Esti Kurir, 1935. július (13. évfolyam, 149-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

­ 1935 VII. 4. CSÜT.1 A DISECTOL SZÚNYOG CSI­PÉS ELLEN a legtökéletesebb szer. A viszketés­ azon­­nal enyhül, a daganat hamar eltűnik! Tubut 1 pengő • Mindenütt kapható ­Ue4*mail Pest vármegye bizottsá­gában a kormánypárti képviselő úr és nagyon éles szavakban támadta a Társadalombiztosítót. Nagyon igaz, hogy ezzel a közvélemény hangulatá­nak adott kifejezést. Mindnyájan tisz­tában vagyunk vele, hogy milyen ir­datlan terhet jelent az MTI és MAtil és hogy ezt a terhet milyen szigorúan, gyakran milyen kíméletlenül hajtják be. A szerkesztőségek postájában sze­­kérderékszámra gyűlnek a panaszok és végeláthatatlan azoknak a p polgári katasztrófáknak a sora, amiket a tel­jesítőképesség végső határához jutott kisebb-nagy­obb vállalkozások, keres­kedők, iparosok életében az illeték­tartozás okozott. De nem volna helyes, ha minden népszerűség mellett is, vagy inkább helyett, amit az ilyen fel­szólalás jelent: a képviselő úr közvet­lenül a kormányhoz fordulna súlyos megállapításaival? Mert a kormánytól nem egészen független az, hogy az MTI és MABI terhei milyen súllyal nehe­zednek rá a dolgozó társadalomra és hogy a súlyos kötelezettségeket milyen eszközökkel, milyen szigorúsággal hajtják be. Nemcsak olyankor, amikor a késedelmes adós nem szívesen fizet, hanem olyankor is, amikor legjobb akarata mellett sem tud fizetni. Az ál­talános rendszertől nem egészen füg­getlen, hogy elrendelik-e a legkímélet­lenebb szigorúsággal az árveréseket olyankor, amikor az árverések ered­ménye anyagilag már távolról sem tudja fedezni a biztosító intézet köve­telését, de tökéletesen és maradéktala­nul meg tudja szüntetni azt az üze­met, amely ellen az árverést vezetik... ///­­Kuli­a, a jó ötletnek, kedélynek, szellemességnek ma is megvan még a hatása. Ellenállhatatlanul. Mindenki emlékszik még az Uovszkij-ügyre. Ilovszky János bizottsági tag az ere­deti politikai alakulatából, a keresz­ténypártból átlépett a kormánypártba. Ezt egyidejű kilépő és belépő levéllel intézte el. A két párt megegyezéssel végződött tárgyalásainak eredménye­ként azonban llovszky Jánost ismét visszautalták a kereszténypártba, llovszky János ezt illő fegyelmezett­séggel tudomásul vette. Egy kiváncsi hírlapíró megintem tud­ta ebből az al­kalomból és megkérdezte tőle: hogyan érzi magát ebben az új helyzetben, mint a két nagy pártnak egyidőben tagja? A kitűnő llovszky János mosolyogva felelte: „Úgy érzem ma­gam, mintha két fogsorom lenne. Ed­dig csak harminckét foggal rághattam és haraphattam, most már hatvannégy­­gyel is tudok harapni.“ Milyen találó hasonlat! Milyen ötletes! Harminckét fog helyett hatvannéggyel harapni és rágni. Valóban, szinte mesékbe illő kielégítése egy harminckét foghoz túl­méretezett étvágynak. —.Isij K Stíst A felsőház ma elmúlott 10 órakor Széché­nyi Bertalan gróf elnöklete alatt ülést tartott, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A kormány csaknem teljes számban jelen van. Gróf Széchényi Bertalan elnök napirend előtt kegyeletes szavakban parentálja el Arz Artúr tábornagyot és Hajós Menyhért volt felsőházi tagot. Ezután a 03-as országos bizottságba a fel­sőház részéről kiküldték C.Korin Ferenc, Im­­rédy Béla, Jankovich Béla, Juhász Andor, Koós Zoltán, Korányi Frigyes dr., Mutschen­­bacher Emil, vitéz Purity Emil, Somssich László gróf, Teleszky János és Wekerle Sán­dor elnökségi tagokat. Az igazoló bizottság jelentésének elfoga-­dása után a mentelmi bizottság jelentését tárgyalták, majd sorra fogadták el hozzá­szólás nélkül a különböző kulturális és szel­lemi együttműködés tárgyában beadott tör­vényjavaslatokat; a mozgófényképek előadá­sában a magyar nyelv érvényesülésének biz­­­tosításáról szóló törvényjavaslatot, a nö­vényvédelmi, a légi biztosítással és közleke­déssel kapcsolatos törvényjavaslatokat, va­lamint a magyar állam 1933—34. évi zár­számadása s a legfőbb állami számvevőszék úgy erre a zárszámadásra vonatkozóan, mint a törvényhozás által az 1933—31. költség­­vetési évre engedélyezett hitelekkel szem­ben mutatkozó eltérésekről szóló pénzügyi bizottság jelentését. Ezután került sor a légvédelmi törvény­­javaslat tárgyalására. A szakasz ellen szavazott Puky Endr­ í-­­ vel és Khuen-Héderváry Károly gróf-­­ fal az élén mintegy tizenöt felsőházi tag.­­ A hátralévő szakaszok elfogadása u­lán, Gömbös miniszterelnök ezeket mondta: — Tekintettel arra, hog­y a felsőház im­már elfogadta a törvényjavaslatot, leghálá­­sabb köszönetemet fejezem ki a felsőház­nak. Méltóztassék meggyőződve lenni arról is, hogyha az idők folyamán, az események parancsoló hatása alóli olyan változtások lesznek szükségesek, amelyek aggodalma­kat kelthetnének, én a magam részéről a legtoleránsabb módon fogom ezt a kérdést kezelni és novelláris úton fogok előterjesz­tést tenni. Az elnök ezután fellelte a kérdést, hogy a felsőház végszerekezetben is elfogadja-e a légvédelmi törvényjavaslatot? A többség a javaslatot elfogadta. Ellene szavazott az előbbi tizenöt felső-­­ házi tag, élükön Puky Endrével, a közö­s­­gazgatási bíróság elnökével és Kimen- i Héderváry gróffal. Végül közölte az elnök, hogy a legköze­lebbi ülés idejéről és napirendjéről a szokott módon értesíti a felsőházat. Ezzel megkezdő­dött a felsőház nyári vakációja, az elnök kellemes "nyaralást kivánt a felsőház tagjai­nak és az ülés déli tizenkét órakor befeje­ződött.­ ­ A felsőház élénk vita után elfogadta a légvédelmi törvényjavaslatot Ghiczy Elemér aggodalommal viseltetik a miniszterelnök politi­kája iránt . Megválasztották a 33-as bizottság felsőházi tagjait • • „Örökös szégyenfolt Magyar­ország törvénykönyvében” Végül sor került a légvédelmi törvényja­vaslatnak minden oldalról érdeklődéssel várt tárgyalására. Ghiczy Elemér már a kora délelőtti órák­ban feliratkozott a javaslat ellen és minden kísérletezés hiábavalónak bizonyult, amely őt a szólás jogáról való lemondásra igyeke­zett bírni. Ghiczy Elemér, mint a légvé­delmi törvényjavaslat első szónoka, ezeket mondotta: — 18­57 óta nem került a magyar ország­gyűlés elé olyan törvényjavaslat, amely — mondhatnám — ilyen brihtzk módon sértené Magyarország alkotmányát. Támadás történik ebben a törvényjavas­latban a parlament újonc- és adómeg­­ajánlási joga ellen bizonyos tekintetben és támadás történik a közigazgatási bí­róság tekintélye és függetlensége ellen.­­ Szinte úgy érezzük magunkat és úgy képzeljük, mintha régi időket élnénk újra és benne volnánk a szabadságharc utáni osztrák abszolutizmus érájában. Ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ak­kor szomorú bizonysága lesz annak, hogy mennyire enerválttá, mennyire fásulttá tet­ték ezt az országot a háborús nyomorúsá­gok és örökös szégyenfolt lesz ez Magyar­­ország törvénykönyvében. Ez a törvényjavaslat igazat ad azoknak, akik velem együtt nem bíztak a miniszter­elnök úr politikájában, nemcsak azért, mert nem volt kongruens a véleményük az ő alkotmányjogi érzelmeivel és meggyőző­désével, hanem azért is, mert aggodalom­mal viseltetnek a miniszterelnök úr beszé­deiben és cselekedeteiben különösen a leg­újabb időben megnyilvánult bizonyos olyan dolgok ellen, amelyek alkotmányunk ellen irányuló tendenciákra mutatnak. Minden­esetre furcsának találom, hogy amikor a miniszterelnök úr mindig a nemzeti egység szükségességét hangoztatja, most beáll agi­tátornak a nemzeti egység ellen. A miniszterelnök úrnak ugyanis nagyon jól tudnia kell, hogy azzal a támadással, amelyet ezzel a törvényjavaslattal alkotmá­nyunk ellen elkövet, valósággal belekénysze­ríti a nyílt és határozott ellenzékiségbe mind­azokat, akik őseiktől örökölt alkotmánytisz­­teletüket és szeretetüket nem tudják leküz­deni és megváltoztatni. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. Péchy Manó a nemzet egyetemes érdekére hivatkozva, minden fenntartás nélkül helye­selte és elfogadta a törvényjavaslatot. —­ A törvényjavaslatot tisztán katonai ja­vaslatnak tartom — mondta —, itt életről és halálról van szó. Felháborodtam tegnap egy délutáni újság cikkén, amely kritizálta a felsőházat azért, hogy ez a javaslat a bizott­sági tárgyaláson egyhangúan keresztülment, azért, mert nem az illető újság szájaize sze­rint történt meg a javaslat tárgyalása.­­ Végül még arról a vádról is akarok be­szélni, amelyet a miniszterelnök úrral szem­ben hangoztatnak, hogy diktatúrára törek­szik. Ghiczy Elemér: Sohasem lehet róla eleget beszélni. Gömbös miniszterelnök: Ezt nem ennek hirdetésével lehet ellensúlyozni! Az ellenkező hatást érik el! J’cd­y Many: A jelenlegi alkotmányosságot diszkreditáljuk, ha feltételezzük, hogy mai törvényeink és alkotmányos rendszerünk mellett még­ lehető volna a­ diktatórikus kor­mányzás. A felsőház meg­szavazza a javaslatot Endrei­ Antal azt hangoztatta, hogy a fel­sőháznak hozzászólás nélkül kellett volna elfogadnia a légvédelmi törvényjavaslatot. Báró Waldboth Kelemen azt fejtegette, hogy minden mulasztás, amely a honvéde­lem terén történik, véresen szokta megbosz­­szulni magát. A kormánynak minden intéz­­kedést meg kell tennie a nemzet és a lakos­ság védelmére. Miskolczy Pál azzal kezdette beszédét, hogy a légvédelmi törvényjavaslat elfogadá­sát a kormányelnökkel szemben pár excel­­lence bizalmi kérdésnek tekinti. — A légvédelmi törvény­javaslat — mon­dotta — tényleg diktatórikus javaslat, ez kétségtelen, s maga a miniszterelnök úr is elismerte, hogy ennek a javaslatnak hibái vannak. — Ha tehát elfogadom a javaslatot, csak azért teszem, mert bizalommal viseltetem a kormány iránt. A felsőház többsége ezután általánosság­ban elfogadta a légvédelmi törvényjavaslatot és megkezdődött a részletes tárgyalás. A 3. szakasznál Ghiczy­ Elemér a 4. bekezdés mellőzését javasolta. Ezt a képviselőház bizottsága iktatta be új szövegként és ez a rész arról intézkedik, hogy a költségek kivetése ellen fellebbezés­sel lehet élni az erre a célra megalakítandó különleges hatáskörű bírósághoz. Ennek a résznek a mellőzését Ghiczy Elemér azzal indokolta, hogy­ homlokegyenest ellentétben áll az 1848. évi XXX. törvénycikkel. ABBAZIA ÉDEN ÉS QUISISANA szállodák részére szobarendeléseket elfogad és felvilágosítást ad Sterk Imre, az „Égisz utazási irodában ,I. Andrássy­ út 29. T.19­4-93 ­ A miniszterelnök felszólal Gömbös miniszterelnök válaszában azt hangoztatta, hogy az alsóházban a javasla­tot úgy terjesztették elő, ahogy Ghiczy most korrigálni kívánta. A 3. szakasszal szemben aggályok merültek fel s én honorálva a jogi természetű aggályokat, belementem abba, hogy a 3. szakasznak ezek az új tételei bent­foglaltassanak a javaslatban és ezek bizo­nyos biztonsági koeficienst adjanak. A ka­tonai és jogi szempontok itt ütközésben vol­tak és nekem ragaszkodnom­ kellett bizonyos tekintetből a katonai szempontokhoz, mégis honoráltam a jogász ura felfogását. Ezek után még Ghiczy Elemér­­indítványát elfogadni nem tudom és kérem a felsőházat, méltóz­­tassék azt elvetni. Az indítvány különben is ellenkezik a felsőházi tag úr előbbi felszóla­lásával. A diktatúrától fél, százpercentes honvédelmi miniszteri intézkedésektől s ép­pen ez a szakasz biztosítja azt, hogy jogi te­kintetben tolerálja a felsőházi tag úr kíván­ságát. A felsőház többsége ezután az eredeti szö­veget fogadta el. 3­0 Knox, a Saarvidék volt népszövetségi főbiz­tosa, aki hír szerint budapesti angol követ lesz Új tárgyalások a magyar-román fizetési egyezményről Bukarest, július 3. A magyar-román új fizetési egyezmény, június 1. óta érvényben van, annak gya­korlati alkalmazására, azonban mindeddig nem került sor, a két ország jegybankjai között felmerült ellentétek miatt. A két jegybank álláspontjának összeegyeztetése céljából közvetlen tárgyalások indulnak meg, s ezek lefolytatására Bukarestbe érkezett a Magyar Nemzeti Bank megbízásából dr. Takácsy Konstantin, aki a tárgyalásokat már meg is kezdte. MA az Angol Parkban MAGYAR­ IMRE monstre cigányzenekarra Kezdete este 8-kor. Rendes belépődíj Utána a CSODAREVÜ

Next