Friss Ujság, 1922. június (27. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
XXVII. évfolyam, 140. szám. Ára 2 korona Budapest, jifcniijg 23. Péntek POLITIKAI NAPILAP HM áSMk Mm ■ flA áMk ““Si^&«vA^Td,Ao! ELŐFIZETÉSI ÁRAI iSi ®iOE$ {SEJnQj Pl? | ||§r||g BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai szét- '■fl&sk. ü&g |». Szerkesztőségi telefon 137-51. Igazgatástól Bi H|\ m, $ % teefon u,fcrs^"i^"swl' Féléve ---------------------------------K 180.— g§|i ggg gx « ara 0B8 mm wt Bi FIDÍCKIADÓHIVATALOK : V., Honvéd-*. 8.1 Egész évre-----------------------— ... K 360.— B&8 BjSg] fcrfSjj SBI pBLJwj|5g J$$jy j&PlLJyjSS M&J99 (Kálmán*, sarok). — VII., Rákóczi-ut 34. a*.j EgmníilátóM^ikor. | 11 11 11 Az ellenzék nem fog obstruálni Gaál Gaszton lett a nemzetgyűlés elnöke Négy milliót sikkasztott egy ügynök ymry^no<>y«mmmxmmxmxxxxmmmii »n:xoc)Oooccsocmx)occsoooosooaxm’5coc5acaoxooca»coQo» a Találkozás a fele után. A politika az exigenciák, vagyis a követelmények tudománya — mondotta valamikor Kossuth Ijós, és valóban csak az nevezhető jó politikusnak, aki árkonbokron keresztül nem elveken nyargalász, és csak az mondható jó politikának, amely az ország és a nép mindenkori szükségleteihez alkalmazkodik. Ilyen értelemben meg kell állapítanunk, hogy helyes és üdvös lépést tett a kormány, amikor egyezséget akar kötni az ellenzékkel a kormányzás nyugodt menetének és a legégetőbb gazdasági intézkedések gyors életbeléptetésének biztosítására. De éppoly dicséretes, bölcs és hazafias az ellenzék ama magatartása, hogy hajlandó az indentitás és a legfontosabb pénzügyi javaslatok sima letárgyalását lehetővé tenni. Más szóval ez azt jelenti, hogy az ellenzék méltányolva az ország helyzetét, nem helyezi arra a fősúlyt, mint boldogabb időkből való elődei, hogy a kormányt minden áron megbuktassa, hanem élni engedi azért, hogy az ország is élhessen. Mert hiszen ha a haza elpusztul, akkor ellenzék is, kormány is osztozik sorsában. Aki Magyarországnak a 67-es kiegyezéstől számított politikai történetét ismeri, az meg fogja hajtani a zászlót a mostani ellenzék előtt, amely nem követi a szemet szemért — fogat fogért jelszót és annak ellenére, hogy a nemzetgyűlésbe sokkal nagyobb számban, sőt talán többségben jutott volna be, ha annyi visszaélés nem történik a választásokon, számot vet a magyar nép pillanatnyi rettenetes bajaival és megadja az országnak, ami az országé. Azt viszont senki sem vetheti szemére az ellenzéknek, hogy feltételekhez köti a kormányzati szükségletek elfogadásának megkönnyítését. Hiszen ezek a feltételek nagyrészt az idejétmúlt kivételes állapotok megszüntetését, a közszabadságok helyreállítását és a választási szörnyűségek erkölcsi megbélyegzését tartalmazzák — olyan kívánságok, amelyeknek teljesítése nem kerülhet, nagy lelki kényszerébe a kormánynak. Bethlen István gróf miniszterellök a választási küzdelem előtt és annak folyamán, Rakovszky Iván, az új belügyminiszter beköszöntőjében és maga a kormányzó a nemzetgyűlési megnyitó beszédében olyan nyomatékosan hangoztatták a közszabadságok visszaállításának és a jogrend megvalósításának szükségességét, hogy az ellenzék erre vonatkozó követelései ezekkel teljes összhangzásban vannak. Amikor az ellenzék fele Tyton elébe jön a kormánynak és leküzdi személyes érzéseit és ezer tárgyi szempontjait, amit különsen Apponyi Albert fenkölt korelnöki megnyitójából is már következtetni lehetett, akkor a kormánynak is kötelessége, hogy megtegye a fele utat és teljesítse az ellenzéknek jelzett feltételeit, amelyek mindenkinek csak hasznára válhatnak, de leginkább a kormány helyzetének. A kereskedők és iparosok nagygyűlése. M ösztön i bilidSisimái!# szerint felutis ilusen!. — A niszavíssülés mai ülése. — A mai nemzetgyűlés elején megejtették az elnökválasztást. Elnökké 145 szavazattal 40 ellen Gaál Gasztont választották meg. Alelnökökké: Scitovszkij Bélát és Huszár Károlyt, háznaggyá, miután Kállay Tamás visszalépett, Karafiáth Jenőt, jegyzőkké: Bartos Jánost, Bodó Jánost, Forgács Miklóst, Ilésy Imrét, Perlakiy Györgyöt és Petrovics Györgyöt választották meg. Az ellenzéki jegyzőjelöltjeit mellőzte a többség. Gaál Gaszton beszéde. Gaál Gaszton elfoglalta az elnöki széket és a következőket mondotta: Kijelöltem, mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy e szabályok alkalmazásában a legliberálisabban kívánok eljárni. Bármily irányból történnék ezzel szemben kísérlet vagy jelentkeznék türelmetlenség, annak szabadságát pro és contra a legmesszebbmenő módon megvédelmezzük. Kötelezőnek ismerjük magunkra nézve a parlamentáris elvek magasabb erkölcsi törvényeit akkor is, ha nem is volnának törvénybe foglalva. Ezáltal gondoljuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalansága a nemzet egyetemes érdeke. A nemzetfentartó erőknek a hazafiasan érző társadalmi rétegeknek, a polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együtt érző, erős szociális érzéktől átitatott, minden osztály , és pártönzéstől mentes, a haza és a társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktív erők együttműködése még az, amely törekvéseknek inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Én bízom abban, hogy lesújtottságunkban a nemzet választottai reátalálnak hivatottságukra, ráeszmélnek kötelességeikre és az ország súlyos helyzetében társadalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül testvéri szeretettel tudnak egybeforrni törvényhozói működésük gyakorlásában a haza szolgálatában eltiport nemzetünk talpraállitásában. Az elnök azután Apponyi Albert gróf korelnökről emlékezett meg és a Ház háláját és tiszteletét fejezte iránta. E szavaknál az egész Ház feláll, mindenki tapsol, csak Gömbös Gyula marad ülve a helyén. Az elnök az elhunyt királyról is megemlékezik. Gaál Gaszton elnök azután leült és a nemzetgyűlést megalakultnak jelentette ki. Majd újra feláll, az egész Házban néma csend, mindenki érzi, hogy ünnepélyes pillanat következik. A képviselők felállnak és Gaál elnök megindult szavakkal emlékezik meg az elhunyt Károly királyról. A megemlékezés végén az elnök a következő javaslatot terjeszti elő: Javaslom a tisztelt Nemzetgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV. Károly király, őfelsége elhunyta felett érzett mély gyászának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést és bizassék meg a nemzetgyűlés elnöke, hogy erről őszinte, mélyré.sz■é'linknek nyilvánítása mellett a hátramaradt gyászba borult családot a megfelelő módon értesíthesse. (Élénk helyeslés.) A Duna-Tisza közli rémségek köre. Dr. Schmitt Arthur hadbíró-ezredes, csendőrfelügyelő ügyész megkeresésére ma délelőtt szállították át a Markó, utcai fogházból azt a két rabot, akik a Duna—Tisza közötti atrocitások bünperében már hosszabb idő óta fogságban vannak. Ezek közül az egyik Zbona János 39 éves görög katolikus vallású kantinos, ideiglenes nyugállományú csendőr-törzsőrmester, néhány nappal ezelőtt szökést kísérelt meg a fogházban, de észrevették és megakadályozták a szökést. A másik letartóztatott terhelt Juhász István 32 éves római katolikus vallású percsendőr. A Markó-utcából a Margit-körúti fogházig vasraverve, megbilincselten kísérték át a két vádlottat, ahol külön-külön zárkába helyezték őket úgy, hogy egymással nem érintkezhetnek. Itt említjük meg azt, hogy a katonai bíróság a csendőrségi ügyészség nyomozása alapján már számos olyan bűnpert tárgyalt le, amely az Alföldön elkövetett atrocitások miatt indult meg. Sok ügyben marasztaló ítéletet hoztak, a vádlottakat rövidebb-hoszszabb szabadságvesztés büntetésre ítélték és egy hónappal ezelőtt Paksy Ferenc vádlottat, aki Kecskeméten egy izsáki lakost gyilkolt meg, halálra ítéltek. Az ítélettel befejezett ügyek felebbezés alatt állanak a legfőbb katonai törvényszék előtt. Igen sok olyan ügy van, amelyben a csendőrügyészség vádiratot adott s hasonlóképen számos ügyben még a nyomozási eljárás folyik. Zbona János és öt társának bűnperében a főtárgyalás előreláthatólag a jövő hó első felében kezdődik.