Esti Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT X. KONGRESSZUSÁNAK MA DÉLELŐTTI TANÁCSKOZÁSA Biszku Béla felszólalása a demokratizmusról A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa ma reggel 9 órakkor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg, bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei — kezdte beszédét Biszku Béla —, valamint a kongreszszus elé terjesztett szóbeli jelentése sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. A demokratizmus helyes irányú, szocialista jellegű továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát valamennyien egységesen, marxista-leninista módon értelmezzük. Osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges — hangsúlyozta az előadó. — A demokratizmus eredeti jelentése, a népuralom, csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően a szocialista demokrácia fő célja az hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatalma, az egészdolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozók tömegek közéleti aktivitása,zeteink cselekvőképességét, gyarapítsák alkotóerejét. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongreszszusa megbízta a Központi Bizottságot, elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Biszku Béla ezután az elmélet és a gyakorlat e kérdéssel kapcsolatos öszszefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta: a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban — hangsúlyozta — szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében, az életkörülmények állandó javításában; megújulásra az új kérdésekre adott ú, alkotó válaszokban; szilárdságra alapelveinkben; rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak. A történelmi tapasztalatokról Ezután kifejtette: a szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A továbbiakban arról szólt: helytelen volna, ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve elválasztanánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Hazánkban a kibékíthetetlen osztályellentétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Mint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az, is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmondásokat és adjon helyes választ a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, figyel tagságára, és annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez. Az állandóság és a megújulás Ezután a demokrácia és a centralizmus összefüggéseiről beszélt. Központi Bizottságunk — folytatta ezután — mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésével is növeljük szerve A hatalom az osztályé, a népé A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket, és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton kívüli dolgozók között. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban — hangsúlyozta ezután Biszku Béla — nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben haszno(Folytatás a 3. oldalon) KGST Tbiliszi—Ulánbátor, november 25. A KGST gépipari állandó bizottsága gépkocsigyártással foglalkozó munkacsoportja Tbilisziben megnyitotta 28. ülésszakát. A KGST szabványügyi állandó bizottsága Ulánbátorban tanácskozik. XV. évfolyam, 276. szám * ' ''’'T „Egység és összeforrottság” A pártkongresszus moszkvai visszhangja „Egység és összeforrottság” — „A marxizmus—leninizmus zászlaja alatt’’ — ezekkel a címekkel számolnak be a ma reggel megjelent moszkvai lapok az MSZMP X. kongresszusáról. Valamennyi újság fő helyen közli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a szovjet pártküldöttség vezetőjének a kongresszuson elhangzott beszédét. A beszámolók kiemelik azt az egyetértő, lelkes fogadtatást, amelyben a kongresszusi küldöttek és vendégek részesítették a nagyhatású felszólalást. Behatóan ismertetik a szovjet lapok a beszámoló fölött megkezdődött vitát. Ennek kapcsán két fontos körülményre hívják fel a figyelmet: 1. A küldöttek nagyfokú felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot, amikor elmondják gondolataikat, megteszik javaslataikat arra vonatkozóan, miképpen lehetne gyorsabban és jobban megoldani a szocialista építőmunka feladatait. 2. Valamennyi felszólaláson vörös fonálként húzódik végig a párt politikájának helyeslése, s készség e politika gyakorlati megvalósítására. Betiltott film Athén, november 25. A görög kormány betiltotta a „Strawberry statement” című nagy feltűnést és sikert aratott amerikai filmet, amely a vietnami háború ellen lázadó diákok mozgalmairól szól. Debray amnesztiát kap? Sa Paz, november 25. Kormánykörökből nyert értesülés szerint a bolíviai kormány ma rendkívüli ülést tart, hogy kidolgozza , a politikai foglyokra vonatkozó új amnesztiarendeletet. Ha az amnesztiát kihirdetik, a 30 évre ítélt, egykori Guevara-összekötő, a francia Regis Debray is visszanyerheti szabadságát — hangoztatják. Mindenesetre bizonyos, hogy ez már nem az első olyan értesülés, amely a francia filozófus közeli szabadon bocsátásáról vél tudni. Annak idején az óvandó kormánynak is többször tulajdonítottak olyan szándékot, hogy Debrayt kiengedi. ASSZAD ÉS HUSSZEIN rövidesen Kairóba látogat Hafez Asszad tábornok, Szíria miniszterelnöke, holnap, Husszein, jordániai király pedig december 2-án érkezik Kairóba, hogy az egyiptomi vezetőkkel tárgyaljon — tudósít az Al Ahram mai száma. Szadat egyiptomi köztársasági elnök „a két testvérország kapcsolatainak megszilárdításáról, együttműködésének elményítéséről"’ folytat majd eszmecserét a damaszkuszi vendéggel. A hangsúlyt minden bizonynyal az arab keleti frontra helyezik, hiszen Izrael keleti szomszédai a sorozatos belvillongások miatt eddig képtelenek voltak ellátni a rájuk háruló harci feladatokat. Az Al Ahram szerint Husszein király is elsősorban a keleti front helyzetéről tárgyal majd Kairóban. Az egyiptomi vezetőkkel folytatandó megbeszélésein megvizsgálják még a jordániai hatóságok és a Palesztinai gerillák viszonyát, a kapcsolatok normalizálásának menetét. Huszszein Kairóból Washingtonba, majd — a tervek szerint — Párizsba, Bonnba és Londonba látogat.