A MEDOSZ Lapja, 1975 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-06 / 1. szám

Két gazdaság , két szociálpolitikai előadó munkája Nem az összehasonlítás ked­véért tekintettünk bele két szociálpolitikai előadó beszá­molójába, inkább a véletlen hozta úgy, hogy két, adottsá­gainál fogva meglehetősen el­térő gazdaság került egymás mellé: a Lábodi Állami Gaz­daság és a Balatoni Halgazda­ság. Nyilvánvalóan különbö­zik egymástól a két szociál­politikai előadó helyzete is, annyival is inkább, mert egyi­kük — a Lábodi ÁG előadója — függetlenített, míg másikuk a gazdaság munkaügyi veze­tője. Nézzük először a lábodi helyzetet, ahol 1973 nyara óta működik a függetlenített szo­ciálpolitikai előadó. Munká­ját nagymértékben megnehe­zíti a gazdaság területi szét­szórtsága: 12 755 hektáron, 5 kerületben 1190-en dolgoznak, közülük 315 a nődolgozók száma, a 998 főnyi állandó dolgozó közül pedig 163 a nő. A szoc. pol. előadó pontos munkaterv szerint dolgozik, amelyben vezető helyet ka­pott a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítá­sa. A bérezéssel kapcsolatban megállapítja a beszámoló, hogy a férfiak és nők bérezé­se körül nem merültek fel problémák, mert a munkabé­reket beosztás és munkakör szerint állapítják meg. Külö­nösen a nőket érintette, hogy a legkisebb keresetek össze­gét 1500 Ft-ról 1700-ra emel­ték. Az átlagkereset 2470 Ft, az 5,8 százalékos bérrende­zés után ez 1974-ben 200 Ft-os emelkedést jelentett az 1973. évihez képest. Fontos feladat a szakmai, politikai képzés, az általános műveltség kiterjesztése, külö­nösen a nőkre vonatkoztatva. Szakmai továbbképzésen az az 1973—74-es oktatási évben 76-an vettek részt, köztük mindössze 7 nő. A 2—6 napos gazdasági továbbképzés rész­vevőinek száma 136 volt, kö­zülük 15 nő. Közép- és felső­fokú oktatási intézmények­ben tavaly 15-en végeztek, az általános iskola nyolc osztá­lyát 4-en fejezték be. Sza­kácstanfolyamra 8 nő jelent­kezett. A gazdaságban 91 nagycsa­ládos dolgozó él, akiknek a gondjait figyelemmel kísérik, vállalati vagy szakszervezeti segéllyel támogatják őket. Tíz dolgozó kapott lakásépítési kölcsönt, közöttük egy nő, to­vábbá 23-an — köztük 6 nő­dolgozó — kaptak vissza nem térítendő lakásépítési segélyt 5—25 ezer Ft összegben. Je­lenleg 41 nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, őket a kollektív szerződés legutóbbi módosítása szerint ugyanazok a juttatások és kedvezmények illetik meg, mint a munkaviszonyban le­vőket. Nagy gond még mindig a lakáskérdés: a 264 szolgálati lakás közül 196 komfort nél­küli, s 3 család még földpad­­lós, villany nélküli lakásban lakik. A gazdaság az anyagi lehetőségekhez mérten igyek­szik a nagyobb családok ré­szére kétszobás lakásokat ki­alakítani. 1974-ben két négy­lakásos épületet adtak át Nagybarátiban, a házak az 1972. évi vihar idején össze­dőlt lakások helyett épültek. A szociálpolitikai munka­terv a továbbiakban is nagy súlyt helyez a gyermekgondo­zási segélyen levő anyák, a gyermeküket egyedül nevelő nők és a nagycsaládosok segí­tésére, előirányozza a gyer­mekgondozási segélyen levő anyák találkozójának a meg­rendezését. Hasonló szellemben, hasonló feladatokat tűzve maga elé készült a Balatoni Halgazda­ság szociálpolitikai előadóján­­ak munkaterve. A szociálpo­litikai program három fontos pontja: 1. A nagycsaládosok és az egyedülálló dolgozók nyilvántartása, életük figye­lemmel kísérése. 2. A nők és a fiatalkorúak élet- és mun­kakörülményeinek állandó fi­gyelemmel kísérése. 3. A nyugdíjkorhatárhoz közeledő dolgozók bérének és egyéb pénzbeli juttatásainak figye­lemmel kísérése. A három- és többgyermekes családok szeptemberben gyer­mekenként 150 Ft segélyt kaptak, karácsonykor pedig a játékcsomagokon kívül 150 Ft értékű ruhacsomagokat is, té­li ruhaneművel. 1973-ban Balatonlelle-lima­­pusztán 2 millió Ft-os költ­séggel szociális épület — üze­mi konyha, étkező, fürdő, öl­töző, munkásszállás — épült, amelyet azonban a dolgozók nem vesznek kellőképpen igénybe, s ugyancsak átadás­ra került Fonyódon, az új hű­tőház mellett, egy mosdó-öl­töző komplexum. Tavaly a gazdasághoz csa­­tolták az Alsó-Somogy megyei Halgazdaságot, ahol sok szo­ciális intézkedést kellene ten­ni, azonban nemigen lehet az­Az 1974-es esztendő szélső­ségesen csapadékos időjárása a gyakran ismétlődő árvizek, belvizek kártételei, a Délalföl­di Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság kollektíváját ugyancsak próbára tették. A Tisza, a Maros és a Körösök árterüle­tein s a mélyebb fekvésű te­rületrészeken Pongrácz Já­nos motor f­űrész-kezel­ő szo­cialista brigádjához hasonlóan csaknem minden erdészeti brigád munkaterületét több­ször is elöntötte az árvíz, s a hosszabb ideig tartó víz­borítás alatt az új telepítésű erdők kipusztultak. Az árvíz­kár miatt a Maros menti cse­metekert is veszteséggel zárja az évet. Az óesztendőben vég­zett munkáról, s a gazdálko­dás eredményeiről Török György vszb-titkár mégis ar­ról tájékoztat, hogy az okozott károk és kiesések nagy részét pótolni tudták. Az ár- és bel­vizek miatti többletköltségek jó részét a munkaerő időbeni átcsoportosításával, ésszerűbb munkaszervezéssel ellensú­lyozták. A várható végered­mény az előzetes felmérések szerint 4,5 millió forinttal haladja meg a múlt évit. Az összetevők közül, a vszb értékelése szerint dön­tő tényező a szocialista bri­gádok helytállása. A vállalat­nál a felszabadulási évforduló és a pártkongresszus tisztele­tére szervezett versenyben 1008 taggal 103 brigád vesz részt. Ezek közül 81 brigád­ra számítani, hogy a gazda­ság két éven belül szociális jellegű építkezést, lakásépí­tést vagy felújítást tud kezde­ni, mert minden anyagi ere­jét kimeríti az ódörögdi piszt­­rángostelep építése. A Balatoni Halgazdaság szociálpolitikai előadója végül felveti azt a jogos igényt, hogy a szoc. pol. előadónak, felelősnek legyen intézkedési, ellenőrzési hatásköre, kapjon jogot ahhoz, hogy ne csak fel­vethesse a problémákat, ha­nem intézkedhessen is azok kijavításában. S végül, de nem utolsósorban, jogos az az igény is, hogy több, hat­hatósabb segítséget kapjon a szakszervezeti bizottságtól, amely ne szótlan szemlélője, hanem aktív szereplője is le­gyen a szociális fejlődésnek, mert a szoc. pol­ előadó leg­jobb szándékú intézkedései­nek is jobbára csak a szak­­szervezet tekintélyével, hatá­rozott állásfoglalásával lehet foganatja, az előbbi években megszerez­te a szocialista cím különbö­ző fokozatait. Az­ idei ver­senyben a lemezüzem láda­részlegének 8 szocialista bri­gádja november 10-re befe­jezte az éves tervét és újabb vállalást tettek. Valamennyi brigádvállalás az éves tervre épül s azok túlteljesítésére, a vállalatnál az eredményterv 9 millió forinttal történő túltel­jesítésére irányul. Az eredmények negyedéven­kénti értékelése az időközbeni vállalások szervezését is le­hetővé teszi. A vszb, az szb-k és a szakszervezeti tisztségviselők sokrétű munkájáról, a vszb­­titkár elmondta, hogy ered­ményesen vesznek részt a kü­lönböző szakmai és politikai tanfolyamok szervezésében. A szakszervezet által szer­vezett 40 politikai tanfolya­mon több mint 800 fő vesz részt. A vállalat csaknem va­lamennyi dolgozója bekapcso­lódott a szakmai és politikai oktatásba s a közművelődés illesztésére létrehozott bri­gádklubok munkájába. A szak­­szervezeti tisztségviselők is rendszeres továbbképzésben részesülnek. A vszb-tagok és vszb-k tagjainak egy része például az SZMT szakszerve­zeti központjában tanul. Figyelemre méltó, hogy a tél folyamán a szocialista bri­gádok szellemi vetélkedőjét „Ki mit tud a Viharsarok for­radalmi múltjáról, felszaba­dító harcairól és 30 év alatt elért eredményűről”, Prog­ramm­al rendezik meg. Az új esztendő küszöbén a gondokra és tennivalókra át­térve, az ipari üzemekben üzemi konyha és a művelő­déshez szükséges létesítmé­nyek építését, távoli munka­helyekre a munkásszállítás és a meleg étellel történő ellátás megoldását tartják egyik leg­fontosabb feladatnak. A mun­kásszállításhoz 10—15 szemé­lyes terepjáró autóbuszok kel­lenének, a pénzügyi fedezet meglenne, de ott tartunk, hogy nincs megfelelő autó­busz. Borbás Lajos Új esztendő — új feladatokkal Tárok György mstb-titkár nyilatkozata •A­­ MEDOSZ 25 éves a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet Alapításának negyedszáza­dos jubileumát ünnepli az MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézete. 1949- ben a Földművelésügyi Mi­nisztérium hozta létre a ha­zai növénykultúrák nemesíté­sére. 1953 óta a Magyar Tu­dományos Akadémia felügye­­lete alatt dolgozik. Az eltelt 25 esztendő során­ 22 új ku­koricafajtát, 4 búzafajtát és 4 árpafajtát nemesítettek és adtak át a hazai mezőgazda­ságnak. A nemesítő kutatók mun­káját jelentősen segíti az egy­re bővülő műszerpark és a nemrég elkészült FITOTRON is. Vadas Péter Kongresszusi munkaverseny az erdőgazdaságban HÁROMNEGYEDÉVI SZÁMVETÉS A párt XI. kongresszusa és a felszabadulási jubileum tisz­teletére kezdeményezett szo­cialista munkaversenyben az erdő- és fafeldolgozó gazdasá­gok dolgozói 56 millió forint többletnyereség elérését tűzték ki célul. Ezt a vállalásukat a háromnegyed év végéig 85%­­ra teljesítették. A többletered­mény a többi között 29%-a az önköltség csökkentéséből, 33%-a pedig a minőség javí­tásából származik. A fontosabb termelési vál­lalások közül pl. a Zalai EFAG 500 m3 export fűrészáru több­letvállalását 800 m3-re, belföl­di 100 m3 többlet fűrészáru értékesítését 314 m3-re teljesí­tette. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Szom­bathelyi Forgácslap Gyáregy­sége mozaikparketta üzemének szocialista brigádjai a vállalt 7 ezer m2 mozaikparketta többlettermelést 10 ezer m2-re teljesítették. A Somogyi EFAG 85 ha-ral több befejezett er­dősítés átadását vállalta, amit 143%-ra teljesített. A gazdaságnál széles körűvé vált a kongresszusi munka­verseny. A teljes munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozók 68%-a, a mun­kásállományú dolgozók 74%-a vesz részt a kongresszusi munkaverseny­ben. A résztvevők 55%-a a szocialista brigádokban dolgo­zik. A versenynek nemcsak a bázisa szélesedett, hanem az eddigiektől eltérően új voná­sokkal is gazdagodott, szerve­zettebbé és magasabb színvo­nalúvá vált, és élénkítőleg hatott az újítómozgalomra is. A kongresszusi munkaver­seny során ugyancsak élén­kült a szakmai képzés, to­vábbképzés és az általános műveltség megszerzése és nö­velése iránti igény. A Bala­­tonfelvidéki EFAG-nál 31 dolgozó szerezte meg az erdő­­művelő-fakitermelő szakmun­kásbizonyítványt. A Mátrai EFAG-nál olvasómozgalmat indítottak a brigádok között. A Felsőtiszai EFAG-nál 80-an, a Délalföldi EFAG-nál 16-an fejezték be az általános isko­lát. Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyárában 100 fiatal munkás indult a „Kiváló Ifjú­munkás” és a „Szakma Ifjú Mestere” kitüntető cím elnye­réséért. A szocialista brigádok a társadalmi felelősségérzetnek és az áldozatvállalásnak is nagyszerű példáit nyújtották a kongresszusi munkaverseny időszakában a különböző jel­legű társadalmi munkaakciók­kal. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Kör­mendi Ládaüzemének brigád­jai például 300 munkanapos vállalásukkal szemben 717 na­pon végeztek társadalmi mun­kát. A Felsőtiszai EFAG dol­gozói 400 ezer Ft értékű vál­lalásukkal szemben 545 ezer Ft értékű társadalmi munkát teljesítettek. A kongresszusi munkaver­seny kedvezően befolyásolta a munkahelyi légkört és erősí­tette az üzemi demokráciát. Az üzemi demokrácia fórumai jól elősegítik a kongresszusi munkaverseny sikerét. A Me­cseki EFAG-nál a vállalásokat havonta értékelik a brigádok, a termelőegységeknél pedig a negyedévenként megtartott termelési tanácskozásokon. A kongresszusi munkaver­seny anyagi ösztönzésére a gazdaságok 9 millió 885 ezer Ft-ot szándékoznak fordítani. Eddig ennek az összegnek 16%-át fizették ki, holott a teljesítés mértékéhez viszo­nyítva lényegesen többet kel­lett és lehetett volna az anya­gi ösztönzésre fordítani. Összefoglalásképpen meg­állapítható, hogy a vállalások teljesítése jó ütemben halad. Minden remény megvan arra, hogy a versenyző kollektívák eredményesen teljesítik válla­lásaikat. A számszerű eredményeken kívül igen kedvezőek azok a számokban kevésbé, vagy egy­általán nem kifejezhető vál­lalások, eredmények, amelyek a szocialista együttélést, ma­gatartást, áldozatvállalást és a közgondolkodást erősítik. Az eredményekben jelentős szerepük van a vállalatok tár­sadalmi és mozgalmi szervei­nek, amelyek hatékonyan se­gítik és támogatják a kong­resszusi munkaversen­y terme­lési és szociális célkitűzéseit. Csötönyi József MÉM Vállalatfelügyeleti Főosztály Ülésezett a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége de­cember 20-án tartotta leg­utóbbi ülését. Megvitatta és elfogadta a KV irányelvéről szóló előterjesztést a szakszer­vezeti választások és a ME­DOSZ XXIV. kongresszusa szervezeti, politikai és káder­előkészítéséről. Elfogadta to­vábbá a MEDOSZ KV és el­nökség 1975. évi programját, első félévi munkatervét, va­lamint az 1975. évi költségve­tésről szóló előterjesztést. Jó­váhagyólag tudomásul vette továbbá az élelmiszer- és fa­gazdaság egyes ágazatai 1974. évi gazdálkodásának főbb eredményéről szóló előterjesz­tést. Ezután egyéb kérdések­ről tárgyalt. Pótkocsira szerelt melegedő — erdei munkások Benne járunk a télben. Ha­­zánk nagy kiterjedésű erdősé­geiben a kemény téli időszak sem jelent munkaszünetet. Az őszi esőzések után a hideg te­szi próbára az erdei munká­sokat. Igaz az a megállapítás, hogy az erdő a folytonosan vándorló, az időjárás viszon­tagságainak állandóan kitett, szabadban foglalkoztatott dol­gozók munkaterülete. Nem műhely, nem fedett üzemcsar­nok. Éppen ezért itt a dolgo­zók egészségvédelme az átla­gosnál nagyobb figyelmet ér­demel és követel meg. Az er­dei munkások egészségének gondos védelme az általános érvényű előírások, szabályok megtartása mellett megköve­teli a helyi adottságok, lehe­tőségek fokozott hasznosítását is. Erre szolgál jó példával a Somogyi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság tabi erdészete, biztosítása hiánytalan. Náluk megközelítően ötvenen dol­goznak állandóan a szabad­ban. Tíz munkahelyen, kis csoportokban, szétszórtan te­szik télen-nyáron egyaránt, ami sorra jön. Minthogy foly­tonosan vándorolnak, ezért olyan melegedőre van szük­ségük, amelyik igen könnyen mozgatható. Az elemekből összeállított, szögvaskeretes, deszkaburkolatú alkalmatos­ságok helyett más megoldást kerestek. A Szántódi Műszaki Erdészet által készített mele­gedőket kiselejtezett pótkocsi alvázára szerelték. Kényelmes, jól berendezhető és könnyen mozgatható, vontatható mele­gedőkhöz jutottak így az er­dők állandó munkásai. A melegedőhelyiségek nem­csak az időjárás viszontagsá­gai ellen védik az embert, ha­nem étkezési, öltözködési és Amint híradójukban számos tisztálkodási célokat is szal­adnak róla, a védőruházat gátnak. Feltöltötték a csórréti víztárolót A Mátrában feltöltötték a csórréti (Heves megye) víztáro­lót. Ebből a víztárolóból látják el többek között: Galyatetőt, Mátraházát, számos üdülőt, összesen 13 települést vízzel. Hálóban a gazda A Tihanyi-félsziget körül húzódó, úgynevezett­ Tihanyi­árokban csapatokban gyűlt a tó jellegzetes halfajtája: a gazda. A Balatoni Halgazdaság tihanyi halászbrigádja nap-nap után gazdag zsákmánnyal tér haza vízi portyázásairól. Veteránok találkozója A MEDOSZ-központ nyug­­díjascsoportjánál már hagyo­mány az évenkénti veteránta­lálkozó. Ilyenkor a kötetlen beszélgetéseken felelevenítik a földmunkásmozgalom régi küzdelmeit, kicserélik nézetei­ket az új élet építésének ese­ményeiről és jelenlegi gond­jairól. Számot adnak a részt­vevők, hogy miképpen segítik a párt, a kormány és a szak­szervezeti vezető testületek ha­tározatainak megvalósítását. A legutóbbi találkozón Gön­­cző György arról számolt be, hogy 70 tagú nyugdíjas csoport­jukkal az őszi betakarítási idényben 2 vagon almát szed­tek le az Alagi Állami Gazda­ságban. Erdei Mihály, a jelenlevők érdeklődése közben a FÉKOSZ szervezetek felszabadulást ki­­követő sokrétű tevékenységé­ről szólva elmondta, hogy a földmunkásmozgalom régi harcosai lelkesedéssel dolgoz­tak a népi szervekben. Részt vettek a földreform előkészíté­sében és megvalósításában. Se­gítettek a háborús romok elta­karításában, s nagy munkát végeztek az ország újjáépíté­sében. Szervezték a beszerző és értékesítő szövetkezeteket, az első tsz-ek megalakítását is a földmunkásmozgalom akti­vistái kezdeményezték. A találkozó résztvevőinek bel- és külpolitikai vonatkozá­sú kérdéseire Hunya István válaszolt. Majd kijelentette: kívánatos lenne, hogy a FÉ­­KOSZ-nak a felszabadulást követő években a történelmi jelentőségű átalakulásért ví­vott harcokban végzett mun­káját megismertessük szak­­szervezetünk tagságával. ★ Bulgáriában az elmúlt év­ben 2,7 tizedszeresére nőtt a mezőgazdasági nyerstermékek exportja, részesedése azonban az egész exportból 4,5 százalé­kos csökkenést mutat 1939-hez képest. Ennek ellenére sok­szorosan fölülmúlja a 20—30 évvel ezelőtti exportot. 1973- ban Bulgária egymillió tonna élelmiszeripari terméket szál­lított külföldre. Ezen belül 64 ezer tonna dohányt, 56 ezer tonna cigarettát, 204 ezer ton­na friss zöldséget, 237 ezer tonna konzervet, 110 millió li­ter bort, s nagy mennyiségű gyorshűtött gyümölcsöt.

Next