Fejér Megyei Hírlap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
Závodi Imre, megyei tanácselnök beszéde Negyed évszázada annak, hogy Szolgaegyháza község nevét a belügyminiszter Szabadegyházára változtatta. A Szolgaegyháza elnevezés a földesuraknak valaki feletti uralmát jelképező elnevezés volt. Ez a legteljesebb mértékben érvényesült is ebben a községben. A község határából csupán 10 százalék volt kisemberek kezében, a többi mind nagybirtok volt. A földesúr nagybirtokán épült cselédházakban az ott lakók összezsúfoltan éltek, a nekik járó kommenció még a betérő falatra is kevés volt. Ezeknél a családoknál nagy volt a család létszáma, betegség esetén nem volt a közelben orvos, gyógyszertár és szállító járművet is csak ritkán kaptak az uradalomban. Mindez megakadályozta a falu terjeszkedését. Házhelykiosztásra nem volt lehetőség. A házak zöme nádtetős volt. A középületeket az iskola, a templom és három kocsma képviselte. A felszabadulás Szolgaegyházának valóban a legteljesebb szabadságot hozta. Megszabadult földesuraitól, kizsákmányolóitól. Ekkor kezdődött, meg az igazi fejlődés. A lakosság 98 százaléka jutott földhöz, mintegy 300 házhelyet osztottak ki és az országban végbemenő demokratikus fejlődés következtében a község is gyors fejlődésnek indult. Beindult a szövetkezeti mozgalom is és 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet. Közben a községben létesültek a különböző középületek : 1 orvosi rendelő és lakás; gyógyszertár; tűzoltó szertár; művelődési otthon; óvoda; pedagógus lakás; állatorvosi lakás; fogászati rendelő, stb. Az új intézmények fejlesztése mellett jelentős összegeket fordítottak a község szépítésére, fásítására, út- és járdaépítésre. Závodi elvtárs ezután szólt a nemzetközi és belpolitikai életünk eseményeiről, majd ■igv zárta beszédét: A kétéves ciklus komoly eredményeket hozott községpolitikai, településfejlesztési, gazdasági építőmunkáiokban és a község teljesítette a IV. ötéves terv időarányos részét. Szabadegyháza fejlődését, a lakosság életszínvonalának emelkedését sok-sok adat bizonyítja. Az elmúlt kétben a községben 26 új lakás épült, ebből 19 magánerőből. Jelentős mértékben emelkedett a személygépkocsival és motorkerékpárral rendelkezők száma. Sok egyéb tartós fogyasztási cikk is került a háztartásokba, amelyek az emberek kényelmét, munkájuk megkönynyítését, kulturált környezetük kialakítását szolgálják. A község IV. ötéves tervében az oktatási intézmények fejlesztését határozta meg fő feladatként, amelyből az elmúlt két évre az óvodai csorportfejlesztés szerepelt. Ezt sikeresen megvalósították és az óvodát egy csoporttal, vagyis 25 férőhellyel bővítették. A fejlesztésben a tanács igen jelentős támogatást kapot a Szeszipari Vállalattól, amely pénzügyileg támogatta a terv megvalósítását. A lakosság társadalmi munkájával és támogatásával csaknem 400 folyóméter járda került megépítésre, és terven felül közel 600 méter villanyhálózat-bővítés lett végrehajtva. Végezetül teszek említést a község két legnagyobb gazdasági egységéről, a Szabadegyházai Szeszipari Vállalatról és a Vöröscsillag Termelőszövetkezetről. A Szeszipari Vállalattal különösen gyümölcsöző a községi tanács kapcsolata. A közös munkájuk, együttműködésük eredményeképpen került sor a sárosdi útnál autóbuszváró felállítására,valamint a szeszgyári lakótelep PB-gázcseretelep létesítésére. (Folytatás a 3. oldalon) M _ _________________________ ~ " ' FEJ FR MEGYEI Az anyatelhán tartás feltételeiről | H— \gP a— | | I W I mmm B Lm I __________________________ A szakiskola — |F%I WKtWtFllWt Fmmamil9 BKmHKKBHSEKB&mVSBBSP Ammafgt csaláti tag oktatásunkban * Kadd, ------------------------------------- ■ |K Mfe- ''«■■>■■■•” |. 1973. május 29. Manatrendváltozás r *• j WSKE^m xx,x évfolyam ■ beb. BH ^^ML Ml w B flHBH ----------------------------------- ■■■■■■■NHBMHMHMBHBÉBSBBIwaMHIH Jogi tanácsadás r~—--------------------------------------------------------------------------------------------------" Ára: 80 fillér ______________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA________________________________________ Szolgaegyházából Szabadegyháza ünnepség a község névváltozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éve változtatott nevet Szolgaegyháza, s lett a hajdani cselédek, szolgák falujából Szabadegyháza. A névváltozásra a javaslat 1948. május 15-én, a község képviselőtestületének rendkívüli közgyűlésén hangzott el: „ ... A Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének indítványára, a Nemzeti Bizottság az 1848-as szabadságharc emlékére, és a mi szabadságérzetünk kifejezésének örömére a község nevének Szolgaegyháza névről örök időre Szabadegyháza névre való megváltoztatását határozta el.” A névváltozásra 1948. május 27-én került sor ünnepi külsőségek között. A ,,keresztapai tisztségét” örömmel vállaló, akkori népjóléti minisztert, Olt Károlyt, lovasbandérium fogadta a község határában. Az ünnep örömében osztoztak a környező községek lakói, sőt az állomáson áthaladó vonat utasai is, akik akkor érkeztek a községbe, amikor éppen a vasútállomás tábláját cserélték ki az újra. A névváltozás 25. évfordulójára emlékeztek vasárnap az egyre inkább szépülő, gyarapodó község lakói. A falunappal egybekötött ünnepségre meghívták a hajdani ,,keresztapát” Olt Károlyt, valamint Závodi Imrét, a Fejér megyei Tanács elnökét, Brunner Tibort a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának elnökét, Nagypataki Imre országgyűlési képviselőt, Hermann Dezsőt, a sárbogárdi járási pártbizottság titkárát, valamint Kovács Jánost, a Sárbogárdi, Járási Hivatal vezetőjét. A szabadegyháziakat ezen a napon zenés ébresztő köszöntötte, majd 10 órakor ünnepi nagygyűlésre került sor. A vendégeket, s az ünneplő közönséget Zimmermann László, a községi tanács elnöke köszöntötte, majd Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács Elnöke mondott ünnepi beszédet. Tejes tudósítás a Seregélyesi úttól Polipack az üveg helyett Friss tejes hír tudósítás az amiért tegnap délelőtt érdekes volt a Fejér- Komárom megyei Tejipari Vállalat Székesfehérvár üzeme. A fejlesztés, más szóval a korszerűsítés ténye az az iparágban amiről Németh Vilmos üzemigazgató és Takács Zoltánná, áruforgalmi előadó tájékoztatott. Május 28-tól — a megyeszékhely tejivó lakossága így tapasztalta — műanyagban, polipack elnevezésű „csomagolásban” kerül, a palackos tej a fogyasztó elé. Nincs többé palack. Nincs betét. Nem látható többé a kora reggeli, vagy akár napközi utcákon az ügyetlenség törött literje. Masszív műanyagban lötyög a tej, amit meg kell majd' még szökni mindannyiunknak. Bátran, határozottan megszorítható, bepréselhető a bevásárló szatyorba a műanyag-csomag. Ha leesik aiztől semmi „vész”, mert — Takácsné az üzemben meggyőzött róla — simán kibír a „forrasztás” akár hatvan kilós női súlyt, ha nem hegyes a cipő sarka. Meglepetéssel néztük a „mutatványt”, a fogyasztó számára semmiképpen sem érdektelen tényt. Ügyetlenkedhet a gyerek, akkor sincs baj, mert a tej sértetlen, marad. Érdekesség csupán az, ha kíváncsi volna az olvasó, hogy azt a tejmennyiséget, amit eddig üvegesen „dobtak” minden reggelre piacra, ma tizenketten készítik elő, a tegnapelőtti harminc palackos és szállítói dolgozó helyett. Három NDK gyártmányú polipack palackozó géppel történik mindaz, amit évtizedekig , azzal az óriással „végeztek", amely szinte kiszorított minden másfajta ötletet a tejipar modern fehérvári üzeméből. Nincs többé — így mondta Németh Vilmos — üvegmosás, 35—40 ezer palackért előírt felelősség. Megszűnt végérvényesen napi 2.50 tonna, azaz 250 mázsa meddő tehermozgatás. Könnyebbé vált egyszerre mindaz ami végére is a tejiparban és a boltban a nehéz fizikai munkát jelentette. A régi palackozás, forgalmazás térfogata egyszerre a kétharmadával zsugorodott a polipackkal. Igazán értékelni e tényeket mindenképpen azok képes , akik eddig a régivel dolgoztak, és igyekeztek bennünket, fogyasztókat rendesen ellátni. A különbségről természetesen Loppert Pálné és Kovács Józsefné tudna sokat beszélni. Ők, a palackozás tapasztalt szakmunkásai értik csak pontosabban, hogy mit jelent az az ..NDK-ás” ötlet, amely szabályszerűen . ..kidobta”, oda az üzemi udvar végébe az üveget. Oda, ahonnan majd „eltüntetik”, leírják, mert nekik már nem kell lejárt a szolgálata. Mit mondhat még a fogyasztónak a fehérvári üzem igazgatója és előadója, amikor a polipackkes „csomagolás” és a régi közti különbséget a földalatti és a metró hasonlatával érzékelteti. Közérdekű az, hogy az üvegeket június 15-ig váltja vissza az üzlet, és az is, hogy jó hírek érkeztek a BNV-n, bemutatott új termékeikről, a kókuszos, a puncsos és a banános puddingról, továbbá várható egy — előreláthatólag — 2 decis műanyagflakonban, a csokoládés tej. (pdf) Kisiparos taggyűlés Székesfehérváron Kevés a kisiparos , sok a „kontár" Hazánkban (március 31-i adat szerint) 63 123 főfoglalkozású kisiparos dolgozik, munkaviszony és nyugdíjmegtartása mellett pedig 24 564 iparengedéllyel rendelkező szakember folytat javító-szolgáltató tevékenységet. Ebből Székesfehérváron főfoglalkozásban 296, munkaviszony és nyugdíj mellett 183, a székesfehérvári járásban pedig 458 főfoglalkozású és 294 nyugdíjas, illetve munkaviszonnyal rendelkező kisiparos áll a lakosság rendelkezésére. Ezek az adato az elmúlt év novembere óta 5— 10 százalékos növekedést mutatnak, ami mindenképpen örvendetes tény. Ennek ellenére mind Székesfehérváron, mind a székesfehérvári járásban kevés a kisiparos. Miből lehet ezt megállapítani? Erre, a tegnap délután Székesfehérváron megtartott taggyűlésen adott választ. Borostyán János körzeti titkár. Elmondta, hogy a községekben nincs minden olyan szakmában kisiparos, amilyenre a helyiigények nagysága miatt szükségvolna. Más szakmában pedig túlságosan hosszú a vállalási határidő, a sok megrendelés miatt nem tudják időben elvégezni a munkát a kisiparosok. S mindemellett sok a „kontár”, az iparengedéllyel nem rendelkező, de javító-szolgáltató tevékenységet űző szakmunkás. Ezen segíteni — egyebek mellett — azzal is lehetne, hogy ha a „kontárok” tevékenységét visszaszorítanák, engedély nélküli működésüket minimálisra szűkítenék. A szolgáltatások javítását elősegíti a kisiparosok jó anyagellátása is. Ezen a téren sikerült előre lépni az elmúlt félévben, számos szakmában csökkent az anyagellátásból eredő gond. A kisiparosok munkaeszközzel való ellátása,annak korszerűsége ugyancsak fontos tényező. Ezt segíti az a rendelkezés, miszerint a kisiparosok az ötezer forint alatti értékű szerszámokat, fogyóeszközként, vásárolhatják meg, ami az adóbevallásban kiadásként szerepel. A másik lehetőség az, hogy a többezer forintos berendezések vásárlására OTP-hitelt kaphatnak, aminek kamatterheit (hét százalék), az adóbevallásban kiadásként számolhatják el. Ezeket a lehetőségeket nem használják ki kellőképpen a kisiparosok. Az adóbevallással kapcsolatos gondokat, egyéb szubjektív tényező mellett az is növeli, hogy több kisiparos nincs kellően tisztában (nem kér a szervezettől tanácsot, nem vesz részt annak tájékoztatóin) a jogszabályokkal, nem jelentenek be olyan adatokat, amik szükségesek a kedvezmények megadásához stb. A munkavégzéssel kapcsolatban, a minőségi gondokat hangsúlyozta a területi titkár: a múlt félévben 24 ilyen panaszt kellett a szervezetnek elbírálni, s többségében az iparost kellet elmarasztalni. Borostyán János válgezetül elemezte a kisiparosoknak a szakmunkásképzésben vállalt feladatait, a tagok és a szervezet közötti kapcsolat kérdéseit, stb. Ezekről, valamint a felszólalásokban elhangzott javaslatokról, gondokról lapunk későbbi számában foglalkozunk majd. A kiváló 11 között az abai Vörös Halasi Gazdasági sikereit országosan jegyzik Megyénk 96 termelőszövetkezetéből 11 nyerte el a „Kiváló Szövetkezeti Gazdaság” címet, az 1972. évi gazdasági eredményei alapján. A múlt hét végén, május 26-án, szombaton az abai Vörös Hajnal Tsz vezetői közgyűlésen vették át Hajba Kálmántól, a Fejér megyei Tanács V.B elnökhelyettesétől a közösség minden tagját érintő kitüntetést. Az ünnepség alkaiméval Hajba elvtárs köszöntötte a jó hírű mezőgazdasági nagyüzem tagságát és vezetőségét. Méltatta a Vörös Hajnal Tsz termelési, gazdálkodási eredményeit, összehasonlítva a megyei és az országos átlagokkal is. Az őszi rekord Az ünnepség szónoka elismeréssel szólt az abaiak búza- és kukoricatermesztéséről is. Az 1972. évi aratási időjárás okozta veszteségek ellenére a Vörös Hajnal Tszben a búza hektárátlaga 30,4 mázsa volt. Az ősszel takarították be addigi legmagasabb hektáronkénti 55,4 mázsás kukoricatermésüket. Ezt a hozamteljesítményt — mondotta a közgyűlés előtt a megyei tanács elnökhelyettese — már jegyzik. Részletesebben foglalkozott az ünnepi szónok az állattenyésztési ágazat megyei és abai helyzetével. A kiváló cím „megszerzésében” feltétlen nagy szerepe volt az abai tsz-ben a hús-, tejtermelésnek. Idézzük betűszerint az elnökhelyettest:: „Itt szeretném megemlíteni, hogy az Észak-Fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége által meghirdetett tejtermelési versenyben az abai VörösHajnal Tsz — a II. kategóriában — az első helyezett. Bár "valamelyest itt is csökkent az egy tehénnel jutó tej — például az 1971. évi 3544 literről 3390 literre —, de ez azonban így is csaknem 800 literrel magasabb a megyei átlagnál. (Ha minden magyartarka tehéntől 3390 liter tejet fejnének, most valamivel kevesebb gondunk lenne!) Az abai példa világosan bizonyítja a magyartarka szarvasmarhában rejlő lehetőségeket. Ezt azért kívánkozik kiemelni, mert (Folytatás a 2. oldalon)