Felvidéki Ujság, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
KASSA, 1939 aug. 1, Kedd Ara 10 fillér I. évfolyam, 173. szám Főmunkafárs: Or. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY IÁNOS S«9ő jóslás s A Meteorológiai Intézet jelentése szerint délnyugati, nyugati szél, kissé felhősebb idő, nyugaton és északon néhány helyen zivatar várható. A meleg tovább tart. Román határőrök sortüzet adtak Técsőnél a magyar tutajosokra A magyar határőrség a tüzelést viszonozta . A megegyezés ellenére akarták megakadályozni a tutajozást (MTI) A Tisza felső folyása, mint ismeretes, nagy szakaszon a magyar—román határt alkotja. A románok a kérdéses szakaszon eddig akadályokat gördítettek a Kárpátaljáról az Alföldre irányuló tutajforgalom megindulása elé. Hosszas tárgyalás után végül is a tutajozó vállalatoknak a román hatóságok megadták az engedélyt a kérdéses szakaszon való tutajozásra. A tutajozó társaságok az engedélyért 20 ezer lejt fizettek a román hatóságoknak a Tiszán való tutajozás ellenértékéül. Az első tutaj szombaton délelőtt indult el Kárpátaljáról az Alföld felé. Estig simán folyt a tutajozás, de szombatról vasárnapra virradó éjjel Técső község mellett a román határőrök tüzelni kezdtek a békésen úszó tutajra. A tüzelés éjjel fél egy órakor kezdődött és a hajnali órákig tartott. Emberéletben szerencsére nem esett kár, de a golyók egy része embermagasságban érte a Tisza magyar partján álló vámházat és az őrszemek fülénél süvített el. Técső község házait is nagyon sok golyó érte. A kocsma falát a román golyók átütötték. A község házain mintegy 60 lövés nyomát számolták meg. Az álmából felriasztott lakosság a magyar határőrséghez fordult védelemért. A magyar határőrség a románok tüzelését viszonozta s a hajnali órákban végre helyreállott a rend. A tűzharcban magyar részről emberéletben nem esett kár és sebesülés sincs. A vizsgálat megindult. A nemzeti vagyon védelme Az igazságügyminisztériumban törvényjavaslat készült, amelynek célja az ország közgazdasági érdekeinek a mainál hathatósabb és eredményesebb megvédelmezése. Tudjuk, hogy a javaslat a valutasikerek és egyéb hazai értékek kicsempészői, tehát az ország anyagi erejének csorbítói ellen kíván hathatósabb fegyvereket adni a rendőr, az ügyész és a bíró kezébe. Tudjuk azt is, hogy ilyen hathatósabb, élesebb és súlyosabb fegyverekre a nemzeti vagyon védelmében szükség van és ilyeneket külföldön is könyörtelenül alkalmaznak minden értéksiker ellen. Önvédelem ezés pedig olyan önvédelem, amilyenre a nemzet nemcsak jogosult, hanem köteles is. Azok az értékek, valuták és egyebek, amelyeket a sikerek az országból rendszeresen és vakmerően kicsempésznek, jogászi nyelven szólva a nemzeti vagyon állagához tartoznak. Magántulajdonban vannak ugyan, de hiszen a nemzeti vagyon nemcsak állami vagyon, alkotó része annak minden magántulajdonban lévő érték és az a felfogás, hogy ilyen értékek kicsempészése bűncselekmény, egyáltalában nem ui, a valutasikolas nem újszerű vétség vagy bűntett. Negyven esztendővel ezelőtt azt tanította már a budapesti tudományegyetem egyik híres büntetőjogi professzora, hogy egyes emberek meglophatják az államot, a nemzetet akkor is, ha a saját tulajdonukban lévő értékekkel látszólag szabadon és jogszerűen rendelkeznek. Csorbítja a nemzeti vagyont például az, aki a tulajdonában lévő értékes képet megsemmisíti, vagy az országból kiviszi. Ezért védték már a múlt században is szigorú törvények például a műkincseket, tekintet nélkül arra, hogy köztulajdonban, vagy magántulajdonban voltak. De amikor arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egyes alkotó részeinek, akár pénznek, akár egyéb értéknek az ország területéről való kivitelét az államhatalom tilalmazza és a tilalom áthágóit a törvény bünteti, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden belföldön képződött vagyon a magyar állam védőszárnyainak köszönheti létét és minden meglévő vagyon ezért van biztonságban, azért tartható épségben, mert az állam törvényei és a közbiztonság közegei védelmezik. Az államnak tehát már csak ezért is joga van megtiltani minden néven nevezendő értéktárgy kicsempészését. Külön elbírálás alá tartozik a pengő kicsempészése. Míg ugyanis egyéb vagyontárgyak kivitele csak huzamosabb idő eltelte után érezteti káros hatását, addig a magyar valuta kicsempészése valóságos és a bűncselekmény elkövetésekor nyomban bekövetkező értékrombolás Minden jogtalanul kicsempészett pengő rontja pénzünknek a nemzetközi piacokon jegyzett árfolyamát, amit itthon ugyan nem érzünk, mert a pengő belső vásárlóereje biztosítva van, annál inkább érezhetjük azonban a külkereskedelem terén, a behozatalnál és kivitelnél. Minél több pengőt csempésznek ki a sikerek külföldre, annál drágábban fizetünk meg mindent, amit az országba importálnak és annál kevesebbet kapunk azért az áruért, amit külföldi piacokra viszünk. A siker tehát a szó szoros értelmében az ország, a nemzet zsebéből lopja ki a pengőt, amelyet jogellenes úton külföldre visz. Ezt az értékrombolást, az országnak ezt a lelkiismeretlen szegényítését tehát minden eszközzel meg kell akadályozni. Mai törvényeink a nagy cél, a nemzet vagyonának megvédése érdekében nem elég hathatósak, mert egyrészt nem elég szigorúak, másrészt nem tartalmaznak megfelelő intézkedéseket a bűncselekmények megelőzésére. Feltétlenül szükséges tehát az új és szigorú törvény a sikerek ellen. Legelsőrendű érdek, tehát legelsőrendű kötelesség a nemzeti vagyon állagának védelme. Azt, aki a nemzetet, az országot megkárosítja, nem minden ok nélkül lehet a nemzetrontókhoz és hazaárulókhoz hasonlítani. Ezekhez hasonlóan kell tehát büntetni őket. A bárcai plébános népszavazást akart provokálni a Himnusz felett Izgalmas népgyűlés a bárcai plébánián • A felizgatott tótok a szlovák himnuszt énekelték a templomban a magyar nemzeti imádság után Bárca, július 31. Megdöbbentő események hírét jelenti tudósítónk Bárcza község izgalmas vasárnapjáról. Több ízben beszámoltunk arról, hogy az utolsó népszámlálásnál magát 75 százalékban magyarnak valló bárcai katolikus magyarság Pavlik József plébános minden ellenkezése dacára magyar nyelvű énekekkel kívánja kisérni a szentmisét. A magyarság jogos igényeivel szemben a plébános minden lehetőt elkövetett, hogy a magyar szó, melyet a csehek idejében száműztek a bárcai templomból, vissza ne térhessen. Ez a mesterkedése azonban hajótörést szenvedett, mert Bárca hűséges magyar népe az Egyesült Magyar Párt energikus közbelépésével elérte azt, hogy püspöki rendelettel szabályozzák a nyelvi kérdést az istentiszteleteken. A két vasárnapi szentmise közül az egyiket magyar nyelvű egyházi énekekkel kell kisérni. Pavlik János plébános a püspöki rendeletet is csak többheti késéssel hajtotta végre s közben állandóan folyt a féktelen igatás Bárcán a magyar katolikus hívekkel szemben. Azt is megirtuk, hogy a bárcai lóm. kat. kántor. Gujdán András nem játsza a Himnuszt a magyar szent mise után s hogy a régi magyar egyházi énekek betanitásáról sem történik gondoskodás. Gujdán András kántor fölkereste szerkesztőségünket és hitelt érdemlő módon igazolta hogy a Himnusz éneklése körül őt nem terheli felelőség. Gujdán András már többször akarta játszani a Himnuszt, de nem tehette azt, mert Pavlik József plébános megtiltotta, hogy a magyar Himnuszt játszák a bárcai templomban, annak dacára, hogy a Himnuszt — a kántor írásbeli nyilatkozata szerint is — Bárcán mindenki tudja énekelni. A magyar egyházi dalok begyakorlása is rövidesen megtörténik. Amint a nyári mezei munkálatok véget érnek, a legrövidebb időn belül begyakorolja a fiatalság a magyar egyházi énekeket, melyeket a csehek száműztek a bárcai templomból. Hogy Bárcán milyen hatalmas tábora van a magyar katolikusoknak s hogy milyen erős a magyar érzelmű szlovákok tábora, arra legjobb bizonyíték, hogy vasárnap a templomot zsúfolásig megtöltő hívek a szentmise végeztével egy emberként elénekelték a leggyönyörűbb magyar imádságot: a Himnuszt. Gyönyörűen zengett és szárnyalt a legfenségesebb magyar dal, melynek hallatára egyes öreg bárcai lakosok sírva fakadtak a meghatottságtól. Ezután ismét egy váratlan jelenet következett, a szlovák Himnuszt is elénekelték a hívek, bizonyságául annak, hogy Magyarországon testvéri egyetértésben élnek a nemzetiségek. A csehek alatt elképzelhetetlen lett volna ilyen dolog Azonnal letartóztatták volna az összes éneklőket. caPITOl Flmszinhiz — Telefonszám 3492 Előadások kezdete: 3'«5, ’07, *09 Gaál Franciska utolsó európai filmje, a békebeli Bécs legvidámabb napjai. Olcsó helyárak!Tavaszi parádé Jön! Réztábla a kapu alatt A plébános népgyűlést hirdet A himnuszok elhangzása után váratlan esemény következett. Pavlik József plébános leintette az orgonáló kántort és szlovák nyelven a következő beszédet intézte az oltárról a hívekhez: — Úgy látom, hogy itt az eddigi istentiszteleti rendet egyesek meg akarják változtatni és olyan dolgokat akarnak bevezetni, melyeket a püspöki hivatal nem rendelt el. (Ezt a magyar Himnuszra értette). Egyes magyar pártok és lapok Bárcán nem fognak programot diktálni s ezért fölkérem a hívőket, hogy ma délután a plébánia udvarán gyűljenek össze és döntsenek afölött, hogy milyen nyelven énekeljenek a bárcai templomban. Délután hatalmas tömeg gyűlt össze a plébánia udvarán. A szlovákság körében lelkiismeretlen izgatók a gyűlést megelőzőleg nagy propagandát fejtettek ki oly irányban, hogy szavazás útján foglaljanak állást a magyar Himnusz éneklése tárgyában. Azt kívánták kimondani, hogy Bárcán a nemrégiben bevezetett magyar éneklést szüntessék be a miséken s kizárólag szlovákul énekeljenek, a magyar Himnusz éneklését pedig egyszer és mindenkorra szüntessék be. Ilyen előzmények után gyűlt össze a Pavlik József plébános által összehívott gyűlés. A hangulat forró volt, amit csak fokoztak a magyargyűlölettel telített felszólalások. Részt vettünk a gyűlésen és a következő megdöb-