Friss Hirek, 1923. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-29 / 119. szám
Hódmező-Vásárhely, 1923. VII. árfolyam, 119. szám Kedd, május 29. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ara: SzBrkesztőség, Kiadóhivatal és könyvnyomda: 30 K Hódmezővásárhely, Szentfiatal utca 7 szám Telefon: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. Előfizetési Átsíg egy hónapra 600 K. negyedévre 1600 K. Megjelenik mindennap kora délután Ára: 30 K A hadisarc Bethlen kormányelnök nagy sikerének kell tekintenünk már azt is, hogy az ántánt hajlandó a zálogjogot bizonyos időm feloldani. Támogat tehát bennünket az ántánt talpraállításunkban, de csak azért, hogy fizetőképesek legyünk s a békeszerződésen alapuló jóvátételt annál inkább behajthassa rajtunk, a hadisarc behajtása azonban tönkre tenne bennünket. Súlyos helyzetbe juttatná a társadalom minden rétegét: a gazdát,a munkást, a tisztviselőt, a kereskedőt és az iparost, valamennyinek megbénítaná a boldogulását, hiáb valóvá tenné a szorgalmat s lehetetlenné a munkának minden áldását. Alig jobb az ilyen béke a halálnál. Mi fizessük meg jóvátétel formájában a nyertes államok hadirokkantjaiknak és hadiözvegyeiknek ellátását, amikor a magunkéiról se tudunk gondoskodni? Mi fizessük meg, amit az ellenséges államok egymás vagyonában rongáltak, amikor a magunk feje fölé sem tudunk hajlékot emelni. Hiszen se ránk se vasunk ! S mi fizessük a megszállási költségeket, amikor kiraboltak minden vagyonunkból, kifosztottak minden javainkból?! A világtörténelemben nem volt még reá példa, hogy ilyen égbekiáltó igazságtalanságot követtek volna el olyan nemzettel, amelynek csak annyi volt a bűne ebben a világháborúban, hogy becsülettel harcolt és aljas hűtlenségre nem vetemedett. És a világtörténelemben nem volt még reá példa, hogy álnoksággal területeket és országokat lehessen szerezni. Elvették egy ezeréves országnak kétharmad részét s olyan határokat szabtak neki, amelyek az újonnan alakult államokkal szemben megvédhetlenek. Nem mi ülünk már ősi városainkban, amelyeknek minden köve magyar dicsőségről regél, amelynek templomaiban, habár különböző nyelveken is, de évszázadokon keresztül mindig a magyarok Istenét dicsérték. His most még hadisarcot is fizessünk?! mi lelkünkben az a hit, hogy ez így örök időkre nem maradhat, mert ez a megmaradt országrész a magyar nemzetnek még temetőnek is kevés. A magyar nemzet életében is el fog jönni az a napsugár, amelynek melegétől megindul a vérkeringés az elhidegült szivekben s a magyar lelkekbe belesugározza az élet akaratát. Bárbaintól félnek Romániában Olasz csapatokat várnak a határra Békéscsaba, május 28. A bukansti Universul és az Adeverul című tekintélyes lapok legutóbbi számukban olyan híreket közölnek, amelyekből kitűnik, hogy egész Nagyromániában lázas készülődés folyik egy bármely pillanatban várható háborúra. A sorok közül azt lehet kiolvasni, hogy főként Oroszországnak és a törököknek a megmozdulásától tartanak. Ma Békéscsabán átutazott idegenek mondják, hogy Aradon, Nagyváradon és Temesváron olasz megszállócsapatok bevonulását várja a lakosság. Piskarussal Kartellit a határon a csehek egy hazafias református papot apast, május 28. Az ugocsi megyei Caepe községben hirdette Sípos Imre református lelkész az Istennek igéit az ott élő törhetetlen református magyaroknak. Köztudomású, hogy a cseh kormány a saját emberei által okozott határincidens „retorziójául“ mintegy hetvennégy magyar családot utasítottak ki a Felvidék területéről. Sipos Imre református lelkész is megkapta a kiutasító parancsot, melynek értelmében azonnal kezébe vehette a vándorbotot és indulhatott Csonkamagyarország fel. A kiutasító végzés ellen beadott felebbezési kérvényét természetesen figyelemre sem méltatták és a cseh kormány csendőrökkel tudatta Sípossal, hogy már a másnap reggeli gyorsvonattal el kell hagynia hazáját. Felesége és hat kisgyermeke számítva egy heti haladékot adtak, azzal a kikötéssel, hogy ez alatt az idő az asszonynak kell vagonról gondoskodnia és minden ingóságával kiköltözködnie. Őt magát csendőrök kísérték Királyházáig. Onnan Sipos becsületében, egyedül ment Sátoraljaújhelyig, ahol jelentkezett a cseh csendőrségen, hogy hivatalosan adják át a magyar csendőröknek. Mit tettek erre a cseh hősök ? Elkobozták hasait, őt magát csempészek közé csukták be, majd mikor besötétedett, kivitték a Ronyva partjára és nem törődve Sipos többszöri tiltakozásával, melyben hivatalosan kérte átadását, kényszerítették, hogy a derékig érő vizen másszon át a túlsó partra. Biztatásul hátbavágták puskatussal, sőt fegyvert is emeltek reá. Sípos felesége mindent elkövetett, hogy szomorú kálváriau járó vagyont szerezzen és magával menthesse értékeit, magával vihesse hat gyermekét, melyek közül a legnagyobb 11 éves, a legkisebb 1 éves, ölben ülő gyermek. A kommunista embertelen légionáriusok gúnyos röhögéssel viszont mindent megtettek, hogy vagon ne álljon rendelkezésére. . Természetesen a kulturcseheknek lett igazuk s igy a hetedik napon puskatussal verték ki a magyar református lelkész feleségét és hat gyermekét a parókiáról. Jég pusztított Szegváron és Ijliadszenten Szombaton délután hosszas sóvárgás után végre megeredtek az ég csatornái és áldást hozó zivatarai öntötték meg a kiszáradt földet. A serlegek hamarosan elvonultak a város felől, de később, az esti órákban ismét visszajöttek és „leereszkedtek“ az alázatos földre. A gazdák állítása szerint a szombati eső éppen a legjobbkor jött és így felbecsülhetetlen az a huszor amely nyomában jár. A hozzánk érkezett jelentésekből azonban megállapítható, hogy a felhőszakadás nem mindenütt volt olyan békés szándékú, mint nálunk. Szegeden, Szegváron és Mindszenten, de más részeiben is az országnak, a zivatarral együtt nagy jégeső volt. Szegeden az eddigi megállapítások szerint, nem tett nagyobb sárt a jég, ellenben annál jelentősebb pusztítást okozott a szomszédos Szegváron, ahol például Mihály Sándor földbirtokos 350 holdas birtokát úgyszólván teljesen letarolta. Még szerencse a szerencsétlenségben, hogy Mihály földje jégkár ellen biztosítva volt és igy a jelentős kár a Hazai biztosító intézet révén megtérül. Sajnos azonban, sok olyan károsult gazda is van, aki elmulasztotta biztosítást és ennek következtében most úgy a természtől, mint a pénztől elesnek. Itt említjük, hogy Vásárhelyen szombaton 46 milliméter csapadékot mértek. Emléktábla Rákosi Jenő szülőházára Szombathely, május 28. MTI. Vasárnap délelőtt történt meg Acsádon nagy és díszes előkelő közönség jelenlétében Rákosi Jenő szülőházán a báró Szegedycsalád által emelt emléktábla ünnepélyes leleplezése. Az ünnepély során Apponyi Albert gróf méltatta Rákosi Jenőnek, a magyar hírlapírás nesztorának hervadhatatlan érdemeit. Rákosi rendkívül meghatóban mondott köszönetet az ünneplésért. Az ünnepeltet ezután a különféle küldöttségek köszöntötték fel. Este népes bankett volt Rákosi Jenő tiszteletére. Új novellatervezetet készített a Földbirtokrendező Bíróság Bpest, május 28. Tóth János elnöklésével a Földbirtokrendező Bíróság több ülésén keresztül foglalkozott a földbirtoknovella tervezetével és új tervezetet készített. Ezt az új tervezetet Tóth János ma juttatja el nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter kezeihez. A Földbirtokrendező Bíróság új tervezete teljesen kirárja a politikát, mert hiszen ebből a szempontból a túrásig nem bízóhatja meg a novellatervezetet, de a földreformtörvény szerint is Magyarország földbirtokpolitikájának irányítása a Földbirtokrendező Bíróság feladata és így csak a törvény szerinti kötelességének tett eleget a Földbirtokrendező Bíróság, amikor jogi, földbirtokpolitikai, közgazdasági és állami érdekből bírálta el a földművelésügyi miniszter novellatervezetét. Az új törvénytervezet indokolásában a bíróság kitért mindazokra az okokra, amelyek a bíróságot arra késztették, hogy egy teljesen új törvénytervezetet alkosson. Agyongázolta a vonat fia szeme láttára Bpest, május 26. A Kecskemétről Budapest felé haladó gyorsvonat mozdonyvezetője tegnap észrevette, hogy a mozdony előtt egy öregember halad a sínek között. A mozdony teljes sebességgel haladt, a mozdonyvezető azonban feleslegesnek tartotta a vonat futását meglassítani, mert azt hitte, hogy füttyjellel figyelmeztetheti a sínek között haladó embert. Vészjeleket adott le, azonban az öregember nem hallotta, mert mindkét fülére süket volt. A mozdonyvezető erre fékezett, azonban már késő volt, a vonatot nem tudta megállítani, elgázolta a szerencsétlen öregembert, aki a kerekek alatt lelte halálát. Az öregember Pénzes János 72 éves pásztor volt, fiával együtt őrizte a juhokat és a vonat fia szeme, láttárra gázolta el. Egészségének tesz jó szolgálatot, ha Szent István Duplamaláta sört iszik !