Hargita, 1969. november (2. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-19 / 274. szám
A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése kedd reggel folytatta a 6. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakának munkálatait. A teremben jelen voltak a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a gazdasági, tudományos és kulturális élet képviselői, újságírók. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, külföldi sajtótudósítók. A képviselők és a meghívottak hatalmas és hosszas tapsa közepette érkeznek az ülésterembe a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A második napirendi pont keretében Cornel Onescu képviselő, belügyminiszter ismertette a milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetet. A néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottságnak, valamint a jogügyi bizottságnak erre a törvénytervezetre vonatkozó jelentését Dumitru Balalia képviselő, a néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottság elnöke terjesztette elő. A törvénytervezet vitájában felszólalt Simion Dobrovici képviselő, az RKP Vrancea megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke és Benkő János képviselő, a Maros megyei néptanács első alelnöke. Szakaszonkénti megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvényt. A következő napirendi pont keretében Florea Dumitrescu képviselő, pénzügyminiszter ismertette a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette ennek a bizottságnak és a jogügyi bizottságnak a jelentését. A vitára bocsátott törvénytervezethez hozzászóltak a következő képviselők: Iosif Uglar, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Eleonora Nilca, a nagydisznódi textil kombinát vezérigazgatója és Paraschiv Benescu, a szakszervezetek Galac megyei tanácsának elnöke. Ezután a törvénytervezetet megvitatták szakaszonként. A továbbiakban golyós titkos szavazással a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről, és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban. A negyedik napirendi pont keretében Adrian Dimitriu igazságügy-miniszter ismertette a büntetésvégrehajtásról szóló törvénytervezetet, Mihail Ghelmegeanu képviselő, a jogügyi bizottság alelnöke pedig előterjesztette a bizottság jelentését a törvénytervezetről. A további vitában felszólaltak a következő képviselők: Emilian Nucescu, Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékének elnöke és Gheorghe Pop, a Máramaros megyei néptanács első alelnöke. A tervezet szakaszonkénti megvitatása után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a büntetés végrehajtásáról szóló törvényt. A kedd délelőtti ülésen a képviselők egy másik napirendi pont keretében jóváhagyták a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságai összetételének módosítását. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a gazdaságipénzügyi bizottság tagjává választották Virgil Pirvu képviselőt, Florea Dumitrescu képviselő helyébe, aki a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be. A földművelésügyi és erdőgazdálkodási miniszteri tisztséget betöltő Angelo Miculescu képviselő helyébe a Nagy Nemzetgyűlés Dumitru Coliu képviselőt a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottság tagjává választotta. Délben a plenáris ülés befejeződött. Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a jelenlegi ülésszak folytatja munkáját az állandó bizottságokban, amelyek megvizsgálják az ülésszak napirendjén szereplő többi törvénytervezetet. A plenáris ülések munkájának folytatását idejében köztik. A plenáris ülés befejezése után a gazdasági-pénzügyi, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, az oktatás-, tudomány-, és művelődésügyi, az egészségügyi, munkaügyi és népjóléti, a jogügyi állandó bizottság munkaülést tartott. (Agerpres) ACÉLTORONY (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Az eszem fazakában kétféle útrovatéval feltarisnyálva indultam erre az útra. Az egyik, egy hajdani regényélmény, s a körülötte felburjánzott mesekör. A másik, egy rakás szóbeszéd és hallomás, a ma már nem létező csinádi fűrésztelepről, ahol még harminc évvel ezelőtt számolatlanul zsákmányolták ki a nincstelenségüktől ide hajtott, főleg gyimesi csángók közül kikerülő munkásokat. Harmadiknak mellénk szegődik egy csodálatos őszi reggel, olyan, amelyikből már nem sok van tartalékon az idén. Csak néhány méter kelet felé és át is „büklenünk" az Úz patakának keskeny-szeliden induló völgyébe. A patak, — akárcsak az Olt Szentdomokosnál — félcipővel is átléphető. A völgy forgolódik, hol jobbra, hol pedig balra, — amennyire az otromba, nagy hegyektől csak tud — majd kiszélesedik, lágyabb hajlatot vesz és feltűnnek az első porták; — házak, csűrök és istállók. — Ez már Csinódtelep. A település központja, — ahol a szövetkezeti bolt és a hatalmas fenyőgerendákból épített iskola áll — ünnepi hangulatot áraszt, pedig hétköznapot írunk. Nincs is hát ahol becsületesen kinyújtózkodjunk, a jó hír szembejön velünk. Tankó Albina ötgyermekes családanya, a szövetkezetes felesége, előző este személygépkocsit nyert, egyetlen 6 tejes borítékolt sorsjeggyel. Ennek az eseménynek ülték egy emberként „torát" a telep lakói. Most előszállingóznak az autó porára, s jóindulattal, vegyes örömmel köszöntenek ránk, újonnan érkezettekre: — Jól jött nekik, jó helyre ment a pénz! — Arcukon nincs nyoma az irigységnek vagy a vele rokon, kétértelműen fejforgatásnak. Nem ismerik ezeket e felemás érzelmeket, ezek a kemény és nehéz életet élő emberek! Erős közöttük az egymásrautaltságból fakadó öszszetartozás érzése, itt fent a havasok között. Albina asszony, hogy bizonyítson, először az öt legényke fényképét mutatja, majd a mindenképpen summára váltandó nyeremény nagyon is szükséges útjait magyarázza. Férje bort tölt elkoccintani, és előkeríti, egyenként, a ,,szerencsevárandós" ifjúságot. Örömükben örömmel osztozunk ... ! Kánya Béla még fiatalember, mégis, már tizenkét éve hogy kijött ide Szereda mellől tanítani. Míg hosszú évekig csak egy számjegyű volt a tanulók száma, addig a tavaly huszonhat, az idén pedig már harmincegy tanulóval és egy második tanerővel kezdték a tanévet. Az iskolaépületet még a nyáron kibővítették, s az új tanterem egyben, egy kis művelődési otthon szerepét is hívatott betölteni. Szabad idejéről faggatom és a tizenkét évre gondolok. Hirtelen szűkszavúvá válik, felnéz szobája falára, a felakasztott vadászpuska irányába. — Nem is ment volna enélkül! — mondja és szó nélkül mellénk szegődik vezetőnek. A völgyön felfelé sűrűsödnek a házak, a legtöbb új. Ezek közül is kitűnik egy díszes, városi villának beillő, ízléses családi ház, nyárikonyha és ragyogóan tiszta porta. Ide térünk be. Az egész ház népe otthon van, házigazda, a szorgalmáról és kézügyességéről az egész havason ismert Csilip Béla, felesége és hat élő gyermeke. A négy nagyobbik lány, a két legkisebb fiú. Az asszony csinádi születésű, férje házasodott ide 1945-ben, Cyimesfelsőlokról, s az „életen" mindent ő épített, egymaga. A ház verőfényes oldalán virító, szép, szabályos körtefákat is ő oltotta, nemesítette, nyeste. Egyiken kétöklömnyi körték... Csinódban... A két nagyobbik lány, már férjhezmenő sorban. Az egyik szőke, a másik gesztenye. Hibátlanok és szépek, arcukon ritka bájjal. Nyolcan kísérnek ki a frissen faragott kiskapuig. Egerszék felé a völgy kies zugában, a meredek aljában, magas kőfalakra épített, régi faház, körülötte, lejebb, egész csomó pajta, szín, nyárikonyha és istálló, mint csirkék a kóló körül. Az egész porta, magas csaposkerttel bekerített, előtte a patak, amely elválasztja az úttól, meg a külvilágtól. Kemény munkában találjuk a patakon belül a telep öregét, a múlt század végén született Tankó Imre Pili t. Éles, csontos arcélű öreg, de szemre se vén még, s a munka sem könnyű amit végez, hatalmas termetű legényunokáival egy sorban: méter mély árkot ásnak, a nyáron használt kenderáztató vizének levezetésére. Nem hagyják eliszaposodni, hogy jövőre majd más területet törjenek fel. Itt még szűkebb a hely mint máshol, s ennek a munkának most az ideje — mondja a fehér, csángó népviseletben levő, szép öregember. Világlátott ember, végig szenvedte mind a két világháborút, összegyalogolta fél Európát. 1921- NAGY BENEDEK (Folytatás a 2. oldalon) A II. oldalon A minisztériumoknak és az államigazgatás többi központi szervének a kollektív vezetés elve alapján történő vezetéséről szóló törvénytervezet ismertetése — Előterjesztette Ilie Verdeţ elvtárs, a Minisztertanács első alelnöke — A jogügyi bizottság és a néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottság jelentése — Előterjesztette Traian Ionaşcu képviselő--— mmm FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK IGYÉHEBEH Interjú AVRAMESCU CONSTANTIN mérnökkel, az Állami Geológiai Bizottság osztályvezetőjével — Mi tette időszerűvé, szükségszerűvé, mi volt a célja e felmérésnek? — Szem előtt tartva Hargita megye ásványi kincseinek változatosságát és ezek fokozottabb hasznosításának szükségességét, az RKP KB feladatul tűzte ki egy központi és helyi szakemberekből álló munkacsoport létrehozását, amely arra hivatott, hogy tevékenységével hathatósan támogassa a megyei pártbizottság gazdasági komissziójának munkáját. Akciónk szerves része annak a nagyarányú tevékenységnek, amely a X. pártkongresszus határozatainak maradéktalan valóra váltásáért folyik országszerte. — Szakember-szemmel, — melyek megyénk kecsegtető adottságai, lehetőségei az építőipari alapanyagok és nyersanyagok kitermelésében? — Geológiai szempontból — a megye területén számos struktúrális egység megtalálható, amelyet a hasznos ásványok jelentős változatossága kísér, így a Keleti Kárpátok kristályos-mezozoikus egysége fémekben, a Görgényi Havasok-Hargita vulkanikus, láncolat építőipari alapanyagokban és Nemrégiben az RKP KB egyik munkakollektívája sokoldalú, alapos felmérést végzett megyénk természeti adottságainak, altalaji kincseinek magasbb fokú és hatékonyabb hasznosításának lehetőségeiről. Köztudott, hogy megyénk nagyarányú lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren, s természeti adottságaink — fémek és ásványok, építőipari alapanyagok és nyersanyagok, borvizek stb. — teljes értékesítése rendkívüli mértékben befolyásolná gazdasági életének további gyorsütemű erősödését, fejlődését. AVRAMESCU CONSTANTIN mérnök, az Állami Geológiai Bizottság osztályvezetője, az említett munkakollektíva egyik szakembere az építőipari alapanyagok és nyersanyagok magasabb fokú hasznosításának lehetőségeit tanulmányozta. A csoport tevékenységéről a lehetőségekről beszélt néhány feltett kérdésünkre adott válaszaiban, nyersanyagokban, az Erdélyi Medence egysége pedig sóban (Parajd), gazdag. A vulkanikus kitörések utójelensége a megszámlálhatatlan borvízforrás fakadása — érdemesnek tartom megemlíteni, hogy ez a tájegység hazánk leggazdagabb része borvizekben. — Véleménye szerint mi biztosítaná leginkább az eszközlendő beruházások gazdasági hatékonyságát, a felelős szervek operatív tevékenységét? — Munkakollektívánk egy része az építőipari alapanyagok kitermelésének jelenlegi lehetőségeit és távlatait tanulmányozta. Megállapítottuk, hogy a megye jelentős tartalékokkal rendelkezik, ami a zúzott kő, tört kő és hasított kő nagyarányú kitermelését illeti. Ahhoz, hogy ténylegesen jelentős beruházási alapokat biztosíthassanak az építőipari kőzetek teljes hasznosításához, a helyi szervek kérésére, az Állami Geológiai Bizottság szakembereket küldött az anyagi alap — a tartalékok —■ pontos felmérésére. A tartalékok Lejegyezte: VALI JÓZSEF ' ■ . V. . (Folytatás a 2. oldalon) Nemcsak a kocsányról van szó ... — ami mögötte rejtezik Október elején mezőgazdaságunk égetően sürgető feladata a vetés volt. Mindent elkövettünk, hogy idejében földbe kerüljön a mag. Különböző módszereket alkalmaztak, hogy mielőbb szabaduljanak a bevetésre váró területek. Akkoriban jónak bizonyult a levágott kukoricaszár kihordása a terület szélére. Indulhattak a traktorok, nem akadályozta őket a kocsány, így jártak el Felsőboldogfalván is. A levágott szárat kirakták a műút melletti sáncba. Az ember azt várta volna, hogy sokáig nem fogják ott hevertetni, hiszen ha nem is sokat, de valamelyes tápértéket képvisel. Silózásra alkalmas. Tévedni emberi dolog... és úgy látszik a közmondás ez esetben is igaz. November tizenötödikén a levágott kocsány még mindig a sáncot „díszíti". Lényegében nemcsak arról a néhány szekérnyi kocsányról van szó. Jobban mondva nem az értékéről, mert sajnos néhol ennél nagyobb értékű takarmánymennyiségek is kallódnak, hogy ne beszéljünk a száz hektárokra rúgó lekaszálatlan szénafüvekről. Ha megkérdeznék az illetékeseket, miért nem hordták be, százával tudnának kifogásokat felsorolni, hivatkoznának sürgős és még sürgősebb munkálatokra, munkaerőhiányra, arra, hogy a fogatosok más feladatot kaptak, ami ugyancsak fontos volt... egyszóval meg tudnák magyarázni. Ezért nem kérdeztük. Az igazi magyarázat azonban mégsem ez. Ugyanaz, amiért nem kaszálták le több mtsz-ben a széna egy részét, amiért még mindig boglyák hevernek a hegyi és réti kaszálók sarjadzásain, amiért juhok ellegetik a tarlón hagyott kalangyákat, amiért őzek és szarvasok turkálnak a kaszálón felejtett boglyafenekekben, amelyeket többé már nem szed össze senki. Ez a valami a hanyagság, a nemtörődömség, az érdektelenség ha úgy tetszik. Hanyagság, mert lett volna idő behordani. Ha valakinek azt mondják, „vigye haza, a magáé", még a hátán is elhordta volna. „A magáé". Valahol ebben a szóban rejlik a lényeg. Az enyém, a mienk, az övék fogalmában. Abban, hogy nem akarják sokan megérteni, a termelőszövetkezet vagyona nem az „övék“, hanem a „miénk" az „enyém". Szóval nemcsak arról a pár szekér kocsányról van szó, ami a felsőboldogfalvi országút sáncát díszíti. Arról, ami mögötte rejtezik. BOGOS SÁNDOR HÍREK Mintegy negyven népmű- gyergyóremetei líceum pionírjai. A „kincskeresők“ versenyének iskolai szakaszát november 16-án tartották és Szabó Sándor IV. osztályos tanuló nyerte meg. A Pionírszervezet a verseny során összegyűjtött tárgyakból a téli szünidő alatt kiállítást rendez. Világ proletariat, egyesületek, AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 274 (542) szám 1969. november 19. szerda Ara 30 bani személyes felelősség) és a közösség felelőssége Az ember felelős tetteiért. Ha meggondolatlanul cselekszik, vállalnia kell a következményeket. A következményeket, amelyek — ahhoz, hogy nevelő hatásuk célt érjen — összhangban kell legyenek az elkövetett tettel. Általánosan elfogadott gyakorlat ez, mely hangsúlyozottabban érvényesül a kommunisták körében, akiknek önként vállalt vasfegyelmükkel, a munkahelyükön és a családban tanúsított magatartásukkal követendő példát kell hogy szolgáltassanak embertársaiknak. A kommunista is tévedhet. Hibájáért személyesen viseli a felelősséget. Ezen túlmenően, közvetve a közösség, amelyhez tartozik is felelős érte. Mert a közösségnek a legtöbb esetben módjában áll megakadályozni az egyének megfontolatlan cselekedeteit. Más kérdés, hogy nem mindig élnek ezzel a lehetősséggel . .. Bartalis Ferenc, balánbányai szakmunkás, 1967 óta párttag. 59- től szerelőként dolgozott a marosvásárhelyi építkezési-szerelési vállalat balánbányai munkatelepén. Jól végzett munkája elismeréséül csoportfelelősnek nevezték ki. Nem sokkal ezután párttag lett. Ha ebben az időben végzett munkájáról, viselkedéséről kérdezem munkatársait, a pártalapszervezet tagjait, senki sem fukarkodik a dicsérő szavakkal. Munkáját kifogástalanul végezte. Szorgalma, lendülete csoporttársaira is hatott, éveken át az élenjárók közé tartoztak. Megbízható embernek számított, akit ha megkértek valamire, biztosan el is végezte. Lassanként természetesnek kezdte venni a meg-megismétlődő dicséreteket. Évekig a vízcsapok szerelésénél dolgozott. Különösebb takarékoskodás nélkül is mindig maradt egy-két ólomvég. Senki sem figyelmeztette, hogy gyűjtse össze, anélkül is megtette. Ha otthagyja, örökre elkallódnak, betemeti a hulladék. És ráadásul, ezért hivatalosan senki sem vonhatja felelősségre, mert adott mennyiségű hulladékot maga az állami szabvány is előirányoz. Két és fél éven át a raktár mellett gyűjtögette. Két és fél évig mindenki láthatta a lassan-lassan növekvő ólomhalmot, de senki sem törődött az értékesítésével. Ha csak ennyit tudnánk a dologról, ismételten dicsérni kellene Bartalis Ferencet: a nemzetgazdaság számára igen értékes fémet mentett meg az elkallódástól. Bartalis Ferenc azonban, amikor látta, hogy éveken át nem kerül gazdája a hulladéknak, furcsa lépésre szánta el magát: saját zsebére értékesítette. Elvitte Gyergyószentmiklósra, s mivel ott nem vették át, egy ügyeskedő tanácsára, Szárhegyre szállította. Közvetítője segítségével nyélbeütötték a vásárt, a pénzen arányosan megosztoztak. Bartalis Ferenc felelősségéhez nem fér kétség. Helyesen járt el, amikor összegyűjtötte a hulladékot, de tévedett, mert értékesítésekor, személyes érdekeit helyezte előtérbe. Cselekedetét nem menti, de bizonyos fokig enyhíti, hogy akarva vagy nem akarva, még így is hasznot hozott az államnak. A történethez tartozik, hogy később az álomért kapott pénzt, a büntetéssel együtt, visszafizette a vállalatnak. Eddig a puszta tények. Szépítgetés nélkül, a maguk valóságában. A munkatelep pártalapszervezete helyesen határozott, amikor fegyelmi eljárást indított Bartalis ellen. A rendkívüli közgyűlésen hozott döntést — a tagság, két PARTELET tartózkodással, a pártból való kizárást határozta el — mindennek ellenére megalapozatlannak, elsietettnek tartjuk. A kizárás a legvégső pártszankció, amit csak a legsúlyosabb vétségek esetén szabad alkalmazni. Az alapszervezet Bartalis esetében nem vette figyelembe korábbi magatartását, a tett elkövetésének körülményeit, cselekedetét egyoldalúan állították be, eltekintettek egész sor „mellék"-tényezőtől. Saját bevallásuk szerint is elrettentő példát akartak szolgáltatni, hogy elejét vegyék a munkatelepen tapasztalható kihágásoknak. Bartalis általában részt vett a pártgyűléseken. Székely András, alapszervezeti titkár nem emlékszik, hogy bár egyszer is hozzászólt volna a vitához. (Ezt a gyűlések jegyzőkönyvei is igazolják). Ezek szerint nem tartozott a legtevékenyebb párttagok közé. Szótlansága senkinek sem tűnt fel, hisz Bartalis a jó munkaerő-rovatban volt elkönyvelve. Nevelésével tehát nem foglalkoztak. Az alapszervezet múlt évi közgyűléseinek tematikáját vizsgálva azt is észrevettük, hogy egyetlen alkalommal sem szerepelt napirenden a köztulajdon védelmének fontossága. A döntés meghozatalakor a munkatelepen uralkodó „szokásokat" is figyelmen kívül hagyták. Állandó jelleggel, szervezetten senki sem foglalkozott a fémhulla- dékok összegyűjtésével. Kovásznai Zoltán részlegfelelős következetesen kitart amellett, hogy az ócskavas-tervüket mindig teljesítették, s az ólomhulladékokról pedig min- BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) . ESEMÉNYEK Új tisztító állomás építkezészeti, néprajzi értéktár 2zési munkálatait kezdték,gyat gyűjtöttek össze a meg Balánbányán a Gálkút pataka völgyében. Az itj ülepítő, szűrő és fertőtlenítő berendezéseket bekapcsolják a város kibővített csatorna-rendszerébe. A balesetek megelőzése, valamint a gépjárművezetők tevékenységének kiértékelése volt a célja annak az előadás-sorozatnak, amelyet a Csíkszeredái városi milícia szervezett a megyeszékhely vállalataiban és intézményeiben. A nagyobb munkáslétszámmal rendelkező vállalatokban megvitatták a gyalogosközlekedés egyes kérdéseit is. Wittenbergi kultúrához , tartozó értékes leletre bukkant a csobotfalvi iskola udvarán meszesgödör ásása közben Burján József tanító fia. A leletnek —, melyet a Csíkszeredai múzeumba szállítottak, — a legszebb darabja egy különleges díszítésű, ép cserépedény. Hazafias munkában gazdag ősz volt Gyimesfelső_____ lökön. A lakosság részt vett a község legelőinek a megtisztításában, az állomáshoz vezető út javításában, a villamosításban és mintegy 5 000 lej értékű önkéntes munkával betonhidat építettek. Jelenleg Ugronpatakon folynak az útjavítási munkálatok. A Megyei Sütőipari Vállalat maroshévízi részle_____gén befejezték egy kétszájú kemence újjáépítését. A kemence üzembehelyezésével 29-re emelkedik a Maroshévízen forgalomba hozott sütőipari termékek választékának száma. Az elmúlt hét végén Balánbányán mérték öszsze erejüket a Gyergyószentmiklósi Vörös Acél és a Balánbányai Bányász birkózói. Az eredmény 12—5 a vendéglátó csapat javára. A találkozón kitűntek: Márton Áron, Bara Domokos, Kurkó János, Patoroace, Istac Mihai és mások. L 1: Őszvégi legeltetés a Hargitán