erdőtörvényjavaslat szellemével különben is ellenkezik. De kimaradt az erdőközi legelő kérdése, pedig itt fölötte nagy nehézségek forognak fenn, melyek az erdőrendezést sok helyt megakasztották. Ilyen az, hogy az úrbéri patens az illetmények nagyságát a minőséggel kapcsolatosan határozta meg, ez által a peres eljárás rendkívül meg lön nehezítve. Ha ezt továbbra is fönn akarjuk tartani, úgy alapul a kataszteri fölmérések fogadandók el. Hiány az is, hogy az irtványok megváltása a törvényben nincs szabályozva. Helyesnek tartaná ezt olykép eszközöm, hogy az érték szerinti megváltás kulcsát a törvényhozás határozná meg. Az ezután következett eszmecserében Tisza L., Schweinitz gr. Bokros, Tibád és Szabó József vettek részt, egyhangúlag elismertetett, hogy a kérdés igenlő értelemben oldandó meg, azon több oldalról fölmerült megjegyzéssel, hogy ez dülőnkénti tagosítás útján eszközöltessék. Ezzel a 6. kérdés tárgyalása befejeztetvén, elnök az ülést bezárja. Országgyűlés. 1. A vita elérte az unalmasság tetőpontját. Orbán Balázs és Helfy Ignácz dicsérték a kormányt és így még élvezhetetlenebbek voltak. Máskor legalább saját pártjuknak okoztak egy kis gaudiumot, de ma még ez is megszökött. A nemzetiségiek közül Szabovljevics beszélt egyedül érdekesen és szellemmel, csakhogy persze egészen hibás kiindulással és igen erős ellenmondásokkal. Szerinte Magyarországban a magyar nyelvnek nincs az a jogosultsága, mint más országokban az állami nyelvnek. De mindjárt utána elismerte, hogy elvben nem ellenzi a törvényjavaslatot, noha egész beszédében azon volt, hogy kimutassa, mily ártalmas és jogtalan intézkedést foglal magában e törvény. Trefort Ágost közoktatási miniszter válaszát, melyben az előző nemzetiségi szónokokra is reflektált, már esti lapunkban közöltük. E felszólaláson kívül csak Miehl rövid beszéde keltett érdeket, ki a katholikus clerus hazafiságát védelmezte Mohlár Aladár támadása ellen. A nemzetiségiek közül még szóltak Mihályi Péter pártonkívüli, hybrid helyzetének megfelelő se hideg se meleg langyossággal, de legalább röviden