Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

X A XIV. ÉVFOLYAM .sí WP . gjpP 1 ~T|| 1 " ARA: 2 FORINT _ _ . Régi gond megoldása érdekében szüle­tett tavaly októberben az 1038/69 számú kormányhatározat, amely nemcsak álta­lánosan nyitott zöld utat a szolgáltatá­sok fejlesztése előtt, hanem szoros határ­időket is szabott. Több terminus március 31-én lejárt, így a végrehajtás első sza­kaszáról érdemes gyors számvetést ké­szíteni a szolgáltatásokban nagyon je­lentős — mintegy 50 százalékos — részt vállaló magánkisipar területén. A mai helyzet megértéséhez azonban szükséges némi visszapillantás. Az ötvenes évek­ben a magánkisipar közel negyedére sor­vadt, így természetesen gyenge alapok­ról indult, hogy betölthesse sajátos, de feltétlenül hasznos és még sokáig nélkü­lözhetetlen funkcióját. Jellemző, hogy 1949-ben kétszázezer kisiparos dolgozott hazánkban, 1953-ban a mélyponton, szá­muk 47 ezerre csökkent. S ami különösen kedvezőtlen: a máso­dik ötéves terv idején 6755 községi mű­hely szűnt meg. 1961 és 1965 között 37 852 iparjogosítványt adtak vissza, de csak 24 013 újat váltottak, így az orszá­gos létszám 70 342-re csökkent. A magánkisipar termelési értéke — a vizsgált időszakban — viszont növeke­dett, 1965-ben az ország ipari termelé­sében 1,4, az építőiparban 4,5 százalék­kal részesedett. Öt év alatt a közvetett és közvetlen export, valamint az import­pótló tevékenység 149 millió forintról 295 millió forintra emelkedett; a terv­időszakban meghaladta az egymilliárd forintot, s a hiteltámogatás összege csu­pán hatmillió volt. Ha számításba vesz­­szük, hogy a magánkisipar mellék, — de korántsem mellékes — feladatként tevé­kenykedik e területeken az eredmény, különösen elismerésre méltó. A szolgáltatás fontosabb A fejlődéssel azonban korántsem lehe­tünk elégedettek. A KETI-ből alakult Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) for­galma 1969-ben 226 millió forint volt, amely ugyan meghaladja a tervezettet, de elmarad az 1968-as eredménytől.­ A KTV-nek dolgozó iparosok száma csupán 26-tal (1405-ről 1431-re) növekedett. A jövő biztatóbb. Tavaly a KTV ja­vaslatára és kezessége mellett az OTP az 1968. évi 2 millió forintos hitelt 5 mil­lióra emelte, a vállalat mintegy tízmillió forint ára nehezen beszerezhető anyagot biztosított a kisiparosok részére. Jórészt ezek magyarázzák, hogy a már megkö­tött szerződések értéke lényegesen ma­gasabb, 261 millió forint. A kisipari termelő ágazatainak ésszerű fejlesztése hozzájárulhat a nagyipari gyártásban nem rentábilis, de nélkülöz­hetetlen termékek kínálatának bővítésé­hez, a hiánycikkek körének csökkentésé­hez, az áruválaszték javításához, a szo­cialista és nyugati export növeléséhez,­ tehát a magánkisipar támogatása, a jobb feltételek megteremtése (kedvezőbb hi­telfeltételek, szerszámok, gépek, alap­anyagok beszerzésének megkönnyítése) egyezik gazdasági célkitűzéseinkkel. A legfontosabb azonban, hogy a ma­gánkisipart „saját” funkciójára, a javító­szolgáltató feladatok ellátására tegyük képessé, önmagáért beszél, hogy 1965 végén a 10 legfontosabb szakma valame­lyikét tekintve az ország 2226 községe el­látatlan volt. Lényegében azóta sem so­kat változott a helyzet, hiszen az iparjo­gosítványok megszerzésének könnyítése, a különböző kedvezmények ellenére is csupán 10 ezerrel növekedett az iparosok száma. Az állami és szövetkezeti szektor szolgáltató hálózatának fejlődésével a kisipar részesedésének aránya a korábbi 60—70 százalékról némileg visszaszorult — még mindig 50 százalék körül mozog — ennek ellenére a kisebb községekben elsősorban a kisiparosok számának gya­rapítása látszik a legésszerűbb megol­dásnak. A tavalyi év végi adatok szerint az or­szágban 81 300 kisiparos dolgozik, össz­forgalmuk 1969-ben meghaladta a f­at­­milliárd forintot. A belső arányok helyes megoszlását tükrözi, hogy a kisiparosok nyolcvan százaléka szolgáltató-javító te­vékenységet végez. Az állami és szövet­kezeti szektor mellett még a fővárosban is a szolgáltatások 40 százalékát nyújt­ják. A kisipar célszerű fejlesztése nagy­mértékben a befektetésre és vállalkozás­ra ösztönző feltételek megteremtésétől függ, s a kormányhatározat itt is hatá­rozott intézkedéseket sürget. Másodállásban Az igények és a kapacitás összhangjá­nak helyreállítására két út nyílik; egy­részt az országos hálózat bővítése, a szolgáltató munkát végzők létszámának növelése, másrészt a g­épek, munkaeszkö­zök korszerűsítése, a termelékenység nö­velése, a rejtett tartalékok feltárása. Fel­tétlenül hangsúlyozni kell, hogy a tele­pülésekhez igazodó szolgáltatásban mind az extenzív, mind az intenzív fejlesztés egyaránt fontos, a kettő célszerű összefo­nódása hozhat megoldást. A lakosság jobb ellátása érdekében született korábbi intézkedések elsősorban a kisiparos létszám emelését, a területi megoszlás javítását segítették. Az új iparengedélyek megszerzésének könnyí­tése, a másodállásban, illetve nyugdí­jasként végzett szolgáltató tevékenység lehetősége, a községekben az első két év­re nyújtott adómentesség vagy adóked­vezmény mind-mind serkentőleg hatot- u­tak, önmagáért beszél, hogy jelenleg a kisiparosok tíz százaléka másodfoglalko­zásban végez szolgáltató munkát. Érdemes az utóbbi évek adatai alap­ján is szemügyre venni a kisiparos lét­szám alakulását. 1968-ban a létszám­­emelkedés havi átlaga 285 volt, viszont 1969-ben ez már 467-re emelkedett. Saj­nos, még mindig sok iparengedélyt ad­(Folytatás a 2. oldalon) KISIPAR - NAGY FELADATOK JÉSIk 200FB a magán- MFJmk Jmgaam ■ kisiparosok­­ SZÁMA A vállalatok belső irányítási rendszere (3. old.) • Export fővállalkozás a lehetőségek üzletága (5. old.) • Konvertálható exportáru­ k (7. old.) Megkétszerezendő a hagymatermelés (19. old.) ­ ,­­ Százhúsz nap tanulságai Az idei kiskereskedelmi forgalom az év első négy hónapjában 11 százalékkal ha­ladta meg a múlt évit. (Folyó árakon számítva, összehasonlítható árakon a nö­vekedés mértéke mintegy 10 százalékra tehető.) A forgalom bővülésének alapja az ipari szállítások növekedése volt. Az elmúlt év első negyedéhez képest az ipar termelése 7 százalékkal nőtt, ezen belül a belkereskedelmi előadások 14, a külkereskedelmi eladások 18 százalékkal emelkedtek. Milyen tényezők játszottak közre a belkereskedelem számára eladott ipari termék növekedésében? Első helyen kell említeni, hogy a ke­reskedelmi vállalatok lényegesen növel­ték megrendeléseiket, hogy készleteiket kiegészíthessék, az értékesítést és a vá­lasztékot bővíthessék. Az ipari termelés pedig a belkerekedelmi árualapok szem­pontjából fontos könnyűipari ágazatban is meghaladta az előző év azonos idő­pontjának színvonalát. Az ipar szállításai a kis- és nagykereske­delem részére Az élelmiszeripar egyes iparágai ter­melésüket és értékesítésüket az átlagos­nál jobban növelték. (Például a baromfi­­ipari termelés 38, a tejipari termelés 11 százalékkal emelkedett.) Bár a húsipari termelés alacsonyabb volt az előző évi­nél, a belkereskedelem 27 vagonnal (0,6 százalékkal) több húst, húskészítményt vehetett át, mint 1969. első negyedévé­ben. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a lakosság ellátása a hús és néhány más cikk kivételével, élelmiszeripari termé­kekből kielégítő volt, noha például a gyümölcskonzerv, a csokoládé és a bor exportja is nőtt. Több áru a fogyasztónak A könnyűipar a belkereskedelemnek a tavalyi hasonló időszakhoz képest 27 százalékkal szállított több árut és ezen belül a textilipar 30—32 százalékkal adott többet. A textilipar külkereske­delmi értékesítése ebben az időszakban 7 százalékkal növekedett Egyébként a belkereskedelem részére történő ipari értékesítés bár a cikkek többségénél erő­teljes növekedést mutat, de néhány ter­mékből nem éri el az elmúlt évit. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a külke­reskedelmi értékesítés a cikkek jó részé­ből csökkent. Pamutszövetekből a belkereskedelem 82 százalékkal többet vett az ipartól, mint 1969 első negyedévében. Gyapjúszö­vetekből a beszerzés 28 százalékkal nőtt, a cipőipar 16—17 százalékkal adott több árut. Gyermekcipőből mind a termelés, mind a szállítás alacsonyabb volt, mint­ 1969. első negyedévében, tehát akár új kapacitások megteremtésével, akár a meglevők racionálisabb kihasználásával, a vállalatoknak bővíteniük kell gyártásu­kat. Jó viszont, hogy a cipőipar sok ol­csóbb cipőt bocsátott az év első negyedé­ben a belkereskedelem rendelkezésére. A gépipari szállításokról­ 26 százalék­kal haladták meg az elmúlt évit, így például hűtőszekrényekből 11, rádiókból, televíziókból 21—22 és kerékpárokból 4 százalékkal. A gépipari termékek jó ré­széből a kereskedelem kínálata a koráb­binál kielégítőbbé vált. Mindez tehát megmagyarázza, hogy a kiskereskedelmi forgalom emelkedése az év első négy hónapjában az ipari szál­lítások számottevő növekedése miatt következhetett be. Illetve nemcsak amiatt Amit a takarékbetét eltakar A lakosság pénzbevétele ugyanis főbb forrásokból az év első négy hónapjában 8,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Áprilisban például a pénzbevétel növekedésének üteme meggyorsult, amelyhez más ténye­zők mellett az járult hozzá, hogy ápri­(Folytatás a 4. oldalon) Iparág Milliárd Ft 1969 F 1 Élelmiszeripar 8,5 196 Könnyűipar 5,3 127 Kohó- és gépipar 2,4 126 Építőanyagipar 0,6 108 Egyéb iparágak 2,4 108 összesen: 19,2 18

Next