Fővárosi Lapok 1869. február (26-48. szám)

1869-02-23 / 43. szám

egész erdővé növi ki magát, melynek árnya alatt 10,000 ember vonulhat meg a nap heve elől, mely­nek szent homályában a hindu sátorát, tanyáját, te­metkező helyét építi; továbbá az afrikai baobab, melynek dereka gyakran 25 láb átmérőjű, tehát csaknem 80 láb kerületű, s a hatalmas sárkányfa, Afrika déli végén, melynek kerülete 45 láb. E fák mellett még megemlítendő a sumatrai kámforfa, óriási törzsével és koronájával, mely az erdő sűrűjéből 200 láb magasságig kiemelkedik. Ez térmértékével fölülmúlja a Rosamalát, Jávának leg­magasabb fáját. Igen magasra és vastagra növekszik a tölgyfa is, északnak ez igen hasznos fája. Figyelmeztetjük az olvasót a Horn­woodi St. Edmund ősi tölgyfára, melyről azt tartja a monda, hogy ez alatt lőtte agyon nyíllal 946-ik évben vadászaton Edmund királyt, Edu­­ardnak (az öregebbnek) fiát, bizonyos Leof nevű szám­űzött. A monda hihetőnek mutatkozik, mert midőn e fát, melynek átmérője az alsó ágánál fönt 5 láb volt, 1849-ben a vihar kidöntötte, azt az erdő tulaj­donosa sir Edward Herrison gondosan elmetéltette belsejében a földtül öt lábnyira és a kéreg alatt egy lábnyira bent egy vas nyílnak hegyét találták meg, mely azon lövésből maradhatott benn, így je­lentette akkor az „Ipswick Express.“ A most még élő legidősbb tölgyfa Angliában az úgy nevezett parlament-tölgy, mely alatt, biztos hagyományok szerint, I-sé Eduard, a ki tudvalevőleg 1272—1307-ig uralkodott, parlamenti ülést tartott. Innen az elnevezés. E fa már akkor ősidejü volt, s igy mostani korának számítása, mely 1500 évre be­­csültetik, annyival kevésbbé lehet túlzott, mert Nagy­­brittanniának legrégibb parkjában áll (ez már 1066. év óta létezik), s a­z étesített fa itt minden egyéb fá­kon uralkodik. A legvastagabb tölgyet azonban Angolországban Yorkshireben találjuk; alant a dereka 78 láb körü­­letű. Egy másik hires tölgyfa ugyanott a három grófsági tölgy, igy nevezik, mert ágai három gróf­ságba nyúlnak ki. Ez óriási fának ágai mintegy 7000 négyszöglábnyi tért fednek. A hársfák is hosszú ideig élnek, s mind derekuk vastagságában, mind magasságban, mind koronájuk terjedésében legkésőbb éveikig folytonosan növeked­nek. Említésre méltó a néhány évvel ezelőtt vihar által megrongált híres neustadti hársfa Würtembergben. Több mint 500 évvel ezelőtt ültették, s most alant 36 láb körületü. Derekából tizenkét főág nyúlik ki, me­lyek mindegyike legalább hat láb körületü, s lombo­zata, mely 450 négyszög láb területet fed be, 115, az 1554-ik évtől kezdve elhelyezett oszlopon nyugszik. Egy még nagyobb és idősb hársfa van Lithvániá­­ban. Alant már részben elenyészett , üregessé vált. Ez üreg szobává alakíttatott, mely 10—12 láb bő­­ségü és 9 láb magas, s igy sokkal nagyobb, mint némely vasúti v­rházacska. „Van abban egy természe­tes félgömbölyü pad is, melyet magában és magából a derékfából metszettek. Ily módon vágatott egy ab­lak is, mely belül az oldalt díszítő kúszó növények számára elég világosságot ad. Az egészet egy ajtó zárja el. Egy más, nálunk is honos fa a bükk, mely ha nem él is oly sokáig, mint a tölgy, de szintúgy te­kintélyes magasságra és vastagságra növekszik meg. Ki a Harz hegyeken járt, emlékezni fog az úgy ne­vezett „királybükkre,“ mely, habár sziklában gyö­keredzik, derekának alján 20 láb körületti, s széjjel terjedt ágaival fejedelmileg tör a magasba. Erdészek azt állítják, hogy van 500 éves. Gyümölcsfák ritkán élnek sokáig, mégis azt mondják, hogy Skóciában, Fife gróf pluscardoni kertjében van egy körtefa, melyet ezelőtt 500 évvel egy barát ültetett, s mely most is a legszebb gyümöl­­csöt termi. Egy óriási almafáról is tesznek említést a hírla­pok, mely Vallsban Metz mellett virul. 1850-ben koronájának fejlődése 480 □ láb volt, és azon évben csak húsz lábnyit nőtt. Tulajdonosa azt állítja, hogy 1872-ben 600 Q láb területű leend. — Habár a tavalyi áprilban ez „óriás“ — így nevezik — virá­gainak egy része elfagyott, mégis egy □ láb terüle­ten nyolc alma termett rajta. Ha ezen arány az egész fára nézve állana, kiszámították, hogy legalább is négy nagy szekér kellene e csodafa termésének el­szállításához. Cikkemet azon óhajtással rekesztem be, hogy vajha azok, kiknek hatalmában áll az ó és új világ e veteránjainak élete vagy halála fölött intézkedni, védelmezzék és ápolják őket, ha netán a vandalizmus rájuk találná emelni fejszéjét. Csukássi József: Fővárosi hírek. * Két becses történelmi mű jelenik meg kö­­zelebb Ráth Mórnál. Egyiket — Horváth Mihály „Zrínyi Iloná“-ját — már régebben említettük, s most csak annyit teszünk hozzá, hogy ez valódi díszkiadás lesz, Simonyi által készített két fénykép­pel, melyek egyike Zrínyi Ilonának fiatalkori arcké­pét ábrázolja, azon festvény után, mely hajdan Mun­kács várát ékesíté s onnan a budai főparancsnokság­hoz, utóbb pedig b. Baldácsihoz került; a másik a fejdelemnét — korának e legszebb asszonyát — fej­­delmi öltözetben s bájainak teljességében mutatja be. Továbbá e kiadásban Zrínyi Ilona azon levelének mássa is benn lesz, melyet férjéhez irt, és pedig hí­ven tüntetve elő a papirt, a kézírást s még a borítékot is.­­ A másik történeti mű pedig Szabó Károly ismert tudósunknak „A vezérek kora“ című 4 füze­tes becses munkája leend. * (Jyászhir. Tury Sámuel volt ország­gyűlési képviselőt (lapunk szerkesztőjének ipját) le­sújtó családi csapás érte. Nejét, szül. Bojtos Etelka asszonyt veszté el, ki tegnap d. u. fél egy­kor húnyt el, egy heti lázbetegség után, 37 éves ko­rában. Áldott nő volt, dísze nemének, jószivü, mun­kás, művelt és magas erényekkel diszlő. Lesújtott férje s a mélyen megszomorodott család fájdalmá­ban az elhúnytnak minden ismerőse osztozik, miután ő minden körben őszinte vonzalmat és mély tisztele­tet ébresztő maga iránt. Temetése holnap (szerdán) d. u. 4 órakor lesz,“a stáció­ utcai 9. sz. házból. Ál­dás legyen ez áldott jó nő hamvain! * A pesti magyar nép­színház eszméje mindjobban érik a közvéleményben. Mondják, hogy a városi ügyekre nagy befolyással bíró körökben is sokan megbarátkoztak volna már vele. Valóban minden tekintetben hasznos vállalkozás lenne! * A kormány — hír szerint — megvette az országúton s a Sándor­ utca sarkán fekvő Luby-féle házcsoportot. Ezen jelenleg három külön ház és egy csinos kert áll. Együtt véve igen nagy telek, mely az állatgyógyintézettől egész az országházig terjed. Itt akarja a kormány fölépíteni a magasbtörvény­­székek (kúria) palotáját, s ez esetben a barátok terén fekvő kúria-épületet házhelyeknek osztja ki, s úgy adja el. Örvendetes lesz, ha e hit mielőbb valósul. Ez által a főtörvényszékek igen alkalmas helyet kapnak, s a főváros két jelentékeny pontja szépül. * A T h e r n­ t e S t V é r e h, — kik Páris és Lon­donban is oly nagy tetszés közt zongoráztak,—holnap este hét órakor tartják hangversenyüket a redout kis termében. Műsoruk ez: Beethoven kemény B. szonátája két zongorán; Reinecke „Manfréd király“ dalművének bevezetése, előadja a zenekedvelők zene­kara; Volkmann „Az éjhez“ című ábránddala, énekli Knohl Adél asszony, zongorán kísérik a hang­versenyzők ; Them „Nocturne“-je s Raff„Tarantellá“­­ja, két zongorán; Bach „Gavotte“-ja, előadja a zene­kar ; Schumanntól „Ich grolle nicht“ s Mendelsohn­­tól „Allnächtlich“ kezdetű dalok, énekli Soupper Jenő; „Mazeppa,“ Lisztnek symphoniai költeménye, zon­gorázzék a hangversenyzők. Vonzó műsor. a Will­­mers pedig a jövő vasárnap adja búcsú-hangverse­nyét az „Európában“; zongorázni fog klasszikus műveket, (többi közt Schumann „Kreisleriáná“-ját, melyet a költő özvegyétől is hallottunk) s egy saját ábrándot egyik horvát dal fölött és a „Kolozsvári emléket,a­mely a „Jaj be fényes csillag“ magyar dalnak mesteri körü­lirata. Közreműködni ezúttal Helvey Ilka k. a. fog. * Az orvostan-hallg­atók március első napján esti 7 órakor a redoute kis termében — se­gélyegyletük javára — nagy hangversenyt adnak. Az érdekes műsor ez: „Szonáta“ (A-dur, op. 12) Beethoventől, hegedűn­ és zongorán előadják: Gön­­czy Etel k. a. és Polgár Pál úr; „Ungeduld“ Schubert-től, énekli Pauli Rikhárd; „Kettős,“ he­gedűre és hárfára, Huber Károlyról, előadják: H­u­­b­e­r Károly és D­u­b­e­r Péter; Ima Mehul „József és testvére“ című dalművéből, előadja a budai da­lárda; „A király leánya,“ költemény, a jelen alka­lomra írta Szász Károly, szavalja F­e­r­e­k­i­n­é asszony; „Duo des roses,“ dal a 18-dik századból Rousseautól, (a híres francia bölcstül,) éneklik P­a­u­l­i­n­é asszony és Pauli; Chopin Fis-dur „Noc­­turne“-je és Mozart „török induló“-ja, előadja zongo­rán Altschul Rudolf. Érdekes műsor, mely kétségkí­vül nagy számú közönséget fog vonzani. A hely­árak : körszék 3 frt, sarok­ pamlag 3 frt, oldal p. 2 frt, zártszék 2 frt, bemenet 1 frt. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hírlapok útján fognak nyug­táztatni. Jegyek kaphatók: hatvani utca 14 sz. a. (orvoskari épület II emelet,) s az akadémia napján este a pénztárnál. *A hirdetések közt gr. Károlyi György egy figyelmeztetése olvasható. Ebben a köztisztelet­ben álló gróf, — miután értésére esett, hogy fia gr. Károlyi Gábor által elfogadott váltók vannak „állí­tólag“ forgalomban — kijelenti, hogy Gábor fiának saját vagyona nincs, szülei életében nem is részesül fekvő vagyonban, hanem el lévén látva kellő évi já­radékkal, bárminemű pénzkölcsönzése csak pazarlás­nak tekinthető, minélfogva ő semmiféle adósságát nem fogja kifizetni, sőt, ha a fennforgó hírek valók­nak bizonyulnának be, habár — mint atyának — fájdalmasan fogna is esni, kénytelen lesz nevezett fiát végrendeletileg kitagadni. Intés ez mindazok­nak, kik a fiatal grófnak kölcsönöztek vagy kölcsö­nözni akarnának. * Csengeri Antalt a „bihari“ kerületből ismét fölhíván a képviselőjelöltségre, kijelenté, hogy „ bármi kevéssé vágyik vissza e nehéz pályára, mely­nek ő csak terheit viselte, sohasem keresve dicsősé­gét, kötelességének tartja engedni a fölhívásnak, mely újabb munkára hívja.“ * A második felolvasás az iparegylet­ben jövő pénteken esti 7 órakor lesz. Hunfalvy János tartja (német nyelven) néhány élelmi és haszon­növény elterjedéséről. Az elsőnek, melyet Nendtwich tanár tartott — érdekes vegyészeti kísérletekkel — igen nagy számú s buzgón hallgató és jegyezgető közönsége volt. * A „Tarka világ“ 3-dik füzete (a 2-dikat nem volt alkalmunk látni) változatos tartalommal bír. Petőfi életrajzához egy nagyobb metszet is van mellékelve (a „Szeget szeggel“ című költemény­hez,­ mely rajz Munkácsy Mihály­tól való. A múlt századbeli magyar női divatból is van benne négy érdekes kép. Továbbá Erkel jelenkori arcképe, s a „Hunyadi László“ dalműből két jelenet: a királyi eskü s a vérpadra kisérés képe. E füzeteket Áldor változatosan szerkeszti. * Rövid hírek. — Szász Károlynak „A gavallér politikusok“ címü pályadijt nyert saty­­rája közelébe önálló kis füzetben fog megjelenni Ráth Mórnál. — Phaedrus hires meséi magyarúl is megjelentek, Szarvas Gábor pozsonyi tanár fordí­tásában ; ára 40 kr. — Lengyel G. Dezső sza­badkai­ tanártól az „Athenaeum“ egy „Szógyűjte­ményt“ adott ki a társalgásban előforduló szavak­ból, magyar, német, angol, francia, olasz és spanyol nyelven. — B. Eötvös­ József 50 írttal váltott jegyet az orvostanhallgatók március elsei hangver­senyére. — A svábhegyi Perger-féle nyaralót Wahrmann Mór vette meg huszonkétezer forintért. — A földtani társulat holnap d. u. 5 órakor tartja közgyűlését az akadémia épületében. — Az orsz. prot. árvaház egyletében közelebb Ballagi Mórt választék elnökké. — Az „Unió“ dalárda márc. 6-dikán a lövöldében tánckört fog rendezni. — A gőzsikló kerékvágányának lerakását már meg­kezdték a várhegyen. — Az alsó rakpart épí­tését (a sóházig) nem sokára megkezdik s e vonal költsége 503,721 ft 23 krra megy. — A Böször­mény­i László új sajtópörének tárgyalását, a vád­lott nehéz betegsége miatt, bizonytalan időre elha­­laszták. — A Treichlinger műkereskedése előtt kiásott ódon kriptáról kiderült, hogy az a Mocsonyi­­házhoz tartozó fás pince. — A lipótmezei nagy tébolydába közelebb hangszereket rendeltek meg, az elmebetegek szórakoztatására. — Tömör Ferenc leforditá Marlit-nak „Az agg szűz titka“ címü regé­nyét, s 1 ft 30 kijával előfizetést nyitott rá. — Kas­­sai, a népszínház egyik legtehetségesb tagja, el­­hagyja ez intézetet, s Győrbe utazik, hol Jászai Mari kisasszonynyal összekel, s aztán mindketten az Aradi Gerő szintársulatához szerződnek. — Mily erős lábon áll az aesthetika a „M. Állam“-nál, mutatja az is, hogy első előadáskor „Delilát v égig magasz­talta, a harmadik után pedig azt mondja róla: „ben­ne a rész sokkal túlnyomóbb.“ — A városház tor­nyán ellenőrző órát alkalmaznak, melybe az őrnek minden óranegyedben egy golyót kell tenni, s ha ezt csak egyszer is elmulasztja, az óra azonnal elárulja. — Brahms zongoraművész és Stoichhauser híres dalénekes a jövő hóban együtt fognak Pesten hang­versenyezni. — A bécsi Bösendorfer fővá­rosunkban egy fiók zongoraraktárt akar állítani. * Népszínház. Kedden, február 23-dikán, harmadszor: „Házasság gőzerővel“, új énekes vígjá­ték 3 felvonásban. — 171 Vidék. ** L­a­p­u­n­k egyik vidéki barátja helyreigazí­tást külde be hozzánk múlt heti akadémiai tárcánk folytán. T­h­a­l­y K. kurucvilági értekezésének ismer­tetésében t. i. az fordul elő, hogy „a baziniak hada­koztak a modori mezőn a szajlaiakkal.“ Tudó­sítónk megjegyzi, hogy Pozsony megyében nincs Szaj­la helynév (ily falu a távoli Heves megyében fekszik,­ hanem Bazin mellett S­z­a­j­­­a falu fekszik, s a baziniakkal hadakozók valóban oda valók vol­tak. A különbség tehát egy rokon­ hangzású betűből áll ugyan, de néha az ilyesmi is zavart okozhat. ** A gödöllői királyi kastély mellett kö­zelebb új építkezéseket eszközölnek. A bécsi üdv. építészeti hivataltól egy bizottság már meg is jelent a hely­színen, hogy a tervet sat. megállapítsa. ** Szombathely megyés püspökje: Szen­­czy Ferenc — belső titkos táncos sat. — a múlt pénteken meghalt. **Vidéki rövid hírek. — A Zágrábban alakult ünnepély-bizottság mindent elkövet, hogy Ő Felségek fogadtatása a lehető legfényesb legyen. — A pozsonyi hajóhíd holnap már kész lesz, s át­adják a forgalomnak. — Arad városa pályázatot nyitott az új színházépítési tervére. — Nagy-Szöl­lő­s­ö­n az elhúnyt Lator Gábor temetésén három­ezer ember volt jelen, s a derék hazafi koporsójánál .

Next