Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
VI k ! A MEGELÉGEDETT IS A hatalmas műhelyben folyik a mindennapi munka. Nem folyik , szikrázik. És a „szikrákat" csattanások követik, mint villámlást a dörgés. Kalapács, reszelő, fúró, véső, köszörű, megannyi szerszám és gép kopogja, zúgja, zakatolja a maga különös, kemény dallamát, s a szólamok egyetlen fülsiketítő hangorkánná olvadnak össze. Ez az érc hangversenye. Ez a konkrét zene. Aki még nem hallotta, annak ijesztő és kibírhatatlan. Azt hiszi, képtelen megszokni. Úgy érzi, ebben a harsogásban és dübörgésben lehetetlen dolgozni, lehetetlen értelmes dolgot művelni. Mert a csattogó és ordító „muzsika", amit a kazánrészleg a kazánokkal, füstölőkkel, futószalagokkal párhuzamosan termel, kilyukasztja a dobhártyát. Szójátékkal élve : az elvágott fém visszavág. Ö nyugodt és halkszavú. Ö mosolyog. Meg lehet szokni. Meg aztán vattát teszünk a fülünkbe. - És ha meg kell beszélni, meg kell magyarázni valamit? - Szó nélkül is értjük egymást. Jól esik ezt hallani. (És a nagy zajban is meghallom, pedig halkan mondja.) Bizony, olykor hangos szóból sem ért az ember. - Otthon persze csendre vágyik. - És zenére. Szeretem a könnyű zenét. Igen értem. Azt hiszem, értem. A súlyos „akkordokat" kellemes, könnyed, fülbemászó ritmusokkal ellensúlyozza. Pihenteti, áthangolja magát másnapra. Megkeresi a maga szelíd, kis ellenpontját, melyből erőt merít a szilaj hangzatokhoz, a reá bízott feladatok és emberek nélkülözhetetlen összhangjának megteremtéséhez. Lépjünk ki a zajzuhatagból, hogy könnyebb legyen szót érteni. A szokás hatalma. - Hány tagú a brigádja? - 25 tagú. - Mégis . .. összezördülések soha nincsenek? - Voltak és vannak kisebb súrlódások, de ezek jelentéktelenek. Valahogy mindig sikerült megelőzni, vagy kikerülni a bajokat és ellentéteket. Mint csoportfelelős arra törekszem, hogy mindenkinek megfeleljen a munkafázis, a beosztás. Hogy mind a szakképzett, mind a képesítés nélküli dolgozó érvényesüljön, illetve tanuljon. Igen , tanulni, tanulni, tanulni, örökké érvényes jelmondatunk. - Milyen végzettsége van? - 5 év az elemiben, 3 év a középiskolában, 4 a fémipariban. Egyébként Hadnagy Imrénél voltam inas, nála tanultam ki a lakatos mesterséget. - És azután? - 1950 május 1-én beléptem az akkor Gábor Áron nevét viselő kisipari termelő szövetkezetbe, amely azóta „Élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat"-tá nőtte ki magát. — Tehát megszakítás nélkül dolgozik ugyanott, 20 éve? — Megszakítás nélkül, itt a székelyudvarhelyi gyárban, de különböző részlegeken. Foglalkoztam mérlegjavítással, vízvezetékszereléssel, hűtőszekrényszereléssel és javítással. Jelenleg a kazánrészlegen vagyok. Szerénység szabódik benne, öntudat sugárzik belőle, összhangot teremtett önmagában és maga körül. Olyan, mint egy jóságos, higgadt, előrelátó, szerény családfő. - Családja van? - Hogyne volna. - Beszéljen a családjáról. - 13 évvel ezelőtt nősültem. A feleségem statisztikus az Agevacoopnál. - Hogy szólítja a feleségét? - Rózsikénak. Hányan vagyunk, akik elfelejtettük becézni, elfelejtettük élettársunkat dédelgetni? - Gyerekek? - Három gyermek. Két lány, egy fiú. A nagyobbik lány 12 éves, a fiú egy éves. Nap közben ki törődik velük, ki vigyáz rájuk? - Együtt lakunk a szülő EMBER immel. Ha az öregek nem lennének, sokkal nehezebb volna. - Otthon milyen „beosztása" van? - Kertészkedem. Ez szenvedélyem. Szeretem virágokat, akárcsak a zenét. - És más szenvedély? - Nem cigarettázom nem iszom. Legfeljebb egy pohár sört, ha kijövünk a moziból vagy a színházból. Úgy nézem, mint ritkaságot, mint kivételt a szabály alól. Balga kérdéssel fricskázom meg, hogy felingereljem . - Akkor mire költi a pénzét? - Saját házam van. A testvéreket kifizettem. És van mindenünk. Lemezjátszó, rádió, tévé, kerékpár. Csak kerékpár, mert a motort nem szeretem. Egy igaz barátom motorszerencsétlenségben halt meg ... És többre becsülöm a jó, közös, családi nyaralásokat. Tusnádon, Szinaján, a tengeren. A családi pótlékot pedig rendszeresen beteszem a CEC-be, a gyerekek nevére. A pénz valóban az övék lesz? - Amelyik megérdemeli, annak idején megkapja, így egyeztünk meg a feleségemmel. Hányan neveljük a gyerekeinket kölcsönös megértésben, anélkül, hogy minduntalan túllépnénk vagy felülbírálnánk egymást? - Olvasni szokott? - Keveset. A Hargitát, a Munkáséletet, mást nemigen. A „tartozik" rovatba tegyünk egy bejegyzést. Nem. Kicsinyesség és kárörvendezés volna. - Mit szeretne még elérni, megvalósítani életében? - Elérhetetlen vágyaim nem voltak soha. Én megelégedett ember vagyok. Hallgassuk csak, hogy dübörögnek a gépek! Mind többet és jobbat akarnak termelni, mert így akarja az ember! Ő akarja így! Ö, Balázsi László, a kazánrészleg élmunkás csoportfelelőse, 37 éves, székelyudvarhelyi születésű. Borbély Gáspár, az üzemi pártbizottság titkára, így jellemzi : - Soha nem követelőzött, csak haladt. Jó szervező a termelésben és a társadalmi munkában egyaránt. Tagja a szakszervezeti és a vállalat vezetői bizottságának. Gyűléseken mindig van átgondolt, önálló véleménye. Ha szól, tudjuk, érdemes odafigyelni. Sokat tesz a fiatalok nevelésében, továbbképzésében. Odaadással foglalkozik az emberekkel, a lemaradást nem ismeri. Mi maradjunk le egy kicsit, amíg átmegy az udvaron, és súgjunk össze a háta mögött : - íme egy megelégedett ember - akit nemes elégedetlenség fűt. Basai Sándor KOMMUNISTÁK IIi. évfolyam 276. (854) szám 1970. november 25 szerda Ára 30 bani A szándékot KÖVESSE A TETT! Ha pusztán a mennyiségre törekednénk, azt kellene mondanunk, hogy avlahicai városi pártbizottság kielégítően foglalkozott a politikai-ideológiai nevelés, valamint a kulturális ,tömegnevelő munka kérdéseivel. Ezévi dokumentumaik között lapozgatva, a büró- és plenáris ülések anyagai között, gyakran találunk olyanokat, amelyek a fenti kérdéseket elemzik. Legtöbbször eléggé alaposan, kellő hozzáértéssel, PÁRTÉLET látszik, hogy gondos előtanulmányok után, a javítani akarás szándékától vezérelve születtek meg ezek az anyagok. Ilyen előzmények után csak furcsállni lehet, hogy a gyakorlatban kevés siker kísérte munkájukat. A legszembeötlőbb, hogy a kulturális tömegnevelő munka majdnem egészen, a politikai-ideológiai nevelés pedig jórészben a téli hónapokra korlátozódik. Ez még faluhelyen is tarthatatlan helyzetnek számít, hát akkor egy városban, még akkor is, ha ez csak néhány éve emelkedett városi rangra. Mert ha a nyári hónapok kulturális tevékenységét akarnák feltérképezni, sivár képet kapnánk Vlahicán. A művelődési ház ajtaját többnyire csak filmvetítéskor nyitották ki. Igaz viszont, hogy nem is nagyon volt akinek kinyitni: nyáron egyetlen műkedvelőegyüttesük, csoportjuk sem volt. Szerencse, hogy megint jön a tél, ami valamelyes fellendülést hoz magával Megint alakulófélben vannak a színjátszócsoportok, a líceumban zenekart toboroznak, a tánccsoportok és az agitációs művészbrigád megszervezésére viszont ezután sem látnak lehetőséget. Szervezettebben és főleg rendszeresebben végezték a politikai-ideológiai nevelés terén rájuk háruló munkát. Ha fontosabb párt- és kormányhatározatok jelentek meg a sajtóban, nem mulasztották el ismertetni, megvitatni a dolgozókkal. Sajnos, nem egy esetben pusztán erre korlátozódott ilyen irányú tevékenységük, a két pártoktatási év közötti szünetben a politikai-ideológiai nevelés más, ugyancsak fontos módozatait elhanyagolták. Ilyenformán nem hat meglepetésként, hogy majdnem teljes egészében elmaradt politikai-nevelő munkájuk hatékonysága. Elegendő, ha vizsgálódásunk során a város legfontosabb ipari egységére, a vasüzemre szorítkozunk, ahol a legszembetűnőbben jelentkeznek e mulasztás káros következményei. Az üzemi pártbizottsághoz öt alapszervezet tartozik. A párttagok számát tekintve az öntödei alapszervezetnek kellene a legerősebbnek lennie, az eredmények szerint viszont éppen ez a leggyengébb. A városi és üzemi pártbizottság idejében felfigyelt erre, ismételten megtárgyalták az alapszervezetben végzett politikai-ideológiai munka helyzetét, s mindannyiszor arra a következtetésre jutottak, hogy az messze elmarad a követelményektől. Az elemzésekkor határozatokat is hoztak, de közülük csak egynémelyt sikerült valóra váltaniuk. Érdemes az öntöde jelenlegi helyzetére felfigyelni: minden tervmutatóval lemaradtak, a termékek minősége továbbra is sok kívánnivalót hivrgy maga után, a selejt részaránya nemhogy csökkenne, inkább emelkedik, az üzemben itt a legnagyobb az igazolatlan hiányzók száma. A gyenge termelési eredményeket nem lehet kimondottan az elégtelen nevelőmunka következményeként felfogni, de a kettő közötti szoros összefüggés nyilvánvaló. A városi pártbizottság egyik büróülésén szóvátették, hogy az öntöde párttagjai rendszertelenül vesznek részt a pártoktatáson. Azt is elmondták, mik a teendők a helyzet megváltoztatásáért. A pártoktatás keretében főleg olyan témákat kellene megvitatniuk, amelyek szorosan kapcsolódnak a termeléshez. Hiába volt Borbély László (folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA !':■ r’-ií- *, ’ t ‘ * » • irn __ix—» Ili» fi *•■>»•• •;* -> ' ■ i . „ML,,.,,,. . f, i I- j«fr rrr - í 1 . : f i . -ii,! lí ü.; Üiir? f :■!§# i ’ t »•>»*»»» ' 3S2Ş iL "4 , I mirnü1 & ' L- ....A A maroshévízi fakitermelő és -feldolgozó kombinát gáttércsarnokánál számottevő külső javítási runkálatok folynak, amelyek során korszerűsítik az újrafedett nagy épületet. A takarmánymérleg helyrebillentését VALAHOL EL KELL KEZDENI... Az állattartás első és egyben legalapvetőbb feltétele az állatok létfenntartásához, szaporodásához és az állati termékek előállításához szükséges takarmánymennyiség előállítása. Ez olyan feltétel, melynek tagadása, vagy mással való helyettesítése eleve kizárja az állattartás lehetőségét. Ez az állattenyésztés alfája és ómegája. Táplálék minden időszakban, a szervezet által megkövetelt és a termelés óhajának megfelelő arányban. Gyakran elmondjuk, hangoztatjuk, hogy állattenyésztési szempontból Hargita megye egyike a legideálisabb területeknek, össz-mezőgazdasági területe 402 ezer hektár. Ebből 26,5 százalék szántóterület, 73,5 százalék legelő és kaszáló. Egy ilyen hatalmas terület tízezrével tarthat el állatot, ha . . . megfelelően foglalkozunk annak gondozásával, talajerejének utánpótlásával és nem utolsó sorban a termény 100 százalékos és jó körülmények közötti betakarításával. Sajnos, ezen a téren még korántsem tettünk meg minden lehetségest. Sőt! Szépítgetés nélkül be kell vallanunk, hogy bizonyos tekintetben visszább léptünk. Az állati eredetű táp- és nyersanyagok iránti kereslet növekedése nemcsak a lakosság számbeli gyarapodásával — ami kétségkívül nem hagyható figyelmen kívül —, az igények növekedésével és más gazdasági tényezőkkel magyarázható, hanem elsősorban azzal, hogy a termelésben nem igyekeztünk lépést tartani ezzel a megnövekedett igénnyel Intenzív állattenyésztésről beszélünk, és sok esetben elfeledkezünk arról, hogy ez az intenzív állattenyésztés elképzelhetetlen intenzív növénytermesztés nélkül. Évtizedekkel ezelőtt az intenzív növénytermesztés kérdése természetszerűleg nem vetődött fel ilyen élesen, mint napjainkban. Egy iparilag aránylag elmaradott országban a lakosság mondhatni döntő többsége mezőgazdaságban talált megélhetést, és azon belül is az ásttenyésztésben. Jóllehet, a mezgazdaság iparosításának vagy gépesítésének, kémizálásának foka meg sem közelítette a mostanit, főleg szénafélékből jelentős mennyiségeket takarítottak be. Az ország szocialista átalakításával, az ipari forradalom előretörésével, a társadalmi életben, a lakosság rétegződésében gyökeres változások mentek végbe. A munkásosztály számbelileg rohamosan gyarapodott — ez a folyamat, mint természetes, és a szocialista iparosodás pozitív jellemvonása — tovább tart. Következésképpen megcsappant a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Szocialista iparosításunk, gazdaságpolitikánk előre látta ezt a folyamatot és évről évre igyekezett fokozni a mezőgazdaság gépesítését. Egyre több traktort, munkagépet, vegyi anyagot juttatott a mezőgazdaságnak. Ma megyénk területén 1009 traktor, 300 vetőgép, 248 arató-cséplő és számos más gép segít a munkában. Elértük azt, hogy minden hektár mezőgazdasági területre 53,8 kg, és minden hektár szántóra 159 kg műtrágyát használunk fel. Természetesen nem értük el a maximális követelmény színvonalát, sok még a tennivaló, de sajnos, több esetben Bogos Sándor (Folytatás a 2. oldalon) Újabb figyelmeztetés szülőknek, nevelőknek. Ladie Elena 9 éves balánbányai kislány közlekedési baleset áldozata lett. Az utcán sétálva, váratlanul elszaladt kísérője, Paraschiv Mária mellől és az úttesten át a 4-es barakk felé igyekezett. Az éppen akkor odaérkező 31 HR 487 forgalmi számú teherautó vezetője, Condrea Aurel, már nem tudott idejében fékezni. A figyelmetlen kislányt eszméletlen állapotban, súlyos koponyasérüléssel szállították a Csíkszeredai kórházba, ahol most is ápolják. Partvédelmi munkálatok. Gyergyószentmiklóson tegnap volt a hivatalos átadása azoknak a parterősítési munkálatoknak, amelyeket a Kataszteri, Területrendezési és Vízgazdálkodási Hivatal szakembereinek tervei alapján ugyancsak ennek az egységnek az alkalmazottai végeztek. Ugyanakkor elkészültek a Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát székelyudvarhelyi egysége és a Cérnagyár menti Küküllő-partok megerősítésének tervei is. Az áradások, a magas vízállás okozta károk megelőzését célzó tervek kivitelezésére koratavasszal kerül sor. Korszerűsödik a kereskedelmi hálózat Farkaslaka községben is. A napokban az ide tartozó Kecseten egy újonnan emelt épületben szövetkezeti falatozót és cukrászdát nyitottak. Megélénkültek a képünkön látható tusnádfürdői üzletház építési munkálatai. A falazás befejezéshez közeleg, az ácsok jelenleg a tetőszerkezet összeállításán dolgoznak. "Jl" IlnimL.U.. 4 Átadták rendeltetésének a Tusnád községi egészségügyi házat. A 180 ezer lej értékű épületben körorvosi rendelő és kezelő áll a község betegeinek rendelkezésére. A lakosság 30 ezer lej értékű hazafias munkával járult hozzá az építéshez. 5 Új felszerelések érkeztek a csíkszentsimoni Keményítőgyár részére. Ez év negyedik és jövő év első évnegyedében szerelik fel a mintegy másfél millió lej értékű, korszerű, újonnan érkezett berendezést, amely a burgonya feldolgozás körülményeinek javítását eredményezi. A burgonya feldolgozás - idény alatt napi négy tonnával nő majd a keményítőkivonás kapacitása. IjT luk * V- .. •, V: - ' , '' ' 'V •. . • m**' * - , t *»* . fc? . —- *...........i .V .............I............*. »■* ’WB»y L ti *ss Országos hírügynökségünk közli - Caracasban a Gépipari Tervező Intézet tervei alapján megkezdődött a vagongyár építése. Az új gyár, amelyet legnagyobbrészt hazai felszereléssel rendeznek majd be, évente 4800 tehervagont és négytengelyes tartályvagont fog előállítani. Az Autó- és Traktoriparban az idén rendkívül gazdag volt az új termékek gyártásba vételének terve. A brassói tehergépkocsi és traktor-fővállalat üzemei ebben az időszakban új géptípusok gyártását kezdték meg, köztük 40 lóerős traktorokét, két korszerűsített, kettős meghajtású 65 lóerős traktortípusét, és egy hernyótalpas 150 lóerős nehéztraktorét, amely 1,6 köbméteres rakodóval van felszerelve. A Dacia 1300 személygépkocsi számára a brassói radiátor- és kábelgyár munkaközössége, új típusú vízhűtőt és fűtőtestet készít, a szebeni autóalkatrész-gyár pedig lökhárítót és szélvédő-törlőt gyárt. A medgyesi Automecanica ugyanakkor megkezdte egy újtípusú üzemanyagszállító gépkocsi és egy 0,8 tonnás kis hűtőkocsi gyártását. A marsai gyár előkészületeket tesz 5 tonnás, gumikerekes, mezőgazdasági pótkocsi gyártására, a bukaresti Autobuzul pedig 1,2 tonnás közhasznú gépkocsi és TV-52-e elnevezésű korszerűsített mentőkocsi gyártására. A craiovai Electroputere 60 transzformátor típus, illetveváltozat gyártását kezdte, meg. Ezek egyharmada a 100-1600 kilovoltamperes transzformátorok közé tartozik. Külön említést érdemel a vaskapui erőtelep számára készülő 190 megavoltamperes transzformátor, a rogojelui fűtőerőműnek szánt 250 megavoltamperes transzformátor, valamint a 400 megavoltamperes autótranszformátor. Konstanca, Dolj és Ilfov megyében hat hónappal határidő előtt átadták rendeltetésének azokat a sertésfiaztató csarnokokat és berendezéseket, amelyeket a tíz szövetkezetközi komplexum keretében létesítettek. A jövő év végéig 42 ilyen komplexumot építenek évi több mint egymillió sertés tenyésztésére. A Bucureşti üvegárugyár, a segesvári üvegáru és fajanszgyár akárcsak a többi hasonló hazai gyár termékei elismerésének örvendenek a világpiacon, s eddig több mint 20 ország - köztük Ausztria, Anglia, Ausztrália, Németország SZK és az USA - rendelt belőlük. Az idéncsupán 10 hónap alatt) kötött exportszerződések értéke 40 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményeket. Az iparág fejlesztése érdekében a következő ötéves tervben hat üvegárugyár, két porcelángyár és egy fajanszgyár épül. Az új kapacitások beindulása után az üvegáru-termelés a kétszeresére, a porcelánháztartási cikkek termelése a 3,5-szeresére, a fajanszé az 1,8-szeresére növekszik. A tömegművelődési és propaganda aktíva megyei tanácskozása Tegnap a Csíkszeredai Művelődési Házban Hargita megye tömegművelődési és propaganda aktívájának részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson jelen volt Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita Megyei Bizottságának titkára. Oprea Ioan elvtárs, az RKP Hargita Megyei Bizottsága propaganda osztályának vezetője ismertette a téli időszakban a vállalatokban és intézményekben, városokon és falvakon kibontakozó politikainevelő munka feladatait. Az előadást követően számos hozzászóló elemezte a dolgozók társadalmi tudatának kialakításáért és fejlesztéséért végzett politikai és kulturálisnevelő tevékenység további fejlesztésének módozatait. A tanácskozás résztvevői kitértek az eddig elért jó eredményekre, s ugyanakkor értékes javaslatokat tettek e tevékenységi forma javítására. A tanácskozás első napi munkálatainak végén felszólalt Szekeres Sándor elvtárs, aki beszédében ismertette azokat a fő célokat, amelyek a jövőben a politikai nevelés előtt állnak, hogy méltó eredményekkel köszöntsük pártunk megalakulásának közelgő 50. évfordulóját, megyénk minden lakosa lelkesen tevékenykedjék az új ötéves terv megvalósításáért. A tanácskozás ma folytatódik. A művelődési szakemberek a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság Tanácsa által szervezett rendezvényeken vesznek részt. ÍRÓOLVASÓ találkozó Tegnap délután a Hargita megyei Művelődés- és művészetügyi bizottság, valamint a Csíkszeredai könyvüzlet a Román Könyv Dekádja alkalmából találkozóra hívta meg irodalmi életünk három képviselőjét. A Csíkszeredai líceum dísztermében Domokos Géza, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, Ioana Andreescu, az Eminescu könyvkiadó lektora és Petre Salcudeanu, író beszélt a könyvkiadás és az írói munka különböző vetületeiről, válaszolt a jelenlévők számos kérdésére. Azon tűnődöm... . . . olyannyira sürgős volt illetékeseknek, szükséges a városlakóknak, hogy a Csíkszereda központjában elterülő park sétányait most, télvíz idejére leaszfaltoztassák? A kérdést másképp is feltehetjük : jól gazdálkodunke pénzzel-anyaggal, vagyis megtaláljuk-e minden esetben a legszükségesebb és legcélszerűbb felhasználási módját a rendelkezésünkre álló anyagi alapoknak? Nem vagyok én pénzügyi szakember, hogy ezt eldöntsem, anynyit azonban tudok, legalábbis feltételezem, városrendészeti elképzelések szülték a tervet, amelynek kivitelezéséhez az állam pénzt adott. A pénzt pedig el kell költeni, ez így van amióta világ, világ és pénz a pénz, és csakis arra, amire kérték, amire adták. Ezek szerint a kérdésünk harmadik megfogalmazása így hangzik : megfelelnek-e városrendészeti elképzeléseink és tervezésünk a város valós igényeinek és szükségleteinek ? Nem akarom én kétségbevonni a városgazdák nemes szándékát a megyeszékhely korszerű városképének kialakításában, csorbítani eddigi érdemeiket. De, őszintén mondom, nem értem, nem tudom felfogni, nem találok magyarázatot a tényre, s hogy nekem városlakónak miért lesz jobb, kellemesebb a séta az aszfalton, a park fái között, és miért volt eddig rossz, a kavicsozott, homokkal teleszórt, természetes sétányon. És még valami. Nyakunkon a fagy, s ahogy elnézem, az aszfaltozás befejezése után, s majd tavasszal csónakázni fogunk, mint a lagúnákon, ugyanis az esővíz levezetését nem oldották meg az aszfaltöntők, egy kiadós zápor vizének pedig egyszerűen nem lesz hol elfolynia. Mindenképpen egy illúzióval szegényebb lettem. Miklós László