Felvidéki Ujság, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
KASSA, 1939 márc. 1. Szerda Ara 10 fillér II. évfolyam, 49. szám Főmunkafárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS nyílik meg Kassán, Fő u. 106. sz. alatt az újonnan berendezett étterem és vendéglő Kitűnő Konyhája a legkényesebb igényeket is kielégíti. Polgári árak Szives Pártfogást kér: Móricz Mihály holnap Vízteherfó Moszkvával szemben Február 24-én Csáky István gróf külügyminiszter Magyarország nevében aláírta azt a jegyzőkönyvet, amelyben országunk bejelentette az antikomintern egyezményhez való csatlakozását. Ennek a szövetkezésnek eddig három tagja volt: Németország, Olaszország és Japán. Most negyedik: Magyarország is belépett az antikomintern egyezményt aláíró államok közé. Az antikomintern egyezménynek célja az, hogy megakadályozza a világforradalmat. Mikor Oroszországban 1917-ben sikerült a cári uralmat megdönteni s a kommunizmus állami és társadalmi rendszerét hatalomra emelni, a szovjet urai nagy reményeket tápláltak a világforradalom megvalósítása tekintetében. Moszkva székhellyel nemzrc*b\rí\'z\ ■fí+hnek hivatása az volt, hogy a világ minden államában vegye fel a harcot a polgári társadalommal szemben és annak megdöntése után ültesse trónra a szovjetrendszert. Egy ideig az volt a látszat, mintha ez a kísérlet sikerülne. Németország és Olaszország a társadalmi felbomlás közelébe került, de a fenyegető veszély öntudatra ébresztette a két nép jobbjait . Mussolini, illetőleg Hitler vezetése alatt nemcsak elhárult a két ország felől a kommunista veszély, de a kommunista állam és társadalom elgondolás szélfcigű ellentéteként kialakult az úgynevezett totalitárius államrendszer. Ma az a helyzet, hogy Európa felé ez a két állam a legfőbb biztosíték a kommunista veszély ellen, míg ugyanezt a biztosítékot Ázsia felé Japán képviseli. Miután a szovjet kísérletei Olaszországban és Németországban megbuktak, más államokban próbálkozott. Így először Délamerikában, később Franciaországban, ahol a népfront neve alatt a kommunisták igen nagy befolyásra tettek szert az államügyek intézésében. A francia nép józansága azonban hamarosan felismerte a veszélyt s alig két esztendős kísérletezés után megbuktatta a népfrontot, annak minden állam- és társadalomellenes próbálkozásával együtt. Spanyolországra is kivetette hálóját a komintern, de ott is sikertelenül. Két és félesztendei gyilkos harc után Franco tábornok győzött s győzelmét ma már hivatalosan is elismerik a hatalmak. A szovjet nemzetközi felforgató kísérletei így sorra megbuktak , s hogy megbuktak, ebben igen nagy része volt az antikomintern egyezményt aláíró államoknak. Logikus és érthető, hogy Magyarország is aláírta ezt az egyezményt, hiszen nálunk 1919-ben a kommün, sajnos, ha csak rövid időre is, de megvalósult s így Európában mi vagyunk az egyetlen állam, amely valójában megkóstolta a kommunizmus „gyönyöreit“. Szent István országában azonban természetesen nem tarthatott soká a haramiák garázdálkodása. A magyar föld népe a legkevesebb vért követelő, de leghathatósabb eszközzel, a passzív ellenállással buktatta meg a kommün elvetélt kísérleteit. Egyszerűen kiéheztette Budapestet, amely érthetőség és természetszerűleg a kommunizmus főfészke és székhelye volt s ezzel örökre pontot tett minden hasonló kísérlet után. Az antikomintern egyezmény aláírása újabb megerősítése annak a barátságnak, amely bennünket elsősorban Németországhoz és Olaszországhoz s világnézetileg Japánhoz fűz. Ezt a szempontot emelte ki Csáky István gróf külügyminiszter az egyezmény aláírásakor tartott beszédében s ugyanaz a szempont volt a vezérfonala a budapesti német követ válaszának is. A német követ utalt Magyarország történelmi szerepére, amely mindenkor a rend és béke védőbástyája volt. Kiemelte, hogy az az állam, amelynek feje Horthy Miklós kormányzó, a bolsevizmusnak csak ellensége lehet, ő volt az, aki a nemzeti hadsereg magjának megteremtésével, a nemzeti ellenállás megszervezésével a kegyelemdöfést megadta a bolsevista rendszernek s büszkén emelte fel annak a keresztény, nemzeti Magyarországnak a zászlaját, amelynek azóta is jegyében áll a magyar politikai élet s a Darányi, Imre dr. Teleki által kidolgozott reformok megvalósításával a beteljesedés felé siet. Kommunistaellenesek vagyunk, mert ez az egész állam- és társadalom-szemlélet, illetőleg rend ellenkezik népünk hagyományaival, lelkiségével és évezredes történelmi szerepével. Kommunistaellenesek vagyunk, mert keresztények vagyunk s a kereszténység védelméért, a nyugati kultúra biztonságáért hullattuk évszázadokon át a vérünket. A antikominternegyezményhez való csatlakozás most formálisan is megpecsételte mindazt, amit a magyar nép a kommunizmus felől gondol s ahogyan irányában érez. A zsidó javaslat vitája a képviselőházban A felvidéki zsidóságnak egy százaléka sem ikvai§nen ncs,ar«ikra Gürtler Dénes. Katasztrófa volt, hogy Kassán húsz százalék alá esett a magyarság száma, mert a zsidók cserbenhagytak minket és többszáz milliót adtak a cseh nemzetvédelem céljaira Budapest, február 28. (MTI) A képviselői ház ma délelőtt folytatta a zsidóság közéleti és közgazdasági térfogtartását korlátozó törvényjavaslat általánost vitáját. _ _ n • Szinyey-Merse Jenő alelnök nyitotta meg a Ház ülését. Makray Lajos felszólalása Az első felszólaló Makray Lajos volt. Hangoztatta, hogy a saját felfogását fejti ki, mert pártja még nem foglalt állást a javaslattal szemben. Kiemelte, hogy el kell vetni azt az alaptalan felfogást, hogy a törvényjavaslat igazságtalan, mert a törvényjavaslat nem azért készült, hogy büntessen, vagy megtoroljon. Más a zsidó szellem és a keresztény szellem, más a keresztények és a zsidók etikája — mondotta. A zsidóság a keresztény társadalomban idegen test. Ez természetesen károsan befolyásolja a magyar szellemiséget. A zsidó liberális korszakban megnyitották a határokat a zsidók bevándorlása előtt és ez a korszak szerette volna a zsidók nagy tömegeit a magyarsághoz asszimilálni. Amilyen mértékben Fiumén és Hamburgon keresztül kiszivárgott az országból az értékes magyar lakosság, oly mértékben özönlött be Galíciából egy idegen faj és elfoglalta a maga részére a gazdasági életet. A liberális korszak bűne, hogy elősegítették a galíciai zsidók nagy tömegű bevándorlását. Ezek a rendkívül izgága emberek egyre több tért hódítottak az ország gazdasági és szellemi életében. Ezért kell most a történelmi zsidóságnak is bűnhődnie. A keleti zsidóság fékezhetetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdasági pályákra és a szellemi irányítást is megszerezték. Megbontották az ország egységét és ezt akarja most a törvényjavaslat visszaállítani. A törvényjavaslat nem minden részében szerencsés, mert téves alapon mondja ki, hogy ki zsidó. A honpolgárságot kellett volna alapul venni, akkor nem lett volna szükség arra, hogy különbséget tegyenek keresztény és keresztény között s nem lett volna szükség a faji alapra. A továbbiakban hangsúlyozta a felszólaló, hogy gazdasági szempontból mélyreható megfontolás szükséges. A magyar közgazdasági élet ugyanis át és át van szőve zsidósággal, ami a liberális rendszer bűne. Ezzel számolni kell és meg kell fontolni, nehogy elhamarkodott intézkedéseknek kártékony és súlyos gazdasági visszahatása legyen. Makray Lajos beszéde további részében kiemelte, hogy felfogása szerint a magyar életet és a magyar lelkiséget, a magyar föld és a kereszténység alapította. A kereszténység újjáteremtette a lelkeket. Aki itt élt ezen a földön mondotta — és aki egy keresztény egyháznak a tagja volt, abban megindult már magától is az asszimilációs folyamat. Követelte, hogy tiltsák meg a vegyes házasságokat és szükségesnek tartja, hogy a hadiárvákat vonják ki a törvény hatálya alól. Kérte, hogy a kormány tagjai tegyék magukévá módosító indítványait. Bejelentette, hogy a javaslat egyébként megegyezik felfogásával, ezért elfogadja. 10 órakor Kedden utoljára: a PITol tiaguar feltámadás Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Ottrybay Melinda, Jön! Alexanders Ragtime Band, Alice Faye Fimszínház — Telefonszám 3492 Előadások kezdete: Vi5, Va7, 8/19, vasárnap Vi3*korra Az Egyesült Magyar Párt álláspontját ismertette Gürtler Dénes A következő szónok Gürtler Dénes, az Egyesült Magyar Párt képviselője volt. Többek között a következőket mondotta: “ Idézem Prohászka püspök szavait, hogy nem gyűlöli a zsidókat, de fáj neki, ha a zsidók boldogulását a magyar testvérek rovására látja. A törvényjavaslat rendelkezése, hogy az atrocitásokat megszüntesse. A zsidóság különálló vallás és különálló faj is. Ha egy zsidó minden érdek nélkül kitér és keresztény erkölcsök szerint él, az ilyen egyént asszimiláltnak lehet tekinteni. De fajilag nehezebb asszimilálni a zsidóságot. Ősi tapasztalat, hogy a zsidóság, ahol letelepszik, nemcsak élni, de uralkodni is akar. A továbbiakban Gürtler Dénes felsorolta azokat a törvényeket, amelyeket az évszázadok során egyiptomiak, spanyolok, angolok stb. hoztak a zsidók ellen. Igyekeztek mindenkor a zsidóságot elkülöníteni a kereszténységtől s legtöbb országban a vezetők gettóba zárták őket. Buchinger Manó közbekiáltott: — Ezek még Imrédynél is nagyobb betyárok voltak. Az elnök Buchinger Manót szigorúan rendreutasitotta. Gürtler Dénes rámutatott Árpádok és a későbbi magyar arra, hogy az királyok is valamennyien védekeztek a zsidóság ellen. — Nekünk felvidéki magyaroknak — folytatta beszédét — a cseh uralom alatt nem adták meg oly mértékben jogainkat, mint százalék szerint megilletett volna minket. Hol tehát az igazságtalanság a törvényjavaslatban, ha a zsidóság megkapja számaránya szerint az őt megillető jogokat. A Felvidéken az ott élő 250 ezer zsidóból csak hat és fél százalék vallotta magát magyarnak és egy százalék sem szavazott a magyar pártokra. Azokat a hit zsidókat, akiket név szerint is ismerünk, hűségükért továbbra is meg fogjuk védeni. Rassay képviselőtársam ne mondja, hogy a törvényjavaslat katasztrófára vezet. Nem volt-e katasztrófa, hogy Kassán és más helyeken húsz százalék alá esett a magyarság száma, mert a zsidóság cserbenhagyott minket s hogy száz és százmilliót adományozott a felvidéki zsidóság a cseh nemzetvédelem céljaira. Fábián Béla: Nem igaz! Füssy Kálmán: Pontos számadatokkal be van bizonyítva. Festetich Sándor: Hagyja beszélni Fábiánt, úgyis utoljára beszél. VIDÁM VITA A ZSIDÓ ANYÓSRÓL Megay-Meisner képviselő a közbeszólásra felnevetett, mire Fábián Béla felé fordulva így szólt: — Maga ne nevessen, mert odahaza jóban van a zsidó anyósával. Az egyik képviselő közbeszólt: Szereti az anyósát! Dulin Jenő a Ház viharos derültsége közben kiáltott fel. Az anyós nem számít! Gürtler Dénes beszéde további részében