Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-02 / 31. szám
Ezer éves alkotmányosság A Magyarok Világszövetsége Elnökségének állásfoglalása az új alkotmány szabályozási elveiről 1) Az új magyar alkotmány előkészítése és elfogadása nemcsak Magyarország lakosságának mindennapi életét érinti, hanem a világ magyarságáét is. Az MVSZ tagszervezeteiben és tagjaiban megfogalmazódik az az óhaj, hogy az új alkotmány ne valami szűkkörű jogi-normatív szabályanyag legyen, hanem olyan, a magyar közéleti kultúra által történelmileg kitermelt és kiérlelt értékeit tartalmazza, amelyek rögzítése maga után vonja azt a meggyőződést, hogy ez az új alkotmány a világ magyarságáé. 2) Az új alkotmánnyal szükséges lenne helyreállítani az ezeréves magyar alkotmányosságot, a szentkorona-eszméhez, mint a magyar állam függetlenségének jelképéhez való kapcsolódást, történelmünk folytonosságát. Ettől elválaszthatatlan az idegen megszállás (az 1944. március 19-től a szovjet csapatok kivonásáig terjedő időszak) alatt létesített illegitim alkotmány felváltása a népszentesítette (népszavazáson elfogadott) újjal. 3) Az új alkotmány előkészítésének kívánalma az, hogy szakmailag megalapozott szabályozási elvei széleskörű részvétellel, viták során kiérlelt tételeket tartalmazzon. Emiatt ajánlatos alkotmányozó gyűlés megszervezése az új alkotmányos elvek felvázolása, megvitatása és népszavazásra bocsátása. Ezekre tekintettel a véleményezésre kiadott új alkotmány szabályozási elvei nem felelnek meg a modern demokratikus, széleskörű részvételen alapuló alkotmányozási követelményeknek, főképpen amiatt, hogy egyrészt elmaradt az alkotmányozó gyűlés megszervezése és összehívása, másrészt a korábbi egypárti alkotmányozást a hatpárti váltotta fel. A modern plurális demokrácia szakirodalomban igényelt követelményeitől a mai alkotmányozás eltekint, és csupán a pártok kompromisszumaiból áll össze. Emiatt számunkra elfogadhatatlan: ellenezzük az új alkotmány sebtében való elfogadását, és kezdeményezzük a széleskörű népi vitát az új alkotmány koncepcionális tételeiről. 4) Nem hagyható figyelmen kívül, hogy minden harmadik magyar a határokon kívül él, emiatt szükséges véleményük meghallgatása az új alkotmány szabályozási elveiről, részükre is biztosítani kell az alkotmány vitákban való részvételt. 5) Javasoljuk, hogy a később szervezendő viták ne az 1996. április 1-jén megjelentetett szabályozási elvekről legyenek, hanem alapvető koncepcionális kérdésekről, többek között a hatalommegosztás, a kétkamarás rendszer, a népi kezdeményezés és népszavazás, a bírói függetlenség (közjogi és közigazgatási bíráskodás), az elnöki és parlamenti kormányzás, az ellenállási jog, a határon túli magyarok jogi helyzete, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya stb. 6) A modern demokráciák fejlődésének alapvető tendenciája - Önkormányzatiság, amely a helyi-területi önkormányzatok mellett a különböző civilközösségek, szakmák, foglalkozások és köztestületek önszerveződésének intézményesülését is jelenti. Emiatt az önkormányzatok alkotmányi rendezése nem szűkülhet a helyi, területi önkormányzatokra, a nemzeti és etnikai önkormányzatokra, emellett a köztestületek, valamint a szakmai és civiltársadalmi önkormányzatok is alkotmányi szintű szabályozást kívánnak meg. 7) Az önkormányzatiság és az országos képviselet, valamint a közvetlen demokrácia (a civiltársadalmi, köztestületi és a politikai szerveződések), az állami és nem-állami tevékenység összekapcsolódása intézményi megoldást tesz szükségessé. Ez pedig a hatalmi-politikai kultúra fejlődésének következményeként - a kétkamarás parlamenti rendszer. A szabályozási elvek a szakmai érveket figyelmen kívül hagyták, és felületes megállapítással utasították el a kétkamarás megoldást. E koncepcionális kérdés kapcsán utalni kell arra (ez az új alkotmánnyal kapcsolatos viták során felvetődött, hogy a második kamarának szerepe lehetne az alkotmánymódosítással és a köztársasági elnök megválasztásával, illetve felelősségre vonásával, leváltásával kapcsolatban is. 8) Lényeges követelmény (és előírás), hogy képviseletet biztosítsunk a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, azonban nemcsak erre tekintettel szükséges az emberi-kollektív jogok védelme végett a második kamara képviseleti intézménye, hanem a szociális, a gazdasági és kulturális jogok érvényesítésének biztosítása céljából is (pl. nyugdíjasok érdekképviselete, gazdasági kamarák és szakszervezetek, tudományos testületek, kulturális intézmények, hitéleti önkormányzatok (egyházak) stb. felső szintű képviselete, jogvédelme). 9) A Magyarok Világszövetsége külön felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kellene a második kamarában a határokon túl élő magyarság képviseletét. Szükséges lenne, hogy a világ magyarságának hazához kapcsolódása az országos képviseletben intézményesüljön. Erre van megoldás a szomszédos országok alkotmányaiban (a horvát és a lengyel példa említhető), valamint a most készülő törvény a határokon kívül élő szlovákok jogállásáról. 10) Az alkotmányszabályozás elvei nem foglalkoznak a választási rendszerrel és a választójoggal. Ezzel kapcsolatban elvi álláspontként szögezhető le, hogy a választási rendszer tartós szabályozási elvei alkotmányban rendezendők, hogy a választási törvények ne napi politikai (párt)érdekek szerint legyenek módosíthatók. Kívánatos lenne a jelenlegi vegyes választási rendszer megváltoztatása, igazságtalan aránytalanságok, a töredék szavazatok szétosztása miatt. (Mindenesetre a listás szavazás visszaszorítása vagy egyéniesítése kívánatos.) Javasoljuk emellett, hogy minden magyar állampolgár (a külföldön élő is) rendelkezzen választójoggal. A magyar állampolgárság visszanyerése szavazati jogot is jelentsen. 11) Bár a tervezetben szerepel a határon túl élő magyarságért való felelősség kinyilvánítása, ez nem elegendő: ki kellene mondani, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel védi és oltalmazza a magyar nemzet tagjainak érdekeit. Konkrétabb szabályként rögzíthető lenne az, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a határon túl élő magyarokat segítő szervezeteket, illetve intézményeket. Emellett a Magyar Köztársaság alkotmánya is rögzítse a különböző országokban élő magyarok személyi és közjogi autonómiájának védelmét, illetve a küzdelmet államalkotó minőségük elismeréséért és biztosításáért. Klődte EZAHÉTSZ