Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)
1921-01-16 / 7. szám
ZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Ágazó: QT>51 • hétköznap 80 fillér, Cd OíttXLIL dld • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Élő szobrok, Esztergom, 1921. január 15. Szobor vagyok, de fáj minden tagom; Eremben a vér forró kínja dúl. Tompán sajognak dermedt izmaim: Idegzetem küzd mozdulatlanul. Vörösmarty. Trianon szomorú esztendejének végére négy szobor emelkedett a budapesti Szabadság-téren. Az első Kelet kiűzöttje és Csaba vezér lelke jegecesedett ki rajta, akit a hadak útján várnak vissza az erdélyi magyarok. A második Északé, amelyen a kis tót fiú dacos arccal menekül a szenvedő Hungáriához és a kettő egységének megvédésére kivont karddal ront előre Északmagyarország történelmi szelleme, a kuruc. A harmadik szobor Nyugatról jött és Hadúr pallosos alakja emelkedik belőle, aki a magyar szent koronára támaszkodó alélt ifjú, Nyugatmagyarország mellől figyelmeztet mindenkit, hogy egy évezred jogait büntetlenül eltulajdonítani nem lehet. A negyedik Dél szobra, hazánk magtáráé, amely a búzakévék között dacosan húzódik ellenség elől megmentett kalászaival a mögötte álló magyarhoz, aki pallosával készen áll. Ezek a szobrok azoknak a nagy élő szobroknak a miniatűrjei, amelyek északon, délen, keleten és nyugaton mindenfelé az elrabolt hazában és itt a csonka részeken a magyarság fájdalmából, könnyéből, reménységéből és elszántságából emelődtek. Mert ezek a könnyek az enyészettel dacoló márvánnyá jegecesednek, ezek a fájdalmak a köveket is hasogatják, ennek a reménységnek határozott eszméje és határozott alakja van s ennek az elszántságnak, amely a magyarsággal elkövetett égbekiáltó igazságtalanságból, a barbároknak is szégyenére való jogtiprásból fakad, sohasem pihenő múzsája, folyton dolgozó esze és keze van, ennek eszköze, vésője, kardja, pallosa van, ennek alapja van, amelyre épithet s alkotásának határt nem szabhat idegen elnyomás, ennek tüze van, amelyet szíthat és amelyet eloltani nem lehet. Igen, ezek az élő szobrok már állanak, idegei küzdenek mozdulatlanul, de szüntelenül és nincs hatalom, amely elnyomja szavukat: „Ember, világ, természet, nemzetek, Ha van jog földön, égben irgalom, Reám s kínaimra nézzetek!" A vasárnapi szoborleleplezésre megidézzük a világ mai hatalmasságait. Szeretnénk, hogy amikor harangzúgás és lobogódísz közepette a nemzet imádságától kísérve megszenteljük a szobrokba öntött fájdalmat, valamit megértenének a néma ajkakról, a kitörni nem akaró könnyekről és a kővé dermesztett kardokról. Mert ha parányit értenek belőle és halvány fogalmuk van egy nemzet életéről, akkor a világnak szégyenkezve kell futnia a szobrok alól, hogy jóvá tegye. Ám ki tudja, melyik bűneit fogja inkább a szobroknak a nemzet idegeiben élő kínját megszüntetni: a világ megértése-e, avagy igazságjövetel, valamely nagy idő, vagy amikor a szobrok agyában forrongó terv, a szobrok szívében ápolt ideál és a kőbe szorított kard és pallos megelevenedik s ismét hatalmas lesz ?! „ Resurrexit! Sinka Ferenc Pálról szóló mese európai körúton. Sinka F. Pál városi közgyám. feltámadási meséje kezd európai hírűvé lenni. „Az Est" január hó 7.-i számában megjelent mesét ugyanis más lapok is átvették. Elsőnek a szociáldemokrata „Népszava", amely a hírt nemcsak a vidékre, hanem a szomszéd tartományokba, sőt Bécsbe is eljuttatta. Jugoszláviában a „Szabadkai Lapok" közölték az egész rémmesét, Bécsben pedig a „Wiener Blatt" c. népújság, amely az első oldalon szenzációs képben mutatja be „Sinka Pál főkönyvelő" feltámadását „Resurrexitj!" cím alatt. A kép mellett szövegben mondja el, hogy „Sinka Pál főkönyvelőt" mellhártyagyulladással az esztergomi kórházba vitték be, ahol meghalt. Hulláját koporsóba téve a temetőkápolnába vitték és ott ideiglenesen felravatalozták. A kápolna közvetlen közelében lakik Fuchs temetőkertész a családjával. Éjféltájt Fuchs gyanús zajt hallott a ravatalozó kápolnából. Először azt gondolta, hogy rablók törtek be. Felkelt és kiment a zaj oka után nézni. Ekkor már Sinka „torkaszakadtából segítségért kiabált", mert mint tetszhalott felébredt. Koporsóban találta magát ismeretlen helyen és kezdett mozgolódni, mire a koporsó lezuhant a földre és összetörött. Ő pedig ott feküdt halotti kosztümjében. Fuchs rögtön felnyitotta az ajtót és a halottnak vélt „Sinka Pál főkönyvelő" ott állt előtte. A kép éppen ezt a jelenetet ábrázolja, amikor Sinka az ajtón kilép és Fuchs egyik kezével az ajtót nyitotta ki, a másik kezével pedig egy lámpával világít oda. Mikor felismerte a helyzetet, bevezette Sinka Pált saját lakására, ott felöltöztette és még azon éjjel hazavezette a családjához, amely természetesen a feltámadt családapát a legnagyobb meglepetéssel és örömmel fogadta. „Az Est" szenzációs leírásának ilyen elterjedése talán kielégítheti az illető hírköltőknek az ambícióját, de korántsem felel meg sem a város, sem a kórház érdekeinek. Úgy értesülünk, hogy az ügy nem is marad annyiban. Dr. Gönczy Béla főorvos ugyanis sajtópert indított az „Az Est" ellen, Sinka Ferenc Pál közgyám pedig Palkovits László alispánhoz terjesztett be egy kérvényt, hogy indítson szigorú vizsgálatot „Az Est" esztergomi tudósítója ellen. Ezen vizsgálatot az alispán már el is rendelte. Úgy hisszük, rövidesen napfényre kerül, kik voltak a mese értelmi szerzői és mily célból tették közzé és kürtölték világgá. Hiszek egy Istenben, hiszek egy házában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Külföld. — Belföld. A fényűzési adó első eredménye: Budapestről jelentik, hogy a december hónapi fényűzési adó végösszege körülbelül 22 millió korona. A legtöbb adót az ékszerészek és a női divatkereskedők fizették be. Szép összeggel szerepelnek a nagyobb éttermek, például az Astoria, a Gellért-szálló, a Bristol és a Hungária, kávéházak közül a Newyork, Emke és Abbázia. A január havi összeg valószínűleg nagyobb lesz a decemberinél, mert a női divatkereskedésekben a legnagyobb forgalmat most várják. Felrobbantották a dévényi milleniumi emléket. A Cseh Sajtóiroda jelenti. A dévényi milleniumi emléket ismeretlen tettesek felrobbantották. Az oszlop a Duna partjára zuhant le. Lenin halálhíre. Moszkvából Lenin haláláról érkezett jelentés. Mindenesetre meg kell várni, míg e hírt megerősítik.Néhány nappal ezelőtt távirati úton két híres berlini sebészt hívtak Moszkvába, hogy ott a szovjet kormány egyik súlyosan megbetegedett tagján műtétet végezzenek. A két sebész el is utazott, de a határról visszafordultak, bárkülönvonatot is rendeltek számukra. Porcellánpénz lesz Drezdában. Drezda város tanácsa elhatározta, hogy porcellánpénzt bocsát ki az aprópénzhiány enyhítésére még január folyamán. Egyelőre csak kétmárkásokat bocsátanak ki, mert a birodalmi kormány a nagyobb értékű porcellánkiadások ellen a birodalmi pénztörvény értelmében tiltakozott. Felkeléstől tartanak az angolok Egyptomban. Anglia óriási erőfeszítéssel dolgozik a Szuezicsatorna katonai védelmének kifejlesztésén. A nagy feltűnést keltő katonai intézkedések oka az, hogy az angol kormány Egyptomban és Arábiában általános felkeléstől tart. A kisázsiai gyarmatokat is veszedelem fenyegeti. Kemal pasahir szerint Szovjetoroszországtól 23 millió aranyrubelt kapott, hogy hadsereget szervezzen Anglia ellen. Az olaszok halasztják Fiume átadását. A szerb kormány jegyzéket kapott Rómából, amelyben az olasz kormány azt a kérését fejezi ki, hogy a rapallói szerződés területi határozatainak végrehajtását halasszák el májusig. Nyugatmagyarország szobrát ne leleplezzék le! Az „Uj Lap" írja: „Az elszakított részek szobrait leplezik le. Helyes. De Nyugatmagyarország szobrán maradjon rajta a lepel. Máskép úgy fest a dolog, mint mikor még élő édesanyjának születésnapi ajándékul előre elkészített díszes sírkövet ajándékoz valaki csupa jól sikerült „fiúi" figyelemből ..." Újvidék a földosztás ellen. Újvidék város legutóbbi közgyűlésén tiltakozott az ellen, hogy a szerbek a városi földeket felosszák a földnélküliek között. A közgyűlés hasonló állásfoglalásra szólítja fel a „Vajdaság" minden községét. A földreformra Újvidék már eddig is két milliót fizetett rá.