Figyelő, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-04 / 27. szám

2 lakástaxailó * Mikor szűnik meg a házastárs bérlőtársi jogviszonya? A házastársak között sajátos bérlőtársi viszony áll fenn, ezért azt a kérdést, hogy az egyik há­zastárs a közös lakásból elköltö­zött-e vagy sem, nem lehet kizá­rólag az egyszerű távozás tényé­­ből, a házastársak közötti konkrét életviszonyoktól elvonatkoztatva megállapítani. A bíróságok ítélkezése kellő gyakorlati tapasztalatot tartalmaz arra nézve, hogy a házastársak között nem minden különválás, el­költözés végleges. Előfordulnak olyan események, amelyek követ­keztében az egyik házastárs a kö­zös lakást, nem végleges szándék­kal, elhagyja. Az esetek jelentős hányadában ezek az elköltözések nem eredményezik a házasélet végleges vagy tartós felbomlását, az elköltözött házastárs viszatér és a házas együttélés helyreáll. A Legfelsőbb Bíróság álláspont­ja szerint a házastárs bérlőtársi jogviszonya a lakásból való elköl­tözése esetén csak akkor szűnik meg, ha az elköltözése végleges szándékkal történt és ez az elköl­tözés körülményeiből, illetve az ezt követő eseményekből kétségte­lenül felismerhető. Hogyan lehet a bérbeadót a karbantartási kötelezettség teljesítésére kényszeríteni? A lakásrendelet 20. § (1) bek. a) pontja és a Polgári Törvénykönyv 436. § (1) bek. a) pontja a bérbe­adó kötelességévé teszi a bérle­mény jó karbantartását. Ha a a bérbeadó ennek a kötelezettsé­gének nem tesz eleget, a bérlő jo­gosult, hogy a szükséges munká­latokat a bérbeadó helyett elvé­geztesse, és ennek alapján vele szemben bérbeszámítást érvénye­sítsen. a bérlő csak a bérbeszá­mítás miatt keletkezett vitát vi­heti a bíróság elé döntés céljából. A bérlőnek van arra is, hogy államigazgatási úton kényszerítse a bérbeadót a kar­bantartási kötelezettség teljesíté­sére. Ha a bérbeadó az államigaz­gatási hatóság felhívására sem teljesíti kötelezettségét, az állam­igazgatási hatóság dönthet úgy is, hogy a 4/1960. É. M. — P. M. sz. rendelet alapján a helyreállítást az állami költségből végezzék el, a bérbeadó terhére. Egy konkrét esetben a bérlő ké­résére az államigazgatási hatóság a háztulajdonost a rossz karban levő bérlemény helyreállítására kötelezte, a háztulajdonos az ál­lamigazgatási határozatban megje­lölt határidőig a szükséges javí­tást nem végezte el. A bérlő ek­kor a bírósághoz fordult és kérte, hogy a bíróság kötelezze a háztu­lajdonost a lakás oly módon való helyreállítására, amint azt az ál­lamigazgatási hatóság elrendelte, illetve, ho­gy kötelezze a bíróság a háztulajdonost a javítási munká­latokhoz szükséges költségek le­tétbe helyezésére, amelyet azután a bérlő lenne jogosult felhasználni a javítási munkálatok elvégzé­sére. Az elsőfokú bíróság a bérlő ke­resetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bí­róságnak érdemben egyáltalán nem kellett volna foglalkoznia a bérlő keresetével, és ezért a pert megszüntette. A bérlő ugyanis saját maga nem végeztette el a karbantartási munkálatokat, tehát bérbeszámítási igénye nem is ke­letkezett, az államigazgatási szerv határozatának végrehajtását pedig nem kell a bíróságtól kérni, mert az államigazgatási határozat vég­rehajtási úton is kikényszeríthető, ismételt bírságolással, vagy a bérbeadó terhére történő helyre­­állítással. Mikor lehet figyelembe venni, hogy a bérelt helyiség használati módja megváltozott? A személyi tulajdonban álló la­kóház akkor szabad rendelkezésű, ha abban nincs háromnál több la­kószoba. Gyakran vitás, hogy a személyi tulajdonban álló lakóház szabad rendelkezésű-e, vagy sem. A vita alapja sok esetben az, hogy a lakóház egyik vagy má­sik helyis­égének a használati mód­ja megváltozott, mert esetleg a négy szobás ház egyik szobáját konyhává, vagy fürdőszobává alakították át stb. A lakásrendelet 71. §-hoz fűzött legfelsőbb bírósági állásfoglalás szerint annak megállapításánál, hogy a személyi tulajdonban álló lakóház szabad rendelkezésűnek tekintendő-e, vagy sem, a lakó­háznak a lakásrendelet kihirdeté­se alapján, vagyis 1956. szeptem­ber 30. napján fennállt állapotá­ból kell kiindulni. Ha a lakóház­ban levő helyiségek számának megváltozása­­nélkül a lakáshoz tartozó helyiségnek csak a haszná­lati módja változott meg, akár a lakásrendelet életbelépte előtt, akár azt követően, ezt a változást csak akkor lehet figyelembe ven­ni, ha a használat módjának meg­változása hatósági rendelkezésen, vagy a lakásügyi hatóság kiutaló határozatán alapul. Egy családi ház tulajdonosa csa­ládjával a személyi tulajdonban álló épület manzárdszobájában la­kott, konyhaként pedig a földszin­ten levő személyzeti szobát hasz­nálta. A lakóház földszintjén le­vő két szobában bérlő lakott. A háztulajdonos betegsége miatt a bíróságtól kérte, hogy kötelezze a bérlőt az egyik földszinti szoba átadására. A bíróság nem tárgyalta érdem­ben a tulajdonos keresetét, mint­hogy a házban négy lakószobának minősülő helyiség van és ezért az államigazgatási hatóság, a lakás­ügyi hatóság dönthet a háztulajdo­nos ügyében. A Legfelsőbb Bíróság az alsófo­kú bíróságok döntését hatályon kívül helyezte és új eljárást ren­delt el. Álláspontja szerint, ha megfelel a valóságnak a háztulaj­donosnak az az állítása, hogy a személyzeti szobának konyhává történő átalakítását annak idején a lakásügyi hatóságnál írásban bejelentette, és a lakásügyi ható­ság a bejelentést tudomásul vette, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szoba használati módjának meg­változása a hatóság jóváhagyásá­val történt. Ezért a lakóházat nem le­het tanácsi rendelkezés alatt ál­lónak tekinteni. Ennek tisztázása után dönthető el az elsőfokú bí­róság részéről a peres felek kö­zötti jogvita. Megilleti-e az egyik házas­­társat önállóan az albérletbe­adás joga? A lakásrendelet szerint a házas­társak a házasságkötéssel és a kö­zös lakásba való beköltözéssel bérlőtársakká válnak. Ha a volt házastársak között a közös lakás bérleti joga vitás, amíg a bíróság nem dönti el, hogy a lakás bérleti joga melyik felet illeti meg, a kö­zös lakásban maradt volt házas­társ a lakást nem cserélheti el és a bérleti jogviszonyról nem mond­hat le. Felmerült az a kérdés, hogy a házastárs létesíthet-e önálló al­bérletet a közös lakásban. A Leg­felsőbb Bíróságnak konkrét eset­ben kifejtett állásfoglalása szerint, a bérlőtársak a lakás felett csak közösen rendelkezhetnek, ebből viszont következik, hogy mindad­dig, amíg az egyik házastárs bér­lőtársi jogviszonya fennáll, a má­sik házastárs az ő beleegyezése nélkül a közös lakásban albérletet nem létesíthet. Az Országos Takarékpénztár közleménye Két épületből álló társasház épül az I. ker. Fő u. 26. számú telken, összesen 27 lakással. Az egyik épület a Fő utcai ol­dalon van, hatemeletes, s a föld­szinten egy, az emeleteken pedig 2—2, tehát összesen 13 darab két- * szoba hallos lakás létesül. A Farkasbiró utcai oldalon há­romemeletes épület épül, összesen 14 lakással, a következő megosz­lásban : földszinten 1 háromszobás, 1 két­­szoba hallos. I—HL emeleteken, szintenként 1 garzon hallal, 1 garzon hallal, hálófülkével; 1 kétszoba hallol, 1 háromszobás. A társasház központi fűtéses, a fürdőszobákban gáz-vízmelegítőket­ szerelnek fel. Az épület előreláthatóan 1962. IV. negyedévében készül el. A FIGYELŐ JELENTI Július havi utazási útmutató KÜLFÖLDI TÁRSASNAK KÜLÖNVONATOK Az IBUSZ-irodákban jelenleg az alábbi kül­földi társasutazásokra lehet jelentkezni: 8 napos üdülés Zakopanéban. Vonatos autó­buszos társasút. 1535.— Ft. Üdülés a Keleti­tenger partján. 10 napos sopoti kirándulás. Repülőgépes társasút. 2640­— Ft. Cseh_len­­gyel körutazás. 10 napos autóbuszos-repülő­gépes út. Részvételi díj 3000—­Ft. Cseh—len­­gyel körutazás. 5 napos autóbuszos társasút. 1345__Ft. Cseh___lengyel körút. 10 napos autó­buszos körutazás. 2755— Ft. Brünn—Prága. 6 napos autóbuszos-repülőgépes társasút. 1500__Ft. Csehországi körutazás. 7 napos autóbuszos társasút. 1830— Ft. Prágai külön­vonat. 5 napos út. 975— Ft. Drezda—Witten­berg_Potsdam. 7 napos vonatos autóbuszos, repülőgépes utak októberig. 2100.— Ft. Üdülés Meiningenben. 10 napos vonatos utak augusz­tusban és szeptemberben. Részvételi díj 2200.— Ft. Cseh—NDK körutazás. 8 napos autóbuszos repülőgépes utak szeptemberig. 2265.— Ft. Üdülés Oberhofban. 9 napos vonatos utak. 2900__Ft. Üdülés a német Érchegységben. (Johangeorgenstadt). 9­ napos vonatos utak. 1685.— Ft. Üdülés a német Érchegységben. (Oberbärenburg). 9 napos vonatos utak. 1425— Ft. Berlin—Potsdam__Spreewald. 7 napos vo­natos utak szeptember végéig. 1350— Ft. Lip­cse—Potsdam—Weimar. 7 napos vonatos utak augusztus végéig. 1745— Ft. Berlin—Magde­burg—Lipcse. 9 napos vonatos, repülőgépes társasutak októberig. 2545._Ft. üdülés Thüringiában. (Eisenach—Drezda) 11 napos vonatos utak szeptemberig. 2220.— Ft Üdülés Thüringiában (Reinhardsbrunn). 11 napos vonatos társasutak szeptemberben. 4965.— Ft. üdülés Potsdamban. 14 napos vonatos tár­sasutak a német nyelvtudás fejlesztésére szep­tember elejéig. 2345__Ft. Berlin—ITalle—Drez­da. 8 napos vonatos, repülőgépes utak októ­berig. 2420.— F­t. Az IBUSZ július folyamán Budapestről az alábbi különvonato­kat indítja: Gyöngyös_Mátrafüred (35,50), Balatonal­mádi (36,40), Eger (45,30), Balatonalmádi (36,40), Sopron (75__). (A kü­lönvonat a Soproni ünnepi hetek alkalmából indul. Határsávi belépőül az ünnepi hetek meghívója szolgál. A meghívó ára, valamint a városnézés, a vasúti jegy árában benne fog­laltatik.) Fonyód (47.60), Balatonalmádi (36.40), Gyön­gyös—Mátrafüred (35.50), Szeged. (127.30). A különvonat a Szegedi szabadtéri játékok megnyitására indul. A részvételi díjban a vasúti jegy, a turistaszál­lás, városnézés és a reggeli és ebéd benne van. (Színházjegy a Bánk bán előadására kü­lön igényelendő): Balatonalmádi (36.40), Eger (45.30). A különvonatokra az indulást megelőző hé­ten, hétfőtől csütörtökön délig lehet jelent­kezni. Csoportos jelentkezéseket az indulás előtt már egy hónappal elfogadnak. REPÜLŐ KÜLÖNJÁRATOK A SZEGEDI JÁTÉKOKRA Július 21-én másfélnapos repülőkirándulás indul a Bánk bán előadására. (268­ Ft). Jú­lius 29-én (vasárnap reggeltől hétfő reggelig) egynapos repülőút indul a Párizs lángjai előadására (277__). A repülőgépes kirándulá­sok árában a repülőjegy, a városnézés, a turis­taszállás és az ebéd, vacsora benne van. Az Autóbus Tours elegendő számú jelentke­ző esetén a Szegedi szabadtéri játékok elő­adásaira teljes ellátásos autóbusz különjára­tokat indít (147.— Ft.) valamennyi szegedi kü­lönjáratnál a jegyet külön kell megvásárolni. A közgazdászok nyelvoktatásáról. Népgazdaságunk gyors fejlődési üteme a közgazdászképzés számbeli növelése mellett a színvonal javítását is követeli. Sok szó esik arról, hogyan lehet az egye­temi oktatást közelebb hozni a gyakor­lati élethez és lehetővé tenni a jövendő közgazdászgeneráció számára a tudomá­nyos kutatás legújabb eredményeinek mielőbbi elsajátítását. A szakmai műveltség elsajátítását megkönnyíti az idegen nyelvekben való jártasság. Lehetetlen a nemzetközi szak­­irodalom minden termékét magyarul megjelentetni. A tudomány legújabb vív­mányainak gyors elsajátítása sokszor csak idegen nyelven lehetséges, de ezt hiába várjuk az ifjú közgazdászoktól, amikor az egyetemen a nyelvoktatás a mostohagyerek. Nem az oktató tanárok munkájában van a hiba, hanem abban, hogy a nyelvoktatás nem kap megfelelő helyet a tantervben. Igaz, a külkereske­delmi­ szakosok egyszerre két nyelvet ta­nulnak, heti 4—4 órában, de a többi szakon a nyelvtanítás csupán heti két­órás — egy nyelvből. Aki ezt kevesli, tanulhat magánúton! Kétségtelen, hogy a külkereskedelemben a legfontosabb a nyelvtudás, de a közgazdászok szakmai kulturáltsága az élet egyéb területein is egyre inkább megköveteli azt. Miért nem veszik az illetékesek kellő figyelembe ezt a tényt? Igaz, a heti két­órás nyelvoktatásnak formailag ez a cél­ja. A tanmenet szerint a fiatalok először az alapszókincset sajátítják el, ezután következik a szakszövegek tanulása. De a szakszövegek „megemésztése” csak jól megalapozott nyelvtudás esetén lehetsé­ges, ezzel azonban a legtöbb diák nem rendelkezik, mert ehhez többéves előze­tes tanulás szükséges. A hiány nem pó­tolható néhány hónap alatt. Mivel az egyetemi oktatás reformtervezetéről szé­leskörű viták folynak, jó lenne, ha ez a téma is felvetődnék. Boronkay Péter X‘^73:33. A munkaviszony jogtalan megszüntetésének következménye A Legfelsőbb Bíróság 796. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásának 11. pontja szerint a munkaviszony jogtalan meg­szüntetése esetén a dolgozót olyan hely­zetbe kell hozni, amelyben akkor lett volna, ha a munkaviszony jogtalan meg­szüntetése nem következik be. Felmerült a gyakorlatban az a kér­dés, hogy milyen összegre van igénye an­nak a dolgozónak, aki munkaviszonyá­nak jogtalan megszüntetése után kereső­­képtelen beteg volt. A Legfelsőbb Bí­róság konkrét esetben meghozott tör­vényességi határozata szerint, ha a dol­gozó a munkaviszony jogtalan megszün­tetése és helyreállítása közötti időben, vagy annak egy részében keresőképtelen beteg volt, a táppénzre jogosító betegál­lományi időre a Munka Törvény­könyve 35. § (1) bekezdése szerinti kártérítési igény keretében csak a táppénznek meg­felelő összeget igényelheti. A munkavi­szony fennállása esetén ugyanis jogsze­rűen csak erre az összegre tarthatna igényt arra az időre, amikor keresőfog­lalkozását munkaképtelen volta miatt folytatni nem tudná. A konkrét esetben az a dolgozó, aki­nek munkaviszonyát jogtalanul meg­szüntették, teljesen munkaképtelen beteg volt, nemcsak a táppénzes idő alatt, ha­nem még azt követően is. Ezért a sérel­met szenvedett dolgozónak arra az egy évre, amíg jogszerűen táppénzes beteg­­állományban lehetett volna, a táppénz­nek megfelelő összeg jár. Ezt követően a törvényes feltételek megléte esetén ideiglenes rokkanttá lehetett volna nyil­vánítani, ezért az egy éves táppénzes idő után időleges rokkantsági járulékot, il­letve rokkantsági nyugdíjat kaphatott volna. Az ennek megfelelő összeg álla­pítható meg a sérelmet szenvedett dolgo­zó részére­­n . A társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok mi^aviszontyárdl^ ^ Az ösztöndíjas munkaviszonya, ta­nulmányai ideje alatt szünetel. Az ösz­töndíjas eredeti munkáltatójától sem munkabért, sem egyéb olyan juttatást, amely a tényleges munkavégzéssel össze­függ, nem kaphat. Ugyanígy nem kap­hat nyereségrészesedést vagy hűségjutal­mat sem. Ez alól kivételt képeznek azok a hónapok, amelyekre az ösztöndíjas már tanulmányait megelőzően végzett munká­jával jogosultságot szerzett. Az ösztöndíjas munkakönyvét a mun­káltatónál kell megőrizni. Az egyetemi vagy főiskolai ösztöndíjas, tanulmányai­nak ideje alatt, csak a külön jogszabály­ban foglalt rendelkezések szerint létesít­het más munkaviszonyt. Ez a rendelke­zés irányadó arra az esetre is, ha az ösztöndíjas tanulmányainak ideje alatt eredeti munkáltatójánál végzett munkát. Új munkaviszonyba lépéshez az eredeti munkáltató engedélye is szükséges. Fi­gyelembe kell venni, hogy a munkavál­lalás mennyiben befolyásolja az ösztön­díjas tanulmányi előmenetelét. Nincs szükség a munkáltató engedélyére, ha az ösztöndíjas, kijelölt munkahelyen, az előírt termelési gyakorlatát végzi. Az ok­tatás keretében elkezdett kötelező terme­lési gyakorlatot nem kell a munkakönyv­be bejegyezni. Az ösztöndíjas munkaviszonyát az ösztöndíjjal folytatott tanulmány ideje alatt felmondással megszüntetni nem le­het. Az ösztöndíjas tanulmányai befejezése vagy megszakítása után 30 napon belül köteles munka végzése céljából jelent­kezni a munkáltatónál, hacsak rövidebb határidőben nem állapodtak meg. Szerkesztőségi üzenetek Molnár József, Budapest; Virág Piros­ka, Nagytétény; Jónás József, Baja; Gau­­der Andor, Budapest; Farkas Ferenc, Pécs; olvasóink részére level­ben vála­szoltunk. Igazságügyminiszteri rendelet a fiatalko­rúakkal szemben alkalmazott intézkedések végrehajtásáról és egyes eljárási rendelkezé­sekről. [6/1962. (V. 21.) I. M. sz. rend., meg­jelent a Magyar Közlöny 46. számában.] Kohó- és gépipari miniszteri utasítás a minő­ségvédelem és minőségellenőrzés szabályozásá­ról. (62 140/1962. K. G. M. sz. ut., megjelent a Ko­hó- és Gépipari Közlöny 25. számában.) Kohó- és gépipari miniszteri utasítás a sza­badalmi bejelentésekhez szakvélemény adásá­ról. (62 145/1962. K. G. M. sz. ut., megjelent a Kohó- és Gépipari Közlöny 25. számában.) Egészségügyi miniszteri utasítás a drogista­­mester szakképesítés megszerzéséről. (23/1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Köz­löny 12. számában.) Egészségügyi miniszteri utasítás a gyógyszer­­raktárakban foglalkoztatott dolgozók munka­körének szabályozásáról. (24/1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. számában.) Egészségügyi minisztériumi rendelkezés a vörheny elleni védőoltások alkalmazásáról. (Megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. szá­mában.) Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos köz­leménye a liftbalesetek megelőzéséről. (Meg­jelent az Egészségügyi Közlöny 12. számá­ban.) Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos köz­leménye egyes személyek egészségügyi intéz­ményekben történő szabálytalan foglalkozta­tásáról. (Megjelent az Egszségügyi Közlöny 12. számában.) Könnyűipari minisztériumi rendelkezés a Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tago­zatára való jelentkezésről. (Megjelent a Köny­­nyűipari Értesítő 26. számában.) A rendelkezés a többi között kimondja, hogy a Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tagozatán a következő tanévre a ruha­ipari (modellszerkesztő, technológus, ruha­gépész tagozat), illetve a bőripari szakra le­het jelentkezni. A jelentkezési feltételek: 22—45 év, középiskolai érettségi bizonyítvány, illetve technikumi képesítő oklevél, vagy szakmunkás bizonyítvány, továbbá legalább kétéves munkaviszony az iparitanuló-iskola, illetve az érettségi után. A jelentkezési lap­hoz megfelelő üzemi igazolásokat is csatolni kell. A Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tagozatára augusztus 10-ig lehet jelent­kezni. Az oktatás az 1962/63. tanévben előre­láthatólag szeptember 15—október 15-e között indul. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a felnőtt hallgatókat a tanulmányi idő alatt — fegyelmi büntetést kivéve — alacsonyabb munkakörbe, illetve alacsonyabb bérkategó­riába áthelyezni, illetve átsorolni nem lehet. Élelmezésügyi miniszteri utasítás egyes mi­nisztériumi munkakörök iskolai végzettség­hez, illetve képesítéshez kötéséről. (140/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a műszaki képesítéshez kötött munkakörben foglalkoz­tatott dolgozókra vonatkozó egyes rendelke­zések kiegészítéséről. (141/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. szá­mában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a felsőfokú élelmiszeripari technikumi képesítéssel betölt­hető vállalati munkakörökről. (142/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Érte­sítő 25. számában.) Építésügyi miniszteri utasítás az ÉM fel­ügyelete alá tartozó technikumok tanulóinak kötelező nyári termelési gyakorlatáról. (33/1962. É. M. sz. ut., megjelent az Építésügyi Értesítő 24. számában.) MÁV-rendelkezés kerékpároknak és motor­­kerékpároknak szolgálati célból történő fuva­rozásához szállítójegy rendszeresítéséről. (Meg­jelent a MÁV Hivatalos Lapja 26. számában.)

Next