Film Színház Irodalom, 1942. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1942-11-20 / 47. szám

UTCÁT NEVEZTEK EL BABITS MIHÁLYRÓL PÉCSETT „ÜU'á volt uUHcUubtH’ is ilüt vigÜe­ tudottá a cautyát" Pécs, 1942. november Az egykori pécsi diák, Babits Mihály, utcát kapott a mecsekalji városban. A pár nap előtti városi közgyűlésen egyhangúlag, nagy­­lelkesedéssel fogadták el az indít­ványt, hogy utcát neveznek el a »Tímár Virgil fia« írójáról. Ezt a regényt Pécsről írta Babits Mihály, könnyű ráismerni min­den utcám, minden házra, mint, ahogy az »Isten kezében­, az »Emléksorok egy pécsi uszodára« és az »Utca estefelé« című remek verseiben is azt a várost írta meg, amely­nek kövein kopott a cipője talpa nyo­lc esztendőn keresztül. A pécsiek büszkék Babits Mihályra, úgy emlegetik, hogy »A mi költőnk« és róla beszélve, felcsillanó szemmel mondják itt­élő egykori osztálytársai: »Remek fiú volt a Babits Misi. Már akkor első volt minden­ben és élete végéig tartotta a rangját.« Most, hogy a városi közgyűlésen határo­zatba ment a Babits Mihály­ utca, megint sokat beszélnek róla, némelyek azt is mondják, márványtáblával kell megjelölni a József­ utcai házat, amelyben lakott, má­sok úgy vélik, mellszobrát kellene felállí­tani a helyre, ahol valaha az a bizonyos pécsi uszoda volt ée, ahol ma a strand pompázatos parkja terül el, pazar miliőt kínálva egy ilyen szobor számára... Az újra fellendült pécsi Babi­ts-kul­tusz szólaltatta meg a népszerű »Dini bácsit«, Decseva Dénes nyugalmazott ügyészségi el­nököt, akit rokoni szálak fűznek Babits Mihályhoz. Ezeket mondotta: — Szekszárdr­ól került Budapestre Babits Mihály édesapja, onnan pedig táblabíró­ként Pécsre. Tekintélyt parancsoló, igazi magyar úr volt, hamar megszerette itt mindenki. Feleségével, két gyermekével jött Pécsre és Misit az első gimnáziumba íratta be. Misi hatodikos volt, amikor édesapja súlyosan megbetegedett. Az orvosok meg­állapították, hogy nyelvrákban szenved. Nem volt segítség. Sok szenvedés után, meghalt. Az özvegy visszaköltözött Szek­­szárdra és úgy határozott, hogy Misit hoz­­zánk adja, kosztba, kvártélyba. Én jogász voltam­ akkor, 3—4 évvel idősebb Misinél és nagyon meglepett annak komolysága. Nehezen viselte el apja elvesztését. Sírni n­em láttuk, csak ült előremeredt szemmel, nézett maga elé és, ha szóltunk hozzá, ijed­ten rezzent össze. Mindent elkövettünk, hogy vigasztaljuk. Édesanyám a kedvét kereste, nővéreim kényeztették. Mindezt szívesen tűrte, az a fajta fiú volt, akit a nők babusgatni szeretnek, gyámolítani, si­mogatni. — Meglepőően intelligens volt. Érdeklő­dési köre olyan, ami felnőtt embernél is ritkaságszámba megy. Figyelme odafordult az élet minden megnyilvánulási formája felé, irodalmi ízlése pedig már akkor, 15 éves korában kifinomult volt. Hókat olva­sott, mert a tanulás kevés idejét vette igénybe- Könnyen, gyorsan tanult, minimá­lis idő alatt végzett a leckével, néha alig vette a kezébe a tankönyvet, mégis mindig a legelsők között volt az osztályban. Ba­rátja­ alig volt, kevesen jöttek hozzá. Ha nem tanult és nem olvasott, akkor írt. Versíráson alig kaptam rajta, inkább kis elbeszéléseket, apró történetkéket vetett pa­pirosra. Nem szívesen mutogatta, szemér­mesen dugdosta ezeket, nővéreim néha »kilopták« a fiókjából, úgy olvashattuk csak el. Szórakozott volt abban az időben. Semmit nem talált meg, a ruhájával alig törődött és előfordult az is, hogy csikorgó hidegben kalap, kabát nélkül indult el is­kolába.­­Édesanyám utánakiáltott, akkor restelkedve jött vissza: »Elfeledtem fel­venni ...« —­ Velem lakott egy szobában és én, aki pár évvel idősebb voltam nála, sokszor megkérdeztem a véleményét egy-egy könyv­ről, újságcikkről. Sohasem tévedett, biztos volt az ítélete. Tartózkodott attól, hogy kemény szavakkal bélyegezzen meg vala­kit, vagy valamit, de a maga tapintatos módján is találóan mutatott rá a hibákra. A Ciszterci gimnázium 1900—1901-es ér­tesítőjéből kitűnik, hogy Babits Mihály ki­tűnő eredménnyel tett érettségi vizsgálatot. Az iskola önképzőkörének jegyzőkönyve sok érdekeset árul el. Babits hetedikes és nyolcadikos korában csaknem minden ülé­sen szerepelt. Ambícióval szavalt. A »Páz­­mán lovag«-ot, Szép Ilonkát, Kiss József több versét, de a bírálat nem sok elisme­­réssel adózik e szerepléseknek. Taglejtését »esetlennek, hanghordozását hamisnak« jelö­­lik, sőt egyik bíráló azt is ajánlja, próbál­kozzon komikus versek szavalásával, azzal talán többre viheti. Viszont nagy sikert arat hetedikes korában a »Viszály a tanács, házban« című elbeszélésével, dicséretet kap a »Bíró uram karácsony est­­e« című novel­láért, amelynek arányos szerkezetét és né­pies nyelvezetének hibátlanságát külön ki­emeli a bírálat. A kör záróülésén Garay »Obsitos« át­szavalja és négy díjat nyer. Nyolcadikos korában önképzőköri elnök Ba­bits Mihály, de pár hónap múlva lemond riválisa, Frank Tivadar javára. Továbbra is sokat szaval, novellát, verset nyújt be, nagy sikert hoz számára »Pünkösdi rózsa« című verse és Martiális fordításai. Az utolsó ülé­sen neki ítélik a­ legjobb bírálót megillető díjat, így indult el Pécsről Babits Mihály ... S­­isdl Sándor fényes, selymes, puha haj... a rendszeres tarpanozás eredménye 1M vitaminos hajápolószer táplálja a hajhagymákat, megszünteti a fejbőr korpá­­sodását és a haj hullását Egy Tarpan-tartály körülbelül 2 hónapra elegendő ne felejtse el a bőrét, különösen kezét, arcát, N­IVEA-val bedörzsölni, mert ettől lesz üde és friss a külseje. A NIVEA ideális hatása Eucerit­­tartalmának tulajdonít­ható, ezért a NIVEA pótolhatatlan ( * /­" X C­­'s' NAPSÜTÉSBEN Ez kell a vérnek, szívnek, májnak és tüdőnek! Ily szabad pogányként, anyaszült meztelenül feküdni ki a cukor­ érlelő napra! S addig sütkérezni fönt a hegytetőn, míg rézszínűre, csokoládébarnára sül finom és finnyás bőröd! Ez, csak ez kell most neked te tunya! A nap, a részeg nap hadd csókolja csak ernyedt tested, villanyozza csak konok elméd minden gondolatát, hogy a Fény legmeztelenebb gyermeke lehess mindig, kiből a gyógyító világosság melege áradhat csupán. Berda József

Next