Felvidéki Ujság, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

KASSA, 1939 márc. 1. Szerda Ara 10 fillér II. évfolyam, 49. szám Főmunkafárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS nyílik meg Kassán, Fő u. 106. sz. alatt az újonnan berendezett étterem és vendéglő Kitűnő Konyhája a legkényesebb igényeket is kielégíti. Polgári árak Szives Pártfogást kér: Móricz Mihály holnap Vízteherfó Moszkvával szemben Február 24-én Csáky István gróf kül­ügyminiszter Magyarország nevében alá­írta azt a jegyzőkönyvet, amelyben or­szágunk bejelentette az antikomintern egyezményhez való csatlakozását. En­nek a szövetkezésnek eddig három tagja volt: Németország, Olaszország és Ja­pán. Most negyedik: Magyarország is belépett az antikomintern egyezményt aláíró államok közé. Az antikomintern egyezménynek célja az, hogy megakadá­lyozza a világforradalmat. Mikor Orosz­országban 1917-ben sikerült a cári ural­mat megdönteni s a kommunizmus állami és társadalmi rendszerét hatalomra emelni, a szovjet urai nagy reményeket tápláltak a világforradalom megvalósítása tekintetében. Moszkva székhellyel nem­zrc*b\rí\'z\ ■fí+h­nek hivatása az volt, hogy a világ min­den államában vegye fel a harcot a pol­gári társadalommal szemben és annak megdöntése után ültesse trónra a szovjet­rendszert. Egy ideig az volt a látszat, mintha ez a kísérlet sikerülne. Német­ország és Olaszország a társadalmi fel­bomlás közelébe került, de a fenyegető veszély öntudatra ébresztette a két nép jobbjait . Mussolini, illetőleg Hitler veze­tése alatt nemcsak elhárult a két ország felől a kommunista veszély, de a kommu­nista állam és társadalom elgondolás szé­­lfcigű­ ellentéteként kialakult az úgyneve­zett totalitárius államrendszer. Ma az a helyzet, hogy Európa felé ez a két állam a legfőbb biztosíték a komm­unista veszély ellen, míg ugyanezt a biztosítékot Ázsia felé Japán képviseli. Miután a szovjet kísérletei Olasz­országban és Németországban megbuk­tak, más államokban próbálkozott. Így először Délamerikában, később Francia­­országban, ahol a népfront neve alatt a kommunisták igen nagy befolyásra tettek szert az államügyek intézésében. A fran­cia nép józansága azonban hamarosan felismerte a veszélyt s alig két esztendős kísérletezés után megbuktatta a népfron­tot, annak minden állam- és társadalom­ellenes próbálkozásával együtt. Spanyol­­országra is kivetette hálóját a komintern, de ott is sikertelenül. Két és félesztendei gyilkos harc után Franco tábornok győ­zött s győzelmét ma már hivatalosan is elismerik a hatalmak. A szovjet nemzet­közi felforgató kísérletei így sorra meg­buktak , s hogy megbuktak, ebben igen nagy része volt az antikomintern egyez­ményt aláíró államoknak. Logikus és ért­hető, hogy Magyarország is aláírta ezt az egyezményt, hiszen nálunk 1919-ben a kommün, sajnos, ha csak rövid időre is, de megvalósult s így Európában mi va­gyunk az egyetlen állam, amely valójá­ban megkóstolta a kommunizmus „gyö­nyöreit“. Szent István országában azon­ban természetesen nem tarthatott soká a haramiák garázdálkodása. A magyar föld népe a­ legkevesebb vért követelő, de leghathatósabb eszközzel, a passzív ellenállással buktatta meg a kommün el­vetélt kísérleteit. Egyszerűen kiéhez­tette Budapestet, amely érthetőség és ter­mészetszerűleg a kommunizmus főfészke és székhelye volt s ezzel örökre pontot tett minden hasonló kísérlet után. Az antikomintern egyezmény aláírása újabb megerősítése annak a barátságnak, amely bennünket elsősorban Német­országhoz és Olaszországhoz s világ­nézetileg Japánhoz fűz. Ezt a szempon­tot­ emelte ki Csáky István gróf külügy­miniszter az egyezmény aláírásakor tar­tott beszédében s ugyanaz a szempont volt a vezérfonala a budapesti német kö­vet válaszának is. A német követ utalt Magyarország történelmi szerepére, amely m­indenkor a rend és béke védő­bástyája volt. Kiemelte, hogy az az ál­lam, amelynek feje Horthy Miklós kor­mányzó, a bolsevizmusnak csak ellensége lehet, ő volt az, aki a nemzeti hadsereg magjának megteremtésével, a nemzeti ellenállás megszervezésével a kegyelem­döfést megadta a bolsevista rendszernek s büszkén emelte fel annak a keresztény, nemzeti Magyarországnak a zászlaját, amelynek azóta is jegyében áll a magyar politikai élet s a Darányi, Imre dr. Teleki által kidolgozott reformok megvalósításá­val a beteljesedés felé siet. Kommunistaellenesek vagyunk, mert ez az egész állam- és társadalom-szem­­­lélet, illetőleg rend­ ellenkezik népünk ha­gyományaival, lelkiségével és évezredes történelmi szerepével. Kommunistaellene­sek vagyunk, mert keresztények vagyunk s a kereszténység védelméért, a nyugati kultúra biztonságáért hullattuk évszáza­dokon át a vérünket. A antikomintern­­egyezményhez való csatlakozás most for­málisan is megpecsételte mindazt, amit a magyar nép a kommunizmus felől gondol s ahogyan irányában érez. A zsid­ó javaslat vitája a képviselőházban A felvidéki zsidóságnak egy százaléka sem ik­vai§n­­en n­cs,ar«ikra Gürtler Dénes. Katasztrófa volt, hogy Kassán húsz százalék alá esett a magyarság száma, mert a zsidók cserbenhagytak minket és többszáz milliót adtak a cseh nemzetvédelem céljaira Budapest, február 28. (MTI) A képviselői ház ma délelőtt folytatta a zsidóság közéleti és közgazdasági térfogtar­tását korlátozó törvényjavaslat általánost­ vitáját. _ _ n • Szinyey-Merse Jenő alelnök nyitotta meg a Ház ülését. Makray Lajos felszólalása Az első felszólaló Makray Lajos volt. Han­goztatta, hogy a saját felfogását fejti ki, mert pártja még nem foglalt állást a javaslattal szemben. Kiemelte, hogy el kell vetni azt az alaptalan felfogást, hogy a törvényjavaslat igazságtalan, mert a törvényjavaslat nem azért ké­szült, hogy büntessen, vagy megtoroljon. Más a zsidó szellem és a keresztény szellem, más a keresztények és a zsidók etikája — mondotta. A zsidóság a keresztény társada­lomban idegen test. Ez természetesen káro­san befolyásolja a magyar szellemiséget. A zsidó liberális korszakban megnyitották a határokat a zsidók bevándorlása előtt és ez a korszak szerette volna a zsidók nagy tö­megeit a magyarsághoz asszimilálni. Ami­­lyen mértékben Fiumén és Hamburgon ke­resztül kiszivárgott az országból az értékes magyar lakosság, oly mértékben özönlött be Galíciából egy idegen faj és elfoglalta a maga részére a gazdasági életet. A liberális korszak bűne, hogy elősegí­tették a galíciai zsidók nagy tömegű be­vándorlását. Ezek a rendkívül izgága emberek egyre több tért hódítottak az ország gazdasági és szellemi életében. Ezért kell most a törté­nelmi zsidóságnak is bűnhődnie. A keleti zsi­dóság fékezhetetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdasági pályákra és a szellemi irányítást is megszerezték. Megbontották az ország egységét és ezt akarja most a tör­­vényjavaslat visszaállítani. A törvényjavaslat nem minden részében szerencsés, mert téves alapon mondja ki, hogy ki zsidó. A honpolgárságot kellett volna alapul venni, akkor­ nem lett volna szükség arra, hogy kü­lönbséget tegyenek keresztény és keresztény között s nem lett volna szükség a faji alap­ra. A továbbiakban hangsúlyozta a felszólaló, hogy gazdasági szempontból mélyreható megfontolás szükséges. A magyar közgazda­sági élet ugyanis át­ és át van szőve zsidó­sággal, ami a liberális rendszer bűne. Ezzel számolni kell és meg kell fontolni, nehogy elhamarkodott intézkedéseknek kártékony és súlyos gazdasági visszahatása legyen. Makray Lajos beszéde további részében kiemelte, hogy felfogása szerint a magyar életet és a magyar lelkiséget, a magyar föld és a kereszténység alapította. A keresztény­ség újjáteremtette a lelkeket. Aki itt élt ezen a földön­­­­ mondotta — és aki egy keresz­tény egyháznak a tagja volt, abban megin­dult már magától is az asszimilációs fo­lyamat. Követelte, hogy tiltsák meg a vegyes házasságokat és szükségesnek tartja, hogy a hadiárvákat vonják ki a törvény hatálya alól. Kérte, hogy a kormány tagjai tegyék ma­gukévá módosító indítványait. Bejelentette, hogy a javaslat egyébként megegyezik fel­fogásával, ezért elfogadja. 10 órakor Kedden utoljára: a PITol tiaguar feltámadás Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Ottrybay Melinda, Jön! Alexanders Ragtime Band, Alice Faye Fimszínház — Telefonszám 3492 Előadások kezdete: Vi5, Va7, 8/19, vasárnap Vi3*kor­ra Az Egyesült Magyar Párt álláspontját ismertette Gürtler Dénes A következő szónok Gürtler Dénes, az Egyesült Magyar Párt képviselője volt. Töb­bek között a következőket mondotta: “ Idézem Proh­ászka püspök szavait, hogy nem gyűlöli a zsidókat, de fáj neki, ha a zsidók boldogulását a magyar testvérek rovására látja. A törvényjavaslat rendelke­zése, hogy az atrocitásokat megszüntesse. A zsidóság különálló vallás és különálló faj is. Ha egy zsidó minden érdek nélkül kitér és keresztény erkölcsök szerint él, az ilyen egyént asszimiláltnak lehet tekinteni. De­­ fajilag nehezebb asszimilálni a zsidó­ságot. Ősi tapasztalat, hogy a zsidóság, ahol lete­lepszik, nemcsak élni, de uralkodni is akar. A továbbiakban Gürtler Dénes felsorolta azokat a törvényeket, amelyeket az évszá­zadok során egyiptomiak, spanyolok, an­golok stb. hoztak a zsidók ellen. Igyekez­tek mindenkor a zsidóságot elkülöníteni a ke­reszténységtől s legtöbb országban a veze­tők gettóba zárták őket. Buchinger Manó közbekiáltott: — Ezek még Imrédynél is nagyobb betyárok voltak. Az elnök Buchinger Manót szigorúan rendreutasitotta. Gürtler Dénes rámutatott Árpádok és a későbbi magyar arra, hogy az királyok is valamennyien védekeztek a zsidóság ellen. —­ Nekünk felvidéki magyaroknak — foly­tatta beszédét — a cseh uralom alatt nem adták meg oly mértékben jogainkat, mint százalék szerint megilletett volna minket. Hol tehát az igazságtalanság a­ törvényjavaslat­ban, ha a zsidóság megkapja számaránya szerint az őt megillető jogokat. A Felvidéken az ott élő 250 ezer zsidó­ból csak hat és fél százalék vallotta ma­gát magyarnak és egy százalék sem szavazott a magyar pártokra. Azokat a hit zsidókat, akiket név szerint is ismerünk, hűségükért továbbra is meg fog­juk védeni. Rassay képviselőtársam ne mondja, hogy a törvényjavaslat katasztró­fára vezet. Nem volt-e katasztrófa, hogy Kassán és más helyeken húsz százalék alá esett a magyarság száma, mert a zsidóság cser­benhagyott minket s hogy száz és száz­milliót adományozott a felvidéki zsidó­ság a cseh nemzetvédelem céljaira. Fábián Béla: Nem igaz! Füssy Kálmán: Pontos számadatokkal be van bizonyítva. Festetich Sándor: Hagyja beszélni Fábiánt, úgyis utoljára beszél. VIDÁM VITA A ZSIDÓ ANYÓSRÓL Megay-Meisner képviselő a közbeszólásra felnevetett, mire Fábián Béla felé fordulva így szólt: — Maga ne nevessen, mert oda­haza jóban van a zsidó anyósával. Az egyik képviselő közbeszólt: Szereti az anyósát! Dulin Jenő a Ház viharos derültsége köz­ben kiáltott fel. Az anyós nem számít! Gürtler Dénes beszéde további részében

Next