Esti Hírlap, 1979. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-01 / 51. szám

• Ötvenöt perc érdek­telenség — így summáz­hatnánk kedvetlenül Sza­­konyi Károly két televízi­ós novelláját. Egymás mel­lett elmenő sorsokról akart szólni — már ez is mekko­ra közhely önmagában! —, de mellettünk, nézők mel­lett is idegenül suhantak el a képernyőn látható moti­válatlan, háttér nélküli ar­cok. A leghétköznapibb szi­tuáció is lehet érdekes és izgalmas, ha irodalmi hitel , társul hozzá, de a legvére­­sebb-lángolóbb (elmesélt) tragédia is érdektelen ma­rad önmagában, ha nincs élet benne. Alig érthető, hogy a dialógokat, máskor oly otthonosan alkotni tu­dó író miért nem volt ké­pes hősei szájába egyetlen életteli, jó mondatot sem adni. Málnay Levente, s az unatkozni látszó színészek pedig még a maradék életet is kiszivattyúzták a törté­netből é­s a nézőkből. (f. f ) Motozás tatt A párizsi Louvre látoga­­udvariasan bár, de megmotozzák. E szigorú in­tézkedéseket az tette szük­ségessé a világ egyik leg­nagyobb múzeumában, hogy a közelmúltban isme­retlen tettesek megrongál­tak egy Millet- és egy Rousseau-képet. A festmé­nyeken éles karcolások lát­szanak. Háromszáz múzeumi őrt állítottak szolgálatba hét­végekre, mert Párizsban most is sok a turista és így sok a Louvre látogatója is. Egyes, különösen nagy ér­tékű képekhez már közel sem engedik a nézőket és saját, a festmény rámájába szerelt riasztóberendezéssel látták el őket. Természete­sen lehetetlen minden egyes képet így védeni. Kü­lönben is a riasztóberen­dezés csupán a tolvajok el­len hatásos, de nem védi a művet a hirtelen vandál gesztusok ellen — nyilat­kozták illetékesek. S ELEKTRONIKUS ZENE A szívverés muzsikája Kísérletek és kíséretek Hangszalagok, magnók, erősítők, keverőpultok. A Mafilm II-es stúdiójában működik immár öt eszten­deje a kísérleti elektroni­kus zenei stúdió. Dobos László stúdióvezetővel, a Fiatal Művészek Klubjá­ban megtartott nagysike­rű koncert után beszél­gettünk: hol tart ma az elektronikus zene Magyar­­országon ? — Egyre többen támo­gatják az elektronikus zenei kísérleteket, s egyre na­gyobb a közönségünk. A Fiatal Művészek Klubja rendszeresen ad alkalmat hangversenyekre, ahol mód nyílik a közönséget beavat­ni az elektronikus zene­szerzés alapjaiba, s a zene­­hallgatáson kívül filmbe­mutatókat is tartunk: rö­­vidfilmeket vetítünk, ame­lyek elektronikus kísérőze­nével készültek. Hangszórókon . A legutóbbi hangver­seny után hallható volt olyan vélemény is, amely szerint egy idő után föl sem tűnt, hogy a zene elektronikus... Ezt dicsé­retnek számítják? — Feltétlenül. Az elekt­ronikus zenének is, mint minden más hangzásnak, el­sősorban kellemes hangula­tot kell teremtenie. Az elektronika végső soron ko­runk zenei eszköze, de még a klasszikus darabok is, nyolcvan-kilencven száza­lékban hangszórón — rádi­ón, televízión, magnón, le­mezjátszón —, egyszóval elektronikus úton jutnak a fülünkbe, egész kompozíciós egysé­geket próbálok létrehozni a már ismert, vagy elkép­zelhető hangzásvilágból. — Kedvenc hangjai? — Elsősorban a természe­tes hangzásokat, az ember­rel kapcsolatos hangokat szeretem és keresem. Fur­csa koncert képzelhető el csöndben levő emberek részvételével a pódiumon. Nem kellene mást tenni, csak testük különböző pont­jaira, ütő- és verőereik fö­lé elektromos érzékelőket helyezni, s azt felhangosí­­tani. Fantasztikus különb­ségeket, ritmikus és hang­magasságbéli érdekessége­ket tapasztalhatunk, ha az érzékelőt a nyaki ütőérre, a szív fölé, vagy a pulzus­ra helyezzük. Csodálatos a hangja, például a véráram­lásnak, az érben. Szeretek emberi hangot, beszédet át­alakítani elektronikus úton. Megfigyeltem, hogy példá­ul a Lali­novi­ts Zoltán elő­adásában elhangzó versek­ben — ha az értelmetlen­ségig torzítom is — akkor is megérthető a művész, egyénisége. Nagyon kevés szövegátalakítás őrzi meg az eredetinek a hangulatát. — Önálló vagy alkalma­zott muzsika inkább az elektronikus? — Ez is, az is, de inkább az utóbbi. Főleg fiatalabb filmrendezők fordulnak újabban az elektronikus ze­néhez. Ifj. Schiffer Pál, Kabdebó György, Sas Ist­ván és Zombori Katalin filmjeihez készítettem több alkalommal zenét. Nem­csak a Mafilm II-es, de I- es stúdiójában, a Rádió és Televízió műtermeiben is készíthetünk elektronikus hanganyagot, jók a kapcso­lataink. Továbbképzésünk­höz nagyon fontos: a Mafilm KISZ-szervezetének támo­gatásával külföldi tapaszta­latcserékre járunk. Eddig az NDK-ban, Csehszlová­kiában és az NSZK-ban jár­tam. Jovo — Legközelebbi tervei? — Rövidfilmet készítek gyerekeknek az elektroni­kus zenéről. Nemcsak a ze­neszerzés, hanem a film is érdekel. Meggyőző­déseim, hogy a jövő ze­néjéről már most tájé­koztatni kell a jövő közön­ségét. Munkámhoz filmren­dező barátaim nyújtanak­ segítséget. Pálffy Judit □ A MAGYAR SZÍNHÁ­ZI és zenei napok alkalmá­ból a Veszprémi Petőfi Színház társulata március 6-án lengyelországi vendég­­szereplésre utazik. Varsó­ban és Jelenia Gorában lép­nek fel, három előadással: Sütő András Káin és Abel, Slowacki Mazepa és Mro­­zek Emigránsok című da­rabjával. Művész­egyéniség — Mióta foglalkozik elekt­ronikus zeneszerzéssel? — 1972 óta. A Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskolát végeztem, fagot­tista vagyok. Ma is zenélek. A kamaramuzsikálás arra is jó, nehogy a sok elektro­nikus hangzás „elvadítsa” a fülemet — éppen az emlí­tett elektronikus hangzás­­dömping miatt. Ami a zenei szerzést illeti: eddig a han­gok, hangzások találtak meg engem, most — több év­esén —, már én keresem meg őket. Néhány éve a kü­lönböző módokon szerzett hangzásokat rendeztem sor­ba, bizonyos matematikai elvi rendszerek alapján, ma MAGYAR TÁJAK MAGYAR ÍZEK­ MÉG NÉGY NAPIG! A HILTON SZÁLLODA KALOCSA ÉTTERMÉBEN A DUNAKÖMLÖDI HALÁSZCSÁRDA ORSZÁGOS HÍRŰ MESTEREI FŐZIK ÖNNEK A KITŰNŐ HALÁSZLÉT ÉS MÁS, ÍZLETES HALÉTELEKET. A SÁRKÖZI FOLKLÓRT ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁS MUTATJA BE. NYITVA: 12 ÉS 16 ÓRA, MAJD 19 ÉS 24 ÓRA KÖZÖTT. ASZTALFOGLALÁS A 361—383-AS VAGY A 853—500-AS TELEFONSZÁMON. Borbás Tamás szobrászművész a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen mutatja be legújabb munkáit. Képün­kön: a művész eredeti megoldása Karinthy-portréjával. (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele.) Új felvételek Márciusban sok új fel­vétel hangzik el a Kossuth- és Petőfi-adón, valamint a harmadik hullámhosszon. Néhányat külön is érdemes kiemelni. Közvetítik Pái Katalin áriaműsorát, va­lamint Durkó öt da­ra­b tubára és zongorára és Kurtág öt mikrolúdium cí­mű kompozícióit. Szabó Ferenc emlékét idézi Trió­jának bemutatása. Opera­­áriákat énekel Tokod­i Ilona, aki egyben részt vesz Puccini A köpeny cí­mű egyfelvonásosának hangversenyszerű előadá­sán is a fi­ os stúdióban Kórodi András vezénylete alatt. Kadosa Pál Improvi­záció 3 román népdalra cí­mű művét Perényi Mik­lós és Szabóky Márta tol­mácsolja, Kocsár Miklós öt tétel klarinétra é­s kama­razenekarra című új mun­káját Kovács Béla a Liszt Ferenc zenekarral. Az új­donságok között van Bozay Tükör­­e a szerző és Fábián Márta előadásában. Fris­sen készült el Kiss Gyula játékának rögzítése Schu­mann- és Chopin-zongora­darabokkal. Új felvételről (Gyermán István: hegedű, Banky József: zongora) szól Lutoslawski és Pro­­kofjev egy-egy szerzemé­nye. Az operett kedvelői Kalmár Magda és Simándy József énekével Lehár áriákat hallhatnak majd. Új hanglemezek: Donizetti Az ezred lánya, Schiff András zongorázik Bach­­műveket, Rigoletto-rész­­letek Jasper Bella sze­repl­ésével. (K.) FERGETEGES ROCK AND ROLE Örömében a tetőre mászott Cseh Viktória, a Vidám Színpad művésznője a har­mincegy napos március hó­napban harminc előadást játszik. Két főszerepet vett át — ez egyiket mindössze másfél órás memorizálással és húszperces bejárással — Lorán Lenket öt a Kölcsön­­lakásban, illetve Cs­ala Zsu­zsától a Segítség, válunk! című darabban. Ebben az utóbbiban van egy fergeteges rock and rollja, amely a néző számá­ra tapsra ingerlő táncos bravúr, azok számára vi­szont, akik a művésznőt kö­zelebbről is ismerik, a hi­vatásszeretet, a kitartás, az élni akarás diadala. — Nyolc éve történt — meséli még mindig megren­,­dülten —, hogy egy filmfor­gatás alatt beleszerettem a motorozásba. Egy 250 köb­centis MZ-tel hajtottam az országúton, amikor teljesen szabálytalanul elém kanya­rodott egy hatalmas teher­autó. Huszonkilenc helyen tört el a lábszáram, térdem, medencém. Az orvo­sk­ azt hitték, soha sem fogok tud­ni bot nélkül járni, öt hó­napig lógtam tizenkét csi­gán. — Amikor végre ismét lábra állhattam, eltökél­tem, hogy bármi kín árán is, de újra megtanulok jár­ni. Az­ ORFI kórházban Ta­kács Erzsébet gyógytornász volt a segítségemre. Soha­sem tudom neki meghálál­ni, amit tett értem. Hetek, hónapok szenvedése követ­kezett, és egyszer csen eljött a nagy nap. A nővér azt mondta: „Most már tud jár­ni. Akár a tetőre is föl­mászhat!” És akár hiszi, akár nem, én fölmásztam a tetőre, és ujjongva kiabál­tam: tudok járni! — Visszatértem a szín­padra is, a deszkákra, ahol tizenéves korom óta dolgo­zom. A győri Kazinczy Gimnáziumba jártam, édes­anyám pedagógus volt, és ő szervezte az ifjúsági előadásokat. Sokat járt színházba, mentem vele én is. Mivel jó tanuló voltam, megengedték, hogy a ko­­moly darabokban — tehát operettben nem! — statisz­táljak. Érettségi után je­lentkeztem a főiskolára, és a harmadik rostán fenn­akadtam. Visszamentem Győrbe segéd­színésznek, és onnét szerződtem 1961-ben a Déryné Színházhoz, ahol Csongrádi Mária Szécsi Fe­renc és Petrik József ren­dezők irányításával az ope­rettirodalom sok szép nai­­va-primadonna és szubrett primadonna szerepét já­t­szottam el. A Vidám Szín­padhoz 1989-ben kerültem. Mindjárt beugrással kezd­tem a Titkárnők lázadóvá című vígjátékban. És azóta már nagyon sokszor be kel­lett ugranom. — Sokat dolgozom, de nagyon fegyelmezetten élek. öt órakor kelek minden­nap, és megyek gyógytor­nára ... (morvay) Klub a kocsmáról AШ TANFOLYAM: BESZÉLGETÉS Vajon hány ember akad, aki jól beszél angolul, é­s jól ért valamihez, ami álta­lában érdekli az embere­ket, ráadásul még diái, filmjei, lemezei vannak er­ről? Nem sok. Pedig ilyen sokoldalú emberekre volt szüksége a Belvárosi Ifjú­sági Klubnak, hogy beindít­hassa angol nyelvű társal­gási klubját a Molnár utcá­ban. — Nem tanfolyamot akartunk, hanem olyan klu­bot, ahol a már meglevő nyelvtudást lehet gyakorol­ni — mondja hogy Irén, az­ ötlet szülőanyja és meg­valósítója ... — Ehhez kel­­lett ilyen előadókat találni. Először az idegenvezetők között néztem körül, és sze­rencsém volt. Tar Gábor idegenvezetőnek az a hob­bija, hogy diákot, filmeket készít az útjain. A világ szinte minden tájáról tud vetíteni és beszámolót tar­tani — angolul. Vele indult a klub. Aztán volt egy soro­zatunk a rock­ történetéről, lemezekkel, zenével,­­szö­vegma­gyarázattal. Nagyon népszerű volt, legkevesebb harmincan, de néha nyol­­vanan is eljöttek. Aztán si­kerül az angol sajtóról, iro­dalomról beszélgetnünk, márciusban pedig olyan iz­galmas témánk lesz, mint az angol kocsma, ami per­sze nem kocsma, hanem kü­lön műfaj, a pub. — Előadás, után beszél­getnek a résztvevők? — Most már igen. Elein­te féltek megszólalni, de ma már ott tartunk, hogy vitatkoznak is angolul. Aki­nek nem jut eszébe egy szó, kimondja magyarul, és va­laki segít. De amit szeret­tem volna, azt nem sike­rült elérnem. Azt­ akartam, hogy angolul beszélő asztal­­társasággá alakuljunk át, de amint vége a „hivatalos” témának, magyarul kezde­nek beszélgetni egymással. Egy ideig próbáltam a csendőr szerepét játszani, de ez nem ment. A klubvezető másik ta­pasztalata — amit minden népművelőnek előbb-utóbb tudomásul kell vennie —, hogy a tagokért állandóan újra meg kell küzdeni. Másfél éve működik a klub, de ha egyszer nem teszik ki a plakátot az utcára, nem jelenik meg a Pesti Műsorban a program, akkor pang a ház, szinte senki sem jön el. Amúgy is a klub néha befullad. Hiszen nincs vizsga, nem ad papírt, nem kötelező eljönni. Ilyen­­kor Nagy Irén névre szóló meghívókat küld szét, és akkor — egy ideig — újra jönnek a nyelvtanulók. A klubtagok most is az angol nyelvű előadás, tár­salgás után jönnek lefelé a lépcsőn. Beszélgetve. Ma­gyarul (tótisz) BEATÜNNEP A Fiatal Művészek Klubjában holnap és szombaton Beatünnep cím­mel tartanak estet. Holnap nyitják meg a fotókiállí­tást, majd Benkő Dániel és Bordás György lép fel. A Gótikus Trió koncertje után Sükösd Mihály elő­adás­t tart a beatköltészet­­ről, m­ajd levetítik az Ezek a fiatalok és A dal ugyanaz marad című fil­meket. Az este Jazz Jam Ses­sionnal zárul. Szombaton elsőként Sán­dor Pál szól a beatfilm­­rendezés problémáiról. Aztán vitát tartanak a ma­gyar beatirodalom és pop­­kultúra mai helyzetéről. A második nap Rock Sassion­­nal ér véget.

Next