Hazánk, 1900. május (7. évfolyam, 102-127. szám)
1900-05-01 / 102. szám
HAZÁNK. 102. szám, leplezett abszolutizmus, a bujkáló reakció, a felekezeti türelmetlenség és többféle szerelvény, amely a dekadens politikával jár. Az álorcásság divatját hozta fel újból ez a felelősség nélküli hadvezérség és igazán kötelességet teljesít a politikai élet maga, valamint az ország iránt, ha egyszerannyi gonosz piszkolódás, annyi galád gyanúsítás, támadás után tiszta világításba helyezi a szabadelvűséget, amely pártnak és kormánynak a programúta azzal a szabadelvűséggel, amely a genfi lobogó alatt szállít mindent, ami kárára van az országnak. Ez az oka, a teljesen igazolt oka annak, hogy a szabadelvű párt egy egyszerű jelölő értekezlet keretében bizalmat fog nyilvánítani Széll Kálmánnak. A következménye pedig az lesz, hogy az a kérdés: Széll-e vagy Bánffy ezzel ki lesz törölve az eshetőségek sorából. És megsemmisülnek a Bánffy-párt lehetőségére alapított remények azzal a bizonyossággal szemben, hogy a szabadelvű párt tüntet, visszautasítja a politikai álarcosságot, amely eddig némely kevésbé erős lelkületű politikust a kétségek hullámaira vetett. Budapest, április 30. A képviselőház holnap délelőtt fél órakor tartandó ülésén megválasztják a Ház két alelnökét, nyolc jegyzőjét és a bizottságok tagjait. A főrendiház is ülést tart holnap délelőtt tizenegy órakor a bizottságok tagjainak megválasztása céljából. Bizalom Széll Kálmánnak. A szabadelvű párt ma este 7 órakor tartandó értekezlete elé szokatlan érdeklődéssel tekintenek a szabadelvű párt tagjai. Az érdeklődés természetesen nem a bizottsági tagok jelölése miatt van, mert a tagok ugyanazok maradnak, akik a múlt ülésszakban voltak (kivéve a halálozások és lemondások miatt szüksséges változásokat), hanem az szerez különös fontosságot a mai összejövetel— gondoltam. — Pedig milyen jó, milyen szép volt még nemrégen . . . És menekültem a fák közül. Az után orgonavirág hullott az utamba, a napsugár ott táncolt a lábaim alatt, de én már nem éreztem a virágillatot és nem láttam a fényt. — Ila nem szeret — gondoltam. A fény hazug, a virágillat elszáll ... Vége . . . vége . . . És gyűlölettel, vad elkeseredéssel gondoltam újra és újra Május kisasszonyra. S ahogy mentem eltűnődve, vívódó lélekkel, szomorún, keserű, fuldokló zokogás ütötte meg a fülemet. Egy nagy, szennyes bérház előtt állottam. A kapualjban rozoga, törött bútorok hevertek, csupa rongy, szemét. És a sötét kapusarokban fekete, leomló köntösben, kisírt szemekkel, bánatos arccal ott gubasztott . Május kisasszony. Az arcát a kezeibe temette, mintha irtózna a szomorú látványtól, a nyomor siralmától. Megihletődtem. A harag elszállt szívemből, csak részvétet és nagy fájdalmat éreztem. A lemondó szomorúság maga volt Május kisasszony s ahogy a kisírt szemeibe néztem, valami zöldes fényt láttam bennük csillogni és megborzadtam. Úgy láttam, hogy Május kisasszonya éhes. Nem mertem megszólítani, mert éreztem, hogy most mindenkit gyűlöl, az egész világot ... És hiába is szólítottam volna meg, nem segíthettem rajta. Tovább mentem. Haza . . . hazafelé tartottam , menekültem, hogy ne lássak semmit, ne halljak semmit. Semmit a világból, a fényből, a világból, a szomorúságból ... És bezárkóztam. S im’, ablakomban rózsa nyílott. Piros, harmatos rózsa és édes illata betöltötte szobámat. És átellenben egy ablakból édes asszonyi mosoly villant felém. Ebben a pillanatban valahogy, észrevétlen napsugár-ruhában, csillogó szemekkel, hajában illatozó rózsákkal besuhant a szobámba . Május kisasszonynek, hogy a szabadelvű párt több tagja bizalmi nyilatkozatot proponál Széll Kálmán mellett. Ebben a tárgyban fel fog szólalni Dániel Gábor, ki visszatekintve az elmúlt ülésszak fontos politikai jelentőségére, ebből a szempontból fogja méltatni Széll Kálmán működésének jelentőségét. Kristóffy József éppen mint annak a politikának a képviselője, mely a szabadelvűség egyenes irányát követi, kimutatja Széll Kálmán igazi liberalizmusát. Makfalvay Géza azokat a támadásokat hozza szóba, melyekkel a miniszterelnököt felekezeti s nemzetiségi kérdések ürügye alatt a letűnt kor-mány vezetőjének szolgálatában álló sajtó illeti s ezzel szemben fejez ki bizalmat. Berzeviczy Albert általános szempontokból fogja méltatni a miniszterelnök működését, mely a nemzet osztatlan bizalmával találkozhatik. Kétségtelen, hogy a bizalmi nyilvánítás egyhangú és lelkesen ünnepies lesz. A koronajáradék kibocsátása. Lukács László pénzügyminiszter, a Magyar Távirati Iroda értesülése szerint, holnap terjeszti be a képviselőházban a magyar koronajáradék kibocsátásáról szóló törvényjavasolatot.Mikor lesznek a választások ? Ez a kérdés mindenkinek szeme előtt lebeg, akinek valami összeköttetése van a politikai élettel. Határozott választ eddig alig tudtak adni s ma is csak összevetés útján lehet konstatálni, hogy az idén nincsen szó a választásról. Az időközi választások előkészületei révén kapunk választ e kérdésre, mégpedig meglehetősen határozottat. Egy mandátum betöltéséről van ugyanis szó, amelynek szabadelvű párti jelöltje kijelentette a főispánnak, hogy csakis akkor lép fel, ha garanciákat kap arra, hogy a képviselőség nem lesz pünkösdi királyság. A főispán — pedig egyike a legbizalmasabbnak — nem tudta megadni a garanciát. Feljött tehát Budapestre és visszament székhelyére, mire az illető jelölt késznek nyilatkozott a jelöltség elfogadására. Akik a jelölt, a főispán és a miniszterelnök között lefoly portipartereket ismerik, most már teljesen meg vannak győződve arról, hogy szó sincs az országgyűlés idő előtti feloszlatásáról. Az aknamunka elítélése. Aradi tudósítónk jelenti táviratban. A vármegye mai közgyűlésén Vásárhelyi László azt indítványozta, hogy a törvényhatóság Széll miniszterelnök iránt, kormányzata első évfordulója alkalmából, bizalmának és üdvözletének adjon kifejezést. Az indítványt alkalomszerűvé teszi bizonyos áramlat rendszeres aknamunkája. Széll a politikai áramlatokat szerencsés útra terelte, a kormányzat minden rétegét feldúlással fenyegető bajokat kiirtotta s az ország szabad polgárainak szabadabb lélekzést biztosított. Vásárhelyi Béla főrendiházi tag az indokolást nem fogadja el, de magához az indítványhoz a legnagyobb készséggel hozzájárul. Velics Mihály azt indítványozza, hogy térjenek az indítvány fölött napirendre. A közgyűlés Vásárhelyi László indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadva, Székhez üdvözlő feliratot küld. fr - ■ . ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, április 30. Az ülésszak megnyitása a képviselőházban. A képviselőház ma délelőtt tíz órakor Perczel Dezső elnöklete mellett az új ülésszak megnyitása céljából ülést tartott. Az ülésen különösen a szabadelvű párti képviselők rendkívül nagy számban jelentek meg. Az ülés megnyitása után Molnár Antal jegyző felolvasta a negyedik ülésszak megnyitásáról szóló királyi kéziratot, mely hódoló tudomásul vétetvén, azt a főrendiházzal közlik. Elnök javasolja, hogy úgy, mint a múlt ülésszakban most is 8 jegyzőt válaszszanak s a bizottságok tagjait ugyanazon számban válaszszák, mint a múlt ülésszakban. E szerint a holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülésre kitűzik a két alelnök, a jegyzők s a bizottsági tagok választását. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az elnök az ülést tiz óra 45 perckor bezárta. Kedd, 1900. május 1. A főrendiházban. A főrendiház déli fél 12 órakor tartott ülést báró Vay Béla elnöklése mellett. Az ülés megnyitása után Gáli József jegyző felolvasta az ülésszak megnyitásáról szóló királyi kéziratot, melyet a főrendek állva hallgatnak végig. Elnök az ülésszakot megnyitottnak nyilvánítja, jelentvén, hogy a leirat hódoló tudomásul vétetett. Ezután megtörtént a főrendiház megalakulása az új ülésszakra s az elnök elrendelte a szavazást a jegyzői karra és a háznagyra. A szavazás eredménye a következő : Megválasztattak egyhangúlag jegyzőkké: gróf Degenfeld-Schomburg Imre, gróf Esterházy János, Gáli József, gróf Károlyi Imre, Latinovits János, báró Nyáry Jenő, báró JRudnyánszky József, báró Széchényi Bertalan, háznagygyá gróf Szapáry István. Elnök jelenti, hogy a választás eredményéről a képviselőházat és a miniszterelnököt, valamint a megválasztottakat értesíteni fogják. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök az ülést 11 óra 45 perckor bezárja. A bizottságok tagjait holnap délelőtt 11 órakor választják meg. Az erdélyi püspök címe: Levél a szerkesztőhöz. Budapest, április 30. A Hazánk április 28-iki 100. számában az evangélikus református egyetemes konvent április 26-iki üléséről, melyben jelen volt a többi közt két érdemesült miniszterelnök, egy igazságügyi miniszter és egy vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, azt olvasom, hogy a konvent feliratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, azon rendelete iránt, mely szerint az erdélyi római katholikus püspökre nézve az «erdélyi püspöki» cím kizárólagos használata kötelező. Ezt a konvent a közjogi törvények szabványaival egyezőnek nem találta és feliratban kérte a minisztert, hogy a konvent aggodalmait oszlassa el. Minthogy a konvent alapul a közjogi törvények szabványaira hivatkozott, megtekintettem az utóbbi két századon át, 1647-től 1848-ig alkotott 27 törvénykönyv, dekrétum tartalmát és azt találtam az alábbi jegyzék szerint, hogy a törvényhozás a Gyulafehérvárott székelő római katholikus püspököt mindig Erdély püspökének címezte és tekintette. A következőkben állítom össze a gyulafehérvári püspök mindenkori címét az egyes törvényekben és dekrétumokban: " 1647. Stephano Simándy Transylvaniensis ecclesiae episcopo etc. • 1649. Idem, electo Transylvaniensis etc. 1655. Joanne Pálffalvay Transylvaniensis etc. 1659. Francisco Szent-György Transylvaniensis etc. 1662. Francisco Szegedy Transylvaniensis etc. 1681. Andrea Sebestény Transylvaniensis etc. 1688. Stefano Rada Transylvaniensis etc. 1715. Georgio Libero Barone Mártonffy Transylvaniensis etc. 1723. Transylvaniensi sede vacante. 1729. Gregorie Zorger Transylvaniensis etc. 1741. Barone Francisco Xav. Klobusiczky Transylvaniensis etc. 1751. Barone Sigismundo Sztoika Transylvaniensis etc. ■ 1765. Barone Antonio Bajtay Transylvaniensis etc. 1791. Comite Ignatio de Batthyán, Transylvaniensis etc. 1792. Idem, Transylvaniensis etc. 1796. Idem, Transylvaniensis etc. 1802. Josepho Mártonffy de Csik-Mindszent Transylvaniensis etc. 1805. Idem, Transylvaniensis etc. 1807. Idem, Transylvaniensis etc. . 1808. Idem, Transylvaniensis, etc. 1812. Idem, Transylvaniensis etc. 1827. Nicolae Kovács, Transylvaniensis etc. 1830. Idem Transylvaniensis etc. 1836. Tusnádi Kovács Miklós az erdélyi egyháznak püspöke.