A MEDOSZ Lapja, 1975 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-06 / 1. szám
Két gazdaság , két szociálpolitikai előadó munkája Nem az összehasonlítás kedvéért tekintettünk bele két szociálpolitikai előadó beszámolójába, inkább a véletlen hozta úgy, hogy két, adottságainál fogva meglehetősen eltérő gazdaság került egymás mellé: a Lábodi Állami Gazdaság és a Balatoni Halgazdaság. Nyilvánvalóan különbözik egymástól a két szociálpolitikai előadó helyzete is, annyival is inkább, mert egyikük — a Lábodi ÁG előadója — függetlenített, míg másikuk a gazdaság munkaügyi vezetője. Nézzük először a lábodi helyzetet, ahol 1973 nyara óta működik a függetlenített szociálpolitikai előadó. Munkáját nagymértékben megnehezíti a gazdaság területi szétszórtsága: 12 755 hektáron, 5 kerületben 1190-en dolgoznak, közülük 315 a nődolgozók száma, a 998 főnyi állandó dolgozó közül pedig 163 a nő. A szoc. pol. előadó pontos munkaterv szerint dolgozik, amelyben vezető helyet kapott a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítása. A bérezéssel kapcsolatban megállapítja a beszámoló, hogy a férfiak és nők bérezése körül nem merültek fel problémák, mert a munkabéreket beosztás és munkakör szerint állapítják meg. Különösen a nőket érintette, hogy a legkisebb keresetek összegét 1500 Ft-ról 1700-ra emelték. Az átlagkereset 2470 Ft, az 5,8 százalékos bérrendezés után ez 1974-ben 200 Ft-os emelkedést jelentett az 1973. évihez képest. Fontos feladat a szakmai, politikai képzés, az általános műveltség kiterjesztése, különösen a nőkre vonatkoztatva. Szakmai továbbképzésen az az 1973—74-es oktatási évben 76-an vettek részt, köztük mindössze 7 nő. A 2—6 napos gazdasági továbbképzés részvevőinek száma 136 volt, közülük 15 nő. Közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tavaly 15-en végeztek, az általános iskola nyolc osztályát 4-en fejezték be. Szakácstanfolyamra 8 nő jelentkezett. A gazdaságban 91 nagycsaládos dolgozó él, akiknek a gondjait figyelemmel kísérik, vállalati vagy szakszervezeti segéllyel támogatják őket. Tíz dolgozó kapott lakásépítési kölcsönt, közöttük egy nő, továbbá 23-an — köztük 6 nődolgozó — kaptak vissza nem térítendő lakásépítési segélyt 5—25 ezer Ft összegben. Jelenleg 41 nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, őket a kollektív szerződés legutóbbi módosítása szerint ugyanazok a juttatások és kedvezmények illetik meg, mint a munkaviszonyban levőket. Nagy gond még mindig a lakáskérdés: a 264 szolgálati lakás közül 196 komfort nélküli, s 3 család még földpadlós, villany nélküli lakásban lakik. A gazdaság az anyagi lehetőségekhez mérten igyekszik a nagyobb családok részére kétszobás lakásokat kialakítani. 1974-ben két négylakásos épületet adtak át Nagybarátiban, a házak az 1972. évi vihar idején összedőlt lakások helyett épültek. A szociálpolitikai munkaterv a továbbiakban is nagy súlyt helyez a gyermekgondozási segélyen levő anyák, a gyermeküket egyedül nevelő nők és a nagycsaládosok segítésére, előirányozza a gyermekgondozási segélyen levő anyák találkozójának a megrendezését. Hasonló szellemben, hasonló feladatokat tűzve maga elé készült a Balatoni Halgazdaság szociálpolitikai előadójának munkaterve. A szociálpolitikai program három fontos pontja: 1. A nagycsaládosok és az egyedülálló dolgozók nyilvántartása, életük figyelemmel kísérése. 2. A nők és a fiatalkorúak élet- és munkakörülményeinek állandó figyelemmel kísérése. 3. A nyugdíjkorhatárhoz közeledő dolgozók bérének és egyéb pénzbeli juttatásainak figyelemmel kísérése. A három- és többgyermekes családok szeptemberben gyermekenként 150 Ft segélyt kaptak, karácsonykor pedig a játékcsomagokon kívül 150 Ft értékű ruhacsomagokat is, téli ruhaneművel. 1973-ban Balatonlelle-limapusztán 2 millió Ft-os költséggel szociális épület — üzemi konyha, étkező, fürdő, öltöző, munkásszállás — épült, amelyet azonban a dolgozók nem vesznek kellőképpen igénybe, s ugyancsak átadásra került Fonyódon, az új hűtőház mellett, egy mosdó-öltöző komplexum. Tavaly a gazdasághoz csatolták az Alsó-Somogy megyei Halgazdaságot, ahol sok szociális intézkedést kellene tenni, azonban nemigen lehet azAz 1974-es esztendő szélsőségesen csapadékos időjárása a gyakran ismétlődő árvizek, belvizek kártételei, a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kollektíváját ugyancsak próbára tették. A Tisza, a Maros és a Körösök árterületein s a mélyebb fekvésű területrészeken Pongrácz János motor fűrész-kezelő szocialista brigádjához hasonlóan csaknem minden erdészeti brigád munkaterületét többször is elöntötte az árvíz, s a hosszabb ideig tartó vízborítás alatt az új telepítésű erdők kipusztultak. Az árvízkár miatt a Maros menti csemetekert is veszteséggel zárja az évet. Az óesztendőben végzett munkáról, s a gazdálkodás eredményeiről Török György vszb-titkár mégis arról tájékoztat, hogy az okozott károk és kiesések nagy részét pótolni tudták. Az ár- és belvizek miatti többletköltségek jó részét a munkaerő időbeni átcsoportosításával, ésszerűbb munkaszervezéssel ellensúlyozták. A várható végeredmény az előzetes felmérések szerint 4,5 millió forinttal haladja meg a múlt évit. Az összetevők közül, a vszb értékelése szerint döntő tényező a szocialista brigádok helytállása. A vállalatnál a felszabadulási évforduló és a pártkongresszus tiszteletére szervezett versenyben 1008 taggal 103 brigád vesz részt. Ezek közül 81 brigádra számítani, hogy a gazdaság két éven belül szociális jellegű építkezést, lakásépítést vagy felújítást tud kezdeni, mert minden anyagi erejét kimeríti az ódörögdi pisztrángostelep építése. A Balatoni Halgazdaság szociálpolitikai előadója végül felveti azt a jogos igényt, hogy a szoc. pol. előadónak, felelősnek legyen intézkedési, ellenőrzési hatásköre, kapjon jogot ahhoz, hogy ne csak felvethesse a problémákat, hanem intézkedhessen is azok kijavításában. S végül, de nem utolsósorban, jogos az az igény is, hogy több, hathatósabb segítséget kapjon a szakszervezeti bizottságtól, amely ne szótlan szemlélője, hanem aktív szereplője is legyen a szociális fejlődésnek, mert a szoc. pol előadó legjobb szándékú intézkedéseinek is jobbára csak a szakszervezet tekintélyével, határozott állásfoglalásával lehet foganatja, az előbbi években megszerezte a szocialista cím különböző fokozatait. Az idei versenyben a lemezüzem ládarészlegének 8 szocialista brigádja november 10-re befejezte az éves tervét és újabb vállalást tettek. Valamennyi brigádvállalás az éves tervre épül s azok túlteljesítésére, a vállalatnál az eredményterv 9 millió forinttal történő túlteljesítésére irányul. Az eredmények negyedévenkénti értékelése az időközbeni vállalások szervezését is lehetővé teszi. A vszb, az szb-k és a szakszervezeti tisztségviselők sokrétű munkájáról, a vszbtitkár elmondta, hogy eredményesen vesznek részt a különböző szakmai és politikai tanfolyamok szervezésében. A szakszervezet által szervezett 40 politikai tanfolyamon több mint 800 fő vesz részt. A vállalat csaknem valamennyi dolgozója bekapcsolódott a szakmai és politikai oktatásba s a közművelődés illesztésére létrehozott brigádklubok munkájába. A szakszervezeti tisztségviselők is rendszeres továbbképzésben részesülnek. A vszb-tagok és vszb-k tagjainak egy része például az SZMT szakszervezeti központjában tanul. Figyelemre méltó, hogy a tél folyamán a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét „Ki mit tud a Viharsarok forradalmi múltjáról, felszabadító harcairól és 30 év alatt elért eredményűről”, Programmal rendezik meg. Az új esztendő küszöbén a gondokra és tennivalókra áttérve, az ipari üzemekben üzemi konyha és a művelődéshez szükséges létesítmények építését, távoli munkahelyekre a munkásszállítás és a meleg étellel történő ellátás megoldását tartják egyik legfontosabb feladatnak. A munkásszállításhoz 10—15 személyes terepjáró autóbuszok kellenének, a pénzügyi fedezet meglenne, de ott tartunk, hogy nincs megfelelő autóbusz. Borbás Lajos Új esztendő — új feladatokkal Tárok György mstb-titkár nyilatkozata •A MEDOSZ 25 éves a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet Alapításának negyedszázados jubileumát ünnepli az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete. 1949- ben a Földművelésügyi Minisztérium hozta létre a hazai növénykultúrák nemesítésére. 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt dolgozik. Az eltelt 25 esztendő során 22 új kukoricafajtát, 4 búzafajtát és 4 árpafajtát nemesítettek és adtak át a hazai mezőgazdaságnak. A nemesítő kutatók munkáját jelentősen segíti az egyre bővülő műszerpark és a nemrég elkészült FITOTRON is. Vadas Péter Kongresszusi munkaverseny az erdőgazdaságban HÁROMNEGYEDÉVI SZÁMVETÉS A párt XI. kongresszusa és a felszabadulási jubileum tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok dolgozói 56 millió forint többletnyereség elérését tűzték ki célul. Ezt a vállalásukat a háromnegyed év végéig 85%ra teljesítették. A többleteredmény a többi között 29%-a az önköltség csökkentéséből, 33%-a pedig a minőség javításából származik. A fontosabb termelési vállalások közül pl. a Zalai EFAG 500 m3 export fűrészáru többletvállalását 800 m3-re, belföldi 100 m3 többlet fűrészáru értékesítését 314 m3-re teljesítette. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Szombathelyi Forgácslap Gyáregysége mozaikparketta üzemének szocialista brigádjai a vállalt 7 ezer m2 mozaikparketta többlettermelést 10 ezer m2-re teljesítették. A Somogyi EFAG 85 ha-ral több befejezett erdősítés átadását vállalta, amit 143%-ra teljesített. A gazdaságnál széles körűvé vált a kongresszusi munkaverseny. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók 68%-a, a munkásállományú dolgozók 74%-a vesz részt a kongresszusi munkaversenyben. A résztvevők 55%-a a szocialista brigádokban dolgozik. A versenynek nemcsak a bázisa szélesedett, hanem az eddigiektől eltérően új vonásokkal is gazdagodott, szervezettebbé és magasabb színvonalúvá vált, és élénkítőleg hatott az újítómozgalomra is. A kongresszusi munkaverseny során ugyancsak élénkült a szakmai képzés, továbbképzés és az általános műveltség megszerzése és növelése iránti igény. A Balatonfelvidéki EFAG-nál 31 dolgozó szerezte meg az erdőművelő-fakitermelő szakmunkásbizonyítványt. A Mátrai EFAG-nál olvasómozgalmat indítottak a brigádok között. A Felsőtiszai EFAG-nál 80-an, a Délalföldi EFAG-nál 16-an fejezték be az általános iskolát. Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyárában 100 fiatal munkás indult a „Kiváló Ifjúmunkás” és a „Szakma Ifjú Mestere” kitüntető cím elnyeréséért. A szocialista brigádok a társadalmi felelősségérzetnek és az áldozatvállalásnak is nagyszerű példáit nyújtották a kongresszusi munkaverseny időszakában a különböző jellegű társadalmi munkaakciókkal. A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Körmendi Ládaüzemének brigádjai például 300 munkanapos vállalásukkal szemben 717 napon végeztek társadalmi munkát. A Felsőtiszai EFAG dolgozói 400 ezer Ft értékű vállalásukkal szemben 545 ezer Ft értékű társadalmi munkát teljesítettek. A kongresszusi munkaverseny kedvezően befolyásolta a munkahelyi légkört és erősítette az üzemi demokráciát. Az üzemi demokrácia fórumai jól elősegítik a kongresszusi munkaverseny sikerét. A Mecseki EFAG-nál a vállalásokat havonta értékelik a brigádok, a termelőegységeknél pedig a negyedévenként megtartott termelési tanácskozásokon. A kongresszusi munkaverseny anyagi ösztönzésére a gazdaságok 9 millió 885 ezer Ft-ot szándékoznak fordítani. Eddig ennek az összegnek 16%-át fizették ki, holott a teljesítés mértékéhez viszonyítva lényegesen többet kellett és lehetett volna az anyagi ösztönzésre fordítani. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a vállalások teljesítése jó ütemben halad. Minden remény megvan arra, hogy a versenyző kollektívák eredményesen teljesítik vállalásaikat. A számszerű eredményeken kívül igen kedvezőek azok a számokban kevésbé, vagy egyáltalán nem kifejezhető vállalások, eredmények, amelyek a szocialista együttélést, magatartást, áldozatvállalást és a közgondolkodást erősítik. Az eredményekben jelentős szerepük van a vállalatok társadalmi és mozgalmi szerveinek, amelyek hatékonyan segítik és támogatják a kongresszusi munkaverseny termelési és szociális célkitűzéseit. Csötönyi József MÉM Vállalatfelügyeleti Főosztály Ülésezett a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége december 20-án tartotta legutóbbi ülését. Megvitatta és elfogadta a KV irányelvéről szóló előterjesztést a szakszervezeti választások és a MEDOSZ XXIV. kongresszusa szervezeti, politikai és káderelőkészítéséről. Elfogadta továbbá a MEDOSZ KV és elnökség 1975. évi programját, első félévi munkatervét, valamint az 1975. évi költségvetésről szóló előterjesztést. Jóváhagyólag tudomásul vette továbbá az élelmiszer- és fagazdaság egyes ágazatai 1974. évi gazdálkodásának főbb eredményéről szóló előterjesztést. Ezután egyéb kérdésekről tárgyalt. Pótkocsira szerelt melegedő — erdei munkások Benne járunk a télben. Hazánk nagy kiterjedésű erdőségeiben a kemény téli időszak sem jelent munkaszünetet. Az őszi esőzések után a hideg teszi próbára az erdei munkásokat. Igaz az a megállapítás, hogy az erdő a folytonosan vándorló, az időjárás viszontagságainak állandóan kitett, szabadban foglalkoztatott dolgozók munkaterülete. Nem műhely, nem fedett üzemcsarnok. Éppen ezért itt a dolgozók egészségvédelme az átlagosnál nagyobb figyelmet érdemel és követel meg. Az erdei munkások egészségének gondos védelme az általános érvényű előírások, szabályok megtartása mellett megköveteli a helyi adottságok, lehetőségek fokozott hasznosítását is. Erre szolgál jó példával a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tabi erdészete, biztosítása hiánytalan. Náluk megközelítően ötvenen dolgoznak állandóan a szabadban. Tíz munkahelyen, kis csoportokban, szétszórtan teszik télen-nyáron egyaránt, ami sorra jön. Minthogy folytonosan vándorolnak, ezért olyan melegedőre van szükségük, amelyik igen könnyen mozgatható. Az elemekből összeállított, szögvaskeretes, deszkaburkolatú alkalmatosságok helyett más megoldást kerestek. A Szántódi Műszaki Erdészet által készített melegedőket kiselejtezett pótkocsi alvázára szerelték. Kényelmes, jól berendezhető és könnyen mozgatható, vontatható melegedőkhöz jutottak így az erdők állandó munkásai. A melegedőhelyiségek nemcsak az időjárás viszontagságai ellen védik az embert, hanem étkezési, öltözködési és Amint híradójukban számos tisztálkodási célokat is szaladnak róla, a védőruházat gátnak. Feltöltötték a csórréti víztárolót A Mátrában feltöltötték a csórréti (Heves megye) víztárolót. Ebből a víztárolóból látják el többek között: Galyatetőt, Mátraházát, számos üdülőt, összesen 13 települést vízzel. Hálóban a gazda A Tihanyi-félsziget körül húzódó, úgynevezett Tihanyiárokban csapatokban gyűlt a tó jellegzetes halfajtája: a gazda. A Balatoni Halgazdaság tihanyi halászbrigádja nap-nap után gazdag zsákmánnyal tér haza vízi portyázásairól. Veteránok találkozója A MEDOSZ-központ nyugdíjascsoportjánál már hagyomány az évenkénti veterántalálkozó. Ilyenkor a kötetlen beszélgetéseken felelevenítik a földmunkásmozgalom régi küzdelmeit, kicserélik nézeteiket az új élet építésének eseményeiről és jelenlegi gondjairól. Számot adnak a résztvevők, hogy miképpen segítik a párt, a kormány és a szakszervezeti vezető testületek határozatainak megvalósítását. A legutóbbi találkozón Göncző György arról számolt be, hogy 70 tagú nyugdíjas csoportjukkal az őszi betakarítási idényben 2 vagon almát szedtek le az Alagi Állami Gazdaságban. Erdei Mihály, a jelenlevők érdeklődése közben a FÉKOSZ szervezetek felszabadulást kikövető sokrétű tevékenységéről szólva elmondta, hogy a földmunkásmozgalom régi harcosai lelkesedéssel dolgoztak a népi szervekben. Részt vettek a földreform előkészítésében és megvalósításában. Segítettek a háborús romok eltakarításában, s nagy munkát végeztek az ország újjáépítésében. Szervezték a beszerző és értékesítő szövetkezeteket, az első tsz-ek megalakítását is a földmunkásmozgalom aktivistái kezdeményezték. A találkozó résztvevőinek bel- és külpolitikai vonatkozású kérdéseire Hunya István válaszolt. Majd kijelentette: kívánatos lenne, hogy a FÉKOSZ-nak a felszabadulást követő években a történelmi jelentőségű átalakulásért vívott harcokban végzett munkáját megismertessük szakszervezetünk tagságával. ★ Bulgáriában az elmúlt évben 2,7 tizedszeresére nőtt a mezőgazdasági nyerstermékek exportja, részesedése azonban az egész exportból 4,5 százalékos csökkenést mutat 1939-hez képest. Ennek ellenére sokszorosan fölülmúlja a 20—30 évvel ezelőtti exportot. 1973- ban Bulgária egymillió tonna élelmiszeripari terméket szállított külföldre. Ezen belül 64 ezer tonna dohányt, 56 ezer tonna cigarettát, 204 ezer tonna friss zöldséget, 237 ezer tonna konzervet, 110 millió liter bort, s nagy mennyiségű gyorshűtött gyümölcsöt.