Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)
1971-01-22 / 17. szám
I Új létesítmények Újszékelyen. Két 1969-ben megkezdett nagyobb méretű építkezés - a szenterzsébeti művelődési otthon és az újszékelyi egészségügyi ház - fejeződött be csaknem teljes egészében a közelmúltban. A belső munkálatok befejezése után a két épületet már átadták rendeltetésének, a falak csupán külső vakolásra várnak. A 158 ezer lej értékű művelődési otthonban, amely építésénél a lakosok 45 ezer lej értékű hazafias munkát végeztek, többek között egy nagyterem, színpad, könyvtár, mozigépház kapott helyet. Az építőanyag jórészét a régi művelődési otthon lebontásával biztosították. Az egészségügyi ház - az itt végzett hazafias munka értéke 32 500 lej - egy korszerű rendelőt, egy berendezésre váró röntgenszobát, egy gyerek- és egy felnőtt várótermet foglal magába. Bővül a vízvezetékhálózat. A Farkaslaka községhez tartozó Fintosváralján a 3 kilométer hosszú, 1910-ben épített utcai vízvezetéket egy kilométeres új szakasszal bővítik. Az újonnan épülő szakasz értéke mintegy 54 ezer lej. A vezeték a falu mintegy negyed részét látja majd el vízzel. A község falvaiban még öt hasonló vízvezeték működik. pekt. 4 Korszerűsítik a varsági üzletházat és a falatozót. A decemberben megkezdődött munkálatok során kicserélték a villanyvezetékeket, csillárokat, hűtőszekrényt, ventillátort szereltek fel és csempekályhákat raktak. A következő két-három napon befejezik a villanyhálózat földelését és a biztosítéktábla szerelését. • A császár új ruhája. A megyeszékhely legfiatalabb színházrajongói, az óvodások, kisiskolások legnagyobb örömére tegnap Csíkszeredában vendégszerepelt a marosvásárhelyi Állami Bábszínház magyar tagozata, Andersen híres mesejátékának, A császár új ruhájának bábszínpadi változatát mutatták be. 6 író-olvasó találkozó. Tegnap délután öt órakor a Székelyudvarhely municípiumi Művelődési Házban a vendéglátók és a helyi könyvüzlet rendezésében író-olvasó találkozóra került sor Kányádi Sándorral. IHIII» IH llliUlj 1 , Liu mini rí 11 uín lllillll I» IBII IIUULI 1971. JANUÁR 22. PÉNTEK VILÁGPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 17. (902.) SZÁM: N ARA 30 BANI FELADATAINKNAK szorgalmas munkával, becsületes helytállással tehetünk eleget Két vállalati érdekeltségű szakszervezeti konferencia Székelyudvarhelyen Mind a cérnagyári, mind a fakitermelő és feldolgozó egység szakszervezeti bizottsága az igényesség, a többet tenni akarás szellemében elemezte elmúlt évi tevékenységét, igyekezett irányt szabni az idei tennivalóknak. A beszámolók, a küldöttek hozzászólásai a határozati javaslatok különösen a szocialista munkaverseny megszervezésének, kibontakoztatásának fontosságát hangsúlyozták, mint a gazdasági mutatószámok teljesítésének döntő tényezőjét. A fakitermelő és -feldolgozó egység 1970-es össztermelési tervét 100,7, árutermelési tervét 100,1, munkatermelékenységi tervét 100,6 százalékban valósította meg. Eredményekről számolhattak be a terven felüli vállalások terén is. Több mint kétszáz dolgozó nyerte el az élenjárónak kijáró címet. A konferencia részvevői ugyanakkor hiányosságként említették meg, hogy a verseny eredményeinek nyilvántartása bizonyos időszakokban történő népszerűsítése hézagos volt, valamint azt, hogy az egység műszaki kabinetje nem készített újítási tervet, így aztán egész évben nem vezettek be egyetlen újítást, ésszerűsítést a termelésbe. A mérnökök és technikusok komissziója nem karolta fel kellőképpen a szakmai nevelés ügyét, ennek következtében aztán gyakran volt baj a termékek minőségével. Megszervezték - 24 hallgatóval - a szakmai tanfolyamot, de az még ma sem kezdte meg működését. Sok szó esett a munka- és lakásfeltételek javításáról, a munkavédelmi berendezések használatáról és tökéletesítéséről. A munkavédelmi szabályok be nem tartása közel félszáz balesetet idézett elő, aminek következtében 1968 munkaóra esett ki a termelésből, a munkafegyelem megszegése következtében pedig 824 munkanap. A kihágások megszüntetése nem csupán a bíráskodási bizottságra hárul, erősíteni kell a politikai-kulturális nevelőmunkát. A küldöttek hozzászólásaiból kiderült hogy akadnak tennivalók az egészségvédelem, a dolgozók, elsősorban az erdei dolgozók ellátása terén. Az ivói részlegen például hétfőn és szombaton nincs kellőképpen megoldva a munkásszállítás. A kitermelő dolgozók számára télire feltétlenül melegedőt kell létesíteni. Megtörtént, hogy kukoricaliszt helyett csak számla érkezett a vágterekre, örvendetes, hogy az ilyen jellegű panaszok minden esetben a vállalati pártbizottság és igazgatói bizottság tudomására jutottak, azok pedig azonnal intézkedtek. Többen sürgették a felszerelések, cserealkatrészek ütemes biztosítását. Nagy fontosságú volna a zsigmondtelepi üzem bekapcsolása a magasfeszültségű hálózatba. Sok kiesett órát kárpótolna egy étkezde és egy napközi otthon létesítése, meg lehetne általuk szüntetni az igazolatlan hiányzások jelentős részét. A szakszervezeti bizottság tagjainak havonta ellenőrizniük kellene a betegszabadságosokat, ugyanis többen visszaélnek az orvos jóindulatával, jogtalanul jutnak szabadsághoz. Összegezve : a fakitermelő és feldolgozó egység szakszervezeti konferenciája elvszerűen vetette fel a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket. Ugyanakkor hangsúlyozta a csoportbürók és mesterek szerepét, együttműködésük fontosságát, a bizottság tagjainak egyenlő részvételét a szervezeti munkában, mert ettől függ a felmerülő kérdések, javaslatok gyors feltárása és orvoslása. Ugyanebben az időszakban került sor a cérnagyáriak szakszervezeti konferenciájára is. Mint ismeretes az új gyár munkaközösségének, mely már megközelítőleg kétezer dolgozót számlál, csupán a gyapottervet sikerült teljesítenie, túlteljesítenie. Az objektív tényezők mellett természetesen a lemaradás okait az emberek hozzáállásában is kell keresnünk. A szakszervezeti bizottság azt várta a konferencia küldötteitől mutassanak rá a hiányosságok szubjektív okaira, annál is inkább, mert a munkafegyelem betartásának, a munkaidő teljes kihasználásának vonatkozásában nyilvánvaló visszásságok figyelhetők meg. A kimutatások 6600 ember/óra igazolatlan hiányzást tartanak számon. Sem az egyéni felelősségrevonás, sem a faliújság bíráló anyaga nem hozott kellő eredményt. Fokozott nevelőmunka, öntudatos feladatvállalás számolhatja fel a hiányosságokat. Meg kell szervezni a szakmai továbbképző tanfolyamokat, hogy a dolgozók képesek legyenek maximálisan kihasználni a modern gépi berendezéseket. A gyári KISZ-bizottsággal közösen szervezett szakmai olimpiászok, a faliújság minőségi vitrinje hatékonyan járult hozzá a termékek minőségének javításához. Nagyobb figyelmet kell fordítani egészségügyi, higiéniai kérdésekre : az ivóvíz, a fürdő rendezésére, a csarnokok tisztaságának megőrzésére. A gyár jellegénél fogva szükség volna nőgyógyász és jogász szakemberre is. A hozzászólások nem vetettek fel ismeretlen kérdéseket. Egyik jelenlévő jegyezte meg, a gyár üzembehelyezése óta gyűléseken semmi újat nem hallott. Sajnos legtöbben menekülni akarnak minden áron - nem egy esetben vezető beosztású alkalmazottak is - az egyéni felelősségtől. Operatív ügyintézésről nem igen lehetne beszélni, gyakran olyan ügyek jutnak el a kombinát vezérigazgatójáig, amelyeknek megoldása mesterek, részlegvezetők hatáskörébe tartozik. A szakszervezeti bizottság tevékenysége egy ö-tlét bizottsági tag tevékenységére korlátozódott. Aztán a sértődöttség, a sok indulatos panasz eluralta a konferenciát: amíg nincs víz, gőz, amíg a beszerzési osztály nem áll feladatának magaslatán, amíg senki sem ismerteti velünk vállalati kötelezettségeinket — így egyesek, amíg csak követelnek tőlünk s nem kapunk soha egy elismerő szót, ne sokat várjanak tőlünk — így mások. Mindez nem jelenti azt, hogy nem hangzottak el elvszerű hozzászólások. Első tennivaló — mondták többen —, a szakszervezeti tagok nyilvántartásának rendezése. Égetően fontos a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom megszervezése eredményeinek nyomon követése, népszerűsítése. Mindent meg kell tennünk kötelezettségeink teljesítése érdekében, s azután létesíthetünk uszodát, szervezhetünk turisztikai és tanulmányi kirándulásokat, de ne mindig arra a kérdésre keressünk választ, hogy mit nem lehet hanem arra, hogy mit lehet becsülettel megtenni a termelés sikere érdekében. Két konferencia. Egyik : érett, öszszeforrott munkaközösség képviselőinek aktív részvétele, másik , most formálódó munkaközösség küldötteinek meglehetősen zilált összejövetele. A tanulság ugyanaz. Meg kell erősíteni a csoportok és a bizottság kapcsolatát, meg kell erősíteni a kapcsolatot a párt- és KISZ-szervezetek vezetőivel és az igazgatói bizottságokkal, mert mind a fakitermelő és feldolgozó egység dolgozói, mind a cérnagyáriak csak így tudnak eleget tenni rájuk háruló gazdasági politikai, művelődési feladataiknak. Balázs András 3 Ifjúsági est. Jól sikerült ifjúsági estet rendezett tegnap este a Csíkszeredai Művelődési Ház kistermében a Fa-, fém- és vegyipari vállalat és a Kötöttárugyár KISZ-bizottsága. A műsoron könnyűzene-verseny, táncverseny, vidám percek, szórakoztató játékok és természetesen tánc szere Két egymást követő éjszaka - anélkül, hogy különösebb kedvem lett volna hozzá — a város három különböző pontján kiáltottam segítségért... Hangosan, fültépően (hogy ne mondjam szívszaggatóan) — teljesen fölöslegesen. Nem büntettek meg csendháborításért. . ., de segítségemre se sietett senki. Aludt a város — érthető. Az ablakokban sötétség, csend és néhány virágcserép honolt. A hideg testmagasságon felül ért. Sehol senki — „éjjeliőr csalogató" kiáltásaim különösebb gond nélkül tűntek el lassan a háztömbök közötti terekről. A második éjszaka néhány nótázó, egymást támogató alak bukkant fel az utcasarkon. — Mi van tata, rosszul érzi magát ? - kérdezték (joggal), aztán átmenet nélkül visszakapcsoltak a megszakított nótába, hogy : „Csak egy kislány van ezen a világon..." Ezzel szemben (nem tudom, hogy lehet) egyetlen barna ruhás férfiemberrel sem találkoztam (azon az éjszakán és ezen a világon), ki arra lett volna hivatott, hogy a város álmát nyugodalmát őrizze, no meg némi figyelmet szenteljen a közbiztonságra. Harmadik éjszaka teljesen fölöslegesnek láttam, hogy a „csigabiga gyere ki" elavult módszerrel próbálkoztam - amúgyis megtudtam, amit tudni akartam : miképpen történhetett meg, hogy senkinek sem tűnt fel az az egetverő csindaratta, ami a Csíkszeredai Pionír Ház kirablását kisérte... EGY KÜLÖNÖS FOTORIPORTER November 27-én délután, öt óra körül, egy aránylag jól öltözött fiatalember kopogtatott be a Pionír Házba. Arcán fontoskodó vonások, kancsiságától telhetően tiszteletparancsoló tartással beszélt, érdeklődött, s kezet rázott akivel tehette, majd bemutatkozott: — Fotoriporter vagyok a Munca szerkesztőségétől. (A gyanútlan emberek ezt úgy értették : „Tárulj szérám", aminek következtében elfelejtették az igazolványát vagy megbízólevelét kérni.) — Ipari berendezéseket fényképeztünk. A képeket a legrövidebb időn belül szeretnénk eljuttatni Bukarestbe. Tudomásomra jutott (már hogyne jutott volna tudomására), hogy önöknek fotolaboratóriumuk is van - tévedek ? Nem tévedett. Bemutatták a felszerelést — ez és ez van : nagyító, film, fényképezőgépek stb. — Köszönöm — mondta a fiatalember. — Holnap reggel kilenc óra körül elhozom a filmeket. Kérem a fotókör vezetőjét, hogy legyen itt. — Természetesen. . . És a fotoriporter eltávozott — hosszú, nagyon hosszú időre. . . Az emberekben azt a benyomást keltette, hogy valami nem stimmel. .. különös egy fotoriporter. A BETÖRÉS A fotókör vezetője sokkal hamarabb kelt fel másnap, mint tervezte. Négy óra körül verték fel álmából , kirabolták a fotólaboratóriumot . Feltört ajtók vasszekrények, asztalfiókok fogadták. A betörő nem kegyelmezett semminek. A legdurvább módszerekkel dolgozott. Egy hatalmas, pirosnyelű csavarhúzóval feszítette fel az ajtókat. (Gondoljuk csak el mekkora zajt csaphat egy vasszekrény felfeszítése.) A piros nyelű csavarhúzót. . . és az újlenyomatát a tett színhelyén felejtette. Egy gyors leltározás után kiderült, hogy három darab meglehetősen értékes fényképezőgépet, egy villanólámpát, egy lemezjátszót, 200 valahány lejt, három pár csizmát... és az igazgató diplomáját vitte magával. Ezek voltak a szomorú tények. Később, miután a tettes kézrekerült, kiderült, hogy közel két óra hosszat (!) tartózkodott az épületben, 22 és 24 óra között. Senkinek sem tűnt fel az ablakban felvillanó Gaál Péter (Folytatás a 2. oldalon) EGY KIÁLTÁS... KI HALLJA MEG? Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára tegnap munkalátogatást tett több fővárosi üzemben A látogatásról következő számunkban részletesen beszámolunk Ünnepélyes keretek között átnyújtották a helységek közötti hazafias verseny 1970. évi díjait Borszéken Tegnap ünnepélyes hangulatú népgyűlésre került sor a borszéki művelődési otthonban abból az alkalomból, hogy Borszék várost díszoklevéllel tüntették ki a városszépítő hazafias országos versenyben elért sikereiért. Borszék, a 10 000-nél kevesebb lakosú városok 1970. évi versenyén a VI. helyezést érte el. A széleskörű városszépítő tevékenységet és a jó városgazdálkodást jutalmazó diploma és a 70 000 lej értékű díjazás jogos örömmel tölti el a borszéki lakosságot, amely a városi néptanács végrehajtó bizottságának és a képviselőknek a vezetésével lelkesen és kitartással munkálkodott városuk továbbfejlesztéséért. A gyűlésen Tampa láncú elvtárs, a hazafias versenyt irányító központi komisszió nevében átnyújtotta a diplomát Borszék város néptanácsa végrehajtó bizottságának, amely a megyei pártszervek irányításával élenjáró helyet vívott ki az országos versenyen. Az ünnepségen jelenlévő Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, a végrehajtó bizottság nevében melegen üdvözölte Borszék lakosságát és újabb sikereket kívánt városfejlesztő munkájukban. A népgyűlés a borszéki műkedvelő művészek szép műsorával zárult. Parajdon Tegnap délután nagy jelentőségű esemény megünneplésére került sor Parajd község művelődési otthonában. Az itt megtartott ünnepi gyűlésen nyújtották át az 1970. évi községgazdálkodási és -szépítési hazafias versenyen I. helyet megillető díszoklevelet és pénzjutalmat. Az ünnepélyen jelen voltak Parajd község lakói, mindazok, akik szabad óráikban fáradtságot nem kímélve dolgoztak, hogy községüket még szebbé tegyék. Parajd lakosságának szorgalmát, odaadását tükrözi az az 1 437 000 lej értékű közhasznú munka, amelyet tavaly végeztek a községben. Az ünnepi gyűlésen részt vett Kőmíves János, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, aki köszöntötte Parajd község lakóit és átnyújtotta a községi néptanács végrehajtó bizottságának a díszoklevelet és a 70 000 lej pénzjutalmat. Ezután Péter Ferenc, Parajd község néptanácsának elnöke 76 dolgozónak átnyújtotta a községgazdálkodásban élenjárókat megillető jelvényt. Az ünnepi gyűlés művészi műsorral ért véget. A mezőgazdaságban is követelmény a reális, ésszerű tervezés Ki ne hallott volna megyénkben a csíkszentimrei mezőgazdasági termelőszövetkezetről ? És nemcsak megyénkben volt híre, neve túljutott annak határain is. Általában a legjobbak között emlegették. A múlt idő használata a fenti mondatban nem jelenti azt, hogy ez az mtsz a gyengék közé került hiszen a normaegység értéke a harminc lej körül rozog. Nincs szó ilyesmiről, de hogy mégis szóba került annak megvan az oka. Az 1971-es termelési terv kapcsán olyan tények kerültek felszínre, amelyek arra engednek következtetni, hogy hiba van a vezetés, a tervezés és a munka megszervezése körül. Nézzük a tényeket, ha nem is teljességükben, de párat kiragadva. Nem titok, hogy néhány évvel ezelőtt a takarmányozott tehenenként tejhozam a csíkszentimrei gazdaságban 2400 liter volt és lehetőségük volt annak tovább emelésére. Most 1356 litert terveznek. Kilencszáz literrel kevesebbet mint amennyit már sikerült elérni. Mi az oka ennek ? Az elnök és a szakemberek véleménye szerint (van egy főmérnök, egy állattenyésztő állatorvos és egy körzeti állatorvos) nincs elegendő takarmány. Hát ez igaz. Az elmúlt évben 1800 tonna szálastakarmányt terveztek és mindössze 960-t takarítottak be. Vetett takarmányaik mennyisége minimális, keveset teremnek és annak is nagy részét zölden feletették. Tíz-tizenhatezer kiló zöldtömeg egy hektár lucerna után számítva csakugyan nem mondható kiemelkedő hozamnak. Hogy miért nem vetnek több pillangóst ? Ismét az érv. Nem volt vetőmag. Persze, hogy nem volt, ha nem termelnek. Más gazdaságokban csupán a vetőmagparcella több tíz hektárnyi területet foglal el. Mások nem pénzt adnak a lóhere és lucerna magért, hanem ez képezi egyik jelentős bevételi forrásukat. A takarmányhiány nemcsak a tejtermelés alacsony fokában mutatkozik meg, hanem az ellesi arányszámban is. Máskülönben a kettő szervesen összefügg. Ha elmaradnak az ellesek nincs fejőstehén és hiába adnak sok tejet a fejősök, az átlagos hozam mégis alacsony. A fentiek bizonyítására idézzünk egyetlen számot. 358 tehén közül csak 74 darab vemhes. A fennmaradó 284-ből 62-t fedeztettek be. További magyarázat nem szükséges. A terevezés kapcsán felvetődött a gépesítés szükségessége. Olyan igény, ami ugyancsak nem szorul magyarázatra, de kérdésre igen. Ha a minden lehetőség felhasználásáról beszélünk, vissza kell kanyarodnunk egykét évvel ezelőtti időkre is. A csíkszentimrei mtsz lóvontatású kaszálógéppel is rendelkezett. Igaz, a magas fokú gépesítés időszakában a régi típusú, lóvontatású kasza elavultnak hat de vajon mégis indokolt volt-e megetetni a rozsdával? És az mennyiben volt indokolt, hogy drága pénzen takarmányszárító gépet vásárolok, de egyetlen percig sem működtetik? Megérkezése pillanatában szétszerelik, a villanymetrót kiveszik belőle, berakják a műhelyba( a műanyagponyvákat szekér- és gépkocsitakarónak használják). Az ilyen eljárások nem vallanak az észszerűségre, a gazdaságosságra, minthogy az sem a fentieket bizonyítja, amikor a gyomirtó szer raktáron marad, a kultúrák pedig elgyomosodnak. Nézzünk körül kissé a juhászatban is. 920 anyajuh után 791 bárányt terveznek. Fogadjunk el mindenfajta magyarázatot a 86 százalékos arány igazolására. De ha elfogadjuk ezt a tervszámot, mit kezdjünk a javadalmazásnál megállapított feltételekkel. A juhász minden egyes anyajuh után egy évre 45 lej készpénzt és egy kiló terményt kap. Ezzel szemben köteles a gazdaságnak átadni (ugyancsak minden anyajuh után) kilenc kiló sajtot, egy kiló ordát két kiló gyapjút és május elején egy darab, 12 kilós élő bárányt. Szóval összesen 920 bárányra kötelezik a juhászt. Ha ez így van, miért terveznek csak 791-et? Mi se gondoljunk arra, hogy ikrek is születhetnek, mert ilyesmit előre nem tervezhetünk. Csupán mint lehetőség jutott eszünkbe. A valóság amúgyis eléggé ellentmondásos. És befejezésül még egy tényt. Legjobban éppen a szakembernek, az állatorvosnak kell tudnia, hogy az állati szervezet számára mennyire fontos a kálcium utánpótlás, főleg abban az időszakban, amikor intenzíven etetik az állatokkal a keményítő- és szeszgyári mellékterméket, a borhotot. És ha az így igaz, hogy a szakembernek tudnia kell, szükség egy állatnak a normális anyagcsere fenntartásához, kérdezzük meg a csíkszentimreieket, miért hanyagolják el a takarmánykréta etetését? A kérdés annál is indokoltabb, mert a megyei irányító szakszervek nem várták, hogy a szakembereknek maguktól eszükbe jusson. Figyelmeztették őket. Elég sajnos tény, hogy szakembereinket, nemcsak Szentimrén , máshol is figyelmeztetni kell szakmai ismereteik gyakorlatbani alkalmazására, és még sajnosabb, hogy a figyelmeztetés is igen sok esetben falrahányt borsó. Bogos Sándor ACÉLVAZ