Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
--------——---------------------------Üdülők Visszavonhatatlanul nyár van. Országszerte harmincfokos a hőség, s az időjárás váratlan és gyors változásai alaposan próbára teszik az idegrendszerünket. De megvisel bennünket fizikailag is, gyorsabban fáradunk, a nagy meleg nagyobb odafigyelést, erősebb koncentrációt igényel. Meg aztán munkás hónapok vannak mögöttünk, jólesik tehát a kikapcsolódás, a felüdülés. Országunk dolgozóinak nagy része a nyári hónapokban tölti éves szabadságát. Beosztva, tervszerűen, mert a munka ezekben a hónapokban sem állhat meg. Az itthon maradóknak termelniük kell, dolgozniuk kell, a mezőgazdaságban meg egyenesen erre az időszakra esik a munka dandárja. Ma azonban mégse velük, hanem azokkal foglalkozunk, akik néhány hétre kikapcsolódnak, néhány hét alatt erőt gyűjtenek a további tennivalókhoz. Az üdüléshez való jog nálunk nemcsak pusztába kiáltott szó. Mindennapi valóságát milliós nagyságrend bizonyítja, s elég csak egy pillantást vetnünk országunk térképére, máris leltárt csinálhatunk lehetőségeinkről. Legvonzóbbak, legkeresettebbek természetesen azok a helyek, ahol a víz mint természeti adottság társul hozzá a pihenési lehetőséghez. Nálunk tehát a Balaton jelenti a legnagyobb vonzóerőt, a nyári óhajok efelé repesnek leginkább. A magyar tengerhez persze nem juthat el mindenki. Az üdülők befogadóképessége korlátozott, s ha van is olyan igény és törekvés, hogy bővítsük az üdülőket, a végtelenségig ez se szaporítható. S nemcsak gazdasági és objektív okok miatt. Szubjektíve is gondolni kell arra, hogy kellemes pihenést, jó kikapcsolódást csak olyan környezetben találhatunk, amely az üdülési követelményeknek megfelel. A balatoni üdülők például már így is túlzsúfoltak — de lassan a többiek is -, s a hazai érdeklődés mellett állandóan nő a külföld kíváncsisága is. A csend, a nyugalom ilyenformán erőteljesen háttérbe szorul, bár a víz, a napfény, a gondtalanság sokszorosan kárpótol a hiányosságokért. A szakszervezet nem véletlenül hozott olyan határozatot, hogy az igazságosabb elosztás érdekében a nyáron, tehát a főidényben üdülők legfeljebb csak kétévenként juthatnak kedvezményes beutalóhoz. Az igényt persze még így, kétévenként sem lehet kielégíteni, éppen ezért érthető, ha a szakszervezeti bizottságok erőteljesen odafigyelnek az üdülőjegyek elosztására. Pontosabban az volna többek között egyik feladatuk, hogy odafigyeljenek. Manapság sokat beszélünk közéletünk demokratizmusáról. Igaz, legtöbbször meg is elégszünk azzal, hogy csak beszélünk, s elsiklunk a valóság, a gyakorlat fölött. Pedig a közélet demokratizmusa csak annyit ér, amennyit abból megvalósítunk, amennyiben azt tartalommal megtöltjük. Nos, egyfajta gyakorlat lehetne, ha az üdülési igényjogosultságnál ezt érvényesítenénk is. Mert valljuk be: üdüléshez, üdülőjegyhez sokkal hamarabb hozzájut az, aki megy, talpal, érdemeit hangoztatja, mint az, aki munkája jutalmaként vár törvényesen is biztosított jogainak megvalósulására. Persze tartozunk az igazságnak azzal is, hogy nem varrhatunk minden gondot, minden nehézséget a szakszervezet nyakába. Ott vannak például a vállalati üdülési lehetőségek. Ma már nagyon sok olyan vállalatunk, intézményünk van, amelyik saját maga, saját gazdálkodásában létesít és tart fent üdülési egységeket. Nos, ezeknél is kell és szükséges is a demokratizmus betartása. Legyen gyakorlat, hogy a jó munkát egy-egy kéthetes beutaló honorálja. Régi igazság, hogy teljes kikapcsolódást csakis a környezetváltozás biztosít. Próbáljunk tehát minél többünk részére ilyen megoldást találni, haszna nyilvánvalóan megtérül a jobb eredményekben. 1~ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 160. SZÁM •ÁRA: 80 FILLÉR • 1978. JÚLIUS 10., PÉNTEK Debreceni küldöttség utazott Klaipédába A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Klaipéda városa és Debrecen között testvérvárosi kapcsolat alakult ki. E kapcsolat révén áprilisban hazánkban, illetve Debrecenben járt Klaipéda küldöttsége. Tagjai részt vettek a város felszabadulási ünnepségein. A klaipédaiak látogatásának viszonzásaként négytagú debreceni küldöttség utazott el július 9-én a litván városba. A delegáció vezetője C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára. Tagjai dr. Szilágyi Gábor, az MSZMP Debreceni Városi Bizottságának első titkára, Ördög László, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese és Kovács Istvánné, a Debreceni Konzervgyár párttitkára. Debreceni Építőipari Vállalat Tizenhat családi ház az árvízkárosultaknak Az árvíz utáni helyreállításban a legfontosabb feladat az építőipari dolgozóknak jut. A vállalatok kollektívái egymás után járulnak hozzá az új lakások felépítéséhez: ismeretes, hogy a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat elsőként 100 lakás felépítését vállalta. Ezt a rendkívüli feladatot természetesen az éves tervfeladatok mellett kell végrehajtani, s így rendkívüli erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy az építőipari vállalatok elvégezhessék ezt a munkát az árvíz sújtotta területeken. A Debreceni Építőipari Vállalat kollektívája is csatlakozott az újjáépítési mozgalomhoz, s a napokban a vállalat vezetői, S. Tigyi András igazgató és munkatársai Csengersimára látogattak helyszíni szemlére. Itt építik fel ugyanis azt a 16 kétszoba-összkomfortos, hármas típusú családi házat, mely otthont ad 16 kárt szenvedett családjknak. Hétfőn vonulnak fel az első épületek alapozásához a vállalat dolgozói, s bár az emberek biztosítása a munkához nem lesz könynyű, a tervek már elkészültek a hiányzó létszám pótlására, az éves tervfeladatok végrehajtására. A vállalat a 16 családi házat nyereség nélkül, önköltségi áron építi fel, ezzel kíván hozzájárulni az árvíz utáni helyreállításhoz, a hajlék nélkül maradtak megsegítéséhez. A jövő héten már országszerte aratnak Július második hetében kedvez az időjárás a kalászos gabonáknak. A vidéki mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint a június végi viharok, esőzések kárai általában nem voltak nagyobbak az ilyentájt szokásosnál. A szakemberek szerint most már sem a gabonáknak, sem a kapás növényeknek nincs szükségük újabb esőkre. A gabona ugyanis az ország legnagyobb részén tulajdonképpen már „készen van”, és már csak a napsütés hiányzik ahhoz, hogy mindenütt vágásra érett legyen. Az őszi árpa aratásán a nagyüzemek megfelelő ütemben dolgoznak. A termést sokfelé kombájnnal takarítják be. Ha az időjárás a továbbiakban is kedvez, a jövő hét végéig a munka dandárjával elkészülhetnek. A búza aratása Csongrád, Bács, Békés és Somogy megyékben nagyobb területeken kezdődött meg, sőt már Nógrádban is a betakarításon dolgoznak. Finn vendégeink a Duna-kanyarba látogattak SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN A magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finnországi vendégek csütörtökön délelőtt megtekintették a Parlamentet. Ezzel egyidőben a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában a barátsági hétre érkezett politikai delegáció — élén Jaakko Numminen oktatásügyi miniszterrel — találkozott a magyar sajtó, a rádió, a televízió képviselőivel. A miniszter közölte, hogy a különféle finn ifjúsági szervezetek — saját kezdeményezésük alapján — augusztusban megrendezik az európai fiatalok biztonsági konferenciáját. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a tanácskozás iránt máris nagy az érdeklődés. Az európai biztonság kérdésének témájához kapcsolódva Jaakko Numminen elmondotta még: a finn kormány az európai biztonsági konferencia öszszehívására vonatkozó javaslatára az érdekelt államoktól nagyon pozitív válaszokat kapott. Finnország kormánya derűlátóan ítéli meg a biztonsági konferencia összehívásának lehetőségét. Ugyancsak jó érzéssel tölt el bennünket, hogy hozzánk hasonlóan Magyarország is aktív szerepet játszik az európai biztonsági konferencia sikerre vitelében. A következőkben a finn oktatásügyi miniszter röviden áttekintette a barátsági hét eseményeit. Hangot adott annak a véleményének, hogy a jövőben is nagyon hasznos lenne a mostanihoz hasonló, nagylétszámú küldöttség cseréje. Csütörtökön délben Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a Mátyáspincében búcsúebédet adott a finn politikai delegáció tiszteletére. Délután finn vendégeink hajókirándulás során megtekintették a Duna-kanyar szépségeit, s az esti órákban érkeztek vissza Budapestre. (MTI) A Magyar—Finn Barátsági Hét védnöksége tegnap a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helységében fogadást adott a hazánkban tartózkodó finn vendégek tiszteletére. A képen: Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Jaakko Numminen finn oktatásügyi miniszter, a küldöttség vezetője, Anna-Liisa Tiekso, a Finn Kommunista Párt KB tagja, és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke beszélget a fogadáson. (MTI-fotó : Tormai Andor felvétele — KS) Tizenötezer kötet. ezer könyvtári tag Több mint ezer állandó tagja van az új biharkeresztesi könyvtárnak, melyet a közelmúltban adtak át. A korszerű, szép könyvtár, melyet Varga László építészmérnök tervezett, 15 ezer kötet könyvvel rendelkezik. (Kalmár István felvétele) Aláírás előtt a KGST-országok Nemzetközi Beruházási Bankjának megalakulásáról szóló egyezmény Dr. Garamvölgyi Károlynak, a pénzügyminiszter első helyettesének vezetésével csütörtökön magyar delegáció utazott Moszkvába a KGST- országok Nemzetközi Beruházási Bankjának megalakulásáról szóló egyezmény aláírására. * r Mint ismeretes, a KGST huszonnegyedik ülésszakán Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Szovjetunió jóváhagyta a KGST-országok Nemzetközi Beruházási Bankjának létrehozásáról szóló egyezményt, valamint a bank alapszabályzat-tervezetét, s megállapodtak abban, hogy az egyezményt 1970. július 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hitelek folyósítása elsősorban olyan intézkedések megvalósításához, amelyek a szocialista nemzetközi munkamegosztással, a nyers- és fűtőanyagbázis közös érdekű bővítésére fordítható költségekkel függnek össze. A bank a gazdaság egyéb ágazataiban is segíti a kölcsönös érdekeket szolgáló, illetve az egyes országok népgazdasága fejlesztéséhez nélkülözhetetlen létesítmények építését. A bank létrehozása az integráció kibontakozása szempontjából nagyjelentőségű, mivel mindenekelőtt olyan beruházások finanszírozása a feladata, amelyeknek létrehozása több KGST-országnak közös érdeke. (MTI)