Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1970-11-25 / 47. szám

A párt legfelsőbb testületének, a kong­resszusnak, immár hagyományosan az a küldetése, hogy célokat jelöljön meg az ország, a nép számára; olyan célokat, amelyeket a dolgozók magukénak érez­nek, amelyeknek megvalósítása milliók egyéni vágyainak társadalmi megvalósu­lását teszi lehetővé. E célok valóra vál­tásának egyik legfonto­sabb feltétele a gazdasági helyzetünk alakulása. Ezért te­kinti ma a párt legfőbb feladatának a politikai nevelő és a gazdasági szervező munkát. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának előzetes jelentése, illetve beszámo­lója sokoldalúan foglalkozott gazdasági életünk alakulásával, a harmadik ötéves terv teljesítésével. E tekintetben igen érdekes az 1970. év gazdasági helyzetének vizsgálata. Ugyan­is ez az év harmadik ötéves tervünk utolsó éve, eredményei tehát a terv megvalósítását jelzik, illetve a következő tervidőszak kiindulásához szolgáltatnak alapot. Emellett az első három negyedév gazdasági jelzőszámai nemcsak az elmúlt időszakról adnak viszonylag megbízható képet, hanem nagyjából kifejezik az egész évre vorsatkozó gazdasági tenden­ciákat is. MEGVALÓSULTAK A HATÁROZATOK Az idei év gazdasági szempontból ko­rántsem volt problémamentes. Az orszá­got természeti csapások sújtották, hatal­mas erőfeszítésekkel, szellemi, anyagi ráfordításokkal lehetett csak a tetemes anyagi károkat ellensúlyozni. Az ár- és belvizek elleni küzdelem nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban, az építőiparban és a közlekedésben is érez­tette hatását. Igen sok, eredetileg más­hová szánt anyagot, gépi kapacitást és munkaerőt kellett az ár megfékezésére és az újjáépítésre fordítani. Az említett nehézségek ellenére a népgazdaság kielégítő mértékben fejlő­dött, eredményeink sok tekintetben lé­nyegesen jobbak voltak, mint­­a korábbi években.­­Ez nemcsak a dolgozó kollektí­vák jó munkáját, a kiesett nemzeti jö­vedelem pótlására irányuló kongresszusi versenymozgalom jelentős eredmé­nyeit, hanem azt is kifejezi, hogy a gaz­daságirányítási rendszerünkben bekövet­kezett változások helyesek voltak és alapvetően jól szolgálják az egész társa­dalom ügyét. A reform három éve alatt megszilár­dultak a szocialista termelési viszo­nyok. Magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform növelte a gaz­dasági egységek önállóságát, a vezetők fe­lelősségérzetét, elősegítette, hogy az össz­népi-, a csoport-, és a személyi érdek egymással jobb összhangba kerüljön. Erő­södött a gazdálkodás biztonsága, növeke­dett hatékonysága. A termelés és a szük­ségletek között szorosabb lett a kapcso­lat. Megszilárdult a népgazdaság egyen­súlya, javult a külkereskedelem munkája, eleget tettünk a nemzetközi szerződési kötelezettségeinknek. Mindebben nagy szerepe volt annak, hogy a IX. kongresszus által megerősített gazdaságpolitikai elveket és határozato­kat a gazdasági munka területén megva­­lósítottuk. A kedvező változást mutatja az idén befejeződő harmadik ötéves terv megva­lósítása és túlteljesítése. De ezt mutatják a terv utolsó évének gazdasági jelzőszá­mai is. 1970 első 9 hónapjában a népgazdaság fejlődését jellemző főbb mutatók a kö­vetkező­képpen alakultak (az előző év azonos időszakának százalékában): Az ipari termelés legfőbb jellemvonása, hogy az elmúlt évi mérsékelt (3%-os) nö­vekedés után ez évben a növekedés üte­me előreláthatóan meg fogja haladni a 7 százalékot. Az iparban foglalkoztatottak száma körülbelül 1 százalékkal növekszik és így az 1 főre jutó termelés — a terme­lékenység­­— 6 százalékos növekedésével számolhatunk 1970-ben. Ez a növekedés jelentősen meghaladja a múlt évit, ami­kor is az 1 főre jutó termelés részben az ipari termelés alacsony növekedési üte­me, részben az iparban bevezetett mun­kaidőcsökkentés miatt is lényegében stagnált. X SZER*P GAZDASÁGUNK A KONGRESSZUS ELŐTT Ipari termelés 107.2 Foglalkoztatottak száma 101.0 1 foglalkoztatottra jutó termelés 106.0 1 teljesített munkás órára jutó termelés 107.0 Összes mezőgazdasági termékek értékesítése 91.0 Ezen belül: állati termék 100.0 Lakosság több pénzbevételei 109.0 Ezen belül: munkabérek 108.0 tsz-tagok pénzbeli részesedése 111.0 Kiskereskedelmi forgalom 111.0 Export 115.0 Import 131.0 A TERMELÉS ÉS A SZÜKSÉGLET JOBB ÖSSZHANGJA Az ipari termelés elmúlt évi kis, majd az idei gyorsabb ütemű növekedése azt is jelzi, hogy a termelés a reform beveze­tése óta jobban igazodott a kereslethez, mint a korábbi években bármikor. Erre utal, hogy amíg az ötéves időszak első három évében a készletek évi növekedése igen nagy mértékű volt — évente a nem­zeti jövedelem 7—8 százalékát kötötte le —, addig az utóbbi két esztendőben a készletek növekedése a felére csökkent és összetétele is javult. A belföldi áruellátás javítására hozott párt- és állami határozatok következté­ben 1970-ben a belföldi rendelésállomány növekedett. 1970. első három negyedévév­ben 10—15 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának rendeléseit. A negyedik negyedévi rendelés október elején körülbelül 12—13 százalékkal meghaladta az előző év ugyanezen idő­pontjának rendelésállományát. A tavalyi stagnálással szemben a nagy- és kiske­reskedelem az első három negyedévben közel 21 százalékkal több terméket vá­sárolt az ipartól mint egy évvel koráb­ban. Az ipar általában ki tudta elégíteni a növekvő keresletet, értékesítése valami­vel meg is haladta a termelés növekedé­sét. Élelmiszeripar nélkül számítva az­ ipar termelése 7,4, az értékesített termé­kek volumene pedig 8,3 százalékkal növe­kedett 1970 első három negyedévében. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy megélénkült a verseny, ami az ipar egyes ágazataiban kedvezően befolyá­solta a műszaki fejlesztést, a gyártmány­struktúra javítását, a kereskedelemben pedig­ magasabb színvonalú ellátást tett lehetővé. Az ipari termelés növekedésével szem­ben 1970-ben a tavalyi kiemelkedő ered­ményekhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés csökkenésével számolhatunk. A bruttó termelés 1939-ben a mezőgazda­ságban mintegy 7 százalékkal haladta meg az 1968. évit. (Ebben a növényter­melés eredményének volt kiemelkedő szerepe, az állattenyésztés termelése ta­valy valamelyest elmaradt az 1968. évi­től.) A mezőgazdasági termelés 1970-ben előreláthatólag 5,6 százalékkal kisebb lesz az elmúlt évinél. A termelés csök­kenése elsősorban a növénytermelésben következett be. Az állattenyésztés néhány százalékkal növelte termelését az előző évhez képest. Engels, a közgazdász (3. old.)­­ Célok és módszerek a területfejlesztésben (4. old.) Változó életkörülmények - változó tudat (5. old.) Konténer a kontinensen (6. old.) A szovjet technikai fejlődés ( 8. old.) TELJESÜL A 3. ÖTÉVES TERV Jóllehet, a rossz időjárás és a termé­szeti csapások következtében a mezőgaz­dasági termelés az idén a vártnál gyen­gébb, a harmadik ötéves terv előirány­zataitól azonban itt sem maradunk el. A növekedés évi átlagos üteme 1966— 1970 között ugyanis 2,7 százalék volt, és ez több mint kétszerese a megelőző ötéves terv időszakában elért fejlődésnek. Éppen a korábbi évek jó­ termése és a tarta­lékok következtében a gabonatermés ele­gendő a lakosság kenyérgabona-szükség­letének biztosításához. Az állattenyésztésben kedvező, hogy a belföldi húsellátás szempontjából fontos sertésállomány 1970. szeptember 30-ig 1,8 millió darabbal, 28 százalékkal növeke­dett. A sertésállomány és a hústermelés növekedése az értékesítésben is kedve­zően éreztette hatását. A vágósertés érté­kesítése 20 százalékkal, a nyershústerme­lés pedig 11 százalékkal haladta meg az (Folytatás a 2. oldalon)

Next