Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)

1921-01-16 / 7. szám

ZTERGOM P­OLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉ­NY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Ág­azó: QT>51 • hétköznap 80 fillér, Cd OíttXLIL dl­d • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. É­lő szobrok, Esztergom, 1921. január 15. Szobor vagyok, de fáj minden tagom; Eremben a­­ vér forró kínja dúl. Tompán saj­ognak dermedt izmaim: Idegzetem küzd mozdulatlanul. Vörösmarty. Trianon szomorú esztendejének végére négy szobor emelkedett a budapesti Sza­badság-téren. Az első Kelet kiűzöttje és Csaba vezér lelke jegecesedett ki rajta, akit a hadak útján várnak vissza az er­délyi magyarok. A második Északé, ame­lyen a kis tót fiú dacos arccal menekül a szenvedő Hungáriához és a kettő egy­ségének megvédésére kivont karddal ront előre Északmagyarország történelmi szel­leme, a kuruc. A harmadik szobor Nyu­gatról jött és Hadúr pallosos alakja emel­kedik belőle, aki a magyar szent koro­nára támaszkodó alélt ifjú, Nyugatma­gyarország mellől figyelmeztet mindenkit, hogy egy évezred jogait büntetlenül el­tulajdonítani nem lehet. A negyedik Dél szobra, hazánk magtáráé, amely a búza­kévék között dacosan húzódik ellenség elől megmentett kalászaival a mögötte álló magyarhoz, aki pallosával készen áll. Ezek a szobrok azoknak a nagy élő szobroknak a miniatűrjei, amelyek észa­kon, délen, keleten és nyugaton minden­felé az elrabolt hazában és itt a csonka részeken a magyarság fájdalmából, kön­­nyéből, reménységéből és elszántságából emelődtek. Mert ezek a könnyek az enyé­szettel dacoló márvánnyá jegecesednek, ezek a fájdalmak a köveket is hasogat­ják, ennek a reménységnek határozott eszméje és határozott alakja van s ennek az elszántságnak, amely a magyarsággal elkövetett égbekiáltó igazságtalanságból, a barbároknak is szégyenére való jog­tiprásból fakad, sohasem pihenő múzsája, folyton dolgozó esze és keze van, ennek eszköze, vésője, kardja, pallosa van, en­nek alapja van, amelyre épithet s alko­tásának határt nem szabhat idegen el­nyomás, ennek tüze van, amelyet szíthat és amelyet eloltani nem lehet. Igen, ezek az élő szobrok már állanak, idegei küz­denek mozdulatlanul, de szüntelenül és nincs hatalom, amely elnyomja szavukat: „Ember, világ, természet, nemzetek, Ha van jog földön, égben irgalom, Reám s kínaimra nézzetek!" A vasárnapi szoborleleplezésre meg­idézzük a világ mai hatalmasságait. Sze­retnénk, hogy amikor harangzúgás és lobogódísz közepette a nemzet imádsá­gától kísérve megszenteljük a szobrokba öntött fájdalmat, valamit megértenének a néma ajkakról, a kitörni nem akaró könnyekről és a kővé dermesztett kar­dokról. Mert ha parányit értenek belőle és halvány fogalmuk van egy nemzet életéről, akkor a világnak szégyenkezve kell futnia a szobrok alól, hogy jóvá tegye. Ám ki tudja, melyik bűneit fogja inkább a szobroknak a nemzet idegeiben élő kínját megszüntetni: a világ megér­tése-e, avagy igazságjövetel, valamely nagy idő, vagy amikor a szobrok agyá­ban forrongó terv, a szobrok szívében ápolt ideál és a kőbe szorított kard és pallos megelevenedik s ismét hatalmas lesz ?! „ Resurrexit! Sinka Ferenc Pálról szóló mese európai körúton. Sinka F. Pál városi közgyám. feltámadási meséje kezd európai hírűvé lenni. „Az Est" ja­nuár hó 7.-i számában megjelent mesét ugyanis más lapok is átvették. Elsőnek a szociáldemok­rata „Népszava", amely a hírt nemcsak a vi­dékre, hanem a szomszéd tartományokba, sőt Bécsbe is eljuttatta. Jugoszláviában a „Szabad­kai Lapok" közölték az egész rémmesét, Bécs­ben pedig a „Wiener Blatt" c. népújság, amely az első oldalon szenzációs képben mutatja be „Sinka Pál főkönyvelő" feltámadását „Resurrexitj!" cím alatt. A kép mellett szövegben mondja el, hogy „Sinka Pál főkönyvelőt" mellhártyagyul­ladással az esztergomi kórházba vitték be, ahol meghalt. Hulláját koporsóba téve a temető­kápolnába vitték és ott ideiglenesen felravata­lozták. A kápolna közvetlen közelében lakik Fuchs temetőkertész a családjával. Éjféltájt Fuchs gyanús zajt hallott a ravatalozó kápolnából. Először azt gondolta, hogy rablók törtek be. Felkelt és kiment a zaj oka után nézni. Ekkor már Sinka „torkaszakadtából segítségért kiabált", mert mint tetszhalott felébredt. Koporsóban ta­lálta magát ismeretlen helyen és kezdett mozgo­lódni, mire­ a koporsó lezuhant­­ a földre és ös­­szetörött. Ő pedig ott feküdt halotti kosztümjé­ben. Fuchs rögtön felnyitotta az ajtót és a ha­lottnak vélt „Sinka Pál főkönyvelő" ott állt előtte. A kép éppen ezt a jelenetet ábrázolja, amikor Sinka az ajtón kilép és Fuchs egyik kezével az ajtót nyitotta ki, a másik kezével pedig egy lámpával világít oda. Mikor felismerte a helyzetet, bevezette Sinka Pált saját lakására, ott felöltöztette és még azon éjjel hazavezette a családjához, amely természetesen a feltámadt családapát a legnagyobb meglepetéssel és öröm­mel fogadta. „Az Est" szenzációs leírásának ilyen elter­jedése talán kiel­égítheti az illető hírköltőknek az ambícióját, de korántsem felel meg sem a város, sem a kórház érdekeinek. Úgy értesü­lünk, hogy az ügy nem is marad annyiban. Dr. Gönczy Béla főorvos ugyanis sajtópert indított az „Az Est" ellen, Sinka Ferenc Pál közgyám pedig Palkovits László alispánhoz terjesztett be egy kérvényt, hogy indítson szigorú vizsgála­tot „Az Est" esztergomi tudósítója ellen. Ezen vizsgálatot az alispán már el is rendelte. Úgy hisszük, rövidesen napfényre kerül, kik voltak a mese értelmi szerzői és mily célból tették közzé és kürtölték világgá. Hiszek egy Istenben, hiszek egy házában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Külföld. — Belföld. A fényűzési adó első eredménye: Budapestről jelentik, hogy a december hó­napi fényűzési adó végösszege körülbelül 22 millió korona. A legtöbb adót az ékszerészek és a női divatkereskedők fizették be. Szép összeggel szerepelnek a nagyobb éttermek, például az Astoria, a Gellért-szálló, a Bristol és a Hungária, kávéházak közül a Newyork, Emke és Abbázia. A január havi összeg valószínűleg nagyobb lesz a decemberinél, mert a női­ divatkereskedésekben a legnagyobb forgalmat most várják. Felrobbantották a dévényi milleniumi emléket. A Cseh Sajtóiroda jelenti. A dévényi milleniumi emléket ismeretlen tettesek felrobban­tották. Az oszlop a Duna partjára zuhant le. Lenin halálhíre. Moszkvából Lenin haláláról érkezett jelen­tés. Mindenesetre meg kell várni, míg e hírt megerősítik.­­Néhány nappal ezelőtt távirati úton két híres berlini sebészt hívtak Moszkvába, hogy ott a szovjet kormány egyik súlyosan megbete­gedett tagján műtétet végezzenek. A két sebész el is utazott, de a határról visszafordultak, bár­különvonatot is rendeltek számukra. Porcellánpénz lesz Drezdában. Drezda város tanácsa elhatározta, hogy porcellánpénzt bocsát ki az aprópénzhiány eny­hítésére még január folyamán. Egyelőre csak kétmárkásokat bocsátanak ki, mert a birodalmi kormány a nagyobb értékű porcellánkiadások ellen a birodalmi pénztörvény értelmében tilta­kozott. Felkeléstől tartanak az angolok Egyptomban. Anglia óriási erőfeszítéssel dolgozik a Szuezi­csatorna katonai védelmének kifejlesztésén. A nagy feltűnést keltő katonai intézkedések oka az, hogy az angol kormány Egyptomban és Arábiában általános felkeléstől tart. A kisázsiai gyarmatokat is veszedelem fenyegeti. Kemal pasa­hir szerint Szovjetoroszországtól 23 millió aranyrubelt kapott, hogy hadsereget szervezzen Anglia ellen. Az olaszok halasztják Fiume átadását. A szerb kormány jegyzéket kapott Rómá­ból, amelyben az olasz kormány azt a kérését fejezi ki, hogy a rapallói szerződés területi hatá­rozatainak végrehajtását halasszák el májusig. Nyugatmagyarország szobrát ne leleplezzék le! Az „Uj Lap" írja: „Az elszakított részek szobrait leplezik le. Helyes. De Nyugatmagyar­ország szobrán maradjon rajta a lepel. Máskép úgy fest a dolog, mint mikor még élő édes­anyjának születésnapi ajándékul előre elkészített díszes sírkövet ajándékoz valaki csupa jól sikerült „fiúi" figyelemből ..." Újvidék a földosztás ellen. Újvidék város legutóbbi közgyűlésén tilta­kozott az ellen, hogy a szerbek a városi földe­ket felosszák a földnélküliek között. A közgyűlés hasonló állásfoglalásra szólítja fel a „Vajdaság" minden községét. A földreformra Újvidék már eddig is két milliót fizetett rá.

Next