Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
e Tíz esztergályos, egy egész brigád, hirdetést adott fel közösen keresett más munkahelyet, mert a vidéki gyárban, ahol dolgoznak, nem érzik megfelelőnek sem a légkört, sem a munkakörülményeket. Ez a meglepőnek tetsző eset indította Kéri Jánost a (Ne) . . .adj fel egy hirdetést! című riport elkészítésére. Szükséges még elmondani azok kedvéért, akik a késő éjszaka vetített adást nem látták, hogy mind a tizen fiatalok, és nyilvánvalóan szeretik az esztergályosszakmát. Az eset nagy port vert fel a gyárban, s amint fény derült a hirdetők kilétére, a felelősségre vonás sem maradt el. A fiataloké. Ezzel szemben legalábbis furcsa volt, hogy valamennyi megszólaltatott riportalany kizárólag a hirdetők cselekedetét minősítette vagy megértéssel vagy elítélően, de egyetlen szó sem hatgzott el arról, hogy az eset után a fiatalok felelősségének boncolgatásával egyidőben vajon megindult-e a műhelyben általános ross közérzet okainak tényszerű kivizsgálása Azoknak a okoknak, amelyeket a hirdető fiatalemberek világosan, értelmesen és meggyőzően fölsoroltak. Mintha annak eldöntése lenne a legfőbb gond, hogy felelőtlenségből vagy feltűnési viszketegségből, netán gyerekes csínytevésből jelent-e meg az a bizonyos hirdetés. Mintha akkor nem is lenne téma az egész — a munkások elvágyódása jelenlegi munkahelyükről —, ha külön-külön akarnak elmenni mind a tizen, mert az, ugye, nem olyan feltűnő, nem sérti annyira a mundér mögé bújt hiúságot. Mintha ebben az ügyben a hirdetés maga lenne a legfőbb gond, s nem az, hogy munkások rossz közérzettel, elégedetlenül, nem megfelelő körülmények között dolgoznak Ez olyan jelenség, amely túlmutat egyetlen gyár, egyetlen műhely problémáin és mindenkit figyelmeztet a következtetések szükségességére. A fiúk, akiket Déri János megkérdezett tettük indítékairól, rokonszenves nyíltsággal és nem kevésbé rokonszenves indulattal — pontosabban: szenvedéllyel — mondták el, hogy évek óta minden különösebb eredmény, bármilyen következmény nélkül mondták el gondjaikat, bajaikat, minden lehetséges fórumon, vagy sematikus választ kaptak, vagy éppen semmi felelet nem érkezett a problémáikra. Nem hallgatták el saját gyengéiket sem. Épp ezért volt meggyőző, amikor arról beszéltek: a hirdetés tulajdonképpen a végső próbálkozásuk volt arra, hogy valamilyen módon mégis felhívják a figyelmet — nem magukra, hanem a gyökeres változtatás szükségességére. Nos, annyi mindenesetre sikerült nekik, hogy régi rossz pontjaik mellé kaptak egy újabbat. A legtöbb, amit megkaptak, egy rokonszenvező kijelentés: „Ezeket a fiatalokat mi neveltük". A néző elgondolkodhatott, hogy ez elegendő-e tíz, munkáját szerető fiatalember elégedetlenségének megszüntetésére. .. (bársony) 2 1978. március 31., péntek KÉTSZÁZ ÉVES Az iparművészet szakiskolája Ma nyílt meg az emlékkiállítás Ma délben dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter megnyitotta a Műcsarnokban a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola kétszáz éves fennállásának alkalmával rendezett jubileumi kiállítást. Kétszáz esztendeje, Mária Terézia rendelkezett a Budai Rajzoló Oskola alapításáról. Az első beírókönyv 1795-ből származik: az iskolába járó mesterlegényekről, inasokról, gimnazistákról, térképrajzolókról maradt fenn minősítés. Az oktatás célja a különböző ipari tevékenységeket végzők esztétikai nevelése volt, itt tették meg az első lépéseket a művészképzésben a technikai eljárások ismertetésére. A reformkorban később kétszázra növekedett a tanulók létszáma, s ide jártak rajzolni, mintázni az egyetemisták közül is néhányan. A múlt század végén szövőipari munkások, és porcelán- meg üvegfestést tanuló asszonyok, lányok vettek részt az órákon. 1993-ban az akkori Oroszlán, most Torok Pál utca sarkán Kauser József építész tervei alapján impozáns épületet emeltek. Ide költöztek az addig több helyen működő iparrajziskolai szakosztályok, tanulócsoportok. (Hogy mennyire szép a mai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épülete, azt a jelenkor nézője nemigen állapíthatja meg, mert évek óta, az elhúzódó átépítés miatt, állványfüggöny takarja el.) Formatervezők A 200. évfordulóját ünneplő szakközépiskola ma tizenkét szakosztályt működtet. Itt tanulnak bútorművesnek, üvegesnek, itt sajátítják el a keramikusságot, megtanulják, hogyan kell bánni a papírral, hogyan kell könyvet kötni, s megtalálható a bőr- és textilműves, a dekoratív szobrász és festő, az alkalmazott grafika, fotóillusztrátor, az ötvös- és a játékkészítő szakosztály is. — Iparunknak igen nagy szüksége van jó formatervezőkre. Nem mindegy azonban, hogy a tanulóévekben kialakul-e üzemekkel, gyárakkal megfelelő kapcsolata a diáknak, tudja-e tanulmányai befejezésekor a gyakorlathoz kapcsolni a szakközépiskolában megszerzett tudását. Milyen lehetőségeket ad a képzés? diákjaink tapasztalata: nagyon kevés még az a munkahely, ahol megteremtik a körülményeket az önálló munkához, a saját ötletek kipróbálásához. — Itt van például a játékkészítő szakon végzettek sorsa. Ők hol tudnak elhelyezkedni?" — A Bábszínházhoz kerülnek időszakonként néhányan bábkészítőnek, nagy ritkán van egy-egy hely az NDK-beli főiskola játékkészítő szakára, amelyen továbbtanulhatnak, de tulajdonképpen ezzel nincs megoldva a továbbjutásuk, a tanultak gyakorlati hasznosítása Pedig milyen szép és hasznos játékokat terveznek, s készítenek! — Hogyan lehetne ezen segíteni? — Talán, ha az Iparművészeti Vállalat felkarolná játékkészítőinket, és egy stúdiót, kiállítótermeinek egy kis sarkát a játékok bemutatására adná— szélesebb rétegekhez eljutna, több pedagógus és szülő megnézhetné, esetleg megvásárolhatná azokat. Üvegesek — Milyen szakmában alakult ki jó kapcsolat az iparral? — A legjobb hagyományokra az üvegeseink támaszkodhatnak: Salgótarjánban, Ajkán, Parádon és másutt szívesen fogadják őket, nemcsak az elhelyezkedéskor, hanem már a szakmai gyakorlatokon is. Pálffy Judit Játékkészítők — Igyekszünk rendszeres kapcsolatot kialakítani a különböző iparágakban működő üzemekkel és gyárakkal — mondja Zala Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója. — Szakmai gyakorlatokra küldjük a gyerekeket, s az a véleményünk, hogy mielőtt a főiskolára jelentkeznek, menjenek el az iparba dolgozni egy évre, hogy az ott megszerzett tapasztalatokkal kezdjék meg felsőfokú tanulmányaikat. — Nyilván sokszor megtörténik, hogy valakit nem vesznek fel a főiskolára. Ezeknek a sorsát tudja-e befolyásolni a szakközépiskola? — Mindenkinek segítünk állást találni, de ez csak a probléma egyik oldala. A OSCAR - ÖTVENEDSZER A nyugati filmművészet legjobbjait — színészt, rendezőt, zeneszerzőt, szövegírót stb. — kitüntető Oscar-díj kiosztására április 3-án kerül sor. A minden esztendőben Hollywoodban megrendezett díjkiosztó ünnepség ez évben az ötvenedik jubileumához érkezett el. A félszázados évfordulót — hollywoodi értelemben is — méltóképpen kívánják megünnepelni, így könnyen érthető hogy az előrejelzések után várható „óriás show-ra” szóló meghívókért szinte közelharc folyik. Az Amerikai Filmművészeti Akadémia tagjaiból összetevődő díjkiosztó döntőbizottság e napokban közölte az idei Oscar-díj jelöltjeinek névsorát. A legjobb női alakítás díjának öt jelöltje: Jane Fonda (Júlia), Anne Bancroft (Fordulópont), Diana Keaton (Annie Hall), Shirley McLane (Fordulópont) és Marsha Mashow (Köszönő lány). A legjobb férfi alakításért kijáró szobrocskáért is öten vannak még versenyben: Richard Dreifuss (Köszönő lány), Richard Burton (Equus), Woody Allen (Annie Hall), John Travolta (Soha szombat éjjel), és Marcello Mastroianni (Egy különleges nap). (mécs) Woody Allen Vitézi ének Thury Györgyről Ének vitéz Thúry Györgyről címmel kantátát írt Farkas Ferenc, amelynek szövegét is maga szerezte. A kantáta ősbemutatója a Nagykanizsai Városi Szimfonikusok és a kaposvári Vikár-kórus előadásában az év végén lesz, a zeneszerző szülővárosában, Nagykanizsán. Gogolmúzeum Ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt az a múzeumház, ahol utolsó éveit töltötte Nyikolaj Vasziljevics Gogol, az író. Helyreállították könyvtárát amelyben megtalálhatók a Revizor különböző kiadásai. Látható Gogol halotti maszkja, és Mendelssohn kottagyűjteménye, az író életében kiadott románcokkal. Muszorgszkij a Népszínházban Őszinte örömmel tudósítunk róla: az egykori Déryné Színház kis operaegyüttese a Népszínház keretében tovább dolgozik. Az apró társulat húsvéti kunhegyesi premierjén és minapi, dunaújvárosi előadásán ismét tanújelét adta, hogy több egyszerű staggionénál, a zene terjesztésének lelkes misszionárius csapata. Mint együttesük — tizenöt operaénekes és ugyanekkora zenekar — hű maradt saját hagyományaihoz. Ismét „nagyoperát" elevenítettek meg, méghozzá olyan erővel, amely az operaházaknak is dicsőségére válnék. Ezúttal Muszorgszkijt idézik, bátran, nagyvonalúan. A Szorocsinci vásár nemrég felfedezett, Magyarországon eleddig ismeretlen harmadik változatát vitték színre, Egy éj a kopár hegyen címmel. Előadásukban, érdekes, épp az a legmeggyőzőbb, amit mint együttesnél a legkérdésesebbnek gondolhatnánk — a tömegjelenetek sora. Már az Eladott menyasszony egykori előadásán feltűnő volt a nagyjelenetek ereje. Most ismét így van. S ha a Muszorgszkijművel nem is tudnak bennünket oly tökéletesen a „helyszínre” varázsolni, mint akkoriban a Smetanaoperával tették, ennek rajtuk kívül álló okai vannak. Az orosz zenének és az orosz folklórnak harsány színeit eredeti tökéletességükben oly gyakran közvetlenül élvezhetjük, hogy azzal szinte lehetetlen versenyre kelni. Ez „nyomja” a mostani bemutatót, annak ellenére, hogy az énekesek és a zenészek talán minden eddiginél jobbat nyújtanak. A szereposztás egyikében Bihari Tóth Zsuzsa mostohája, Zöld Ildikó Parasztája, Bordás Dezső komája és Vajda Dezső Cserevikje gazdag orgánumé, elsőrendű alakítás. Az előadás meglepő csúcsa az első felvonás végén a Kopár hegy táncjelenet, amely szó szériás vizuális élmény. Dramaturgiailag viszont erősíthetné a darabot két, hosszúnak érzett jelenet megrövidítése. Sostarics Zsuzsi díszletei, Rimanóczy Ivonne jelmezei jól sikerültek. Kertész László, a rendező, ismét megbirkózott a lehetetlennek látszóval, miközben Muszorgszkij-repertoárunkat e nemrég felfedezett változattal gazdagította. Az opera realizmusában ezúttal azonban inkább, mint eddig, oroszlánrésze van a parányi zenekar egészen kiváló teljesítményének. Az érdem kétségtelenül az első karmesteré, László Endréé, aki nemcsak betanította, de mindenekelőtt mesteri tehetséggel hangszerelte kamarazenekarra a monumentális művet. S még egy kellemes meglepetés: a fiatal, pályakezdő Dömötör Zsuzsának, az együttes másodkarnagyának, a második magyar „maestráink” elegánsan erőteljes debütálása. (sion) MEG EGY DÍJ Két elhatározás Néhány napja érkezett haza a Német Szövetségi Köztársaságból Gyöngyössy Imre és Kabay Barna. Az Adolf Grimme díj arany fokozatát vették át Két elhatározás című filmjükért — Miféle díj ez? —kérdezzük telefonon Kabay BarnátÓL — Adolf Grimme a Weimari Köztársaság kultuszminisztere volt. A nácizmus ideje alatt négy esztendőre koncentrációs táborba zárták, majd a háború után ismét kultuszminiszter, később az ARD televíziós társaság elnöke lett. 1963-ban halt meg. Élete utolsó éveiben hozott létre Mari városában egy intézetet és egy alapítványt Az intézet elsősorban azokat a filmeket értékeli, amelyek egyrészt a felnőtt nevelés kérdéseit segítik művészi módon, másrészt pedig a különböző népek szorosabb kapcsolatát, egymáshoz közeledését szolgálják. A díjat amelynek arany, ezüst és bronz fokozata van, minden második esztendőben adják ki. Egy állandóan működő zsűri kíséri figyelemmel az NSZK valamennyi tévécsatornáján látható filmeket, s a két esztendő alatt bemutatott alkotásokból válogatja ki a legjobbnak tartottakat. Az idén nagy örömünkre a mi filmünkre esett a választás. Ugyanekkor Mari városában egy társadalmi zsűri is működik, ettől úgynevezett közönségajánlást kapott a film. Ennek külön örülünk, hiszen azt jelenti, hogy a pesarói, párizsi és rotterdami fesztivál- és közönségsiker után a két elhatározás a Német Szövetségi Köztársaságban is egyaránt aratott kritikai és közönségsikert. A díjazás alapján április 27-ére harmadszor tűzték ki a filmet ismétlésre. Az ARD- csatornán kerül újból bemutatásra, amelynek adásai az NSZK egész területén vehetők. A februári pécsi fesztiválon szűk szakmai közönség látta a filmet. Mikor lesz a hivatalos bemutatója? — Valószínűleg ősszel kerül a magyar mozik műsorára. (m-y) ÁPRILIS 1-TŐL MINDEN ÉJJEL 1 ÓRÁTÓL MŰSOR AZ ÚJLAKI BÁRBAN, 6 + 1 CÍMMEL Fellép: Böröczky József parodista Horváth Gyöngyi sanzon Németh Éva tánc Megyeri Mari musical Sun sisters zsonglőrök Zanetti Judit táncda! Zene: ABC-trió Cím: IH., Szépvölgyi út 17. Szerdán szünnap