Figyelő, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1962-07-04 / 27. szám
2 lakástaxailó * Mikor szűnik meg a házastárs bérlőtársi jogviszonya? A házastársak között sajátos bérlőtársi viszony áll fenn, ezért azt a kérdést, hogy az egyik házastárs a közös lakásból elköltözött-e vagy sem, nem lehet kizárólag az egyszerű távozás tényéből, a házastársak közötti konkrét életviszonyoktól elvonatkoztatva megállapítani. A bíróságok ítélkezése kellő gyakorlati tapasztalatot tartalmaz arra nézve, hogy a házastársak között nem minden különválás, elköltözés végleges. Előfordulnak olyan események, amelyek következtében az egyik házastárs a közös lakást, nem végleges szándékkal, elhagyja. Az esetek jelentős hányadában ezek az elköltözések nem eredményezik a házasélet végleges vagy tartós felbomlását, az elköltözött házastárs viszatér és a házas együttélés helyreáll. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a házastárs bérlőtársi jogviszonya a lakásból való elköltözése esetén csak akkor szűnik meg, ha az elköltözése végleges szándékkal történt és ez az elköltözés körülményeiből, illetve az ezt követő eseményekből kétségtelenül felismerhető. Hogyan lehet a bérbeadót a karbantartási kötelezettség teljesítésére kényszeríteni? A lakásrendelet 20. § (1) bek. a) pontja és a Polgári Törvénykönyv 436. § (1) bek. a) pontja a bérbeadó kötelességévé teszi a bérlemény jó karbantartását. Ha a a bérbeadó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő jogosult, hogy a szükséges munkálatokat a bérbeadó helyett elvégeztesse, és ennek alapján vele szemben bérbeszámítást érvényesítsen. a bérlő csak a bérbeszámítás miatt keletkezett vitát viheti a bíróság elé döntés céljából. A bérlőnek van arra is, hogy államigazgatási úton kényszerítse a bérbeadót a karbantartási kötelezettség teljesítésére. Ha a bérbeadó az államigazgatási hatóság felhívására sem teljesíti kötelezettségét, az államigazgatási hatóság dönthet úgy is, hogy a 4/1960. É. M. — P. M. sz. rendelet alapján a helyreállítást az állami költségből végezzék el, a bérbeadó terhére. Egy konkrét esetben a bérlő kérésére az államigazgatási hatóság a háztulajdonost a rossz karban levő bérlemény helyreállítására kötelezte, a háztulajdonos az államigazgatási határozatban megjelölt határidőig a szükséges javítást nem végezte el. A bérlő ekkor a bírósághoz fordult és kérte, hogy a bíróság kötelezze a háztulajdonost a lakás oly módon való helyreállítására, amint azt az államigazgatási hatóság elrendelte, illetve, hogy kötelezze a bíróság a háztulajdonost a javítási munkálatokhoz szükséges költségek letétbe helyezésére, amelyet azután a bérlő lenne jogosult felhasználni a javítási munkálatok elvégzésére. Az elsőfokú bíróság a bérlő keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bíróságnak érdemben egyáltalán nem kellett volna foglalkoznia a bérlő keresetével, és ezért a pert megszüntette. A bérlő ugyanis saját maga nem végeztette el a karbantartási munkálatokat, tehát bérbeszámítási igénye nem is keletkezett, az államigazgatási szerv határozatának végrehajtását pedig nem kell a bíróságtól kérni, mert az államigazgatási határozat végrehajtási úton is kikényszeríthető, ismételt bírságolással, vagy a bérbeadó terhére történő helyreállítással. Mikor lehet figyelembe venni, hogy a bérelt helyiség használati módja megváltozott? A személyi tulajdonban álló lakóház akkor szabad rendelkezésű, ha abban nincs háromnál több lakószoba. Gyakran vitás, hogy a személyi tulajdonban álló lakóház szabad rendelkezésű-e, vagy sem. A vita alapja sok esetben az, hogy a lakóház egyik vagy másik helyiségének a használati módja megváltozott, mert esetleg a négy szobás ház egyik szobáját konyhává, vagy fürdőszobává alakították át stb. A lakásrendelet 71. §-hoz fűzött legfelsőbb bírósági állásfoglalás szerint annak megállapításánál, hogy a személyi tulajdonban álló lakóház szabad rendelkezésűnek tekintendő-e, vagy sem, a lakóháznak a lakásrendelet kihirdetése alapján, vagyis 1956. szeptember 30. napján fennállt állapotából kell kiindulni. Ha a lakóházban levő helyiségek számának megváltozásanélkül a lakáshoz tartozó helyiségnek csak a használati módja változott meg, akár a lakásrendelet életbelépte előtt, akár azt követően, ezt a változást csak akkor lehet figyelembe venni, ha a használat módjának megváltozása hatósági rendelkezésen, vagy a lakásügyi hatóság kiutaló határozatán alapul. Egy családi ház tulajdonosa családjával a személyi tulajdonban álló épület manzárdszobájában lakott, konyhaként pedig a földszinten levő személyzeti szobát használta. A lakóház földszintjén levő két szobában bérlő lakott. A háztulajdonos betegsége miatt a bíróságtól kérte, hogy kötelezze a bérlőt az egyik földszinti szoba átadására. A bíróság nem tárgyalta érdemben a tulajdonos keresetét, minthogy a házban négy lakószobának minősülő helyiség van és ezért az államigazgatási hatóság, a lakásügyi hatóság dönthet a háztulajdonos ügyében. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok döntését hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Álláspontja szerint, ha megfelel a valóságnak a háztulajdonosnak az az állítása, hogy a személyzeti szobának konyhává történő átalakítását annak idején a lakásügyi hatóságnál írásban bejelentette, és a lakásügyi hatóság a bejelentést tudomásul vette, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szoba használati módjának megváltozása a hatóság jóváhagyásával történt. Ezért a lakóházat nem lehet tanácsi rendelkezés alatt állónak tekinteni. Ennek tisztázása után dönthető el az elsőfokú bíróság részéről a peres felek közötti jogvita. Megilleti-e az egyik házastársat önállóan az albérletbeadás joga? A lakásrendelet szerint a házastársak a házasságkötéssel és a közös lakásba való beköltözéssel bérlőtársakká válnak. Ha a volt házastársak között a közös lakás bérleti joga vitás, amíg a bíróság nem dönti el, hogy a lakás bérleti joga melyik felet illeti meg, a közös lakásban maradt volt házastárs a lakást nem cserélheti el és a bérleti jogviszonyról nem mondhat le. Felmerült az a kérdés, hogy a házastárs létesíthet-e önálló albérletet a közös lakásban. A Legfelsőbb Bíróságnak konkrét esetben kifejtett állásfoglalása szerint, a bérlőtársak a lakás felett csak közösen rendelkezhetnek, ebből viszont következik, hogy mindaddig, amíg az egyik házastárs bérlőtársi jogviszonya fennáll, a másik házastárs az ő beleegyezése nélkül a közös lakásban albérletet nem létesíthet. Az Országos Takarékpénztár közleménye Két épületből álló társasház épül az I. ker. Fő u. 26. számú telken, összesen 27 lakással. Az egyik épület a Fő utcai oldalon van, hatemeletes, s a földszinten egy, az emeleteken pedig 2—2, tehát összesen 13 darab két- * szoba hallos lakás létesül. A Farkasbiró utcai oldalon háromemeletes épület épül, összesen 14 lakással, a következő megoszlásban : földszinten 1 háromszobás, 1 kétszoba hallos. I—HL emeleteken, szintenként 1 garzon hallal, 1 garzon hallal, hálófülkével; 1 kétszoba hallol, 1 háromszobás. A társasház központi fűtéses, a fürdőszobákban gáz-vízmelegítőket szerelnek fel. Az épület előreláthatóan 1962. IV. negyedévében készül el. A FIGYELŐ JELENTI Július havi utazási útmutató KÜLFÖLDI TÁRSASNAK KÜLÖNVONATOK Az IBUSZ-irodákban jelenleg az alábbi külföldi társasutazásokra lehet jelentkezni: 8 napos üdülés Zakopanéban. Vonatos autóbuszos társasút. 1535.— Ft. Üdülés a Keletitenger partján. 10 napos sopoti kirándulás. Repülőgépes társasút. 2640— Ft. Cseh_lengyel körutazás. 10 napos autóbuszos-repülőgépes út. Részvételi díj 3000—Ft. Cseh—lengyel körutazás. 5 napos autóbuszos társasút. 1345__Ft. Cseh___lengyel körút. 10 napos autóbuszos körutazás. 2755— Ft. Brünn—Prága. 6 napos autóbuszos-repülőgépes társasút. 1500__Ft. Csehországi körutazás. 7 napos autóbuszos társasút. 1830— Ft. Prágai különvonat. 5 napos út. 975— Ft. Drezda—Wittenberg_Potsdam. 7 napos vonatos autóbuszos, repülőgépes utak októberig. 2100.— Ft. Üdülés Meiningenben. 10 napos vonatos utak augusztusban és szeptemberben. Részvételi díj 2200.— Ft. Cseh—NDK körutazás. 8 napos autóbuszos repülőgépes utak szeptemberig. 2265.— Ft. Üdülés Oberhofban. 9 napos vonatos utak. 2900__Ft. Üdülés a német Érchegységben. (Johangeorgenstadt). 9 napos vonatos utak. 1685.— Ft. Üdülés a német Érchegységben. (Oberbärenburg). 9 napos vonatos utak. 1425— Ft. Berlin—Potsdam__Spreewald. 7 napos vonatos utak szeptember végéig. 1350— Ft. Lipcse—Potsdam—Weimar. 7 napos vonatos utak augusztus végéig. 1745— Ft. Berlin—Magdeburg—Lipcse. 9 napos vonatos, repülőgépes társasutak októberig. 2545._Ft. üdülés Thüringiában. (Eisenach—Drezda) 11 napos vonatos utak szeptemberig. 2220.— Ft Üdülés Thüringiában (Reinhardsbrunn). 11 napos vonatos társasutak szeptemberben. 4965.— Ft. üdülés Potsdamban. 14 napos vonatos társasutak a német nyelvtudás fejlesztésére szeptember elejéig. 2345__Ft. Berlin—ITalle—Drezda. 8 napos vonatos, repülőgépes utak októberig. 2420.— Ft. Az IBUSZ július folyamán Budapestről az alábbi különvonatokat indítja: Gyöngyös_Mátrafüred (35,50), Balatonalmádi (36,40), Eger (45,30), Balatonalmádi (36,40), Sopron (75__). (A különvonat a Soproni ünnepi hetek alkalmából indul. Határsávi belépőül az ünnepi hetek meghívója szolgál. A meghívó ára, valamint a városnézés, a vasúti jegy árában benne foglaltatik.) Fonyód (47.60), Balatonalmádi (36.40), Gyöngyös—Mátrafüred (35.50), Szeged. (127.30). A különvonat a Szegedi szabadtéri játékok megnyitására indul. A részvételi díjban a vasúti jegy, a turistaszállás, városnézés és a reggeli és ebéd benne van. (Színházjegy a Bánk bán előadására külön igényelendő): Balatonalmádi (36.40), Eger (45.30). A különvonatokra az indulást megelőző héten, hétfőtől csütörtökön délig lehet jelentkezni. Csoportos jelentkezéseket az indulás előtt már egy hónappal elfogadnak. REPÜLŐ KÜLÖNJÁRATOK A SZEGEDI JÁTÉKOKRA Július 21-én másfélnapos repülőkirándulás indul a Bánk bán előadására. (268 Ft). Július 29-én (vasárnap reggeltől hétfő reggelig) egynapos repülőút indul a Párizs lángjai előadására (277__). A repülőgépes kirándulások árában a repülőjegy, a városnézés, a turistaszállás és az ebéd, vacsora benne van. Az Autóbus Tours elegendő számú jelentkező esetén a Szegedi szabadtéri játékok előadásaira teljes ellátásos autóbusz különjáratokat indít (147.— Ft.) valamennyi szegedi különjáratnál a jegyet külön kell megvásárolni. A közgazdászok nyelvoktatásáról. Népgazdaságunk gyors fejlődési üteme a közgazdászképzés számbeli növelése mellett a színvonal javítását is követeli. Sok szó esik arról, hogyan lehet az egyetemi oktatást közelebb hozni a gyakorlati élethez és lehetővé tenni a jövendő közgazdászgeneráció számára a tudományos kutatás legújabb eredményeinek mielőbbi elsajátítását. A szakmai műveltség elsajátítását megkönnyíti az idegen nyelvekben való jártasság. Lehetetlen a nemzetközi szakirodalom minden termékét magyarul megjelentetni. A tudomány legújabb vívmányainak gyors elsajátítása sokszor csak idegen nyelven lehetséges, de ezt hiába várjuk az ifjú közgazdászoktól, amikor az egyetemen a nyelvoktatás a mostohagyerek. Nem az oktató tanárok munkájában van a hiba, hanem abban, hogy a nyelvoktatás nem kap megfelelő helyet a tantervben. Igaz, a külkereskedelmi szakosok egyszerre két nyelvet tanulnak, heti 4—4 órában, de a többi szakon a nyelvtanítás csupán heti kétórás — egy nyelvből. Aki ezt kevesli, tanulhat magánúton! Kétségtelen, hogy a külkereskedelemben a legfontosabb a nyelvtudás, de a közgazdászok szakmai kulturáltsága az élet egyéb területein is egyre inkább megköveteli azt. Miért nem veszik az illetékesek kellő figyelembe ezt a tényt? Igaz, a heti kétórás nyelvoktatásnak formailag ez a célja. A tanmenet szerint a fiatalok először az alapszókincset sajátítják el, ezután következik a szakszövegek tanulása. De a szakszövegek „megemésztése” csak jól megalapozott nyelvtudás esetén lehetséges, ezzel azonban a legtöbb diák nem rendelkezik, mert ehhez többéves előzetes tanulás szükséges. A hiány nem pótolható néhány hónap alatt. Mivel az egyetemi oktatás reformtervezetéről széleskörű viták folynak, jó lenne, ha ez a téma is felvetődnék. Boronkay Péter X‘^73:33. A munkaviszony jogtalan megszüntetésének következménye A Legfelsőbb Bíróság 796. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásának 11. pontja szerint a munkaviszony jogtalan megszüntetése esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, amelyben akkor lett volna, ha a munkaviszony jogtalan megszüntetése nem következik be. Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy milyen összegre van igénye annak a dolgozónak, aki munkaviszonyának jogtalan megszüntetése után keresőképtelen beteg volt. A Legfelsőbb Bíróság konkrét esetben meghozott törvényességi határozata szerint, ha a dolgozó a munkaviszony jogtalan megszüntetése és helyreállítása közötti időben, vagy annak egy részében keresőképtelen beteg volt, a táppénzre jogosító betegállományi időre a Munka Törvénykönyve 35. § (1) bekezdése szerinti kártérítési igény keretében csak a táppénznek megfelelő összeget igényelheti. A munkaviszony fennállása esetén ugyanis jogszerűen csak erre az összegre tarthatna igényt arra az időre, amikor keresőfoglalkozását munkaképtelen volta miatt folytatni nem tudná. A konkrét esetben az a dolgozó, akinek munkaviszonyát jogtalanul megszüntették, teljesen munkaképtelen beteg volt, nemcsak a táppénzes idő alatt, hanem még azt követően is. Ezért a sérelmet szenvedett dolgozónak arra az egy évre, amíg jogszerűen táppénzes betegállományban lehetett volna, a táppénznek megfelelő összeg jár. Ezt követően a törvényes feltételek megléte esetén ideiglenes rokkanttá lehetett volna nyilvánítani, ezért az egy éves táppénzes idő után időleges rokkantsági járulékot, illetve rokkantsági nyugdíjat kaphatott volna. Az ennek megfelelő összeg állapítható meg a sérelmet szenvedett dolgozó részéren . A társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok mi^aviszontyárdl^ ^ Az ösztöndíjas munkaviszonya, tanulmányai ideje alatt szünetel. Az ösztöndíjas eredeti munkáltatójától sem munkabért, sem egyéb olyan juttatást, amely a tényleges munkavégzéssel összefügg, nem kaphat. Ugyanígy nem kaphat nyereségrészesedést vagy hűségjutalmat sem. Ez alól kivételt képeznek azok a hónapok, amelyekre az ösztöndíjas már tanulmányait megelőzően végzett munkájával jogosultságot szerzett. Az ösztöndíjas munkakönyvét a munkáltatónál kell megőrizni. Az egyetemi vagy főiskolai ösztöndíjas, tanulmányainak ideje alatt, csak a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint létesíthet más munkaviszonyt. Ez a rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha az ösztöndíjas tanulmányainak ideje alatt eredeti munkáltatójánál végzett munkát. Új munkaviszonyba lépéshez az eredeti munkáltató engedélye is szükséges. Figyelembe kell venni, hogy a munkavállalás mennyiben befolyásolja az ösztöndíjas tanulmányi előmenetelét. Nincs szükség a munkáltató engedélyére, ha az ösztöndíjas, kijelölt munkahelyen, az előírt termelési gyakorlatát végzi. Az oktatás keretében elkezdett kötelező termelési gyakorlatot nem kell a munkakönyvbe bejegyezni. Az ösztöndíjas munkaviszonyát az ösztöndíjjal folytatott tanulmány ideje alatt felmondással megszüntetni nem lehet. Az ösztöndíjas tanulmányai befejezése vagy megszakítása után 30 napon belül köteles munka végzése céljából jelentkezni a munkáltatónál, hacsak rövidebb határidőben nem állapodtak meg. Szerkesztőségi üzenetek Molnár József, Budapest; Virág Piroska, Nagytétény; Jónás József, Baja; Gauder Andor, Budapest; Farkas Ferenc, Pécs; olvasóink részére levelben válaszoltunk. Igazságügyminiszteri rendelet a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott intézkedések végrehajtásáról és egyes eljárási rendelkezésekről. [6/1962. (V. 21.) I. M. sz. rend., megjelent a Magyar Közlöny 46. számában.] Kohó- és gépipari miniszteri utasítás a minőségvédelem és minőségellenőrzés szabályozásáról. (62 140/1962. K. G. M. sz. ut., megjelent a Kohó- és Gépipari Közlöny 25. számában.) Kohó- és gépipari miniszteri utasítás a szabadalmi bejelentésekhez szakvélemény adásáról. (62 145/1962. K. G. M. sz. ut., megjelent a Kohó- és Gépipari Közlöny 25. számában.) Egészségügyi miniszteri utasítás a drogistamester szakképesítés megszerzéséről. (23/1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. számában.) Egészségügyi miniszteri utasítás a gyógyszerraktárakban foglalkoztatott dolgozók munkakörének szabályozásáról. (24/1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. számában.) Egészségügyi minisztériumi rendelkezés a vörheny elleni védőoltások alkalmazásáról. (Megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. számában.) Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos közleménye a liftbalesetek megelőzéséről. (Megjelent az Egészségügyi Közlöny 12. számában.) Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos közleménye egyes személyek egészségügyi intézményekben történő szabálytalan foglalkoztatásáról. (Megjelent az Egszségügyi Közlöny 12. számában.) Könnyűipari minisztériumi rendelkezés a Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tagozatára való jelentkezésről. (Megjelent a Könynyűipari Értesítő 26. számában.) A rendelkezés a többi között kimondja, hogy a Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tagozatán a következő tanévre a ruhaipari (modellszerkesztő, technológus, ruhagépész tagozat), illetve a bőripari szakra lehet jelentkezni. A jelentkezési feltételek: 22—45 év, középiskolai érettségi bizonyítvány, illetve technikumi képesítő oklevél, vagy szakmunkás bizonyítvány, továbbá legalább kétéves munkaviszony az iparitanuló-iskola, illetve az érettségi után. A jelentkezési laphoz megfelelő üzemi igazolásokat is csatolni kell. A Könnyűipari Felsőfokú Technikum esti tagozatára augusztus 10-ig lehet jelentkezni. Az oktatás az 1962/63. tanévben előreláthatólag szeptember 15—október 15-e között indul. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a felnőtt hallgatókat a tanulmányi idő alatt — fegyelmi büntetést kivéve — alacsonyabb munkakörbe, illetve alacsonyabb bérkategóriába áthelyezni, illetve átsorolni nem lehet. Élelmezésügyi miniszteri utasítás egyes minisztériumi munkakörök iskolai végzettséghez, illetve képesítéshez kötéséről. (140/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a műszaki képesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítéséről. (141/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a felsőfokú élelmiszeripari technikumi képesítéssel betölthető vállalati munkakörökről. (142/1962. Élm. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Építésügyi miniszteri utasítás az ÉM felügyelete alá tartozó technikumok tanulóinak kötelező nyári termelési gyakorlatáról. (33/1962. É. M. sz. ut., megjelent az Építésügyi Értesítő 24. számában.) MÁV-rendelkezés kerékpároknak és motorkerékpároknak szolgálati célból történő fuvarozásához szállítójegy rendszeresítéséről. (Megjelent a MÁV Hivatalos Lapja 26. számában.)