Erdélyi Napló, 1992. március-április (2. évfolyam, 9-17. szám)

1992-03-05 / 9. szám

1992. március 5. Korémfu­ksi SÚLYOSBODIK A HELYZET A nyilvántartott, segélyben részesülő munkanélküliek száma jelenleg 347.716, ebből 204.069 nő. Az ország munka­ügyi hivatalainak felmérései szerint a munkanélküliek több­sége munkás (296.135) , őket követik a középfokú végzett­séggel (41.983) és a felsőfokú végzettséggel (9.598) rendel­kezők. A 347.716 nyilvántartott munkanélkülihez még hozzá kell adni azt a 75.270 személyt, akik ilyen-olyan okokból nem részesülnek munkanélküli segélyben, de jelenleg állást ke­resnek. A munkaerőt elosztó hivatalok, a hozzájuk fordulók közül eddig 43.867 személynek biztosítottak munkalehetősé­get, de új munkahelyek felajánlására a jövőben nem nyílik lehetőségük. A helyzet egyre súlyosbodik, hiszen március 31-vel kezdődően a a munkanélküliek egy jelentős része túl­lépi a 270 napot, vagyis nem részesül tovább munkanélküli segélyben. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium hamaro­san a parlament elé kívánja terjeszteni egy olyan törvény ter­vezetét, mely - ha jóváhagyják - azok szociális védelmét biz­tosítaná, akik már nem kaphatnak ilyen segélyt. A Küldöttek Országos Tanácsa ülésén SEMMI KÜLÖNÖS Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa feb­ruár utolsó két napján (és éjszakáján) Nagyváradon ülésezett. 28-án délelőtt az Országos Elnökség ta­nácskozott, vele egyidőben a Magyar Ifjúsági Szer­vezetek Szövetségének országos választmánya. Délután a résztestületekben folyt a vita. Az oktatási és kulturális résztestületek közös­­■lésén tájékoztató hangzott el a romániai magyar ajtót és könyvet kiadó-terjesztő vállalkozások egyeztető tanácsának létrehozásáról, az EMKE és­z RMDSZ viszonyáról, az országos népfőiskolai forgalom megszervezéséről, a romániai magyar pedagógusok országos szövetségének megalakulá­sáról, illetve az RMDSZ és RMDSZ együttműkö­déséről. Ismertették a magyar egyházak és az RMDSZ közös állásfoglalását az egyházak műkö­déséről és a vallásszabadságról szóló törvény tervezetével kapcsolatban, amely állásfoglalást a parlamenthez és a kormányhoz is eljuttatták. Hasonló beadvány született a tanügyi törvénytervezet tárgyában is. Az eltérő álláspontok éles vitát eredményeztek e törvénytervezet kapcsán a Bolyai Társaság és a parlamenti frakció illetékesei között, mert amíg a BT elfogadhatónak találja a kormány tervezetét, addig az RMDSZ saját, ettől igencsak eltérő törvénytervezetét fogja támogatni. A gazdasági résztestület az RMDSZ gazdaság­­politikájáról, a Tulipán kft. működéséről és hiányos­ságairól, a szövetség belső pénzügyi szabályzatá­ról, az RMGE és a közgazdásztársaság viszonyáról, valamint a parlamenti csoporttal való együttműkö­désről tanácskozott, különös tekintettel egyes gaz­dasági jellegű - így pl. a kártalanítási - törvényter­vezetek kidolgozására. A szombati plénum a résztestületek javaslatairól határozott, meghallgatta azok előterjesztéseit, meg­választotta az etikai bizottságot, elfogadta a pénz­ügyi statútumot és döntött arról, hogy a Magyarok Világszövetségéhez egy öttagú delegációt küld a szükséges egyeztetések végett. A KOT plénumán egyébként Csoóri Sándor is felszólalt, aki elnöki mi­nőségében a Világszövetség küldöttségének élén érkezett Nagyváradra. Végül a kongresszus ügyében a KOT úgy dön­tött, hogy a politikai résztestület ajánlására, illetve a kolozsvári Országos Titkárság és egyes parlamenti képviselők nyomására ismét elhalasztja an­nak megtartását. A válságkezelő, érdektisztázó és tisztú­jító rendkívüli kongresszust a "halogatók” szerették volna az általános választások utánra (őszre? valamikorra?) odázni, de a többség úgy határozott, hogy legkésőbb május végén mindenképpen lesz kongresz­­szus, a marosvásárhelyinél szerényebb, de hatékonyabb keretek között, mégpedig Brassóban. A küldöttek vasárnap részt vettek Nagy­szalontán Arany János szobrának felavatá­sán, majd ezt követően Szőcs Géza, Ko­­lumbán Gábor, dr. Csapó József, Kötő Jó­zsef, Toró T. Tibor sajtóértekezleten tájé­koztatta a hazai magyar, román illetve kül­földi újságírókat. D.L. Nagyszalonta nagy napjai Arany János születésének 175. évfordulóját nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte a költő szülővárosa. Február 29- én, szombaton Nagyszalontán neves irodalomtörténészek előa­dásai idézték meg Arany János életútját, munkásságát. Aznap este a Nagyváradi Állami Szín­házban megtarott emlékestet Jó­kai Anna, Czine Mihály, Pomo­­gáts Béla, Gálfalvi Zsolt, Nagy Béla, Dévai Nagy Kamilla és a Szigligeti Társulat művészeinek fellépése tette feledhetetlenné. Az est díszvendégei: András­­falvy Bertalan a Magyar Köztár­saság művelődési minisztere, Horváth Andor államtitkár, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke voltak. Az előa­dást követő fogadáson Vasile Blaga prefektus köszöntötte Bi­har megye magasrangú vendé­geit, az eseményt úgy értékelte, mint a két nép kölcsönös megis­merésének fontos momentumát. Március elsején, vasárnap délelőtt Nagyszalontán a zsúfolá­sig megtelt református templom­ban Tőkés László püspök tartott ünnepi istentiszteletet. Déli 12 órakor érkezett csúcspontjára a rendezvénysorozat, Kiss István nagyszalontai születésű művész ajándékba hozott szobrának le­leplezésével. Tódor Albert, a vá­ros frissen megválasztott polgár­­mestere nyitotta meg a ceremó­niát, majd ünnepi beszédek hangsúlyozták az eseméy kultu­rális és ugyanakkor politikai je­lentőségét. A délutáni órákban ne­ves­­ ma­gyarországi előadóművészek Arany János-emlékműsora zárta Nagyszalonta nagy napjait. Polgármesterek Maros megyében Az RMDSZ megyei választmánya hosszas viták után eldön­tötte, hogy kik képviseljék az érdekvédelmi szervezetet a megala­kítandó megyei tanácsban. A helyhatósági választások eddig le­zajlott fordulóiban a szavazók tíz RMDSZ-polgármestert válasz­tottak, de a Demokratikus Konvenció tizennyolc polgármestere közül tizenhét, a független jelöltek közül pedig hat magyar nem­zetiségű, így harminchárom magyar nemzetiségű polgármester veheti fel a küzdelmet a valóban demokratikus elveken alapuló helyi önkormányzat megteremtéséért. (A Románok Nemzeti Egy­ségpártja huszonnyolc polgármesteri széket szerzett meg.) Az RMDSZ Maros megyei választmánya ugyanakkor arról is döntött, hogy újraalakul a városi kerületi bizottság, s a körzetek javaslatai alapján a hét végéig azt is eldöntik, ki indul az RMDSZ színeiben Marosvásárhely polgármesteri állásának betöltéséért. Választási Irodát nyitnak A helyi közigazgatási választások után a kormány, elemez­ve a Helyi Közigazgatás Főosztályának álláspontját, a követ­kező határozatokat hozta: más országok gyakorlatához ha­sonlóan, állandó Válaszási Irodát hoznak létre a HKF-en belül. Programot dolgoznak ki a választások lebonyolításához szük­séges technikai infrastruktúra biztosítására. A jövőben szab­ványurnákat fognak használni és szavazatszámláló számító­gépekkel látják el a prefektúrákat, amik egyenes összekötte­tésben állnak majd a Nemzeti Számítóközponttal. Kiadásra ke­rül a Választó kézikönyve, ami széleskörűen ismerteti a vá­lasztások Intézményét. Javasolják, hogy a parlament által el­fogadásra kerülő választási törvény megfogalmazása legyen közérthető, pontos és világos és ne adjon alkalmat a félreérté­sekre. Tőkeszivárgás Romániában - egyelőre - csak beszivárog a külföldi tőke. 1992. január 1-én az országban 8.022 külföldi tőkeérdekeltségű vállalat működött. Közülük 1.589 1­990-ben, 6.433 pedig 1991-ben alakult. A külföldi beruházás összege 268,7 millió dollár. Az egy­millió dollár tőkével rendelkező vállalatok száma alig 38, míg 50.000 dollár alatt 7.555 cég van. Florin Bonciu, a Román Fejlesz­tési Ügynökség igazgatója a külföldi beruházások három hullámá­­ ról beszélt. Az első 1991 közepéig tartott, kis beruházások jelle­mezték és a kereskedelmi-turisztikai ágazatok felé irányult. A má­sodik hullám 1991 derekán kezdődött és mintegy 1993-94-ig tart. Jellemzője a nagytőke megjelenése. A harmadik hullámra 1994-95 után lehet számítani. Ezután már stratégiai beruházások­ra is sor kerül, a termékek pedig a regionális piacot célozzák meg. Eleven fáklyaként hamvadt el Ezelőtt három esztendővel, 1989 március első napján, a kegyetlen diktatúra elleni tiltakozás eleven fáklyájaként ham­vadt el a Brassó Poiana-i sílesiklón Liviu Babeş, a fiatal, közismert festőművész, technikus. Ma azon a helyen emlék­mű áll. A Polgári Szövetség Brassó megyei szervezetének rendezésében, a November 15 Társaság és a demokratikus politikai pártok részvételével megemlékező összejövetelt tartottak a tiltakozás tragikus hősének emlékére. A megren­dítő emlékező összejövetelen a többszáz gyertyával felvonuló brassóiak, a környékbeliek és az itt tartózkodó idegenek meg­rendülten hallgatták az emlékezés szavait, megkoszorúzták az emlékművet, részt vettek a gyászszertartáson. Kolozs megyei szomorú statisztikák Kolozs megye gazdasági élete kedvezőtlenül alakult az év ele­jén. Csökkent a termelés, mintegy 3,2 milliárd lej értékű leszerző­dött árut nem szállítottak le a megrendelőnek. A Megyei Statiszti­kai Igazgatóság adatai szerint növekedik a munkanélküliség, feb­ruár közepétől ez a növekedés felgyorsult: 8.361 -en voltak állás nélkül, ebből 5.080-an nők. Azok között, akik most maradtak mun­kahely nélkül, elterjedt a vélemény, hogy jobb lett volna tavaly ön­kéntes munkanélküliséget vállalni, mert akkor még könnyebben le­hetett új, viszonylag stabil munkahelyet találni. Röviden • Gheorghe Florica vezérőrnagy, a Pénzügyőrség vezető­jének tájékoztatása szerint a vállalatok kihágásai szaporod­nak. A múlt év második félévében tapasztalt 59,6 százalékhoz képest 1992 januárjában 72,2 százalékra tehetők. A kirótt bün­tetések összege 160 millió lej. Az elkobzott áruk értéke 77 mil­lió lej és 9000 dollár. Tizennyolc esetben büntetőjogi eljárást indítottak. A lakossági bejelentések 95 százalékban igazolód­tak be. • Április 1-től jelentős könnyítések lesznek a vasúti uta­zásban a diákok és a nyugdíjasok számára. Tízutas bérleteket válthatnak ötszáz km-nél rövidebb távolságra, korlátlan számú útra érvényes havi bérletet 75 km-nél kisebb távolságra és ezen kívül a nyugdíjasok is hatszor utazhatnak évente 50 százalékos kedvez­ménnyel. • A szenátus és a képviselőház közös ülésen dol­gozta ki a közös ülésekre vonatkozó szabályzatot. • Az Álla­mosított Házak Bérlőinek Védelmére alakult Szövetség ország­szerte tiltakozó nagygyűléseket rendezett. Képviselőiket fogadták parlamenti vezetők. • Ion Iliescu, Románia elnöke fogadta az UNICEF Román Nemzeti Bizottságának Virgil Radulescu ve­zette küldöttségét. Kormánybizottság felállításáról egyeztek meg, amely elkészítse a Gyermekek Jogairól szóló Konvenció romániai alkalmazásáról szóló Jelentést.­­. з.

Next