Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)

1971-11-25 / 495. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Befejeződtek a román-jugoszláv megbeszélések November 24-én, szerdán, az RKP Temes megyei bizott­ságának székházában foly­tatódtak a hivatalos megbeszélések NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialis­­ta­ Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és JOSZIP BROZ TITO elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken román*, részről részt vettek a követ­kező elvtársak : Ion Gheor­­ghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tag­ja, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó El­nökségének tagja, a KB tit­kára, Ilie Verdeț, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alel­­nöke, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Miniszter­­tanács alelnöke, a román-ju­­goszláv gazdasági együttmű­ködési vegyesbizottság ro­mán elnöke, C­orneliu Mă­­nescu külügyminiszter, Vasi­le Vlad, az RKP KB osztály­vezetője, Ion Florescu, az RKP KB osztályvezetője, Constantin KB tanácsosa, Mitca, az RKP Vasile Sandru, Románia belgrádi veje és Gheorghe Colț nagykö­kül­­ügyminisztériumi igazgató. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtár­sak : Genial Bjedics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragoszláv Marko­­vics, Szerbia nők elnöke, a SZK Gyűlése­JSZSZK El­nökségének tagja, Sztane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bí­rójának soros elnöke, Mirko Tepavac, szö­vetségi külügyminiszter, a JKSZ Elnökségének tagja, Dusan Gligorjevics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv-román gaz­dasági együttműködési ve­(folytatása a 6. oldalon) A répa sorsa­ ­ Az ősz üggyel-bajjal kihúzta idáig, s ha időnként figyelmeztetett a betakarítás meg­gyorsítására hóval és esővel, de többet az időjárástól nem várhatunk. Azon sem lehet csodálkozni, hogy decembert behavazott szántóföldekkel mirjük. A gabona- és burgo­­nyabetakarítás alatt felgyűlt lemaradást csak nem sikerült kiküszöbölni, utolsónak maradt terményünk, a cukorrépa, találkozott a téllel. Valamelyest vigasztalásul szolgál­hat, hogy nem annyira kényes, mint példá­ul a burgonya, de azért mégsem takarmány­­káposzta, amely helyben bírja a fagyokat, s különösen veszélyeztetett a leveles répafej, mert arra nem egy gazdaság alapozott a takarmány­mérlegben. Most már a megváltoztathatatlan ténnyel kell számolnunk. A kiszedéssel 94 százalék­ban végeztek gazdaságaink, s 256 hektáron ideiglenesen földben maradt a termés. Ez 20 téesz közt oszlik meg, legtöbb esetben né­hány hektárról beszélve, de Nagyborosnyó 24, Csernáton 100, Kovászna 20 és Marton­­falva 25 hektárja már aggodalomra ad okot. És a kiszedés még mindig nem jelenti egy­úttal a gond megszűnését, mert a tejelés, takarítás egy része, a szállításnak pedig na­gyobb része még hátravan. Számottevő tö­megről van szó, mivel a megyei átlag viszo­nyaink közt kiemelkedő eredménynek szá­mít : 240 mázsa körül van, az eddig beérke­zett jelentésekre alapozva a megállapítást. A 10 255 vagon termés 40 százalékát sikerült eddig beszállítani a mezőről. Sok van hátra Arapatakon, Barátoson, Csernátonban, Kökö­­sön, Hídvégen, Illyefalván, Martonfalván, Maksán, Kőváron, Szentivánlaborf­alván, Szentiéteken, Torján és Zabolán. Amíg szi­gorúbbra fordulna a tél, ki kell használni a rövid napokat, s ha másképp nem lehet meg­oldani, a fogatok kisebb tervvel a traktorok, teherautók számára megközelíthető útig szállítsák a répát, ahonnan bármilyen kö­rülmények közt továbbítani lehet. A pénz­jövedelem tetemes része még hó alatt van, s hogy ez milliókat tesz ki, nem nehéz utá­naszámolni. Tompa Ernő 1971 — 1975 A gyors ütemű fejlődés útján SANTÁZIA - A VALÓSÁG HATÁRÁN A fantázia, akarva-akarat­­lanul, mindig előreszalad az­­időben. A végső határ rend­szerint és megszokottan 2000.év. Mi lesz akkor, hogy a lesz akkor ? Megszámlálhatat­lanul sok az idevágó leírás, tudományos, vagy, csak a fan­táziára alapozott, de mind­mind azt feszegeti, hogyan is élünk, építkezünk, táplálko­zunk, szórakozunk, ruházko­­dunk majd az ezredfordulón. Ez utóbbival, mármint a ruházkodással kapcsolatban olvastam egyik ilyen cikkből, miszerint egy öltöny elkészí­tése a rendeléses szabóságon — nem telik majd bele fél­órába sem De még ennek az igen rövid időnek is a na­gyobbik részét nem a tulaj­donképpeni ruhavarrás, ha­nem a méretek felvétele és a kiszabás képezi, mert a var­rógép, mint olyan, kiküszö­bölődik a ruhakészítésből, miután csaknem kizárólago­san a műanyag-textíliákba öl­tözködünk, az anyagot majd ragasztják — és nem varrják. Tehát : belépett valaki a sza­bóságba, a szabó megméri te­tőtől talpig, azután szíveskedjék helyet megkéri, foglalni a társalgóban. Közben már kiszabták a rámért minta vi­tán a ruhát, s a többi igazán csak pillanatok műve, s a ra­gasztó „csodamasina“ meg­tette a dolgát. Ha elgondoljuk, hogy most még hetekbe (itt-ott hónapok­ba is) telik, amíg egy rende­léses, ránk szabott ruha elké­szül, az ilyen fantázia szülte olvasmányra csak lekicsinylő­en legyintünk : mire valók a képzeletrohanások az időben? Hiszen még fantáziának is túlságosan merész dolog ez. Vajon tényleg az-e ? Jelenünkre, nem ok nélkül, annyira jellemző az, hogy táv­­latokaban kell gondolkod­nunk. Alapja ennek, nyilván, a tudományos tervezés, aztán az így született tervek sza­kaszokra is felosztott kivitele­zése következik. Mindennek törvényszerűen így kell kö­vetkeznie, mert így diktálja szocialista valóságunk. De hagyjuk egyelőre mégis a messzibb távlatoknál a 2000. Hajas Margit (folytatása a 3. oldalon) 495. szám IV. ÉVFOLYAM 1971. NOVEMBER 25„ csCtWrták ÁRA 30 BANI Őszinte felmérés Ezekben a napokban pártalapszervezeteinkben igen nagy fontosságú esemény: megkezdődtek az évi beszámoló közgyűlések. Kétségtelen, a havonkénti alapszervezeti ülések közül kiemelkedik a mostani, hisz olyan kérdések megbeszélésére, megvitatására teremt lehetőséget, amelyek az elkövetkező időszak tevékenységében kiindulópontként szolgálhatnak. Egy év munkájának a kiértékelése nem könnyű feladat. Nagy megfontoltságot, hozzáértést igényel, kommunista hozzáállást követel a tagság részéről. Csakis azt a gyűlést tarthatjuk eredményesnek, amely lehetőséget nyújt a tettek, a tennivalók bátor, kriti­kai és önkritikai szellemben való elemzésére. Ezzel a közgyűlésnek feltétlenül hozzá kell járulnia az alap­­szervezet tekintélyének elmélyítéséhez, a gazdasági egységben vagy intézményben a vezető, irányító sze­rep erősítéséhez. Az alapszervezeti bü­ró, a pártbizottsági tagok lel­kiismeretessége, pártos hozzáállása fontos feltétele tevékenységet elemző közgyűlés sikerének. Ezt azért a tartjuk szükségesnek külön hangsúlyozni, mert sok bürótag, bizottsági tag nem mindig vette komolyan megbízatását, s ez az alapszervezet munkájának ki­bontakozását is gátolta. Végeredményben ezzel is ma­gyarázható, hogy például az iparban működő pártszer­vezeteknek nem sikerült minden erőt mozgósítaniuk az évi vállalások­­ teljesítésére, túlszárnyalására. Sőt, egyes helyeken az évi tervmutatók maradéktalan teljesítése is nagy erőfeszítést igényel ebben az év végi hajrában. A pártszervezetek munkájának értéke­lésében az egyik kritérium kétségtelenül a beruházá­sok megvalósítása. Az ezen a téren tapasztalható le­maradások egyben azt is tükrözik, hogy nem minde­­nik pártbizottság, alapszervezeti bíiró foglalkozott egész évben rendszeresen ezzel a kérdéssel. A mezőgazdasági munkálatok — noha már bekö­szöntött a tél — még mindig nem fejeződtek be. A betakarítást minden áron el kell végezni, termelő­szövetkezeteinknek minden erőt ide kell összponto­sítaniuk. Ezzel párhuzamosan, nyilván, állandóan na­pirenden kell tartaniuk az állattenyésztés problémáit, a takarmányozás legjobb eljárásainak a felkutatását. Az elemzésre szánt gyűlésen mindezekről nagyon őszintén, köntörfalazás nélkül kell tárgyalni. Sem beszámoló, sem a hozzászólások nem kerülhetik meg a a legégetőbb nehézségeket, s bátran fel kell tárniuk, hogy kik felelnek mindezekért. Különösen nagy fon­tosságú annak a felmérése, hogy az év hátralévő idő­szakában mit lehet és mit kell még elvégezni, pontos feladatokkal kell felruházni az alapszervezet minden tagját. Az alapszervezeti gyűlésnek még inkább tuda­tosítania kell mindenkiben, hogy a párttagnak a mun-(folytatása a 2. oldalon) Baróti Péter A szocialista nevelés program­jának teljesítéséért, társadalmi viszonyaink tökéletesítéséért A társadalmi tevékeny­­ség minden területén Hetekkel mérjük már idő­ben a távolságot attól a lel­kes hangulatú plenáris ülés­től, amelyen megyénk as­­­szonyai, leányai megvitatták pártunk főtitkárának a politi­kai-ideológiai és kulturális nevelésről tartott nagy horderejű expozéját. Öröm­mel gondolok vissza erre az összejövetelre azért is, mert úgy érzem , mindannyiunk számára, akik ott részt vet­tünk, emlékezetes marad, mint tömör kifejezője annak, hogy a pártunk kezdeményezéséből fakadó bármilyen célkitűzés végrehajtásánál a dolgozó nőkre mindig — s így most is, — számítani lehet. Csaknem harmincan kértek szót ez al­kalommal, s minden­ikük nagyra értékelte Nicolae Ceaușescu elvtárs előadói be­szédét, s ennek­­ fényében boncolgatta azokat a sokrétű feladatokat, amelyek a politi­kai-ideológiai, kulturális ne­velő munkában az elkövetke­ző időszakban a megyénkben élő dolgozó nőkre hárulnak. Azt hiszem, mindannyiunk­ előtt világos : a párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének középpontjában az Bereczki Vilma, a Kovászna megyei nőbizottság elnöke (folytatása­ a 4. oldalon)

Next