Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)
1971-11-25 / 495. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Befejeződtek a román-jugoszláv megbeszélések November 24-én, szerdán, az RKP Temes megyei bizottságának székházában folytatódtak a hivatalos megbeszélések NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és JOSZIP BROZ TITO elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken román*, részről részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ilie Verdeț, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Corneliu Mănescu külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője, Ion Florescu, az RKP KB osztályvezetője, Constantin KB tanácsosa, Mitca, az RKP Vasile Sandru, Románia belgrádi veje és Gheorghe Colț nagykökülügyminisztériumi igazgató. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak : Genial Bjedics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragoszláv Markovics, Szerbia nők elnöke, a SZK GyűléseJSZSZK Elnökségének tagja, Sztane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bírójának soros elnöke, Mirko Tepavac, szövetségi külügyminiszter, a JKSZ Elnökségének tagja, Dusan Gligorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv-román gazdasági együttműködési ve(folytatása a 6. oldalon) A répa sorsa Az ősz üggyel-bajjal kihúzta idáig, s ha időnként figyelmeztetett a betakarítás meggyorsítására hóval és esővel, de többet az időjárástól nem várhatunk. Azon sem lehet csodálkozni, hogy decembert behavazott szántóföldekkel mirjük. A gabona- és burgonyabetakarítás alatt felgyűlt lemaradást csak nem sikerült kiküszöbölni, utolsónak maradt terményünk, a cukorrépa, találkozott a téllel. Valamelyest vigasztalásul szolgálhat, hogy nem annyira kényes, mint például a burgonya, de azért mégsem takarmánykáposzta, amely helyben bírja a fagyokat, s különösen veszélyeztetett a leveles répafej, mert arra nem egy gazdaság alapozott a takarmánymérlegben. Most már a megváltoztathatatlan ténnyel kell számolnunk. A kiszedéssel 94 százalékban végeztek gazdaságaink, s 256 hektáron ideiglenesen földben maradt a termés. Ez 20 téesz közt oszlik meg, legtöbb esetben néhány hektárról beszélve, de Nagyborosnyó 24, Csernáton 100, Kovászna 20 és Martonfalva 25 hektárja már aggodalomra ad okot. És a kiszedés még mindig nem jelenti egyúttal a gond megszűnését, mert a tejelés, takarítás egy része, a szállításnak pedig nagyobb része még hátravan. Számottevő tömegről van szó, mivel a megyei átlag viszonyaink közt kiemelkedő eredménynek számít : 240 mázsa körül van, az eddig beérkezett jelentésekre alapozva a megállapítást. A 10 255 vagon termés 40 százalékát sikerült eddig beszállítani a mezőről. Sok van hátra Arapatakon, Barátoson, Csernátonban, Kökösön, Hídvégen, Illyefalván, Martonfalván, Maksán, Kőváron, Szentivánlaborfalván, Szentiéteken, Torján és Zabolán. Amíg szigorúbbra fordulna a tél, ki kell használni a rövid napokat, s ha másképp nem lehet megoldani, a fogatok kisebb tervvel a traktorok, teherautók számára megközelíthető útig szállítsák a répát, ahonnan bármilyen körülmények közt továbbítani lehet. A pénzjövedelem tetemes része még hó alatt van, s hogy ez milliókat tesz ki, nem nehéz utánaszámolni. Tompa Ernő 1971 — 1975 A gyors ütemű fejlődés útján SANTÁZIA - A VALÓSÁG HATÁRÁN A fantázia, akarva-akaratlanul, mindig előreszalad azidőben. A végső határ rendszerint és megszokottan 2000.év. Mi lesz akkor, hogy a lesz akkor ? Megszámlálhatatlanul sok az idevágó leírás, tudományos, vagy, csak a fantáziára alapozott, de mindmind azt feszegeti, hogyan is élünk, építkezünk, táplálkozunk, szórakozunk, ruházkodunk majd az ezredfordulón. Ez utóbbival, mármint a ruházkodással kapcsolatban olvastam egyik ilyen cikkből, miszerint egy öltöny elkészítése a rendeléses szabóságon — nem telik majd bele félórába sem De még ennek az igen rövid időnek is a nagyobbik részét nem a tulajdonképpeni ruhavarrás, hanem a méretek felvétele és a kiszabás képezi, mert a varrógép, mint olyan, kiküszöbölődik a ruhakészítésből, miután csaknem kizárólagosan a műanyag-textíliákba öltözködünk, az anyagot majd ragasztják — és nem varrják. Tehát : belépett valaki a szabóságba, a szabó megméri tetőtől talpig, azután szíveskedjék helyet megkéri, foglalni a társalgóban. Közben már kiszabták a rámért minta vitán a ruhát, s a többi igazán csak pillanatok műve, s a ragasztó „csodamasina“ megtette a dolgát. Ha elgondoljuk, hogy most még hetekbe (itt-ott hónapokba is) telik, amíg egy rendeléses, ránk szabott ruha elkészül, az ilyen fantázia szülte olvasmányra csak lekicsinylően legyintünk : mire valók a képzeletrohanások az időben? Hiszen még fantáziának is túlságosan merész dolog ez. Vajon tényleg az-e ? Jelenünkre, nem ok nélkül, annyira jellemző az, hogy távlatokaban kell gondolkodnunk. Alapja ennek, nyilván, a tudományos tervezés, aztán az így született tervek szakaszokra is felosztott kivitelezése következik. Mindennek törvényszerűen így kell következnie, mert így diktálja szocialista valóságunk. De hagyjuk egyelőre mégis a messzibb távlatoknál a 2000. Hajas Margit (folytatása a 3. oldalon) 495. szám IV. ÉVFOLYAM 1971. NOVEMBER 25„ csCtWrták ÁRA 30 BANI Őszinte felmérés Ezekben a napokban pártalapszervezeteinkben igen nagy fontosságú esemény: megkezdődtek az évi beszámoló közgyűlések. Kétségtelen, a havonkénti alapszervezeti ülések közül kiemelkedik a mostani, hisz olyan kérdések megbeszélésére, megvitatására teremt lehetőséget, amelyek az elkövetkező időszak tevékenységében kiindulópontként szolgálhatnak. Egy év munkájának a kiértékelése nem könnyű feladat. Nagy megfontoltságot, hozzáértést igényel, kommunista hozzáállást követel a tagság részéről. Csakis azt a gyűlést tarthatjuk eredményesnek, amely lehetőséget nyújt a tettek, a tennivalók bátor, kritikai és önkritikai szellemben való elemzésére. Ezzel a közgyűlésnek feltétlenül hozzá kell járulnia az alapszervezet tekintélyének elmélyítéséhez, a gazdasági egységben vagy intézményben a vezető, irányító szerep erősítéséhez. Az alapszervezeti büró, a pártbizottsági tagok lelkiismeretessége, pártos hozzáállása fontos feltétele tevékenységet elemző közgyűlés sikerének. Ezt azért a tartjuk szükségesnek külön hangsúlyozni, mert sok bürótag, bizottsági tag nem mindig vette komolyan megbízatását, s ez az alapszervezet munkájának kibontakozását is gátolta. Végeredményben ezzel is magyarázható, hogy például az iparban működő pártszervezeteknek nem sikerült minden erőt mozgósítaniuk az évi vállalások teljesítésére, túlszárnyalására. Sőt, egyes helyeken az évi tervmutatók maradéktalan teljesítése is nagy erőfeszítést igényel ebben az év végi hajrában. A pártszervezetek munkájának értékelésében az egyik kritérium kétségtelenül a beruházások megvalósítása. Az ezen a téren tapasztalható lemaradások egyben azt is tükrözik, hogy nem mindenik pártbizottság, alapszervezeti bíiró foglalkozott egész évben rendszeresen ezzel a kérdéssel. A mezőgazdasági munkálatok — noha már beköszöntött a tél — még mindig nem fejeződtek be. A betakarítást minden áron el kell végezni, termelőszövetkezeteinknek minden erőt ide kell összpontosítaniuk. Ezzel párhuzamosan, nyilván, állandóan napirenden kell tartaniuk az állattenyésztés problémáit, a takarmányozás legjobb eljárásainak a felkutatását. Az elemzésre szánt gyűlésen mindezekről nagyon őszintén, köntörfalazás nélkül kell tárgyalni. Sem beszámoló, sem a hozzászólások nem kerülhetik meg a a legégetőbb nehézségeket, s bátran fel kell tárniuk, hogy kik felelnek mindezekért. Különösen nagy fontosságú annak a felmérése, hogy az év hátralévő időszakában mit lehet és mit kell még elvégezni, pontos feladatokkal kell felruházni az alapszervezet minden tagját. Az alapszervezeti gyűlésnek még inkább tudatosítania kell mindenkiben, hogy a párttagnak a mun-(folytatása a 2. oldalon) Baróti Péter A szocialista nevelés programjának teljesítéséért, társadalmi viszonyaink tökéletesítéséért A társadalmi tevékenység minden területén Hetekkel mérjük már időben a távolságot attól a lelkes hangulatú plenáris üléstől, amelyen megyénk asszonyai, leányai megvitatták pártunk főtitkárának a politikai-ideológiai és kulturális nevelésről tartott nagy horderejű expozéját. Örömmel gondolok vissza erre az összejövetelre azért is, mert úgy érzem , mindannyiunk számára, akik ott részt vettünk, emlékezetes marad, mint tömör kifejezője annak, hogy a pártunk kezdeményezéséből fakadó bármilyen célkitűzés végrehajtásánál a dolgozó nőkre mindig — s így most is, — számítani lehet. Csaknem harmincan kértek szót ez alkalommal, s mindenikük nagyra értékelte Nicolae Ceaușescu elvtárs előadói beszédét, s ennek fényében boncolgatta azokat a sokrétű feladatokat, amelyek a politikai-ideológiai, kulturális nevelő munkában az elkövetkező időszakban a megyénkben élő dolgozó nőkre hárulnak. Azt hiszem, mindannyiunk előtt világos : a párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének középpontjában az Bereczki Vilma, a Kovászna megyei nőbizottság elnöke (folytatása a 4. oldalon)