Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-05 / 131. szám

NAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉRT NAGYOBB FIZETÉS Sikeres bérkísérletek Nemcsak vgmk-ban, főmunkaidőben is Amikor a különböző tes­tületek és szervezetek a vállalati gazdasági munka­­közösségek tevékenységét vizsgálták — márpedig vizsgálták, mert aktuáli­sabb téma a múlt évben nemigen volt ennél —, rendszerint oda lyukadtak ki, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere túlhala­dottá vált. Az egyik leg­utóbbi, e tárgyról készült jelentésben volt olvasható például, hogy a jelenlegi szabályozórendszer a fő­­munkaidőben történő mun­kavégzés legjobb feltételeit még nem tudta megterem­teni. Úgy tűnik te­hát, hogy jogos az az igény, miszerint a jobb kereseti lehetőség — a napi 8 órás mun­kaidő alatt — a teljes vállalati kollektíva számá­ra elérhetővé váljék. Ami magyarul azt jelenti, hogy több pénzért mindenki hajlandó többet is dolgoz­ni. Érték, létszám Persze, az az igazság, hogy a különböző vizsgá­latok, amelyek a vállalati élet egyes szféráit érin­tették, s következtetésül a bérszabályozás megvál­toztatásának igényét fo­galmazták meg, voltakép­pen nyitott kapukat dön­gettek. Mert még 1983-ban 30 gazdálkodó szervezet már alkalmazni kezdte annak a kétfajta kísérleti jövedelemszabályozási konstrukciónak valamelyi­két, amelyek lényege ép­pen az volt, hogy többlet­­nyereség esetén az ösztön­zés lehetősége, azaz a bé­rek növekedése is nagyobb. Az általános szabályozó­­rendszer viszonyaihoz ké­pest nem is kevéssel. Természetesen nem a számokkal való bűvészke­dés okán. Hiszen — amint azt az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elemzése bizonyítja — a kísérletben részt vevő iparvállalatok­nál (egyetlen nagyvállala­tot kivéve) dinamikusan nőtt a bruttó termelési ér­ték, s ezt annál is inkább értékelni kell, mert ezen­közben a létszám (megint csak egyetlen kivételtől el­tekintve) csökkent. A termelési érték persze növekedhet az árszínvonal emelkedése folytán is. De nem ez történt. Az árszín­vonal emelkedése általá­ban roppant szerény mér­tékű volt — 2-3 százalék körül —, de akadt olyan vállalat is, amelynél egyál­talán nem nőtt vagy ép­pen csökkent az árindex. A személyi jövedelmek viszont a vállalatok több­ségénél — és összességük­ben is — igen dinamiku­san nőttek. A teljes mun­kaidőben foglalkoztatott dolgozók átlagkeresetének emelkedése általában a tíz százalékot is meghaladta. S ami még érdekes: a bé­rek növekedése és a válla­latok nagysága között sem­miféle összefüggés nem fe­dezhető fel. Kevesebb túlóra A realitáshoz azonban hozzátartozik, hogy a kí­sérleti bérszabályozás első éve azért nem mondható tipikusnak. Mert akkor a csodaszer már a kezünk­ben volna ... Hiszen — egyebek között — a ru­galmasabb bérgazdálkodás a korábbinál sokkal na­gyobb érdekeltséget te­remt a tartalékok feltárá­sára és a feltárt tartalékok személyi jövedelemként történő kifizetésére. De az is valószínű, hogy a tarta­lékok jelentős részét már az első évben feltárták ... Erre mutat az is, hogy nem növekedett a túlórák száma. Sőt: az iparban teljesített munkaórák szá­ma 3,7 százalékkal, a túl­óráké pedig 7,3 százalék­kal csökkent. Az építő­iparban ugyan 3,5 száza­lékkal nőtt a túlórák szá­ma, de közben a teljesített órák 2,5 százalékkal csök­kentek. Igaz, minderre a rugalmas bérgazdálkodá­son kívül a vállalatokon belüli kisvállalkozások je­lentős mértékű elterjedése is magyarázat lehet. És éppen ez utóbbi az, amit a szakemberek nem tartanak teljesen érthető­nek. A rugalmas bérszabá­lyozási rendszerben műkö­dő vállalatoknál ugyanis a keresetnövekedés — a mozgóbérek növekedése folytán — a keresetek dif­ferenciálódását is maga után vonja. S ez általában 2,5-3-szoros, de néha 5- szörös eltéréshez is vezet. Ami viszont arányaiban nem kisebb a vállalati gaz­dasági munkaközösségek nyújtotta lehetőségeknél , s ráadásul pusztán a napi munkaidő felhasználásával is elérhető. Itt volna tehát az oly régóta áhított lehe­tőség a főmunkaidőben nyújtott magasabb teljesít­mény arányosan magas honorálására... Rugalmasabb rendszerek De bizonyára ennek is eljön az ideje. Hiszen a gyakorlatban már bebizo­nyosodott, hogy az 1983- ban bevezetett kísérlet kedvező eredményeket ho­zott. Ez év elején egy újabb keresetszabályozási konstrukció is működésbe lépett, amelynek tapaszta­latait az esztendő közepe táján már vizsgálni lehet. Az azonban már most is bizonyosnak látszik: a je­lenlegi bérszabályozási rendszert mindenképpen fel kell váltania egy újabb, rugalmasabb rendszernek. A három közül az egyik­nek, a másiknak vagy a harmadiknak, vagy egyik helyen ennek, a másik he­lyen annak, a harmadik helyen amannak ... Gyémánt Mariann ISMERETLEN ÚJ ÉGITEST? Lángolt a szupercsillag Eddig nem sejtett, ha­talmas tömegű csillag vagy egy ismeretlen új égitest­típus? Ez a kérdés foglal­koztatta V. P. Strobint, a moszkvai Elméleti és Kí­sérleti Fizikai Intézet mun­katársát, egy régebbi csil­lagászati megfigyelés fe­lülvizsgálatakor. A probléma szálai idesto­va negyedszázadra nyúl­nak vissza. Még 1961-ben történt, hogy az egyik tá­voli, hatalmas csillagrend­szerben (jelzése NGC 1058) robbanásszerű fellángo­lást figyeltek meg. Az ilyen csillagfellángolások — a szupernóva-jelenségek —, bár nem gyakoriak, de nem is ismeretlenek a csillagá­szok előtt. (Sok ilyen koz­mikus katasztrófát örökí­tettek meg az MTA Csilla­gászati Kutató Intézetének piszkéstetői obszervatóriu­mában is.) A szupernova-robbanás egy-egy csillag életének, fejlődésének végső szaka­sza. A robbanáskor a hal­dokló csillag anyagának nagy részét szétszórja a térbe, s a megmaradt anyagtömeg parányi, igen sűrű neutroncsillaggá zsu­gorodik össze. Az újabb kutatások szerint a szuper­nova-robbanás — amely­nek során az égitest fé­nyessége rövid ideig az eredeti fényerő milliószo­rosára növekszik — annál lassabban zajlik le, men­nél nagyobb tömegű a csil­lag. Kétezer nap... «« »» Kémiai különlegesség Éppen ez az összefüggés keltette fel a szovjet csil­lagász figyelmét. Az 1961- ben megfigyelt csillagrob­banás ugyanis minden ed­dig tapasztalt ilyenfajta je­lenségnél lassabban zajlott le. Ha pedig valóban kap­csolat van a robbanás he­vessége és az elpusztuló csillag tömege között, ak­kor az NGC 1058-as csil­lagrendszer szupernóvája kétezerszer nagyobb töme­gű lehetett a mi napunk­nál. Ez a hatalmas tömegér­ték azonban kissé meghök­kentő, mivel hasonló csil­lagtömeg létezését a kuta­tók eddig majdnem lehe­tetlennek tartották. A nap tömege maga is elképesz­tően nagy a Földhöz viszo­nyítva: 333 600 földtömeg­nyi. Ez tonnákban mérve 200 szexmillió tonnának fe­lel meg — olyan érték ez, ahol a kettes után még 38 zérust kell írnunk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a nap­nál számottevően nagyobb tömegű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő, öt­venszeres naptömegű csil­laggal már-már alig-alig találkozunk, a százszoros naptömeg pedig kivételes­nek számít. Ugyanakkor az elméleti vizsgálatok is ar­ra utalnak, hogy a napnál százszor nagyobb kozmikus anyagtömegek nem marad­hatnak tartósan egyben. Éppen ezért keltett vitát Utrobin számítása a nap­nál kétezerszer nagyobb tömegű égitestre vonatko­zóan. A szovjet kutató vé­leménye szerint a rendkí­vüli égitest felépítése eltért a „normális” csillagokétól. A nap — és általában a csillagok többsége — fő­ként hidrogénből és hé­liumból áll, csupán néhány százalékban tartalmaznak oxigént, szenet, nitrogént és több más elemet. Az 1061-ben fellángolt szuper­csillag magját viszont szi­lícium alkotta, ezt egy oxi­génből és szénből álló ré­teg övezete, legkülső gázré­tegét 95 százalék hélium és öt százalék hidrogén. Er­ről a feltevésről azonban csak akkor szerezhetünk bizonyosságot, ha még egy hasonló robbanást sikerül­ne észlelni. I. B. 11. Kivételek a túl nagyok □HESÍS Régi üzemcsarnokuk fölé újat építettek a miskolci December 4. Drótművekben. Ér­dekessége, hogy tetejét kötélszerkezet tartja. Az új üzemrészben a száraz húzósoron már termelnek, és az NDK-ból érkezett húzósort már szerelik a szakemberek. (MTI Fotó : Kozma István felv.) Kecses, mégis kissé suta eszköz a tömörgumi abron­csokkal felszerelt velocipéd itt a terem közepén. Ami­kor nyergében feszítő büsz­ke gazdája hajdan kihaj­tott vele a Körútra, legfel­jebb egy-egy megbokroso­dott lóval kellett kerülnie az ütközést. Kerékpárköz­lekedés a fővárosban cím­mel nyílt ma kiállítás a Magyar Urbanisztikai Tár­saság Rákóczi úti székhá­zában —, de az ósdi jár­mű körül nem a múlt, ha­nem a ma és még inkább a jövő képei kaptak helyet. — A tervezés kellős kö­zepén jartunk — mondta a megnyitó előtti rendezge­tés közben Barsiné Pataky Etelka, a Budapesti Város­­építési Tervező Vállalat szakosztályvezetője. — A Fővárosi Tanács közlekedé­si főigazgatóságától kap­tunk megbízást a kerékpá­ros úthálózat kialakításá­nak koncepciójára, s a ha­táridő a jövő év eleje. Azonban ez olyan sokakat érdeklő kérdés, hogy elha­tároztuk: javaslatainkat ilyen munkaközi állapotban a nyilvánosság elé tárjuk és kérjük, várjuk a vélemé­nyeket. NEM JELLEMZŐ — Hány ember kerekezik a fővárosban? — Tavaly már 272 ezer kerékpáros volt, számuk tíz év alatt a hússzorosára ugrott! Ám ez nem jelenti azt, hogy a kerékpárforga­­lom is ily mértékben emel­kedett volna. Sem iskolá­ba, sem munkába járáshoz, sem kiránduláshoz nem jellemző. Elmentünk 14 kö­zépiskolába, és mindössze 27 diákot találtunk, aki az iskolába biciklivel érkezik. A többiek általánosnak mondható közlekedése: nem engedik a szülők, mert veszélyes. Jól olvasható, színes áb­rák a falon. Az egyik arról tudósít: mindössze 10 ki­lométernyi a kerékpárosok­nak kijelölt út Budapesten (ez a három útszakasz: Sashalmon, Csákligetnél és Kőbányán). Átépítéskor el­maradt a Petőfi-hídról, az Árpád-hídról , ahol ko­rábban volt, már csak az északi Összekötő vasúti hí­don található a Duna fe­lett. ( Viszont a tiltás is ke­vés, csak az autópályákat, a Lánchidat, a Ferihegyi utat nem lehet kerékpáro­soknak használni.) A javas­latok között 40 kilométeres hálózat terve szerepel, amely az úttesttől függet­len, de a járdától nem fel­tétlenül. Különösen indo­kolt felülvizsgálni az új negyedek gyalogúthálóza­tát, hogy hol fér el egymás mellett a két lábon, s a két keréken járó. Az új KRESZ ezt már lehetővé teszi. Г Ж MA nyílik a kiállítás Budapesti biciklisták Tervezés közben 9 Vitára bocsátják HÁLÓZAT — Nem ringatjuk ma­gunkat olyan álomban, hogy holnaptól vagy a jövő évtől a munkába menők tömegesen fogják használ­ni a kerékpárt. A szabad­idős forgalomhoz célszerű először megteremteni a jó feltételeket. A tervezett hálózat éppen ezért a vá­rosból kivezető utakat tar­talmazza, hozzájuk kap­csolva az új negyedeket. A Városháza javaslatára ki­választottunk olyan P-f-it helyeket, ahol a belterület­ről kocsival kihajtók le­­vehetik kerékpárjukat a tetőről, s azzal kirándul­nak. Ma kerül sor az első vi­tára a kiállításon, amelyre az e témával foglalkozó szakembereket hívták el. Csütörtök délután fél há­romkor pedig a tervkészí­tők várják a tanácsiakat, a társadalmi szervezetek kép­viselőit, és minden érdek­lődő budapestit. (Mősi) ŐSZI KÖNYV­­AUKCIÓ 1984. Az Állami Könyvter­jesztő Vállalat őszi XX. könyvaukciójára 9 antikvitásokat ф értékes sorozatokat , térképeket , metszetekkel illusztrált műveket , ritkaságokat vesz fel május 28-tól június 15-ig az Antikvár csoport (Budapest V., Múzeum krt 21 ) udvari helyiségében, naponta 9—12 és 14—16 óra között. Telefon: 174-932

Next