Harc, 1944 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1944-01-01 / 1. szám
/ HARC, 1944 január 1 Kéri Pál: Üsd agyon, de ne nagyon? Cordell Hull külügyminiszter mondott?.. Ha Magyarország és a többi csatlósország kormánya végig kitart a nácik mellett, osztozniok kell Németország sorsában. Lehet, hogy a népnek más az akarata, mint a kormánynak, de addig, amíg azt nem tanúsítja, a nép különvéleményét nem lehet tudomásul venni. Legyünk becsületesek: Cordell Hullnak igaza van. Való ugyan, hoigy a magyar népet soha történelme folyamán még nem kérdezték, akarja-e azt, amit vele és nevében csinálnak, ez azonban nem egészen mentség. Németországban sem volt a német történelmen végig, sokal több demokrácia, mint Magyarországon, mégsem zárkózhatunk el előle, hogy Németországot felelőssé tegyük az ő Hitleréért, míg fennen meg nem tagadja Hitlert. Van idő, amikor a demokratikus szavazás módja a véresfejű felkelés, amikor az népi kötelesség. És ha ezt az áldozatot a nép elmulasztja, beleegyezni látszik. Jugoszláviát az ő kormánya mármár csatlósországgá tette. De a nép — az egész nép, tábornoktól parasztig — fellázadt Belgorádban és azóta áll ott a forradalom a nácik ellen. A bulgár zsarnokság van olyan keményöklű, mint a magyar. Bulgár katonák mégis ezrével szökdösnek fegyverestől a hegyekbe, tetemes ezerek a jugoszláv felkelő hajdúkhoz csatlakoztak. Egy szlovák dandár is fellázadt és fegyverestől átment az oroszokhoz. Mi mindössze néhány horvátországi és boszniai magyarra hivatkozhatunk, meg néhány odaszakadt katonaszökevényre, akik Mihajlovicsnál, de többnyire Titonál szolgálnak. Ez mutatónak is kevés. Hallunk ugyan nagyvárosi munkás- meg értelmiségi szervezkedésről de nem hallunk róla, hogy ez a szervezkedés valami földalatti vagy egyéb akcióban cselekedetekhez is vezetne. Ámde sürget a történelmi homokóra, ahol az a felkelés, hogy megfeleljen Cordell Hull kérdésének! Mikor azonban ilyen candid módon, ily becsületes őszinteséggel igazat adunk Cordell Hullnak, engedjen meg egy ellenvetést is. A szövetségesek dimplomáciája nagyonis fázni látszik ugyanattól a forradalomtól, amit az amerikai diplomácia feje a magyar nép kötelessége gyanánt látszik megszabni. Az északafrikai, olaszországi jugoszláviai, görögországi, spanyolországi — sőt magyar viszonylatban való , viselt dolgok is mind azt mutatják, hogy nem bátorítják azt a felkelést, ami nélkül pedig a magyar nép csakugyan meg nem válthatja magát. Sajnos, a dolgok nem úgy vannak, hogy néhány német hadiszállításban magát megszedte gyáros, mert biztosítani kívánván a vagyonát, majd ‘átáll” és a forradalom élére áll. Mint Disraeli egyik regényében mondják bölcsen: “középosztályok’ nem emelnek barrikádokat. Forradalmat csak forradalmi elkeseredéstől szított tömegek csinálnak. Azok pedig ,nem állnak meg annál, hogy szembeszállván a náci magyar hadsereggel, nagy áldozatokkal aláásván annak erejét. Hitlerek elkergetése után szépen visszamennek szolgálni a magyar “rendet” amely századok óta újabban csak annyiban változott meg, hogy hol bojárkapitalizmussal, hol nácizmussal szövetkezett. Európáinak azon a részén, ahol a csatlósországok tengernagyai és tábornokai villogtatnák nagyon is rozsdás kardjukat, sok évszázad összegyülemlett bonyolult adósságaiért jön a leszámolás, ha az a felkelés, amit Cordell Hull sürget, mégis kitör. Horthyék azért szövetkeztek Hitlerékkel, hogyne kelljen lelépniük népük nyakáról; ha a nácikat elkergetik, fölfordul vele a századok óta erőszakkal fentartott ferde magyar rend is. És jön, hisszük, a nép szabadsága, a demokrácia. Én, aki ezt írom, nem rajongok csak magáért a forradalomért. Ehhez mégsem maradtam elég fiatal. Ennyire romantikus lélek sohasem is voltam. Tudom, hogy forradalom nem demokratikus dolog. A demokrácia azonban, nemcsak a magyar nép mai állapotához képest, hanem mindenhez képest, amit a magyar nép mindmáig átélt, mélységes forradalmi változást jelent. Ezt a gyökeres változást csak felkeléssel küzdheti ki magának. Ha elmulasztaná az alkalmat, a köteles áldozatot és megvárná, hogy a nácikkal egy sorban megvert, megvetett állapotában, idegenből kávéskanalanként adják be neki a demokráciát, h olyan is lesz az. Ez már persze Cordell Hullt nem érdekli. Őt csak az érdekli, mondta, hogy a magyar nép a nácik ellen még idejében felkeljen. Azt látjuk, hogy a Szövetségesek, a dolgok erejének engedve, valóságos katonai szövetségre léptek Titoék partizánjaival. A magyar hadsereg nagy részét most valószínűen leviszik a Balkánra. Meg lesz a mód a magyar katonákat fellázítani és a csatorna, azt a magyar felkelést megindítani, amit Cobrdell Hull kiván. Lépjen katonai szövetségre a magyar forradalommal is, ne nézze, ha “szobatiszta’ -e. Majd megtisztul. “FIGHT”—weekly Of Mer: 32Ä East SSfh Street, Sew Tork. *. T. OF THE AMERICAN FEDERATION OF DEMOCRATIC HUNGARIAN* _________________________________________ 2 Tito és a Népszava Az itteni Népszava “Benes és Tito” címen külpolitikai elmefuttatást közölt minap, amiben azonban semmi érdekes, sem a vele való foglalkozásra érdemes nem volt, kivéve, hogy újabb bizonyítékát adta, hogy a lap a lengyel fasizmus érdekét szolgálja s a magyarság kizárólag, mint a lengyel fasiszták esetleges szövetségese jön tekintetbe. A cikk természetesen az orosz-csehszlovák szövetség ellen irányul és a csehszlovák kormánnyal szemben a lengyel, görög és jugoszláv kormányokat árasztja el elismerő szavakkal. Benesnek még azt is szemére hányja, hogy a szlovákoknak nem adott autonómiát, a jugoszláv kormány azonban jogosan tagadta meg az önkormányzatot a horvátoktól, a görög fasiszta kormány a görög néptől, a lengyel kormány pedig az ukránoktól és számos más elnyomott és kiéheztetett nemzetiségétől. Hja, ami szabad Jupiternek, az nem szabad az ökörnek! Hogy miért kedvesebb egy magyar lapnak az agyonkompromittált jugoszláv kormány, mely ostromállapottal kormányozta a vajdasági magyar kisebbséget, mint Benes kormánya, mely kétségtelenül a legtöbb szabadságot, egyenjogúságot és jólétet biztosította a magyar lakosságnak az összes dunai államok között, beleértve Magyarországot is, azt nem tudná megérteni az ember, ha elvesztené szem elől, hogy a Népszava lengyel érdekeltség tulajdona és társalapja egy pro-fasiszta lengyel orgánumnak. Nos, a lengyel fasiszták joggal neheztelnek Benesre, az oroszokra, az orosz-csehszlovák szerződésre és Titora, akinek hadserege tényleg harcol a nácik ellen és nemcsak várja a bevonulást, mint a jugoszláv kormány hadügyminisztere! A törvényesség kérdéséről, persze, szintén más véleményen vannak az érdekeltnépek, mint a lengyel-magyar fasiszta közeledést szolgáló újság. Például a görög nép nem szűnt meg törvénytelennek tartani Metaxas diktatúráját és kreatúráját, az elűzött, de visszatért királyt. Mindez azonban mellékes. A fasiszta lengyeleknek csak az a kormány törvényes és jó, amelyik, a lehetőségekhez képest többé vagy kevésbé nyíltan fasiszta. Az, hogy a magyar nép számára melyik kormány biztosít több békét és biztonságot, jobb szomszédi viszonyt — nem érdekes. (m.)..... ■ ■■ ■ ■.. Stockholmban megalakult Kállayék propaganda-központja Az Aftontidningen írja december 14-én: “A magyar kormány soha nem álmodott arányú propagandába kezdett Svédország területén és innét kiindulva az egész demokratikus világ számára. A magyar követ megalapította a “Svéd Délkeleteurópai Irodát, amely hangzatos neve dacára nem más, mint a Kállay-kormány hivatalos propaganda-központja. Ez az iroda cikkeket, táviratokat küldözget a lapoknak és angol, valamint amerikaiságíróknak. A közlemények egyöntetűen azt állítják, hogy Magyarország csak véletlenül csatlakozott Németországhoz, nem lévén egyéb választása. A németek megszállással fenyegették meg Magyarországot. A propaganda-hadjárat másik célja, hogy a magyar háborús bűnösök, szerepét csökkentse Az információs iroda szerint magyar háborús bűnösök tuladonképpen nincsenek. Mindent a németek követtek el. A propaganda-hadjárat időszerűtlen és naiv. A magyar kormány későn kezdte el. Már semmit sem menthet meg.” Budavára legyen a szerbek vezérlőcsilaga December hó 21-én jelenti a magyar rádió: Antal István propagandaminiszter ma kijelentette, hogy Magyarországnak a végsőkig kell fokoznia katonai erejét. Ugyatrakkor meg kell szilárdítani a belső frontot. A nemzetiségekkel kibékülést javasol Antal, elsősorban a szerbekkel, akikközel állanak a magyar kormány szívéhez. Mindennek előfeltétele, mondotta a miniszter, hogy nemzetiségeink ne a határon túli országokra tekintsenek, hanem Budavárára, Budavára legyen vezérlőcsillaguk.” American Committee of the New Democratic Hungary Movement Uj Demokratikus Magyarországért Mozgalom Amerikai Bizottsága Elsők: VÁMBÉRI RISZTEM 142 West 49th Street. New York City Telefon: LO. S-2S51 Titkárok: Faludy György él Doktor Iitvám Értesítés! A “Harc” múlt heti számában a DMASz és a “New Democratic Hungary” évi konvencióját jelentettük be. Ezeknek időpontját mely megváltozott legközelebbi számunkban fogjuk közölni.