Megyei Tükör, 1975. szeptember (8. évfolyam, 1320-1324. szám)

1975-09-05 / 1320. szám

A munkastílus javítása - a hatékonyság fokozásának feltétele A XI. pártkongresszus dokumentumai, legutóbb pedig az RKP Központi Bizott­­ságának és Románia Legfelsőbb Gazda­sági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa közös plenáris ülésén tartott előadói be­szédében NICOLAE CEAUȘESCU elv­társ ismételten hangsúlyozta a pártveze­tés élőbbé tételének, a kommunisták te­vékenysége fokozásának jelentőségét, minden munkaterületen, így a mezőgaz­dasági egységekben is. A Torja községi pártbizottság az el­múlt napokban éppen e dokumentumok szellemében, plenáris ülésen mérlegelte a fórum munkastílusát a gazdasági élet vezetésében. A Pécsi Antal titkár által előterjem­tett beszámolóban mélyrehatóan elemez­ték az utóbbi esztendőben foganatosított intézkedéseket, a községi pártszervezet munkáját, az alapszervezetek, a kommu­nisták tevékenységét, a hozott határoza­tokat és azok végrehajtásának módoza­tait. Elsősorban a földalap kihasználá­sát, az ésszerűbb munkaszervezést, az emberi és gépi erő kihasználását, az e­­lőtervezett terméshozam biztosítását az állattenyésztési részleg fejlesztését é­­rintő intézkedések felmérése került e­­lőtérbe. S egy sommás megállapítás sze­rint, a párta­lapszervezeti gyűlések rend­szeres megtartása, munkatér­ül­etük­ prob­lémáinak pártos vizsgálata az aktivitás fokozódásához vezetett. Ez elsősorban a bizottság tagjainak munkáb­a állításá­nak, időközönkénti értékelésének ered­ménye. A hatékonyság növekedése tű­nik ki például a növénytermesztési rész- s 'leg jobb munkaszervezésében, a mun­­­­kálatok 'idejében való elvégzésében, mindenekelőtt a kalászosok termésered­ményében; búzából a nem éppen kedve. 20 időjárás ellenére is előreláth­atólag 2 000 kg-os hektáronkénti átlagtermést érnek el. De jók a kilátások a burgonya és cukorrépa termését tekintve is. A párttagok megbízatásokkal való ellátása, és azok teljesítésének nyomon követése a gazdaság e részlegén is bizonyítja, hogy nem formai igény ez, hanem a ha­tékonyság fokozásának követelménye. A beszámoló pozitívuma, hogy a párt­­szerű bírálat hangja® bátran feltárta az­­állattenyésztési részleg és mezőgépésze­ti egység pártalapszervezeteinek tevé­kenységében előfordult mulasztásokat Mindenekelőtt olyan megvilágításban, hogy ezek segítségével megbízott kom­munisták nemcsak a maguk tennivalói­nak követésében nem voltak következe­tesek, hanem megfeledkez­tek arról, hogy­ az itt dolgozó párttagoktól többet lehetett volna követelni. Igaz, hogy az állattenyésztési részleg fejlesztését meghatározó mutatók teljesítésében a­­dódtak objektív nehézségek is, de a sze­mélyi mulasztások is közrejátszottak a jelenlegi helyzet kialakul­ásához. Az év folyamán születtek határozatok, de azok végrehajtásának nyomon követése el­maradt mind a pártszervek, mind a ve­zető tanács részéről. Ez pedig maga után vonta, hogy bizony fennakadások van­nak a takarmányalap biztosításában, a tervezett tejmennyiség előállításában. Elmarasztalták a mezőgépészeti részleg egyes dolgozóit és minőségileg elfogad­hatatlan munkájuk miatt, megállapítot­ták, hogy a munkafegyelem megszilár­dítása terén is akad pótolni való. A napirendre tűzött kérdések alapos elemzése, az eredményeik mérlegelése és a hiányosságok elv­szerű bírálata, ő­­szinte, nyílt vitát eredményezett. Erzse László elnök, Szokolai László, a mező­­gépészeti részleg vezetője, Lázár István, az állattenyésztési farm vezetője, Fehér József mérnök, Oláh Sándor könyvelő és Bartók Dezső, a néptanács alelnöke, felszólalásában a pártbizottság és alap­szer­vezetek munkastílusának sokrétűsé­gére, hatékonyságára utalva, kellő kom­­ba­ti­vitással taglalta az eredményesebb tevékenységet gátló fogyatékosságokat. Rangsorolták, miben léptek előbbre, és miben nem. A javaslatok egész sorát fo­galmazták meg, nemcsak a földalappal való ésszerű gazdálkodásra, körültekin­tőbb munkaszervezésre, és az állatállo­mány fejlesztéseire vonatkozó párthatáro­zatok életrehí­vásával kapcsolatosan, hanem a pártszervek és -szervezetek rendszeres beszámoltatási és ellenőrzési jogainak gyakorlását. A gazdasági élet vezetésével összefüggő kérdések hely­színi­­ vizsgálatát és az operatív intézke­dések szükségességét­­ hang­súlyoz­­ák. A gazdaság és község sokrétű problémái­nak alapos ismerete megköveteli, hogy már eddig is szervezett felkészítőkön, az alapszervezeti titkárokkal együtt je­len legyenek a bürótagok is. A fórum határozati javaslatának a fenti, hasznos észrevételekkel való ki­egészítése és valóra váltása minden bi­zonnyal hatékonyabbá, színesebbé és célszerűbbé teszi a községi pártszervezet munkastílusát, eredményesebbé a párt­vezetést. DARÓCZI FERENC kon­gresszusra­ készülődve Újabb ráadás (folytatás az első oldalról) eredményeket, a fiatal munkások, tech­nikusok, mérnökök, az anyagi terme­lésben magukénak mondhatnak, ám­­ az kétségtelen, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítésében nekik is oroszlánrészük van. A munka stafétája címmel meghirdetett verseny kiváló sikereket eredményezett, a fiatalok szívesen vállalták a nyújtott műsza­kot, a termelés növelésének elősegí­tése céljából hazafias munkaórákat végeztek, nagy mennyiségű nyersanya­got takarítottak meg, ugyanakkor a hulladékanyag gyűjtésével és értékesí­tésével nagymértékben hozzájárultak a megyei KISZ-bizottság ilyen vonat­kozású tervének végrehajtásához. A megyeszékhely KISZ-tagságának is érdeme, hogy szeptember elsejéig ele­get tettek a fizetett hazafias munka terén tett vállalásaiknak, tervüknek. Egyébként azzal, hogy a vállalatok I­KISZ-szervezetei rekordnapokat és -heteket szerveztek, érezhetően hoz­­zájárultak a termelési tervek túlszár­nyalásához. Az ügyes kezek, .A jó ki­szolgálásért indított vetélkedők, és más versenyek, nagy visszhangra ta­láltak a fiatalok körében. Érdekes kezdeményezés született az Olt textil­gyárnál és a cigarettagyárnál . Én termelek, én ellenőrzöm a minőséget jelszó alatt kiterebélyesedett az ön­ellenőrző tevékenység, amely minden bizonnyal a minőségi mutatók további javításához vezet. S hadd említsük meg a tervezőmérnökök és techniku­sok egy csoportjának elhatározátsát : vállalták, hogy hazafias munkával el­készítik az árvíz sújtotta családok új házainak tervrajzát, s ha idejük és lehetőségük engedi, a kicövekelést is maguk végzik el. A szociális-kulturá­lis építkezéseknél — különösen a mun­kásotthonoknál — segítkező fiatal szakmunkások csoportja ugyancsak említésre érdemes munkát végzett A KISZ X-ik kongresszusának tisz­teletére meghirdetett, az egész orszá­got átfogó szocialista munkaverseny —­ Az ifjúság tevékeny tényező e­z öt­éves terv határidő előtti teljesítésében —, a megyeszékhelyen is tehát emlí­tésre méltó eredményeket hozott. S ha rangsorolni akarnék a KISZ-szerveze­teket, az első helyeken kétségkívül az Olt textilgyár, a cigarettagyár, az au­tóvillamossági vállalat, a helyiipari vállalat fiatalságát kellene említeni. Úgy véljük, az október 13—19 közötti időszakra tervezett rekordhét a me­gyeszékhely K­ISZ-szervezetének mun­kájában újabb ráadást eredményez az eddigi sikerekhez. A legjobbak között befejeződött a középiskolások kulhír­versenyének országos szakasza. A ten­gerpartra tervezett vetélkedő kiváló al­kalmat jelentett, hogy a legjobb líceumi és szakiskolai műkedvelők annyi éves kihagyás után újból a legmagasabb szin­ten mérjék össze erejüket. Igaz, hogy a szervezés eredményeként, ez az erő­összemérés csoportonként történt — egy­­egy csoportba nyolc megyét soroltak, s így végeredményben a helyezések kér­dését csupán e megyék között döntötték el. Kovászna megye képviselői az utolsó héten szerepeltek, eredményeik viszont a legjobbakéval vetekednek : a tenger­partra utazó, majd minden csoportunkat díjazták. A mieink, a velük együtt versenyző nyolc megye együttesei kö­zött az alábbi helyezéseket érték el : I. díj : — a sepsiszentgyörgyi 2-es líce­um fúvószenekara (vezetője Kelemen József) és Cutta Ionita szólóénekes, (sepsiszentgyörgyi textiliskola); II. díj — a textiliskola dalcsoportja (vezetője Bálán Teodóra) és a sepsiszentgyörgyi 1-es líceum folklóregyüttese (vezetője Dancs Árpád és Péter Albert); III. díj — Tódor Anna szólóénekes (sepsiszentgyör­gyi szövetkezeti iskola), valamint Sándor Ibolya és Para János szólótáncosok (1-es líceum). Dicséret — az 1-es líceum mű­vészi tornacsoportja (vezetője Kovács Rozália). A Kovászna megyei diákműkedvelők Techirghiolra is ellátogattak, ahol több mint 2 000 néző előtt bemutatták a vi­dékünk folklórját képviselő táncaikat dalaikat. Felléptek a Neptun fürdőhe­lyen tartott díszelőadáson is, ahol több ezer vendég tapsolt a székely táncnak. S ha már a fiatalok művészi munká­jának eredményeiről szólunk, hadd mondjuk el azt is, hogy a rétyi Csősz Anna a Gorj megyében tartott népdal-, népi tánc- és népviseleti seregszemlén elnyerte a fesztivál legszebb népvisele­téért odaítélt díjat, a bodzafordulós Petrescu Adrián pedig a fesztivál leg­jobb hangszerszól­istájának bizonyult. (bögözi) ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS Fennállásának 25. évfordulóját ünn­epeli a sepsiszentgyörgyi kórház sze­mészeti osztálya. A megyei Orvostud­ományi Társaság szervezésében szomba­ton Árkoson, országos szemészeti tan­ácskozást rendeznek, melyen részt vesz­nek az ország szemészeti klinikáinak professzorai, valamint főorvosok és szakorvosok. AZ AUTÓVILLAMOSSÁGI VÁLLALAT IGAZGATÓSÁGA az alábbi posztokra hirdet pályázatot, versenyvizsga a­­lapján 12/1971 törvény ér­­ telmében : — Aligazgató (beszerzési és kereskedelmi problé­mákban) — Beszerzési irodavezető — Könyvelési irodavezető Javadalmazások az 57/974 és 74/975 valamint 12/1971 törvények értelmében. Pontos felvilágosítást a vál­lalat személyzeti osztálya, te­lefon 1 25 44 vagy 1 23 39, naponta 7—15 óra 7—15 óra között. POLITIKAI KISLEXIKON — Fogaik­nak az RKI* XI. kongresszusa dokumentumaiból — Etika Az erkölcs elmélete. A filozófiából kivált tudomány; a filozófia alkotórészeként szü­letett — egyrészt az erkölcs eredetének, lényegének és társadalmi szerepének elmé­leti-magyarázó elemzésére, másrészt pedig az erkölcsi normák, az erkölcsi kódex (normatív erkölcs) kidolgozására és elmé­leti megalapozására az ókortól napjainkig folytatott kutatás alapján. A világról és az életről való marxista felfogás olyan tudo­mányos etikát (erkölcstant) alapoz meg, mely a társadalmi és a humán tudományok (antropológia, vagyis embertan ; az ember természeti adottságaival, szervezeti felépí­tésével és származásával foglalkozó tudo­mány; szociológia, vagyis társadalomtudo­mány; a társadalom szerkezetével, annak változásaival, e változások törvényszerűsé­geinek felderítésével foglalkozó tudomány, pszichológia, vagyis lélektan) eredményeire támaszkodik, és új, materialista és dialek­tikus, következetesen humanista módon válaszolja meg az erkölcs eredetének, lé­nyegének és történelmi dinamizmusának (változásának, fejlődésének) a kérdéseit. A marxista etika olyan történelmi-társadalmi terméknek fogja fel az erkölcsöt, amely az antagonisztikus társadalmakban fokozott osztály­ jelleggel bír, ugyanakkor kidombo­­rítja a néptömegek szerepét a­, erkölcsi haladás létrejöttében és támogatásában. A szocialista erkölcs törvénykönyve címétenl­­értelmező és normatív kidolgozásának megkülönböztetett jelentősége van a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom épí­tésének jelenlegi szakaszában és a kommu­nizmusra való átmenet idején, mivel az egész társadalmi rendszer tökéletesítése a társadalmi haladás objektív követelményei­nek szellemében és a szocializmusra jellem­ző értékeknek megfelelően — minden e­­gyén erkölcsi tudatának szintjétől, a párt programjában előirányzott célkitűzések va­lóra váltásához nyújtott felelősségteljes hoz­zájárulásának minőségétől függ. Éppen e­­zért, NICOLAE CEAtn­gENCU elvtárs már az RKP KB 1971. november 2—á-i plenáris ülé­sén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy rá kell térni a társadalmi kapcsola­tok és együttélés normáinak részletezőbb kidolgozására, amely a szocialista és kom­munista nevelés és magatartás egyfajta tör­vénykönyvévé válhat. Az RKP 1972 júliu­si Országos Konferenciáján elfogadott, A kommunisták élete és munkája, a szocia­lista etika és méltányosság normál emai tervezetet, nyilvános vitára bocsátották, majd egészében jóváhagyta és magáévá tette a XI. kongresszus, amely elhatározta, hogy a párt programja alkotórészének kell tekinteni A közhasználatban az etika ki­fejezés erkölcsöt is jelenthet (lásd ott). A megyei Vöröskereszt -E­gyesü­let plenárisa elé Nem kell bővebben fejtegetni a Vörös­­kereszt-mozgalom jelentőségét, hiszen ez a fontos világszervezet már több mint 100 éves múltra tekinthet vissza, és vi­lágszinten teljesíti sokoldalú egészségvé­delmi és humanitárius feladatait. Ha­zánkban a legnagyobb tömegszervezet­ek közé tartozik a Vöröskereszt Egyesület, amelynek megyei szervezete szeptember 9-én tartja plenáris ülését. Ennek legfon­tosabb tárgysorozati pontja az 56/ 1973- as sz. törvényerejű rendelet előírásai végrehajtásainak számbavétele. E­ a jogszabály rendelkezik ugyanis a Vörös­kereszt Egyesület egészségügyi alakula­tainak, az egészségügyi csoportoknak és elsősegély nyújtási állomások megszer­vezéséről és működéséről. Ezek az ala­kulatok nagyszámú dolgozó részvételét biztosítják a betegség megelőző­ és vé­delmi tevékenységben, és hasznos segí­tőtársai az orvos-egészségügyi szervek­nek, békében és háborúban egyaránt. Megyénk területén 85 egészségügyi cso­port működik, és­pedig az összes mező­­gazdasági termelőszövetkezetekben és a kijelölt üzemekben Ezek, valamit a vöröskereszt szervezetek megfelelő mű­ködést fejtenek ki Kovásannán, Kézd­vá­sárhelyen és Baráton, ezzel szemben meg kell javítani ezt a tevékenységet főképpen Sepsiszentgyörgyön, és á általá­ban a mezőgazdasági temvelőszöve­keze­tekben, amelyekben nagyobb gondot kell fordítani a kiképző munkára, és az ala­kulatok anyagi felszerelésére. A szep­­tember 9-i plenáris ülésnek hozzá kell járulnia a Vöröskereszt Egyesület tevé­kenységének megjavításához medreik­ben, a Román Kommunista Párt Köz­­ponti Bizottsága Titkárságának . 1972. február 15-i határozatában foglaltak szellemében. CS 7. A megyei Vöröskereszt bizottság két­éves nővérképző tanfolyamot indít. Be­iratkozás szeptember 15—25. között. a sepsiszentgyörgyi kórházban, a kézdivá­sárhelyi laboratóriumban, a baróti kór­házban. Jelentkezhetnek 18—30. éves lányok, asszonyok, VIII. osztályos iskolák, líceu­mok, egyetemek végzettjei. VILVA I li­keit.

Next