Esti Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-29 / 124. szám

Az Energiagazdálkodási Intézet előterve ÚJ ERŐMŰ RÁKOSPALOTÁN Az Energiagazdálkodási Intézetnél most dolgozzák ki Budapest távlati hőellá­­tásának elvi kérdéseit. A tervek elkészítésénél figye­lembe veszik az ország ter­mészeti adottságait, azt a körülményt, hogy kevés az energiahordozó, szűkös a gázkapacitás. Fontos követelmény a környezetvédelem is. Az intézet egyik élőterve a főváros hulladékát állít­ja a hőellátás szolgálatába. Az életszínvonal emelkedé­se és a csomagolástechnika fejlődése következtében ugyanis mind több a ház­tartási és ipari hulladék. Becslések szerint Budapes­ten naponta 2000—2500 tonna hulladék termelő­dik, s e nagy ütem miatt a jelenlegi szeméttároló he­lyek néhány éven belül megtelnek. Az intézet elő­terve szerint az elégetett szeméttel speciális kazánokban óránként 100 tonna gőzt fejlesztenek, a gőzzel hajtott turbina pedig 25 ezer kilowatt elektromos teljesítményt szolgáltat. (Ez körülbelül 25 ezer fő­zőlap vagy hősugárzó áramellátására elegendő.) A turbina fáradt gőzének hasznosításával majd laká­sokat fűtenek. A tervben már a helyét is kijelölték a szemétégető erőműnek. Rákospalotán épül fel, s naponta 1200 tonna hulladékot, percen­ként egy kocsi szemetet éget el. A hulladékégető­nek többféle haszna mel­lett hátránya, hogy felépí­tése rendkívül drága , egymilliárd forint. (MTI) A ZENDÜLŐ TISZTEK MIATT Feszültség Róma és Athén között Róma, május 20. Egyes jelentések szerint feszültebbé vált a viszony az olasz kormány és a Ve­­rosz görög rombolónak az athéni junta ellen fellá­zadt és Olaszországban po­litikai menedékjogot nyert tisztjei között. Az olasz hatóságok egye­lőre nem hajlandók hoz­zájárulni a Velosz kapi­tánya által szombatra is összehívott újabb sajtó­­értekezlet megtartásá­hoz. Feltevések szerint Olaszor­szág nem akarja tovább mérgesíteni az athéni kor­mánnyal fennálló kap­csolatait, ezért igyekszik megakadályozni, hogy a lázadó tisztek nagyobb pub­licitást kapjanak. Problémát okoz­ a gö­rög tisztek tartózkodási helye is. A képviseletüket ellátó gö­rög ügyvéd közölte, hogy a tisztek nem hajlandók a trieszti menekülttáborba költözni. Mint mondta­, egyébként sincs szándé­kukban hosszabb ideig Olaszországban maradni, mivel többségüknek roko­naik, barátaik élnek más országokban. A REPUBLIKÁNUSOK IS megvonták bizalmukat az olasz kormánytól Róma, május­­29. Gino Pallotta telefonje­lentése: Az Olasz Republikánus Párt megvonta bizalmát a kormánytól. Tegnap este a parlamentben tartott beszé­de után Ugo La Maisa, a republi­kánusok főtitkára kije­lentette: az Andreotti­­kabinet le kell hogy von­ja a konzekvenciákat, s mielőbb be kell nyújta­nia lemondását. Ma — előreláthatóan délután vagy este — rend­kívüli minisztertanácsot hívott össze az olasz kor­mányfő. Megfigyelők sze­rint két alternatíva között választhat Giulio Andreot­ti: vagy eleget tesz a ke­reszténydemokrata párton belüli balszárny és az olasz baloldal sürgetésének, s be­nyújtja lemondását Leone köztársasági elnöknek, vagy a törvényhozáshoz fordul, s a parlamentben kéri a bi­zalmi szavazást. Az utóbbi megoldás ké­zenfekvőbbnek látszik. Így ugyanis a centrista ka­binet újabb időt nyer, s ta­lán ez elegendőnek bizo­nyul ahhoz, hogy a keresz­ténydemokrata párt június 6-án kezdődő kongresszu­sát „túlélje”. XVII­. évfolyam, 124. szám 1973. május 29., kedd i, b // Rég volt ilyen száraz május E­sőt várnak a földek Különösen a Dunántúlon nagy a csapadékhiány — Ha a várva várt eső mára megérkezne, akkor is a huszonnegyedik órában jönne — mondta ma dél­előtt Lukács Béla, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezési és ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője. — Ilyen száraz májusra évek óta nem volt példa. Valamennyi csapadék csak az ország keleti ré­szén hullott, de ott is csak szórványosan. A Dunántúlon azonban szomjaznak a földek: eső alig, illetve nem esett.­­ Még nagyobb gond, hogy körülbelül két hete igen élénk, erős szél söpör vé­gig a földeken. Emiatt az a kevés csapadék is, ami esetleg lehullott, jóval ha­marabb fölszárad. Most még szép a határ. A kalászosok jól fejlődtek, szépen keltek a vetések, de különösen a homokos Du­nántúlon már érződik a csapadékhiány. Lassabban fejlődik a búza kalásza, s ha tovább tart a száraz­ság, kisebbek lesznek a szemek. A tavaszi vetésű kapás­növények, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, de még a kertészeti növények is nagyon érzik a csapadék­­hiányt. A Dunántúlon a földön ül a kukorica, olyan kicsi. Az Alföldön és a Tiszántúlon ezek­­a növények lényege­sen jobb­ képet mutatnak, de azért ide is elkelne az eső. Kevésbé veszélyes ez a szokatlan időjárás a gyü­mölcsösöknek. A szőlőnek például egyelőre alig árt, hiszen gyökérzete mélyen a talaj alatt van, s egy-két méteres mélységben még elég csapadékot talál ma­gának. A szárazság tulajdonkép­pen csak egyetlen mező­­gazdasági munkának kedvezett, s ez a szálas takarmány­nak, a lucernának a beta­karítása. Nem ázott meg a lucernaszéna, ezért ez a munka gyorsabban ment. Sajnos, a csapadékhiány miatt a gyomirtószerek hatása is kevéssé érvénye­sül. Ezekhez a növényvédő­szerekhez ugyanis víz, eső kell. S ezen a gondon vaj­mi keveset enyhít, hogy a csapadékhiány miatt a gyo­mok is csak kevéssé fej­lődnek. Ezekben a hetekben sok minden eldől. Mindeneset­re a mezőgazdaság dolgo­zói­­ megteszik, amit csak lehet: éjjel-nappal öntöznek, ápolják a növényeket, küzdenek a gombabeteg­ségek ellen. Sajnos, az ország területé­nek csak egy töredékét tudják öntözni, a többi a természeten múlik, amely egyelőre adós még a máju­si esőkkel. (szűcs) KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA: Szo­vjet—ai kapcsolatok Moszkva, május 29. A Komszomolszkaja Pravda mai száma megál­lapítja, hogy a szovjet veze­tőknek az Egyesült Álla­mok elnökével 1972 máju­sában lezajlott találkozója fordulópont volt a szovjet— amerikai kapcsolatok fejlő­désében, elősegítette a nemzetközi politikai légkör általános javulását, rendkí­vül erős lökést adott a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének a legkülönbö­zőbb területeken. A szovjet napilap egye­bek közt hangsúlyozza: a szovjet—amerikai keres­kedelem további fejlődését elősegítené, ha megszüntet­nék az ez ideig is érvény­ben levő korlátozásokat, azt a diszkriminációs gya­korlatot, amely kedvezőt­len helyzetet teremt más országokhoz képest a Szovjetunió számára. E té­ren első lépésként biztosí­tani kell egymás számára a legnagyobb kedvezmény elvét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának az Egyesült Államokban teendő látoga­tása — amelyre június 18- tól 26-ig kerül sor — arra hivatott, hogy elősegítse a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi javulását csakúgy, mint az egyetemes békét — mutat rá a szovjet ifjúsági lap. Téma: a tenger tisztasága. Helsinki, május 29. Helsinkiben tegnap meg­nyílt hét keleti-tengeri ország szakértőinek ta­nácskozása, amelyen a Ke­leti-tenger tisztaságának védelmével kapcsolatos kérdéseket tárgyalják meg. Az eszmecserén részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság képviselője is. A június 2-ig tartó ta­nácskozáson előkészítik az érdekelt országok e témá­ról tartandó konferenciá­ját. Egynapos hosszabbítás Addisz Abeba, május 29. Az éjszakába nyúló ta­nácskozás után az Afrikai Egységszervezet csúcsérte­kezletének elnöke, Gowon nigériai államfő úgy dön­tött, hogy az ülésszakot egy nappal meghosszab­bítják. Ma délelőtt tehát zárt ülésen tovább folytatód­nak a megbeszélések a napirenden szereplő ké­nyes kérdésekről: Etiópia és Szomália területi vitá­járól, arról a javaslatról, hogy az AESZ székhelyét Addisz Abebából máshová helyezzék át, valamint Bu­rundi és Rwanda nézetel­téréséről. A csúcsértekezlet körei­ben remélik, hogy Etiópia és Szomália vitájában sike­rül kompromisszumos megállapodást találni. Biztató jelnek tekintik, hogy a két ország vezetője hétfőn már hozzájárult egy közvetítő ENSZ-bizott­­ság felállításához. Borisz Volinov Kőbányán Ma délelőtt a X. kerületi Pártbizottság meghívására­­Kőbányára látogatott Borisz Volinov, a Szojuz–5 űrha­jó parancsnoka és kísérete. A vendégeket Szakali Jó­zsef, a kerületi pártbizott­ság első titkára és Orlai Já­nos, Kőbánya tanácselnöke fogadta. A délelőtt folya­mán megismerkedtek Kőbá­nyával, ellátogattak a Har­mat utcai lakótelepre, majd a látogatás emlékeként Vo­linov űrhajós fát ültetett a Barátság-parkban. Diplomáciai elismerés Jól értesült körök szerint az egyiptomi kormány hoz­zájárult Banglades diplo­máciai elismeréséhez. A döntés Mudzsibur Rahman bengáli miniszterelnök kü­­lönmegbízottjának kairói tárgyalásai nyomán szüle­tett. A megbízott Egyiptom után Líbiában, Szíriában és Szudánban is járt. ► TANÁCSKOZÁS A NTM-BEN Ankét az árakról Dr. Lőrinc Imre, a nehéz­ipari miniszter első helyet­tese elnökletével ma dél­előtt a vállalati árpolitika és az ezzel kapcsolatos ak­tuális kérdésekről ankét kezdődött a Nehézipari Mi­nisztériumban. A referátu­mot dr. Trethon Ferenc, a minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője tart­ja. Az ankét keretében — egyebek között — megvitat­ják az árrendezés tapaszta­latait a nehéziparban, az árak szerepét, a vállalati döntésekben, az 1973. évben várható árintézkedéseket, az ellenőrzés fokozásával kapcsolatos hatósági és vál­lalati feladatokat. AUTÓPÁLYA Milánó—Moszkva A Milánó és Moszkva közötti autópálya terve mind közelebb kerül a megvalósuláshoz. Milánó­ban bizottságot alakítottak a terv kivitelezésére. Tár­gyalások folynak a legna­gyobb bankokkal — egye­bek között a Világbankkal, a Közös Piac és a KGST tagállamainak legjelentő­sebb pénzintézeteivel — az építkezések finanszíro­zásáról. Bolgár—görög eszmecsere Nagy Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Görög kollégájának meg­hívására ma a délutáni órákban hivatalos látoga­tásra Athénba utazik Petr Mladenov bolgár külügymi­niszter. A két szomszédos állam politikusai várhatóan a bolgár—görög kapcsol­­atokról folytatnak esz­mecserét, de minden bizonnyal ta­nácskoznak korunk idősze­rű nemzetközi politikai kér­déseiről is, közöttük min­denekelőtt az általános bal­káni jószomszédság kialakí­tásához vezető utakról, valamint az európai biz­tonságnak és a biztonsági értekezlet mielőbbi össze­hívásának­­ kérdéseiről.

Next