Magyar Filozófiai Szemle, 1971
1–2. szám - Mártonfi Ferenc: A kínai szófaj kérdéséhez
2.0. A generatív grammatika nem más, mint véges számú átíró szabály rendezett halmaza, mely képes véges számú elem felhasználásával a végtelen számú helyes mondatot generálni (produkálni) úgy, hogy a létrehozott mondatok struktúráit is generálja.. . : 1. ; 2.1. Első lépésként (vö. a Függeléket) az S mondatkategóriát kifejtjük, specifizáljuk: összetevői Nom (alanyi szintagma), VP (állítmányi szintagma), és nem kötelezően F (mondatzáró partikula). A VP-t tovább specifizáljuk: alkothatja nem kötelezően БСГ (tagadó elem), és/vagy VBcop (kopulatív állítmányi szerkezet), vagy VBst (statikus igei szerkezet), vagy VBnst (nem-statikus igei szerkezet), vagy VBm (mediális igei szerkezet). Ezeket hasonlóan specifizáljuk tovább. . 2.1.1. Tulajdonképpen az átíró szabályok útján a nagyon általános, de nagyon üres 8 mondatot kevésbé általános, de gazdagabb tartalmú mondatokká írjuk át. Szemléletesen: 1. szint (OSI.) • S így tehát az S éppen az általános; az alsóbb szintek mondatai egyre kevésbé általános különösek; s a legutolsó (szintaktikai)8 szint (szintaktikailag) egyedi mondatokból áll. 4 . 2.1.2. A szabályokban találhatók olyan kategóriák (pl. ADJ — melléknév, N — főnév stb.), amelyek éppen a hagyományos nyelvtanokból jól ismert szófajoknak tekinthetők. Az is látható, hogy ezek nem olyan kitüntetett kategóriái a generatív grammatikának (azaz mondat-centrikus, a mondatot egységnek tekintő nyelvtannak, amelyik a mondatnak alárendelten vizsgálja elemeit), mint ahogy ezt megszoktuk a hagyományos nyelvtanokból: az átíró szabályokban résztvevő, s az átíró szabályok szempontjából homogén kategóriák részhalmaza. A szabályok szerint a szófajok maguk is különösek, mégpedig kétszeresen. Először, a szó mint olyan a különös pozícióját foglalja el a nála általánosabb, illetőleg egyedibb konstrukciók között.10 Vázlatosan ábrázolva: 2. szint (CS1.) Nom -1- VP , vagy NOM + VP 4- F 3. szint (CS1. 2., 11.) NP + VBcop . 1 vagy NP + + VBcop + F vagy NP + MOD + VBcop vagy NP + MOD + VBcop + F (Ugyanígy ismétlődik VBst, VBnst, VBm kategóriákkal.) keretesek vagyunk, a szótárban ezeket is szét kellene választani, de ez végtelenül redundánssá tenné a szótárt. Másfelől nem adnánk számot arról, hogy egy adott nyelvben egy-egy jelölő milyen jelölteket von hatáskörébe. (b) Morfémán a legkisebb jelölőt értem. A dolgozat mondanivalója szempontjából érdektelen, hogy a szófaj körül felvetett kérdések szintaktikaiak vagy szemantikaiak-e. A jelen generatív grammatikák ezeket a kategóriákat a szintaxisban generálják, ezért gyakran a „szintaktikai" megnevezést használom. De éppen mivel a szófajok hovatartozásának a kérdése tárgyalásunkban irreleváns, gyakran a kevésbé konkrét „grammatikai" szót használom. A dolgozat megállapításain nem változtatna egy szemantika-generátorú grammatika sem. 8 Példa grammatikánkban nem szerepel explicite, azonban inherensen benne van, vö. a 2.3. pontot. 10 A szók és más konstrukciók több okból is nem egyszerűen csak a rész és egész viszonyát képezik (a mondathoz képest): (1) minden konstrukció (így a szó is) mint valamilyen