Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-11-25 / 47. szám
A párt legfelsőbb testületének, a kongresszusnak, immár hagyományosan az a küldetése, hogy célokat jelöljön meg az ország, a nép számára; olyan célokat, amelyeket a dolgozók magukénak éreznek, amelyeknek megvalósítása milliók egyéni vágyainak társadalmi megvalósulását teszi lehetővé. E célok valóra váltásának egyik legfontosabb feltétele a gazdasági helyzetünk alakulása. Ezért tekinti ma a párt legfőbb feladatának a politikai nevelő és a gazdasági szervező munkát. Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése, illetve beszámolója sokoldalúan foglalkozott gazdasági életünk alakulásával, a harmadik ötéves terv teljesítésével. E tekintetben igen érdekes az 1970. év gazdasági helyzetének vizsgálata. Ugyanis ez az év harmadik ötéves tervünk utolsó éve, eredményei tehát a terv megvalósítását jelzik, illetve a következő tervidőszak kiindulásához szolgáltatnak alapot. Emellett az első három negyedév gazdasági jelzőszámai nemcsak az elmúlt időszakról adnak viszonylag megbízható képet, hanem nagyjából kifejezik az egész évre vorsatkozó gazdasági tendenciákat is. MEGVALÓSULTAK A HATÁROZATOK Az idei év gazdasági szempontból korántsem volt problémamentes. Az országot természeti csapások sújtották, hatalmas erőfeszítésekkel, szellemi, anyagi ráfordításokkal lehetett csak a tetemes anyagi károkat ellensúlyozni. Az ár- és belvizek elleni küzdelem nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban, az építőiparban és a közlekedésben is éreztette hatását. Igen sok, eredetileg máshová szánt anyagot, gépi kapacitást és munkaerőt kellett az ár megfékezésére és az újjáépítésre fordítani. Az említett nehézségek ellenére a népgazdaság kielégítő mértékben fejlődött, eredményeink sok tekintetben lényegesen jobbak voltak, minta korábbi években.Ez nemcsak a dolgozó kollektívák jó munkáját, a kiesett nemzeti jövedelem pótlására irányuló kongresszusi versenymozgalom jelentős eredményeit, hanem azt is kifejezi, hogy a gazdaságirányítási rendszerünkben bekövetkezett változások helyesek voltak és alapvetően jól szolgálják az egész társadalom ügyét. A reform három éve alatt megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform növelte a gazdasági egységek önállóságát, a vezetők felelősségérzetét, elősegítette, hogy az össznépi-, a csoport-, és a személyi érdek egymással jobb összhangba kerüljön. Erősödött a gazdálkodás biztonsága, növekedett hatékonysága. A termelés és a szükségletek között szorosabb lett a kapcsolat. Megszilárdult a népgazdaság egyensúlya, javult a külkereskedelem munkája, eleget tettünk a nemzetközi szerződési kötelezettségeinknek. Mindebben nagy szerepe volt annak, hogy a IX. kongresszus által megerősített gazdaságpolitikai elveket és határozatokat a gazdasági munka területén megvalósítottuk. A kedvező változást mutatja az idén befejeződő harmadik ötéves terv megvalósítása és túlteljesítése. De ezt mutatják a terv utolsó évének gazdasági jelzőszámai is. 1970 első 9 hónapjában a népgazdaság fejlődését jellemző főbb mutatók a következőképpen alakultak (az előző év azonos időszakának százalékában): Az ipari termelés legfőbb jellemvonása, hogy az elmúlt évi mérsékelt (3%-os) növekedés után ez évben a növekedés üteme előreláthatóan meg fogja haladni a 7 százalékot. Az iparban foglalkoztatottak száma körülbelül 1 százalékkal növekszik és így az 1 főre jutó termelés — a termelékenység— 6 százalékos növekedésével számolhatunk 1970-ben. Ez a növekedés jelentősen meghaladja a múlt évit, amikor is az 1 főre jutó termelés részben az ipari termelés alacsony növekedési üteme, részben az iparban bevezetett munkaidőcsökkentés miatt is lényegében stagnált. X SZER*P GAZDASÁGUNK A KONGRESSZUS ELŐTT Ipari termelés 107.2 Foglalkoztatottak száma 101.0 1 foglalkoztatottra jutó termelés 106.0 1 teljesített munkás órára jutó termelés 107.0 Összes mezőgazdasági termékek értékesítése 91.0 Ezen belül: állati termék 100.0 Lakosság több pénzbevételei 109.0 Ezen belül: munkabérek 108.0 tsz-tagok pénzbeli részesedése 111.0 Kiskereskedelmi forgalom 111.0 Export 115.0 Import 131.0 A TERMELÉS ÉS A SZÜKSÉGLET JOBB ÖSSZHANGJA Az ipari termelés elmúlt évi kis, majd az idei gyorsabb ütemű növekedése azt is jelzi, hogy a termelés a reform bevezetése óta jobban igazodott a kereslethez, mint a korábbi években bármikor. Erre utal, hogy amíg az ötéves időszak első három évében a készletek évi növekedése igen nagy mértékű volt — évente a nemzeti jövedelem 7—8 százalékát kötötte le —, addig az utóbbi két esztendőben a készletek növekedése a felére csökkent és összetétele is javult. A belföldi áruellátás javítására hozott párt- és állami határozatok következtében 1970-ben a belföldi rendelésállomány növekedett. 1970. első három negyedévévben 10—15 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának rendeléseit. A negyedik negyedévi rendelés október elején körülbelül 12—13 százalékkal meghaladta az előző év ugyanezen időpontjának rendelésállományát. A tavalyi stagnálással szemben a nagy- és kiskereskedelem az első három negyedévben közel 21 százalékkal több terméket vásárolt az ipartól mint egy évvel korábban. Az ipar általában ki tudta elégíteni a növekvő keresletet, értékesítése valamivel meg is haladta a termelés növekedését. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipar termelése 7,4, az értékesített termékek volumene pedig 8,3 százalékkal növekedett 1970 első három negyedévében. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy megélénkült a verseny, ami az ipar egyes ágazataiban kedvezően befolyásolta a műszaki fejlesztést, a gyártmánystruktúra javítását, a kereskedelemben pedig magasabb színvonalú ellátást tett lehetővé. Az ipari termelés növekedésével szemben 1970-ben a tavalyi kiemelkedő eredményekhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés csökkenésével számolhatunk. A bruttó termelés 1939-ben a mezőgazdaságban mintegy 7 százalékkal haladta meg az 1968. évit. (Ebben a növénytermelés eredményének volt kiemelkedő szerepe, az állattenyésztés termelése tavaly valamelyest elmaradt az 1968. évitől.) A mezőgazdasági termelés 1970-ben előreláthatólag 5,6 százalékkal kisebb lesz az elmúlt évinél. A termelés csökkenése elsősorban a növénytermelésben következett be. Az állattenyésztés néhány százalékkal növelte termelését az előző évhez képest. Engels, a közgazdász (3. old.) Célok és módszerek a területfejlesztésben (4. old.) Változó életkörülmények - változó tudat (5. old.) Konténer a kontinensen (6. old.) A szovjet technikai fejlődés ( 8. old.) TELJESÜL A 3. ÖTÉVES TERV Jóllehet, a rossz időjárás és a természeti csapások következtében a mezőgazdasági termelés az idén a vártnál gyengébb, a harmadik ötéves terv előirányzataitól azonban itt sem maradunk el. A növekedés évi átlagos üteme 1966— 1970 között ugyanis 2,7 százalék volt, és ez több mint kétszerese a megelőző ötéves terv időszakában elért fejlődésnek. Éppen a korábbi évek jó termése és a tartalékok következtében a gabonatermés elegendő a lakosság kenyérgabona-szükségletének biztosításához. Az állattenyésztésben kedvező, hogy a belföldi húsellátás szempontjából fontos sertésállomány 1970. szeptember 30-ig 1,8 millió darabbal, 28 százalékkal növekedett. A sertésállomány és a hústermelés növekedése az értékesítésben is kedvezően éreztette hatását. A vágósertés értékesítése 20 százalékkal, a nyershústermelés pedig 11 százalékkal haladta meg az (Folytatás a 2. oldalon)