Esti Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-07 / 55. szám
NAGY A ZAJ - MÁSKÉNT NINCS METRO Kelly, hisz az alakúiban Nyár közepéig befejezik az éjszakai dörömbölést Budapestnek új Kellyje van. Produkciója a maga nemében páratlan, szenzáció, ilyen még nem volt! Két óriás Pedig ez a Kelly csak névrokon — nem bohóc, hanem munkagép —, amely maga alatt szétharapja a földet, leás tíz méter mélységig, egyszerre négy méteren kiszedi maga alól a pesti altalajt, s nyomban az üregbe préseli a betont; emberi kéz érintése nélkül betonfalat épít az Üllői út és az Ecseri út sarkán. Pályát készít a metrókocsiknak. Kellyhez hasonló mélyépítő eszköze eddig nem volt a magyar építőiparnak. Remekül dolgozik, önműködően betonfalat rak, majd a két fal közül kiemeli a földet, s egyszercsak ott a kész folyosó. Jöhetnek a vasútépítők, a villanyszerelők, a kőfaragók — indulhat a metró. S új Cisze is van már a fővárosnak; nem hang, hanem sínen járó, hatalmas vaspöröllyel döngető résfalazó gép. Kellyt és Ciszt Franciaországból vették, mindkettő számottevően meggyorsítja a metró építését. Valamikor ezt a munkát emberi erővel végezték, igen fáradságosan, nehezen. Ismert a korabeli gép: kőművesek, kubikusok százai dolgoztak az akkori Sugárúton, bordélyok hordták az anyagot, vitték a földet. Most az Üllői úton csak ezt a két gépmonstrumot látni, s körülötte azokat a metróépítőket, akik parancsolnak a technikának. Nem vésnek Kelly és Cisz teljesítménye igen nagy — csakúgy, mint a hangja: ha dolgozik a két gép, olyan zajt csap, hogy alig lehet megmaradni a környéken. Ráadásul nemcsak reggel és délután, hanem éjszaka is, három műszakban marják a földet, betonozzák az épülő metróvonal alagútját. Többen panaszkodnak, s fordultak beadvánnyal az illetékesekhez. — Elkerülhetetlen volt az új, nagy teljesítményű munkagépek bevezetése — mondja Rusa György főépítésvezető, aki csapatával a Nagyvárad tértől a Határ útig építi az észak—déli metróvonal új szakaszát. — Ha Kelly és Cisz három műszak helyett csupán kétszer nyolc órában dolgozna, egyharmaddal meghoszszabbodna a metróépítés ideje. A Nagyvárad tér és a Határ út között a terv szerint 1980-ban megindul a metróforgalom. Ez mindannyiunk közös ügye, nem kevésbé azoké, akik a munkaszakasz melletti lakóházakban élnek. A zajos munkával a nyár közepéig — tehát június végéig — végzünk. Nem mondhatok mást, addig megértést, türelmet kérünk. Amennyire lehetséges, csökkentjük a zajt okozó éjszakai munkákat. Este és éjszaka már nem vésünk betont. Hangsúlyozom: ha nincs Kelly és Cisz, az észak—déli metróvonal új szakaszát majd csak 1981—82-re adhatnánk csak át. Ezt a két évet nem szabad megengednünk — nincs más választás. A Népliget nagy kanyarjában, ahol valamikor motorkerékpáros- és autóversenyzők robogtak, most betonfödém-gerendák sorakoznak. Végleges helyük a Fradi-pálya sarkánál lesz, felüljáró épül belőlük. Az Üllői úton végig most mindent fölforgattak az építők. Kilométerek hoszszúságában sár, homok, agyag és nyers betonfa. Vascsövek, munkagépek. Fehér sisakos építők, és ott van velük Kelly és Cisz. Rusa György szerint igen nehéz munka következik most a vasúti felüljáró alatt: át kell vezetni a metrót. De hogyan?! Fenn hat vasúti pályán egy percig sem szünetelhet a forgalom, s a híd alatt járniuk kell a villamosoknak. A két tartópillér között ki kell ásni a munkagödröt, a metrópálya helyét. Az Üllői út kőbányai oldaláról a metróhoz a Pöttyös utcánál és az Ecseri útnál négy méter széles összekötő utasfolyosót építenek, a Határ útnál alul- és felüljárót. Sokasodnak a feladatok, velük a gondok. 1977 tavasza van, de bizonyos: 1980- ban utazhatunk a metró újabb szakaszán é s hol lesz már akkor Kelly és Cisz?! Békés Attila (MTI fotó: Bara felv.) ÉRDEKES TERV: Lebegés — esziményben ULTRAHANGOS, RÖNTGENES ELLENŐRZÉS Változatlanul népszerű a libegő — eddig hárommillióan libegtek a Zugligetet a János-heggyel összekötő drótkötélpályán. A 265 méteres szintkülönbséget áthidaló libegő már 11 ezer órán át szállította az utasokat, áramkimaradás, villámcsapás miatt mindössze harminchat órát vesztegelt. A titok: a rendszeres karbantartás, a gondos ellenőrzés. Ultrahanggal, röntgenvizsgálattal figyelik a drótkötelet és a székek felfüggesztő elemeit, félévenként próbaterheléssel ellenőrzik a libegő műszaki állapotát. A sok biztonsági előírás közé tartozik, hogy a személyzet egy-egy tagjának naponta végig kell libegnie a több mint egy kilométeres pályán. Legnehezebb a feladatuk az utasokat ki- és beszállító dolgozóknak, akiknek — különösen csúcsidőben — sok száz embernek kell segíteniük a végállomásokon. A különleges közlekedési eszközt január 1-én átvette a BKV a XII. kerületi Tanácstól és máris bekapcsolta a főváros vérkeringésébe. A hegyi trolibuszoknak és a libegőnek közös végállomása lesz Zugligetben. Tervezik a kötélpálya kivilágítását: a menetidő meghoszszabbításával Budapest esti panorámájában is gyönyörködhetnek majd az utasok. Az idén kicserélik a hétéves drótkötelet, az új kötél Ausztriából érkezik. Most a téli menetrend szerint délelőtt 10-től délután 5-ig óránként jár a libegő, a jövő hónapban már teljes üzemben szállítja a kirándulókat a János-hegyre, s vissza. (bence) 1499-BEN ADTAK kI AZ ALDINA T Új kinccsel gazdagodott az ősnyomtatványok tára /I HUMANISTA PÁPA EPISTOLÁJA Újabb ősnyomtatványokkal gazdagodott az Országos Széchényi Könyvtár. Nem hiába kutatják itthon és külföldön a magyar és az egyetemes irodalom régi nyomtatott emlékeit a könyvtár munkatársai. Széchényi Ferenc, a Nemzeti Könyvtár alapítójának céljaihoz híven, újabb és újabb dokumentumokkal gyarapítják Magyarország leggazdagabb ősnyomtatványgyűjteményét. Megszerezték a neves olasz tudós, Nicolaus Perottus Cornucopiae Sive hingae Latinae című művét, amelyet 1499-ben Velencében, az akkori tudományos könyvkiadás műhelyében, Aldus Manutius nyomdájában adtak ki. Ez az Aldina — ahogy nevezik — 700 lapnyi, folió alakú kötet, a könyvnyomtatás korai időszakának egyik értékes terméke. Itt őrzik a hétezernél is több példányt számláló hazai ősnyomtatvány negyedét. A ritkaságok között van például Gutenberg 42 soros bibliájának töredéke és a Magyarországon első könyvként nyomtatott Chronica Hungarorum. Ezt a nemzetközi hírű gyűjteményt gazdagítja az újabb szerzemény is: 1470 körül jelent meg Kölnben II. Pius pápa epistolája. Az Aeneas Silvius néven ismert humanista pápának ez a műve nem sok kiadást ért meg. Hazánkban fennmaradt XV. századi kiadásról ez ideig nem tudott a szakirodalom. MEGJEGYEZZÜK G • •• I •• I rr vogyüduló orvos nélkül Tavaly nyílt meg Hévízen a SZOT Louis Saillantról elnevezett üdülője. A tizenhárom emeletes toronyházban 208 praktikusan berendezett kétágyas szoba van: erkély, fürdőszoba, előszoba. Társalgóiban, éttermében a falakat vörös márvány fedi. Az üdülő vezetése, a személyzet udvariassága, készsége kifogástalan. A 416 beutalthoz azonban nincs az üdülőnek saját orvosa. Kéthetenként — amikor az új beutaltak érkeznek — a szanatóriumból hívnak át orvosokat. Pedig Hévízre nem szórakozás, egyszerű pihenés vágyával érkeznek az emberek, hanem főleg a gyógyulás reményévé. A bennfentesek már tudják: kicsomagolás előtt rohanni kell a rendelőbe, mert kevés az orvos, és sok a beutalt. Órákig kell várni, míg valaki sorra kerül, pedig orvosi előírás nélkül nem tanácsos a gyógyvízben fürödni. Jó, ha a fáradt, szinte már gépiesen kérdező és határozó orvos öt percet tölthetett egy emberrel, így történt, hogy a röntgenfelvételekbe, kórházi leletekbe — naiv módon magammal vittem őket — bele sem pillanthatott... Mindez egyéni panasz is lehetne, ha rém támasztana más kétséget: a 416 emberből vajon hányan kaptak olyan kezelést, amely nem megfelelő. A főleg mozgásszervi panaszokkal érkező, többnyire idősebb beutaltakat a buszvégállomásnál senki sem várja. Maguk cipelik bőröndjeiket az üdülőig. Se taxi, se hordár. Két héten át pihentetik, gyógyítják az embert „Csak semmi cipekedés, kérem!” —s utána egyetlen rossz mozdulat, egy nehéz bőrönd ... Roszszabb állapotba kerülhet a páciens, mint amilyenben beutalása előtt volt. (t. t.) BORSÓHOZ, BABHOZ, BURGONYÁHOZ Érkeznek a gépek Zöldborsócséplésre 55, zöldbab- és fűszerpaprikaszedésre 60, gyökérfélék kiszedésére 80 gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. Többet, mint egy évvel korábban. A konzervparadicsom betakarítására már a múlt év végén tíz önjáró kombájn érkezett. Ehhez további hatot várnak, a korszerű berendezéseket nagyüzemek használják. Idén kezdik a káposztabetakarító gépek importját az NDK-ból. A kormányhatározatnak megfelelően tőkés devizakeretből a tavalyinak kétszeresét fordítják zöldségtermesztési gépek behozatalára. Egyebek között speciális vetőgépeket és ásógépeket importálnak. Hatsoros szovjet önjáró cukorrépa-kiszedő gépből az idén százat importálnak, a hazai típusokból összele háromszázra kötöttek szerződést. A burgonyatermelés gépeinek beszerzésénél az Agrotröszt figyelembe vette, hogy az idén növekszik a termőterület. Ültetőgépekből kétszáztízet adnak a termelőknek, a betakarítógépekből pedig 130 darab E—671-es és húsz nagy teljesítményű E—681-es áll a gazdaságok rendelkezésére. Tárgyalnak az NDK-beli gépek pótszállítására is. Lengyelországból harminc burgonyabetakarító gép érkezik. A kisebb táblákon a termelők forgóvillás kiszedőgépeket alkalmazhatnak majd. (MTI) Tavaszi telepítések Megkezdődött a terek, parkok tavaszi felújítása, csinosítása Bács-Kiskunban. A díszítő, légfrisítő zöldövezeteket az idén tovább bővítik a sík vidék településein. A legtöbb helyen társadalmi munkával szépítik környezetüket a lakosok. Ezekben a hetekben csaknem kétmillió kisfát, illetve cserjét ültetnek szét. Kalocsa utcáin, terein, még a rügyfakadás előtt négyezer kisfa kerül kijelölt helyére. Díszítik Petőfi szülővárosát, Kisköröst is. A vidék legfiatalabb városában 3500 négyzetméteren létesítenek újabb zöldövezetet ezen a tavaszon. Parkosított város lesz Kiskunhalas is. Az itt lakók összesen egymillió forint értékű önkéntes munkát ajánlottak fel erre a célra. (MTI)